Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 287. szám ÁRA: 1981. december 8., kedd 1,40 FORINT Keres­kedők Naponta találkozunk ve­lük. Hol tejért, hol kenyé­rért térünk be a boltba, vagy ezernyi másért, amely életvitelünkhöz nél­külözhetetlen. S elvárjuk tőlük, a kereskedőktől, hogy készséggel, szívélye­sen szolgáljanak ki műn­ket, mindenből a legszeb­bet, a legjobbat adják. Ta­lán ezért, a néha túlzott elvárásért tűnik úgy sok­szor és sokunknak, hogy nem elég türelmesek, nem elég kedvesek hozzánk. S panaszkodunk rájuk, hogy bizony nem állnak felada­tuk magaslatán. Pedig le­het, hogy előttünk éppen egy „kedves vevő7’ bosz- szantotta fel őket valami­ért, s a megszokott mosoly ezért hiányzik most az arcukról. A másik oldalról: mun­kájukról — érdemtelenül kevesebb szó esik. Pedig hát órákat lehetne beszélni, köteteket lehetne írni er­ről. Beszélni lehetne ar­ról, hogy kora hajnalban keilnek, késő este feksze­nek, s ők még esetleg a boltot takarítják, amikor mi már kényelmesen ülünk a televízió előtt s nézzük a híradót, vagy éppen Onedi- néket És arról még kevesebb szó esik, hogy a kereske­delmi dolgozók többsége a nők közül kerül ki, s munkájuk mellett — sok esetben ki tudja mikor? — még el kéll készíteni a gyereknek a reggelit, ki kell mosni az inget, rend- J be kell tenni a lakást, és lehetne még sorolni az otthoni tennivalókat. Éppen ezért megérdemlik, hogy a hivatalos elismeré­sen túl» mi, vevők is érté­keljük munkájukat, lássuk azt az erőfeszítést, amit ér­tünk tesznek. Erőfeszítést? Igen, azt. Sokszor a szó fi­zikai értelmében is. Ilyenkor, év végén, kü­lönösen! is nagy munka há­rul rójuk. A karácsonyi, újévi ünnepek előtt az egész országot elönti a vá­sárlási láz, s nekik ilyen­kor is helyt kell állniuk. Türelmesen el kell magya­rázniuk, hogy a mindenki által kedvelt Lego-készlet miért nem érkezett még meg, vagy ha már elfo­gyott, lesz-e még újabb szállítmány. Meg keli mu­tatni, hogy a kisautóba hol kell az elemeket betenni, hogyan> kell irányítani. Az­tán ugyancsak meg kell magyarázni, hogy a lemez­játszó miként működik, a televízión hol kell a gom­bokat megnyomni, vagy tanácsot kell adni a bi­zonytalan vevőnek, hogy mit vegyen ajándékba a menyasszonyának, avagy a feleségének. S mindezt úgy, hogy a kedves vevő mögött már türelmetlenül várakozik a másik, aztán a harmadik, a negyedik .. az ezredik. Próbáljunik meg egy ki­csit, mi, vevők is türelme­sebbek lenni. Gondoljunk arra, hogy a kereskedő, amikor elénk teszi a kívánt cikket, talán arra gondol, hogy néki vajon mikor lesz ideje bevásárolni. S köszönjük meg a munkát, ha nem mással, egy mo­sollyal. Mert a vevő is mosolyoghat. Kaposi Levente Budapestre erkezett Nyikolaj Tyihonov Megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások Nyikolaj, Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának meghívására hétfőn hivata­los baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. A Ferihegyi repülőteret magyar, szovjet és vörös zászlók, üdvözlő feliratok dí­szítették. A repülőtér be­tonján felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszegysé­ge csapatzászlóval A Szovjetunió miniszter- elnökének és kíséretének fo­gadására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos, ipari miniszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságainak tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Borbándi János, Falu­végi Lajos és Marjai József miniszterelnök-helyettesek, továbbá a kormány több, más tagja, köztük Púja Fri­gyes külügyminiszter, s ott voltak politikai, társadalmi, állami életünk más vezető személyiségei. Jelen volt az ünnepélyes fogadtatáson Szűrös Mátyás hazánk moszk­vai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budaipesti nagy­követe. Ott volt Nyikolaj Szilesenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő­parancsnokságának magyar- országi képviselője, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport magas rangú képviselői, köztük Vlagyi­mir Szivenok vezérezredes, a hadseregcsoport parancs­noka. (Folytatás a 2. oldalon) Régi iparvidék nagy hagyományokkal, munkástelepülésekkel. Hogyan igyekszik megújul­ni, mit ígér az itt lakóknak? Erről szól munkatársaink riportja a selyp! medence egy részletének bemutatásával HEVES, TISZANÁNA: KEVESEBB GOND, TÖBB BÚZA - HÓFEHÉR HÓFEHÉRBEN: LIBÁT KÍNÁL EGERSZÓLÁT " ...