Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 291. szám ÄRA: 1981. december 12., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nyíkolaj Tyitionov nyilatkozata a Magyar Televízióban Nyikolaj Tylhonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásának befejeztével nyilatkozott a Magyar Televíziónak, amelyet pénteken 20 órai kezdettel sugárzott a tv 1. műsorában. Megkezdődött a művezetők tanácskozása Mezőgazdaságunk jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Csaknem félezer művezető tanácskozik a Csepel Vas-és Fémművek művelődési központjában. Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága első ízben szervezett a művezetők mun. kajáról, feladatairól, lehetőségeiről, megbecsüléséről konferenciát. A gazdaság valamennyi területéről képviseltetik magukat a művezetők, akik mindenekelőtt a munkafeltételekről, képzésről, a fiatalok beilleszkedéséről, az anyagi elismerésről, a továbbképzés lehetőségeiről mondják el véleményüket, gondolataikat. A vitaindító bevezető előadást Tre- thon Ferenc nyugalmazott miniszter, az MTESZ társelnöke tartotta. Pénteken, az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képveseletében 500 kUldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szabó István szóbeli kiegészítését tartja Lakástervek fiataloknak Szabó István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazda- sági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgoznak, munkájukat a társa, dalom fokozódó megbecsülése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — Az 1968. márciusi párt- határozat, a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak megvalósítását. Tovább fejlődött és méginkább megszilárdult a szövetségi politika, a népi-nemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képviseljék a szövetkezeti parasztság egyéni és kollektív érdekeit, hogy a demokratikus politikai rendszer keretében azok szintén érvényesüljenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati' végrehajtásának következetlenségei. Az agrár, és szövetkezeti politika nagy sikerét, a mezőgazdasági szövetkezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a kisegítő gazdaság, továbbá a kollektív és az egyéni vállalkozás szervezésére követendő példát, hasznosítható tapasztalatokat tudott nyújtani a népgazdaság többi termelő ágazata, a szolgáltatások és a kereskedelem számára. A TOT elnöke ezután az élelmiszer-termelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a . társadalmi helyzetében bekövetkezett több tekintetben történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is kedvező viszonyokat teremtettek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit elemezte. öt év alatt 16 százalékkal növelték teljesítményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban, mint a növénytermesztését. Szabó István utalt arra, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti változások, több tröszt vállalatainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. Foglalkozott a termelőszövetkezeti beruházások helyzetével. A gazdaságok közötti együttműködés fokozásának jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlzottnak tűnő differenciálódásáról. Hangot adott annak: a jó termőhelyi adottságú, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek sem ígéretesebb eleve minden vállalkozása, mint esetleg egy-egy kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé, a támogatások, a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizsgálni, alapul venni. Szabó István a továbbiakban elmondotta: — A mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények, a munkakedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A munkaintenzitásról, a munkafegyelemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilyen egyértelműen. Bizony, eléggé változó a kép. Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmények és elszomorító tapasztalatok is. Mindez mindenekelőtt a vezetést minősíti. A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere, A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. A tulajdonosi jogok gyakorlását jól segítette a szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése, átfogó és megelőző jellegének erősödése. Fejlődött az önkormányzat, és a tsz-gaz- dálkodás belső szabályozása. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló fölött. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a tsz-mozga- lom milliós táborának. Méltatta, a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájá. rultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszer-ellátás biztosításához, majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt a munka termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és tovább szilárdultak szocialista termelési viszonyaink. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső feltételek ellensúlyozására jól érvényesülnek a kedvező belső folyamatok. Kialakult mező- gazdaságunk sajátos arculata és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A társadalom értékelése is egyértelműen pozitív. (Folytatás a 2. oldalon) Értékelték a f iatalok takarékos és fejleszthető lakóházainak megtervezésére kiírt országos pályázatot, s az eredményt pénteken hirdették ki a KISZ Központi Bizottságának székházában. Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának jelenlétében Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át a pályázat díjait a legjobb tervek alkotóinak. A pályázat elérté célját, a tervezők számos olyan megoldást javasoltak, amely le~ hetővé teszi, hogy a lakás alapegységét birtokba véve a fiatalok anyagi lehetőségeiktől függően és bontás nélkül l A korábban ötnapos munkahétre áttért gazdálkodó szerveket, a három vagy több műszakban termelő üzemeket is figyelembe véve, az idén már 900 ezren dolgoznak rövidebb időben. Tervek szerint 1982. január elsejétől hárommillió, a félév folyamán pedig további 120 ezer dolgozó kezdi meg hazánkban az új, az életkörülményeink javulását jelentő munkarendet. Az eddigi tapasztalatokról, illetve az ötnapos munkahét kiterjesztésével összefüggő kérdésekről, eredményekről számolt be péntek délelőtti tájékoztatóján a sajtó, a rádió, a televízió munkatársainak dr. Rácz Albert államtitkár, a Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Mint bevezetőként megállapította, a folyamat a Minisztertanács által megfogalmazott elvek szellemében zajlott, illetve zajlik napjainkban, és bár bizonyos munkaterületeken vitát váltott ki a munkarend meghonosítása, végső soron az idő arról győzött meg, hogy a rövidebb munkahétben működő vállalatok termelési, szolgáltatási, értékesítési feladataikat zökkenőmentesen tudják teljesíteni. A vállalatok a kieső munkaidőalapot 35 százalékban a teljesítménykövetelmények szigorításával, 40 százalékban a jobb szervezéssel, 10 százalékban munkaerő-átcsoportosítással, 15 százalékban pedig a munkafegyelem javításával pótolták. A jövő esztendő vezérelveinek ugyanezeket kell tekintenünk, különös figyelemmel a szolgáltatás jellegű tevékenységre, a különböző gazdálkodó egységek változatlanul termelékeny munkájára. Vonatkozik ez a közlekedési vállalatokra éppen úgy, mint a tejipar, a bányászat, a kohászat területére. A siker érdekében nem szabad eltekinteni az ösztönzőktől, az önerőt pótló bértámogatás-felhasználástól, bővíthessék akár több ütemben is az épületet. A díjazott és megvásárolt pályaművek alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal kellő választékban dolgozhassanak ki ajánlott tervsorozatot, s országszerte lehetőséget kínáljanak a fiataloknak, lakásgondjaik ily módon való megoldásához. A fejleszthető épülettípusok széles körű alkalmazása érdekében — a bíráló bizottság javaslata szerint — irányelvekben tájékoztatják a tervezők, az építtető közösségek és az építési hatóságok széles körét. ^ a legdöntőbb szempontnak azonban a követelmény és a bérezés egyensúlyát kell tekintenünk még a tanácsi munkában is. Az áttérés részkérdéseiről szólva elmondotta továbbiakban dr. Rácz Albert államtitkár, hogy szolgáltatás tekintetében például a boltok nyitva tartási ideje ösz- szességében nem fog csökkenni. A közlekedési vállalatok a tervezett munkakezdési időpontokhoz igazítják menetrendjeiket, tekintettel a lépcsőzetességre. A MÁV és a Volán hétvégeken is rendelkezésre bocsátja kocsijait az ellátás zavartalansága végett. Az egészségügyi intézmények munkáját tekintve pedig a szombat-vasárnapi körzeti szakorvosi ügyelethálózat jelent biztosítékot. A tájékoztatót követően újságírók kérdéseire válaszolt az államtitkár. A Népújság munkatársának több témakört érintő megjegyzésére kifejtette dr. Rácz Albert: — Az oktatás területén a helyi tanácsokra, vállalatokra hárul a feladat, hogy a hétvégeken munkában levő, szolgálatot teljesítő dolgozók gyermekei részére iskolai napköziket, óvodákat szervezzenek összevonás útján. Az egészségügy vonalán ugyancsak helyileg, és az adottságokhoz igazodva kell megszervezni januártól a szabad szombatos ügyeleti rendszert, mégpedig olyan formában, hogy a helyette járó szabadnapot mind a kórházban, mind a körzeti ügyeletben dolgozó orvosok, asz- szisztensek megkapják. Ami pedig az 1982. január 2-i szombatot illeti, ezt most decemberben, 12-én nem szabad ledolgozni egyetlen olyan munkahelyen, gazdálkodási egységben, intézményben sem, ahol az.új esztendő első napjával egyértelműen áttérnek az ötnapos munkahétre. (m. gy.) Felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is (Fotó: Szántó Györgyi Bevált az ötnapos munkahét Dr. Rácz Albert államtitkár sajtótájékoztatója