Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1981. december 10., csütörtök LENGYELORSZÁGI HELYZETKÉP Jaruzelski katolikus vezetőkkel tárgyalt A KISZ KB felhívása a fiatalokhoz Az utóbbi időszakban az imperializmus soha nem lá­tott méretű fegyverkezési versenyt akar a világra kényszeríteni, növelve ezzel a háború — a nukleáris ka­tasztrófa — veszélyét. A há­ború ellen, a béke megvédé­se mellett emelt szót a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ KB az alábbi felhívással fordult a magyar fiatalokhoz: Az imperializmus atomhá­borúval fenyeget, könyörte­len fegyverkezési hajszát kényszerít a világra. Mind több és kegyetlenebb fegy­ver felhalmozásával veszé­lyezteti a békét. A korláto­zott nukleáris háború ki­agyalói az egész emberiség­nek üzennek hadat Velük szemben óvják a népeket azok, akik védelmi erejüket a béke szolgálatába állítják. Mi, magyar fiatalok, ha­zánk legújabb kori történe­tének eddigi leghosszabb bé­kés időszakában születtünk, és nőttünk fel. A béke or­szágépítő munkánk, alkotó­erőnk záloga, egyéni, családi és nemzeti boldogulásunk feltétele; alapvető emberi jogunk, amelyet minden erőnkkel óvnunk, és véde­nünk kell. Még nem késő! Európa és a világ békesze­rető embereinek összefogá­sával megzabolázható az imperializmus fékevesztett fegyverkezési politikája, meg­védhető a béke. De a békét nem elég akarni, közülünk is mindenkinek munkával, tanulással és a haza védel­mével, nyílt kiállással ten­nie kell érte. Van világos programunk: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés töb­bi tagállamának, közöttük hazánknak józan, konstruk­tív tárgyalási és leszerelési kezdeményezései, s vannak és sokasodnak harcostársa­ink Európa-szerte és minde­nütt a világon. Velük vai- gyunk, közös ügyért küzdünk! Békét, biztonságot, alkotó életet akarunk. Ennek érde­kében mondjunk nemet az Európát pusztulással fenye­gető korlátozott nukleáris háborúra, mondjunk nemet a neutronbombára. Tiltakoz­zunk az ellen, hogy határa­inktól néhány száz kilomé­terre aiz Egyesült Államok — NATO-szövetségeséi te­rületén — újabb, hazánkat is fenyegető atomfegyvere­ket helyezzen el. Az elmúlt hónapokban közületek már több tízezren tettek hitet a ■béke ügye mellett. Munkahelyünkön, az iskolák­ban, az egyetemeken és a főiskolákon, lakóhelyünkön, együtt az idősebbekkel, együtt társadalmunk min­den cselekvésre kész tagjá­val, emeljük fel szavunkat a béke megőrzéséért. Hí­vunk benneteket: akciónkkal óvjuk, munkánkkal erősít­sük a békét! Aki egyetért felhívásunkkal, aláírásával is tegyen hitet mellette — fejeződik be a felhívás. A felhívást támogató alá­írásokat a KISZ KB posta­címére (1929 Budapest) lehet eljuttatni az erre az alka­lomra kiadott levelezőlapon, s más formában december 23-ig. (MTI) VARSÓ Wojciech Jaruzelski had- seregtábomok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök, szerdán találkozott három lengyel katolikus szervezet vezetőjével: Ryszard Reiff- fel, Kazimierz Morawskival és Janusz Zablockival, s az ország kritikus helyzetével kapcsolatos kérdésekről tár­gyalt velük. Zablockit a nap folyamán fogadta Józef Glemp érsek, a lengyel katolikus egyház vezetője is. A lengyel parlament a kedden bejelentett két de­cemberi ülésen kívül még .egy harmadikat is tart az idén. Erre valószínűleg ka­rácsony és szilveszter között kerül sor — közölte a PAP- hírügynökség munkatársával Piotr Stefanski, a szejm alelnöke. Hozzátette: a har­madik ülés témája a jövő év első öt hónapjára szóló át­meneti költségvetési terv lesz. — A kormánynak rendkí­vüli jogkörökkel történő fel­hatalmazása — mondotta a szejm alelnöke — túlzottan is foglalkoztatja a közvéle­ményt; így nem árt tudni, hogy a lengyel alkotmány nem ismeri a rendkívüli ál­lapot fogalmát. — Remélhe­tő — tette hozzá —, hogy az időközben jóváhagyandó szakszervezeti törvény elő­írásait, így a sztrájkokkal foglalkozókat is, megtartják majd. Ha nem, akkor szük­ség lesz a rendkívüli jogkö­röket rögzítő törvény jóvá­hagyási eljárásának beindí­tására. ★ Varsóban szerdán ülést tartott a gazdasági reform­bizottság. A tanácskozáson a' központi államirányítási szer­Dt. Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki kormánykül­döttség élén az Egyesült Arab Emírségek főváro­sában, Abu Dhabiban tar­tózkodik, szerdán csak­nem kétórás megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Félszabadítási Szervezet vezetőjével. A bé­csi megfigyelők által rend­kívül fontosnak és konstruk­tív légkörűnek minősített tárgyaláson áttekintették a közel-keleti helyzetet, vala­mint az osztrák—palesztin kapcsolatok fejlődésével összefüggő legfontosabb kér­déseket. A találkozót követő sajtó­Szerdán a prágai vár Spa­nyol-termében összeült a CSKP Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén a cseh­szlovák népgazdaság jövő évi veknek a reformmal kapcso­latos átszervezéséről volt szó. ★ Ugyancsak Varsóban ta­nácskozást tartottak a len­gyel fegyveres erők politikai kiképzését irányító főtisztek és lektorok Az ülésen azt állapították meg, hogy ered­ményesen, hatékonyan folyik a politikai munka a lengyel hadsereg egységeinél. Lengyelország 90 városá­ban tevékenykednek a váro­si operatív katonai csopor­tok. Mint a varsói televízió hír­adója beszámolt róla — szá­mos „Szolidaritás”-szervezet folytatja, sőt erősíti a tavaly nyárvégi megállapodások­kal teljesen ellentétes, poli­tikai jellegű tevékenységét. A gdanski Lenin hajógyár­ban működő „Szolidaritás”- szervezet az üzemi rádión közölte, hogy hol veheti át a tagság az illegális, úgyne­vezett Lengyel Munkapárt szervezeti szabályzatát. Még arról is tájékoztatták az em­bereket, hogy a „Munkapárt” jövő év januárjában tartja „alapító kongresszusát” Swid- nikben. Egy wroclawi üzem „Szo- lidaritás”-szervezetének tag­jai azt a feladatot kapták, hogy „igyekezzenek minden­képpen megnyerni a szerve­zet számára a rendőrség és a biztonsági szolgálat mun­katársait, a hadsereg katoná­it és tisztjeit”. Az erről szó­ló felhívás szerint „ily mó­don elkerülhető a rendőrség és a katonaság erőszakos le­fegyverzése”. Krosnóban, Ra- domban és Sosnowiecben több üzemben máris létrejöt­tek az úgynevezett munkás­milíciák, amelyek engedélye nélkül senki sem léphet az általuk őrzött gyárak, vál­lalatok területére. értekezleten az osztrák kor­mányfő aláhúzta: nagyra értékeli a PFSZ vezetőjé­nek kiegyensúlyozott és tárgyilagos szemléletét a válsággal terhes közél-fceleti helyzet megítélésében. Kre­isky azt is közölte az újság­írókkal. hogy Jasser Arafat számos pozitív elemet lát a közel-keleti rendezésre ki­dolgozott úgynevezett „Fahd- tervben”. A PFSZ vezetője ugyan­csak hasznosnak nevezte az osztrák kancellár és közte lezajlott megbeszélést. Bruno Kreisky Abu Dha­biban folytatott tárgyalásai­nak befejeztével szerdán to­vább utazott Katarba. fejlesztési tervéről és hete­dik ötéves tervének tör­vénytervezetéről szóló be­számoló megvitatása szere­pel. Kreisky találkozója Arafattal Összeült a CSKP Központi Bizottsága Szerencsés kényszerleszállás MOSZKVA A legénység lélekjelenlété­nek, az első pilóta határo­zottságának köszönhető, hogy a közelmúltban sikerült el­hárítani a készülő katasztró­fát az Aeroflot egyik repü­lőgépén. Mint a Trud című moszk­vai lap szerdai száma be­számol róla, a légitársaság Moszkva—Kairó—Aden—Dar es-Salaam útvonalon közle­kedő TU—154-es típusú re­pülőgépének jobb oldali haj­tóműve néhány perccel az adeni repülőtérről való fel­szállás után kigyulladt és felmondta a szolgálatot. Az automata fedélzeti tűzoltó- berendezések ugyan elfojtot­ták a tüzet, ám a megma­radt két hajtómű tolóereje nem volt elegendő ahhoz, hogy megfelelő magasságba emelje a gépet. A szovjet gép parancsnoka látva, hogy a rendelkezésre álló kis távolságon két haj­tóművel nem tudja a biz­tonságos utazómagasságba emelni a gépet, a hegyoldal­nak történő ütközést elkerü­lendő kényszerleszállásra ha­tározta el magát. Ezt is na­gyon megnehezítette azon­ban, hogy a gép üzemanyag- készlete szinte még teljesen érintetlen volt, és így — a nagy súly miatt — a mere­dek szögben érkező TU— 154-es valósággal belecsapód­hatott volna a leszállópályá­ba. Ezért a kapitány a szo­kásosnál jóval nagyobb le­szálló sebességre kapcsolva landolt, és a rövid beton­sávon a fékút meghosszab­bítása céljából kissé balra kormányozva a gépet, sike­rült megállnia a pálya vége előtt. NEW YORK Miután Kurt Waldheim jelenlegi főtitkár és Salim Ahmed Salim tanzániai kül­ügyminiszter (egyelőre) vis­szalépett az ENSZ-főtitkári jelöltségtől, a Biztonsági Ta­nács kedden nem hivatalos, zárt ajtók mögött tartott ta­nácskozás után úgy döntött, hogy szerdán, helyi idő sze­rint este hat óráig fogadnak el újabb jelentkezéseket a jelölőlistára. A Biztonsági Tanács pénteki ülésén vizs­gálja meg a jelöléseket. BUDAPEST A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására decem­ber 6—9-e között Varsóban tartózkodott az MSZMP párt­munkásküldöttsége, Knopp Andrással, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya helyettes vezetőjével az élen. KOPPENHÁGA Anker Jörgensen minisz­terelnök szerdán benyújtot­ta szociáldemokrata kisebb­ségi kormánya lemondását II. Margit dán királynőnek. A kabinet az ügyek vitelé­re az új kormány beiktatá­sáig hivatalban marad. BRÜSSZEL Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdán dél­előtt Brüsszelbe érkezett. A belga fővárosban részt vesz a NATO csütörtökön kezdő­dő miniszteri tanácsülésén, pénteken pedig — a wa­shingtoni kormány három gazdasági miniszterének tár­saságában — találkozik a Közös Piac vezetőivel. TEHERÁN A hétfőn eltérített líbiai repülőgép felszállt Teherán­ból. Üticélja egyelőre isme­retlen. Amíg a gép mintegy 9700 kilométer megtétele után szerdán a teheráni re­pülőtéren vesztegelt, Bezad Nabavi, az iráni végrehaj­tási ügyek államminisztere közölte: a gép teheráni le­szállását a kormány kifeje­zetten líbiai kérésre engedé­lyezte. Musszavi iráni kor­mányfő — mint a PARS irá­ni hírügynökség jelentette — leszögezte: „Irán elvben ellenez minden gépeltérítési akciót, mivel az ürügy lehet a harmadik világ országai­nak ügyeibe való beavatko­zásra. Ez esetben azonban humanitárius szempontok miatt vállalja a közvetí­tést”. —( Külpolitikai kommentárunk )— „Nem várt ajándék”? EGY HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉS SZERINT Jichék Samir izraeli külügyminiszter „sugárzott az örömtől” francia kollégájának egynapos látogatása nyomán és „nem várt ajándékként” értékelte mindazt, amit a párizsi diplomácia vezetője Izrael számára „nyújtott”. A Samir által megadott „normál á”-hang alapján az amerikai sajtó is azonnal rázendített „a száznyolcvan fokos francia fordulat” dicsőítésére. A jelenlegi, talán minden korábbinál bonyolultabb nem­zetközi — és ezen belül: közelkeleti — helyzetben érdemes egy pillantást vetni arra, mi is történt Claude Cheysson francia külügyminiszter izraeli látogatása során. Valóban „száznyolcvan fokos fordulatról” be­szélhetünk a Quai d’Orsay, a francia külügyminiszté­rium közel-keleti politikájában? A külpolitikában a jelenségek és állásfoglalások ritkán jellemezhetők kristálytisztán egyértelmű, som­más megállapításokkal, és minden jel arra mutat, hogy ez ezúttal sincsen másképp. Abban, hogy Sa­mir — és nyomában a nyugati sajtó egy nem elhanya­golható része — egyértelmű fordulatnak minősítette a francia magatartást, a tények mellett, sőt a ténye­ken túl, alighanem része van a taktikai meggondolá­soknak is. NÉZZÜK A TÉNYEKET. Kezdjük a sokat emlege­tett fegyverszállításokkal. Párizs az 1967-es arab— izraeli háború előtt kétségtelenül Izrael legnagyobb fegyverszállítója volt. Az izraeli légierő valóban sokat köszönhetett akkor a Dassau gyár Mirage gépeinek. De Gaulle a háború után leállította a fegyverszállí­tásokat Izraelnek és néhány nyugati lap most, a Cheysson-1 át ogatás után öles címbetűkkel közli: Pá­rizs hajlandó felújítani ezeket. Csakhogy maga Cheys­son kijelentette, hogy Tel Avivban erről szó sem volt. A mondatot egy „korábbi lapinterjújából” idézték és elméletben Párizs már 1974-ben (!) feloldotta az Iz­raelbe irányuló fegyverszállítási tilalmat. Bár Cheys­son hangvétele valóban barátságos volt, bár megál­lapodása nyomán februárban Mitterrand lesz az első Izraelbe látogató nyugat-európai államfő, bár valóban „kétségtelen ténynek” minősítette a Camp David-i megállapításokat, francia csapatkontingenst ajánlott fel a sínai erőkhöz és megígérte, hogy Párizs ellenez minden közös piád kezdeményezést a Közel-Keleten — a „fordulat” kifejezés erősnek, sőt manipuláltnak tűnik. ERRE NEMCSAK A FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK — Samir és az amerikai sajtó által, mint láttuk, tor­zítva tálalt — ügye a bizonyíték; van ennél fontosabb is: a Párizs és Tel Aviv között változatlan nézetelté­rés a palesztin probléma megközelítésében, Cheysson szerint a palesztinoknak „nemzeti otthonra” van szük­ségük. Samir szerint viszont „ott van nekik a jordá- niai királyság...” Ez pedig annyit jelent, hogy — né­mi kétségtelen közeledés ellenére — a Közel-Kelet kulcskérdésében még mindig nagy a különbség a fran­cia és az izraeli álláspont között. HARMAT ENDRE Gazdaságosabb munkára ösztönözve Emelik a termelői árakat a Szovjetunióban 1982. január elsejével a szovjet ipariban életbe lép­nek az új, magasabb terme­lői árak. A szovjet árképzési rend­szer sajátossága, hogy a ter­melői árak növekedését nem követi automatikusan a fo­gyasztói, árak emelkedése. Az országban minden árat állami szervek állapítanak meg. Ehhez sem a gyártó vál­lalatnak, sem a kereskede­lemnek nincs joga. A termelői árakat a Szov­jetunióban 1967-ben rendez­ték, a hús- és a tejtermé­kek ára viszont 1962 óta nem változott. A kenyér, a dara- félék, a növényi olaj, a cu­kor, az alapvető halfélesé­gek és konzervek ára 1955- ben változott utoljára (ami­kor is e cikkek órát mérsé­kelték). 1948 óta nem nőtt az áramszolgáltatás, a fűtés, a telefon és a tömegközle­kedés díja. 1928 óta változat­lanok a lakbérek. Ezek az árak nem változ­nak most sem. Miért van hát szükség ilyen körülmények között az ipari termelői árak emelésé­re? A legjelentősebb a tüzelő­anyag- és a nyersanyagárak növekedése. Ennék oka, hogy az utóbbi években kiterme­lésük fő központjai nehezen hozzáférhető, a Szovjetunió távoli északi és keleti kör­zeteire tevődtek át, ami ter­mészetesen óriási beruházá­sokat igényel. Nehezebbek let­tek a kőolaj, a földgáz, a szén, az érc bányászati-geo­lógiai feltételei a korábban feltárt lelőhelyein is, így nö­vekedett kitermelésük költ­sége. Végül évről évre növe­kednek a környezetvéde­lemre fordított összegek. A régi árak a vállalatok közötti elszámolásban nem felelnek meg ezeknek a fel­tételeknek, fékezik a gazda­ság fejlődését. Most a szén ára 42 szá­zalékkal, a földgázé 45, a kohászati termékeké 20, a színesfémkÖhóBzati termé­keké 14, a faipari termé­keké 40 százalékkal emelke­dik. Növelik a vállalatok és intézmények által felhasz­nált villamos • és hőenergia díját is. Ez ösztönözni fogja a ta­karékosságot, lehetővé teszi új lelőhelyek feltárását a ke­leti és az északi körzetek­ben, hozzájárul a természet­védelemre fordított költsé­gek fedezéséhez. A magasabb árak arra késztetik a feldolgozóipart, hogy gazdaságosabban bán­janak a nyersanyaggal, ez pedig a XI. ötéves terv egyik legfontosabb feladata. Az előzetes számítások szerint az ötéves időszak alatt or­szágos méretekben 160—170 millió tonna egyezményes tü­zelőanyagot kell megtakaríta­ni. Most lehetőség látszik arra, hogy ezt 200 miliő ton­nára növeljék, ami a Szov­jetunió tüzelőanyag- és ener­getikai tartalékai évi kiter­melésének mintegy 10 száza­lékát teszi ki. Azokban az esetekben, amikor nő az önköltség a közszükségleti cikkeket gyár­tó iparágakban is és meg­haladja a fogyasztói árakat, ezt az álam a saját költség- vetéséből kompenzálja. Ez régi gyakorlat a Szovjetunió­ban. A hús- és a tejtermé­kek termelésének dotációja, például évente 25 milliárd rubel. Leonyid Korenyev APN — KS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents