Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 291. szám ÄRA: 1981. december 12., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nyíkolaj Tyitionov nyilatkozata a Magyar Televízióban Nyikolaj Tylhonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke magyarországi látogatásának befejeztével nyi­latkozott a Magyar Televíziónak, amelyet pénteken 20 órai kezdettel sugárzott a tv 1. műsorában. Megkezdődött a művezetők tanácskozása Mezőgazdaságunk jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Csaknem félezer művezető tanácskozik a Csepel Vas-és Fémművek művelődési köz­pontjában. Az MTESZ Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társasága első ízben szervezett a művezetők mun. kajáról, feladatairól, lehető­ségeiről, megbecsüléséről konferenciát. A gazdaság va­lamennyi területéről képvi­seltetik magukat a műveze­tők, akik mindenekelőtt a munkafeltételekről, képzés­ről, a fiatalok beilleszkedé­séről, az anyagi elismerésről, a továbbképzés lehetőségei­ről mondják el véleményü­ket, gondolataikat. A vitain­dító bevezető előadást Tre- thon Ferenc nyugalmazott miniszter, az MTESZ társel­nöke tartotta. Pénteken, az Építők Rózsa Ferenc Székházában meg­kezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képveseletében 500 kUldött tanácsko­zik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szabó István szóbeli kiegészítését tartja Lakástervek fiataloknak Szabó István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az el­múlt öt évben a mezőgazda- sági szövetkezetek gazdálko­dására ható külső tényezők összességében ugyan kedve­zőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bonta­kozott ki a termelőszövetke­zeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a se­gítőkészség légkörében dol­goznak, munkájukat a társa, dalom fokozódó megbecsü­lése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — Az 1968. márciusi párt- határozat, a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelmű­en segítette az agrárpolitika céljainak megvalósítását. To­vább fejlődött és méginkább megszilárdult a szövetségi politika, a népi-nemzeti egy­ség. Tisztázódtak a szövetke­zeti tulajdonforma megítélé­se körüli korábbi félreérté­sek. A párt fellépett és ki­tartott a szövetkezeti tulaj­don egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár nö­vekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú part­neri kapcsolatok szerve­zéséhez, a termelőszövet­kezeti tagként, illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítélé­séhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetke­zeti probléma rendezésé­hez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfelelően fokozó­dott az igény, hogy az ér­dekképviseleti szervek ismer­jék és képviseljék a szövet­kezeti parasztság egyéni és kollektív érdekeit, hogy a demokratikus politikai rend­szer keretében azok szintén érvényesüljenek. Az is ide­tartozik, hogy megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati' végrehajtásának következet­lenségei. Az agrár, és szö­vetkezeti politika nagy sike­rét, a mezőgazdasági szövet­kezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a ki­segítő gazdaság, továbbá a kollektív és az egyéni vál­lalkozás szervezésére köve­tendő példát, hasznosítható tapasztalatokat tudott nyúj­tani a népgazdaság többi ter­melő ágazata, a szolgáltatá­sok és a kereskedelem szá­mára. A TOT elnöke ezután az élelmiszer-termelés stabilitá­sának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi tel­jesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövet­kezeti tagság nagyra ér­tékeli és megbecsüli a . társadalmi helyzetében bekövetkezett több tekin­tetben történelmi jelen­tőségű változásokat, ame­lyek a szövetkezeti moz­galom számára is kedve­ző viszonyokat teremtet­tek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának eredményeit ele­mezte. öt év alatt 16 száza­lékkal növelték teljesítmé­nyüket a gazdaságok. Az ál­lati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban, mint a növénytermesztését. Szabó István utalt arra, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti vál­tozások, több tröszt vállala­tainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek szá­mára. Foglalkozott a terme­lőszövetkezeti beruházások helyzetével. A gazdaságok közötti együttműködés foko­zásának jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek túlzottnak tűnő differenciálódásáról. Hangot adott annak: a jó termőhelyi adottsá­gú, eredményesen gazdál­kodó termelőszövetkezet­nek sem ígéretesebb ele­ve minden vállalkozása, mint esetleg egy-egy ked­vezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gaz­daságé, a támogatások, a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállal­kozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizs­gálni, alapul venni. Szabó István a továbbiak­ban elmondotta: — A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az ered­mények, a munkakedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A munkain­tenzitásról, a munkafegye­lemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mind­ez nem állítható ilyen egy­értelműen. Bizony, eléggé változó a kép. Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmé­nyek és elszomorító tapasz­talatok is. Mindez minde­nekelőtt a vezetést minősíti. A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszi­lárdult a szövetkezeti de­mokrácia intézményrendsze­re, A formális elemek hát­térbe szorultak és kidombo­rodott a lényeg: a tagok ér­demi részvétele a döntések­ben, az ellenőrzésben, a ve­zetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. A tu­lajdonosi jogok gyakorlását jól segítette a szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése, átfogó és megelőző jellegé­nek erősödése. Fejlődött az önkormányzat, és a tsz-gaz- dálkodás belső szabályozása. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkeze­tek tagjainak bizalmát. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló fölött. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a tsz-mozga- lom milliós táborának. Mél­tatta, a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájá. rultak a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez és a jó élelmiszer-ellátás biztosításá­hoz, majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a koráb­ban feltételezettnél kedve­zőtlenebb körülmények kö­zött dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyo­mán a külgazdasági egyensúly romlását sike­rült megállítani, nőtt a munka termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és tovább szilár­dultak szocialista termelé­si viszonyaink. A mezőgazdaságban a ked­vezőtlen külső feltételek el­lensúlyozására jól érvénye­sülnek a kedvező belső fo­lyamatok. Kialakult mező- gazdaságunk sajátos arcula­ta és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A tár­sadalom értékelése is egyér­telműen pozitív. (Folytatás a 2. oldalon) Értékelték a f iatalok taka­rékos és fejleszthető lakóhá­zainak megtervezésére kiírt országos pályázatot, s az eredményt pénteken hirdet­ték ki a KISZ Központi Bi­zottságának székházában. Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának jelenlétében Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át a pályázat díjait a legjobb tervek alkotóinak. A pályázat elérté célját, a tervezők számos olyan meg­oldást javasoltak, amely le~ hetővé teszi, hogy a lakás alapegységét birtokba véve a fiatalok anyagi lehetőségeik­től függően és bontás nélkül l A korábban ötnapos mun­kahétre áttért gazdálkodó szerveket, a három vagy több műszakban termelő üzeme­ket is figyelembe véve, az idén már 900 ezren dolgoz­nak rövidebb időben. Ter­vek szerint 1982. január el­sejétől hárommillió, a félév folyamán pedig további 120 ezer dolgozó kezdi meg ha­zánkban az új, az életkörül­ményeink javulását jelentő munkarendet. Az eddigi ta­pasztalatokról, illetve az öt­napos munkahét kiterjeszté­sével összefüggő kérdésekről, eredményekről számolt be péntek délelőtti tájékoztató­ján a sajtó, a rádió, a tele­vízió munkatársainak dr. Rácz Albert államtitkár, a Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Mint bevezetőként megál­lapította, a folyamat a Mi­nisztertanács által megfogal­mazott elvek szellemében zajlott, illetve zajlik napja­inkban, és bár bizonyos mun­katerületeken vitát váltott ki a munkarend meghonosí­tása, végső soron az idő ar­ról győzött meg, hogy a rö­videbb munkahétben mű­ködő vállalatok termelési, szolgáltatási, értékesítési fel­adataikat zökkenőmentesen tudják teljesíteni. A vállala­tok a kieső munkaidőalapot 35 százalékban a teljesít­ménykövetelmények szigorí­tásával, 40 százalékban a jobb szervezéssel, 10 száza­lékban munkaerő-átcsoporto­sítással, 15 százalékban pe­dig a munkafegyelem javí­tásával pótolták. A jövő esz­tendő vezérelveinek ugyan­ezeket kell tekintenünk, kü­lönös figyelemmel a szolgál­tatás jellegű tevékenységre, a különböző gazdálkodó egy­ségek változatlanul termelé­keny munkájára. Vonatkozik ez a közlekedési vállalatokra éppen úgy, mint a tejipar, a bányászat, a kohászat terü­letére. A siker érdekében nem szabad eltekinteni az ösztönzőktől, az önerőt pótló bértámogatás-felhasználástól, bővíthessék akár több ütem­ben is az épületet. A díjazott és megvásárolt pályaművek alkalmasak ar­ra, hogy felhasználásukkal kellő választékban dolgoz­hassanak ki ajánlott tervso­rozatot, s országszerte lehe­tőséget kínáljanak a fiata­loknak, lakásgondjaik ily módon való megoldásához. A fejleszthető épülettípusok szé­les körű alkalmazása érde­kében — a bíráló bizottság javaslata szerint — irányel­vekben tájékoztatják a ter­vezők, az építtető közössé­gek és az építési hatóságok széles körét. ^ a legdöntőbb szempontnak azonban a követelmény és a bérezés egyensúlyát kell te­kintenünk még a tanácsi munkában is. Az áttérés részkérdéseiről szólva elmondotta további­akban dr. Rácz Albert ál­lamtitkár, hogy szolgáltatás tekintetében például a bol­tok nyitva tartási ideje ösz- szességében nem fog csök­kenni. A közlekedési vállala­tok a tervezett munkakezdé­si időpontokhoz igazítják me­netrendjeiket, tekintettel a lépcsőzetességre. A MÁV és a Volán hétvégeken is ren­delkezésre bocsátja kocsijait az ellátás zavartalansága vé­gett. Az egészségügyi intéz­mények munkáját tekintve pedig a szombat-vasárnapi körzeti szakorvosi ügyelethá­lózat jelent biztosítékot. A tájékoztatót követően új­ságírók kérdéseire válaszolt az államtitkár. A Népújság munkatársának több téma­kört érintő megjegyzésére ki­fejtette dr. Rácz Albert: — Az oktatás területén a helyi tanácsokra, vállalatok­ra hárul a feladat, hogy a hétvégeken munkában levő, szolgálatot teljesítő dolgozók gyermekei részére iskolai napköziket, óvodákat szer­vezzenek összevonás útján. Az egészségügy vonalán ugyancsak helyileg, és az adottságokhoz igazodva kell megszervezni januártól a sza­bad szombatos ügyeleti rend­szert, mégpedig olyan for­mában, hogy a helyette járó szabadnapot mind a kór­házban, mind a körzeti ügye­letben dolgozó orvosok, asz- szisztensek megkapják. Ami pedig az 1982. január 2-i szombatot illeti, ezt most decemberben, 12-én nem sza­bad ledolgozni egyetlen olyan munkahelyen, gazdálkodási egységben, intézményben sem, ahol az.új esztendő el­ső napjával egyértelműen át­térnek az ötnapos munka­hétre. (m. gy.) Felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is (Fotó: Szántó Györgyi Bevált az ötnapos munkahét Dr. Rácz Albert államtitkár sajtótájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents