Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 12., szombat Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A Heves megyei küldöttek egy csoportja a kongresszus szünetében Ezután arról szól, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben. Az állami gazdaságok és a me­zőgazdasági termelés gerin­cét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképessé­güket és méltóak arra a bi­zalomra, amely velük szem­ben megnyilvánul. Az Elnöki Tanács elnöke ézután megemlékezett a ter- melőszövetkezeti mozgalom Úttörőiről, majd a mozga­lom előtt álló feladatok kap. csán kifejtette, hogy a me­zőgazdaságnak meg kell küz. denie saját gyengeségeivel is: a munkafegyelem és a szer­vezés egyenetlenségeivel, és azzal is, hogy a felhasznált anyagok, és eszközök ára emelkedik, néhol még a ma­radi nézetekkel is; a szocia­lista elvek cféltésével és a vállalkozási kedv elgáncso- lásával. Losonczi Pál a következők­ben arról szólt, hogy az ered­mények forrása a további fejlődés alapja, a pártnak elveiben következetes és fo­lyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikája. Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósu­lásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocia­lista nagyüzemek, az állami gazdaságok és téeszek, a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermelés és a melléktevékenységek in­tegrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok ter­melési lehetőségeiket mind teljesebben kihasználhassák. Erre egyébként a beruházá­si , lehetőségek szűkössége is ösztönöz, a háztájiban meg­levő termelő berendezések pedig kínálják az alkalmat. A nagyüzemekre alapo­zott kistermelés és érté­kesítés lehet a további­akban is járható útja e fontos tevákenységnek. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a téeszek érdekkép­viseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt, hogy az utóbbi években a gondot okozó, ellentmon­dások egész sorát vetették fel, és érlelték a megoldást, valamint a döntések megho­zatalát. Ajánlásaikkal és ál­lásfoglalásaikkal, a jó ta­pasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szö­vetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meg­győződését, hogy a mezőgaz­daság, így a téeszek dolgozói továbbra is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigi­eknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. A vitában felszólalók fog­lalkoztak a gazdálkodás ered­ményeivel, gondjaival. Egye­bek között azzal, hogy bár a gabonatermesztés a nemzet­közi élvonalba került és újabban anyagi ösztönzése is erőteljesebb, a termelők gépellátása és az alkatrész­utánpótlás nem zavartalan. Sürgették, hogy a gyártókat tegyék még érdekeltebbé a műszaki ellátás javításában. Javasolták, hogy a gazdasá­gos energiafelhasználás eddi­gi sikerei alapján gyorsabb ütemben fokozzák a műszaki fejlesztést a hulladékok és a mezőgazdasági melléktermé­kek hasznosítására. Szóltak a vegyszerhasználat gondjai­ról : szívesen használnának olyan műtrágyákat, amelyek többféle hatóanyagot tartal­maznak. Ezek hiányában két- szer-három6zar kell a gépek­kel a földeken végigmenni. Nem tartották kielégítőnek a zöldség, és a gyümölcsérté­kesítés biztonságát sem. Rész­ben ezzel hozták összefüg­gésbe, hogy a gazdaságok rendre elmaradnak a telepí­tési előirányzat teljesítésétől. A háztáji termelés ered­ményeit több felszólaló is elemezte. A fejlesztés útját egyebek között abban látták: erősíteni kell a nagyüzemek közvetlen érdekeltségét a kis­termelés fenntartásában, sőt, fokozásában. Segíteni kell a háztáji portákon meglevő ré­gebbi épületek felújítását, il­letve használatba véletét is. A felszólalók nehezményez­ték, hogy a jogszabályokkal ellentétes értelmezésű — ala­csonyabb szintű — szabályo­zások is napvilágot látnak, és emiatt elszaporodnak a pe­rek, tornyosulnak a bürok­rácia aktái. Gond az is, hogy a munkajogi változásokat a szövetkezeti jogi szabályozás is gyakran felemás módon követi. Javasolták, hogy a termelőszövetkezeti területi szövetségek, amelyek mind hatékonyabban dolgoznak, tegyék általánossá a tagi ér­dekeket kifejező jó belső szabályozásokat is. A felszólalók elismeréssel szóltak a tudományos ered­ményekről, ám rámutattak: célszerű fokozni a kutatók közvetlen érdekeltségét az új eredmények gyakorlatba vételénél. Rámutattak arra is, hogy bátorítani kell a kül­földön már kidolgozott jó módszerek, eljárások átvéte­lét, mindenekelőtt a túlságo­san időigényes kutatásoknál. Elismeréssel szóltak az if­júságnak a szövetkezeti moz­galomban betöltött szerepé­ről. A közös gazdaságok ezt egyebek között a fiatalok letelepedésének támogatásá­val ismerik el, és bátran megbízzák őket vezetői fel­adatokkal. A fiatalok a mun- kaverseny-mozgalomban is kezdeményezők. A szövetkezetek szociális ellátásáról szólva rámutat­tak: a munkavédelem az el­múlt években sokat fejlő­dött. Bebizonyosodott azon­ban, hogy néhány munkakör - ben a dolgozók fokozott meg­terhelésnek vannak kitéVe — például a különféle erőgépek és vegyigépek kezelői — és ezért szükség lenne a veszé­lyeztetett munkakörök, be­osztások ismételt számbavé­telére, és az ezzel kapcsola­tos munkaegészségügyi vizs­gálatsorozatra. A fiatal szakemberekről szólva elmondották: az okta­tás gyakran kihagyja a szá­mításból azt, hogy a mező- gazdaságban a természeti té­nyező a döntő, és el kell tud­ni viselni a megpróbáltatá­sokat is. Nem készítik fel a fiatalokat kellőképpen a gya­korlati életre, a gyakorlati képzés néha szükséges nyűg­nek számít, és emiatt az el­ső munkahelyre kikerülő fiatal szakember megoldha­tatlannak tűnő személyes problémák elé kerül és gyor­san elkedvetlenedik. A beszámoló feletti vitá­val a kongresszus szombaton folytatja munkáját. A IV. termelőszövetkezeti kongresszusról jelentkezem (Munkatársunk helyszíni beszámolója) Az ünnepi program már csütörtökön megkezdődött. A kongresszus előestéjén a Bu­davári Palotában, a Magyar Munkásmozgalmi Múze­um épületében megnyitották a mezőgazdasági szövetkeze­tekben dolgozó nők által á IV. kongresszus tiszteletére készített országos kézimun­ka-kiállítást A zsűri, amely a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa, és a Népnevelési Intézet képvi­selőiből állt, több száz ké­zimunkát és térítőt bírált. Közöttük három Heves me­gyeit is díjaztak. Gyetvai Jánosné, a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet tagja, kalocsai térítőért, Karnis Sándorné, a mátraballai Űj Barázda Termelőszövet­kezetből recski kézimunká­ért és Mészáros Benjámin­ná a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet tagja ke­resztszemes kis futóterítőért kapott különdíjat. PÉNTEK REGGEL. 9 ÓRA. Zsúfolásig megtelt az Épí­tők Szakszervezetének kong­resszusi terme. Ezerkétszá- zan, ötszáz küldött és hét­száz meghívott kísérte élénk figyelemmel a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának beszámolóját a mozgalom helyzetéről és eredményeiről. Kiss János, a feldebrői Rákóczi Termelőszövetke­zet elnöke, a Heves megyei delegáció korelnöke tíz esz­tendeje tagja a TOT-nak. Emlékedből idéz néhányat: — Másfél év múlva nyug­díjba megyek — mondja. — Az elmúlt öt év egyik nagy vívmánya volt a szö­vetkezeti ^mozgalomban, hogy a férfiak 60, a nők 55 éves korban mehetnek nyugdíj­ba, úgy, mint az ipari üze­mekben, vagy az alkalma­zottaknál. Azt hiszem, a TOT a hetvenes évtizedben jól szolgálta a magyar pa­rasztság ügyét, átfogta a szövetkezetek gazdálkodá­sát, síkraszállt a szociális, a kulturális fejlesztésekért. Én az országos tanács el­lenőrző bizottságában tény­kedtem, és többször szóvá tettem az áruforgalmazás, a felvásárlás és a termelés kapcsolatának egysége fon­tosságát. A kongresszusi be­számoló átfogó volt, de talán kevésbé harcos, mint az öt, illetve tíz évvel ezelőtti be­számolók voltak. Igaz, ak­kor más problémákat kel­lett megoldani. Most a leg­égetőbb a fiatal szakembe­rek lakásgondjainak enyhí­tése, aztán a gyermekgondo­zási segély egységesítése, az ipari üzemekben dolgozó nőkéhez hasonlóan. Négy község: Fedémes, Tamalelesz, Szentdomon­kos és Bükkszenterzsébet közös termelőszövetkeze­tének küldötte Ködmön Fe- rencné, faüzemi munkás. — Tíz esztendeje dolgo­zom a gazdaságban betaní­tott munkásként. Először vagyok kongresszuson. Mi otthon tizenhárom fős bri­gádban dolgozunk, egy kis közösségben. A beszámoló is rámutatott arra, hogy a kisközösségek milyen fon­tos fórumai lettek a gazda­ságoknak, a szövetkezeti de­mokrácia gyakorlásának. A bükkszeniterzsébeti malom épületben dolgozunk és fő­leg rakodólapokat készítünk tőkés exportra. Közösségünk egyik gondja, most a téli meleg étkeztetés megoldása. Noha eddig a vezetőség na­gyon sokat tett a munkakö­rülmények javításáért, hi­szen van már öltözőnk, mosdónk a fűrészüzemben és most készül a központi fűtés is, reméljük, a meleg ebéd is meglesz! ■Heves megyében az elmúlt öt esztendőben sokat fejlő­dött a termelőszövetkeze­tek tömegsportmozgalma is. Garancz Lajos, a pélyi Tiszamente Termelőszövet­kezet párttitkára énről be­szél: — ’ Másodszor vagyok kongresszusi küldött, és örömmel állapítottam meg, hogy a szövetkezeti tagság körében sokan sportolnak! Nálunk, Heves megyében évente négymillió forintot költenek a szövetkezetek a tömegsportok, főleg a labda­rúgás, az asztalitenisz, a te­ke, a sakk és a horgászat tá­mogatására. A legnépsze­rűbb természetesen a labda­rúgás! Ugyanakkor már ke­vésbé található a közös gaz­daságokban röplabda-,_ vagy kézilabdacsapat. Pélyén mi évente harmincezer forinttal támogatjuk a jövőben is a tagság sportmozgalmát. A IV. kongresszusig a Ter­melőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának tagja volt Sipeki Zsigmondné, a heve­si Rákóczi Termelőszövetke­zet növénytermelési mun­kacsapat-vezetője, a gazda­ság alapító tagja. i— Az országos tanácsban az elmúlt öt évben legtöb­bet a falusi nők és asszo­nyok gondjaival foglalkoz­tunk. Szót emeltünk azért, hogy az alacsony nyugdíj ú idős szövetkezeti tagok el­látását emeljék. Azokét, akik korábban hetvenéves korukig is becsülettel dol­goztak. Az öregekkel való törődés késztette az általam vezetett Törekvés szocialista brigádot az idén év elején arra, hogy mozgalmat hir­dessünk az öregek napközi és szociális otthonainak meg­segítésére. Heves megyéből tizenegy szövetkezet csatla­kozott mozgalmunkhoz a kongresszus tiszteletére, és 71 brigád ajánlotta fel fo­rintjait az öregek megsegí­tésére. Mentusz Károly Helmut Schmidt az NDK-ban Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja Erich Honeckernek, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsa el­nökének meghívására pénte­ken, kora délután háromna­pos látogatásra az NDK-ba érkezett. A nyugatnémet kancellár kíséretében van Otto Lambs­dorff gazdasági miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataival meg­bízott miniszter, valamint Günter Huonker, a kancel­lári hivatalnak az NSZK és az NDK viszonyában illeté­kes államminisztere. A vasárnap délutánig tar­tó csúcstalálkozó során Erich Honecker és Helmut Schmidt több alkalommal folytat majd négyszemközti megbeszélést, a Berlin közelében fekvő Werbellin-tó mellett. Előze­tes jelentések szerint a meg­beszéléseken elsősorban a ke­let—nyugati viszonyról, az európai helyzetről és a két német állam kapcsolatairól lesz szó. A két politikus várhatóan részletesen megvitatja a két német állam gazdasági kap­csolatainak jövőjét. Az NDK és az NSZK gazdasági együttműködésének kölcsö­nösen előnyös voltát bizo­nyítja, hogy a két ország árucsere-forgalmának értéke az 1970-es 4,5 milliárd nyu­gatnémet márkáról — a kap­csolatok normalizálását kö­vetően — 1980-ban 11,7 mil­liárd márkára emelkedett. A csúcstalálkozót megelő­zően a bonni kormány ve­zetői, így Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter többször is hangoztatták: a szociálliberális koalíció állás­pontja szerint a két német állam normális viszonya és együttműködése meghatározó jelentőségű az európai 'béke biztosítása szempontjából. (MTI) LENGYELORSZÁG 220 helyen VARSÓ A jövő évi ideiglenes költ­ségvetési tervjavaslatról tár­gyalt Varsóban összevont ülésén a szejm gazdasági, költségvetési és pénzügyi, va­lamint törvényelőkészítő bi­zottsága. Marian Krzak pénz­ügyminiszter közölte, hogy a költségvetés tervét egyelő­re csak a jövő év első öt hónapjára készítik el, mert jelenleg képtelenség előre látni a körülmények alaku­lását, a reform kihatásait. Mint elmondta, az idei költ­ségvetési mérleghiány az előre jelzett 220 milliárd zlo­ty helyett „csak” mintegy 150 milliárd lesz. Ez annak kö­szönhető, hogy felemelték bi­zonyos cikkek, így az alko­hol árát, illetve ar.nak, hogy a Szovjetunió hitel formájá­ban segítséget nyújtott az or­szágnak. A jövő évi költség- vetési deficit azonban várha­tóan eléri a 300 milliárd zlo­tyt — közölte Krzak, ugyan­„csak” 150 akkor hozzátette, hogy ked­vező esetben 1982-ben az ipari termelés egy, a mező- gazdasági termelés két szá­zalékkal növekedhet. A gdanski Lenin hajó­gyárban pénteken megkezdte kétnapos tanácskozását a „Szolidaritás” országos bi­zottsága. A napirenden a kö­vetkező témák szerepelnek: a szervezet stratégiájának és taktikájának meghatározása a jelenlegi helyzetben, a te­rületi önkormányzat, vala­mint a tanácsi választások kérdése, a munkásönkor­mányzati szervek, a gazda­sági helyzet és az áremelé­sek, valamint a szakszerve­zeti törvény ügye. Lengyelország számos egye­temén és főiskoláján, köz­tük a varsói egyetemen be­fejeződött a „Független di­ákszövetség” és a „Szolidari­tás” által rendezett többhe­tes sztrájk. Megalapozatlan Líbia-ellenes vádak A JANA líbiai hírügynök­ség pénteken megalapozat­lannak nevezte a Líbia-el­lenes amerikai vádakat. Az AP amerikai hírügynökség által idézett líbiai hírügy­nökségi jelentés „lehetetlen követelésnek” tartotta az amerikai szakembereket tá­vozására felszólító elnöki felhívást. A William Clark amerikai külügyminiszter-helyettes ál­tal tolmácsolt elnöki felszó­lítás — mint ismeretes — az állítólagos líbiai terror­Amerikai zsarolás Nicaragua és az Egyesült Államok párbeszéde a Washington támasztotta el­fogadhatatlan feltételek mi­att jutott zsákutcába. Washingon a két ország kap­csolatainak normalizálá­sát olyan feltételekhez kötöt­te, amelyek bőven kimerítik a zsarolás fogalmát — vált ismeretessé csütörtökön Ma­nag uában. A nicaraguai külügymi­nisztérium októberi üzene­tében az ország szuverenitá­sát sértő és a forradalmi folyamat biztonságát veszé­lyeztető. amerikai követelése­ket utasította vissza. Szep­temberben ugyanis Washing­ton azt követelte Managuá- tól, hogy nyolcezer főben határozza meg fegyveres erőinek létszámát, mert akciók lehetőségére hivat­kozva, Líbia elhagyására szólította fel az amerikaia­kat. Líbia még csütörtökön az ENSZ székhelyén közzétett nyilatkozatában kijelentet­te: kész fogadni egy a Biz­tonsági Tanács, vagy az amerikai kongresszus által kijelölt vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai személyesen győződhetnek meg az ameri­kai állítások valótlanságá­ról. Ezt a javaslatot pénte­ken a JANÄ is megismétel­te. Washington szerint ez „bő­ven elegendő" Nicaragua védelmére. Az Egyesült Ál­lamok egyidejűleg megis­mételte azt a vádját, mi­szerint Nicaragua fegyvert szállít a salvadori hazafiak­nak, és ennek beszüntetését követelte. Washington és Managua jövőbeni kapcso­latainak alakulását olyan feltételhez is kötötte a Fe­hér Ház, hogy Nicaragua a kommunista országoktól többé ne vásároljon semmi­féle fegyvert. Managuában a zsarolással felérő feltételek felháboro­dást keltettek. Nicaragua visszautasította. hogy Washington döntse el, meny­nyi katonára van az or­szágnak szüksége több ol- oldalról fenyegetett forradal­mának megvédésére.

Next

/
Thumbnails
Contents