és még néhány jó terv, Ami a városokban, a tö­megközlekedésben gondot okoz — a makacs havazás — az öröm és megnyugvás a mezőgazdaságban. Így pél­dául a Hevesi Rákóczi Mgtsz-ben, ahol a telefonhí­vásra Kiss József termelési elnökhelyettes jelentkezett. — Természetesen mindig is fontos volt, most pedig még fontosabb számunkra, hogy kedvezően alakuljon az időjárás. A januártól életbe lépő szabályzók hatására ugyanis 200 hektár őszi bú­zával növeltük a vetésterü­letet, amely a kalászosok te­kintetében így az eddigi 2400-ról 2600 hektárra növe­kedett. Ezzel párhuzamosan viszont 600-ról 400 hektárra csökken nálunk a kukorica vetésterülete, amit az indo­kol, hogy a szárítási költsé­gek igen magasak. — Milyen egyéb tervekkel foglalkoznak még Hevesen? Ezer hektárról zöldséget — Mint sokak előtt isme­retes: a Rákóczi Termelő- szövetkezetnek van egy igen újság és tsz-eink háza táján fontos kötelessége, ami eré­nye is egyben. A zöldségter­mesztésre gondolok, ebben ugyanis gazdaságunkra az egész megye ellátását meg­határozó feladatok hárulnak. Így — tudomásom szerint Hevesben egyedülállóan — tartjuk a 10 százalékos fej­lesztési alapot. Jövőre ezer hektáron termelünk zöldsé­get, remélhetőleg a korábbi éveikhez hasonló sikerrel. — A beruházások terüle­tén mi várható az új esz­tendőben? — összesen 30 millió fo­rintos beruházást tervez­tünk, fele-fele arányban osztjuk meg az összeget gép- beruházás és sertéstelep-bő­vítés között. Előbbivel kap­csolatban elmondhatom, hogy új nehézgépeket akarunk vá­sárolni, IH vetőgépből pl. hármat, azután két Claas Dominátor kombájnt, két John Deere traktort és az új, magyar ásóboronából is vá­sárolunk. Ami a hízótelep bővítését illeti: évenkénti tízezer sertés kibocsátására akarjuk alkalmassá tenni. A termelőszövetkezet Szal- ma-tanyáján tervezik még egy 4 ezer négyzetméter alapterületű, 600 vagon ka­pacitású gabonaraktár építé- tését is, és jövőre kezdik meg egy fejőház tervezését, és a kivitelezési munkák elő­készítését. Tiszanánán Godó Lajos elnök jelentkezett a telefon- hívásra. — Az már bizonyára is­mert, hogy más gazdaságok sorában mi is jól kihasznál­tuk az időjárás adta lehető­ségeket, rekordidő alatt vé­geztünk az őszi munkákkal. Ennek során már figyelembe vettük az új szabályzókat, amelyek a búza vetésterüle­tének növelésére inspirálnak. Ez o növekedés nálunk 256 hektár, ily módon 1900 hek­tárra emelkedett a búza ve­tésterülete. — Más jó újság van-e még a tervekkel kapcsolatban Ti­szanánán? A takarékosság kútja: 1400 méter — Igen jelentős tényező számunkra, hogy alkalmunk Sajtónapi ünnepség a megyei pártbizottságon Az ünnepség elnöksége: Barta Alajos beszédét tartja (Fotó: Kőhidi Imre) A magyar sajtó napja al­kalmából a megyei pártbi­zottság nagytermében hétfőn délután bensőséges hangula­tú ünnepségen köszöntötték a Népújság, a Heves megyei Lapkiadó Vállalat dolgozóit, az MTI, a rádió, a Révai Nyomda, a posta, az üzemi és mozgalmi lapok képvise­lőit. A megjelenteket — kö­zöttük Vaskó Mihályt, az MSZMP KEB tagját, a me­gyei pártbizottság első titká­rát, Markovics Ferencet, a megyei tanács elnökét, Lévai Ferencet, az SZMT titkárát, Mészáros Albertet, a HNF megyei bizottságának titká­rát és Szántó Mártont, a KISZ Heves megyei Bizott­ságának titkárát — Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte. Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára megem­lékezésében szólt a nagy elődnek tekinthető első le­gális kommunista lap, a Vö­rös Újság történelmi jelen­tőségű megjelenéséről, újsze­rűségéről, nemes célkitűzé­seiről, törekvéseiről. Méltat­ta tevékenységét, alkotói gár­dájának lelkes igyekezetét, nem egyszer hősies áldozat- vállalását, ami több volt az egyszerű tájékoztatásnál. Majd a nagyszerű hagyaték­ra épült mai magyar sajtó munkájáról beszélt, hangsú­lyozta az újságírás, a hír­közlés pártosságának, elköte­lezettségének értékét. Öröm­mel adott hangot annak, hogy a tömegkommunikáció feltételei az utóbbi időkben szűkebb hazánkban is szá­mottevően javultak, a sajtó dolgozói élnek kedvezőbb kö­rülményeikkel, a Népújság szerkesztőségének eredmé­nyeit a párt megyei vezető testületé is nagyra értékeli. Ugyanekkor azonban azt is említette, hogy a laptól még többet várnak, a mindenna­pi sajtómunkában együtt­működőknek az eddiginél is jobb kapcsolatokra van szükségük. Ezután — mint az ilyen­kor már hagyományos — el­ismerésekre került sor. A szerkesztőség által alapított „Kolacskovszky Lajos” nívó­díj első fokozatát három év­tizedes újságírói, két évti­zedes főszerkesztői munkájá­ért Papp János, a lap fő- szerkesztője, értékes írásai­ért pedig Koós József ro­vatvezető kapta. A nívódíj második fokozatával Perl Márton fotóriportert tisztel­ték meg. A KISZ Heves me­gyei Bizottságának „Sajtó az ifjúságért" kitüntetését — ez alkalommal először — kol­lektívának, a „Mátraalji Bá­nyász” c. üzemi lap szer­kesztőségének ítélték oda. Az elismerést Balogh János, a szerkesztő bizottság elnö­ke fogadta. Az SZMT díját Hekeli Sándor rovatvezető- helyettes, a HNF-ét Szilvás István rovatvezető érdemel­te ki. Lájer Miklós és Pilisy Elemér, a Népújság szer­kesztői Kiváló dolgozó-kitün­tetésben részesültek. Ugyancsak a sajtónap al­kalmából a „Közbiztonsági Erem” arany fokozatát Szil­vás István, a Belügyminisz­tériumban tartott ünnepsé­gen vette át, az elmúlt hét végén. A fogadáson az ünnepel­tek nevében Gyurkó Géza, a Népújság főszerkesztő helyet­tese mondott köszönetét a megemlékezésért. nyílik bekapcsolódni a XII. kongresszus által meghirde­tett energiaracionalizálási program megvalósításába. Ennek kapcsán láttunk hoz­zá egy 1400 méteres kút meg­fúrásához. Ez 57 fokos vizet ad, és lehetővé teszi, hogy fűtőolaj helyett meleg vízzel fütsük a sertéstelepünket. Hogy mit jelent ez számunk­ra — és egyben az egész népgazdaság számára — alt bizonyára kifejezi, hogy er­re a célra eddig 272 tonna fűtőolajat használtunk fel. — Végezetül még megem­líthetem a jövő évi terve­inkről, hogy kiegészítjük a betakarítógép-parkunkat: gabonakombájnnal, cukorré- pa-betakarítóval és erőgé­pekkel. Folytatódik jövőre földjeinken a már korábban megkezdett melioráció, s er­re ezúttal hatmillió forintot fordítunk. A mindent beborító hóta­karó feltehetőleg nem kis konkurrenciát jelent most az egerszóláti Ho Si Minh Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet libafarmjának: hófehér hófehérben kevésbé mutat. Pecsenyeliba — báránykörítéssel — Ez igaz — hangzik Dér József elnök válasza a tele­fonban —, de én mégis azt mondom, hogy ez legyen a legnagyobb bajunk. Mi in­kább arról beszélünk szíve­sen, hogy az ünnepekre 30 ezer pecsenyelibát tudunk adni lakossági ellátásra, lé­nyegesen többet, mint az el­múlt évben. — Ez elég jól, mondhatni, ínycsiklandozóan hangzik. Meg szabad kérdezni, hogy mi az alapja? — Természetesen, ősztől január 31-ig úgynevezett má­sodik ciklusú naposlibát kel­tetünk, szám szerint 160 ezer darabot. Ezek közül kerül ki a már említett „ünnepi állo­mány”, reméljük, a vásárlók megelégedésére. — Ebben aligha kételked­hetünk. Kérdés ezek után, mi újat hoz Egerszólátnak a jövő év? — Ismeretes, hogy nálunk a libatenyésztés az első szá­mú és legfontosabb ágazat, ez teszi ki az összvolumen 85 százalékát. Most azt ter­vezzük ennek megfelelően, hogy jövőre újabb nyolc da­rab, egyenként tízezres ka­pacitású keltetőgépet vásá­rolunk. Ezzel elérjük, hogy keltetőkapacitásunk az ed­digi 700 ezerről egymillióra növekszik. Végezetül pedig még egy „fehér témát” említhetek: elhatároztuk, hogy legelőink kihasználása érdekében a juhászattal is megpróbálko­zunk. Eddig már vásároltunk 700 anyajuhot, jövőre ve­szünk. még ugyanennyit, és épül már számukra az 1200 négyzetméter alapterületű juhhodály. Ha pedig az új­ságnál is terveznek, javas­lom, vegyék be ezeket is a tervbe. — Így lesz, és — köszön­jük.

Next

/
Thumbnails
Contents