Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 6., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A HÉT 3 KÉRDÉSE 1. Milyen új fejlemények történtek a Kelet—nyugati kapcsol atokb an ? Nomen est ómen — vagyis a név jelként is szolgál, mondták a régi rómaiak. A hajdani bölcsesség ismét beigazolódott a genfi „minek nevezzelek” formájában. A svájci városban az ünnepélyes megnyitó mellett két érdemi találkozót tartott a szovjet és az amerikai szakértők küldöttsége, s megállapodtak abban, hogy megbeszéléseik tartalmi részéről egyelőre nem tájékoztatják a tudósítókat. (Amit egyébként a hírre éhes újságírók is jónéven vettek: a viták kikerülése a kezdeti szakaszban csak nehezítené a tárgyalásokat.) Az ellentétek azonban már abban is megmutatkoztak, hogy miről ne történjék a tájékoztatás. Az amerikai küldöttség a középhatótávolságú rakéták korlátozásáról, illetve csökkentéséről beszél, ez a tárgyalást csupán a szárazföldön elhelyezett harci eszközökre s a NATO-hatalmak közül kizárólag az amerikaiak birtokában levőkre szűkítené le. A reagani nulla-megoldás, a kölcsönös, teljes eltiltás — ami igen jól hangzik —, nem érintené az amerikai előretolt stratégia tengeralattjárókra és repülőgépekre szerelt fegyvereit, valamint a brit és francia harci eszközöket, amelyek ugyancsak keletre vannak irányozva. A Szovjetunió ezért az európai középhatósugarú nukleáris fegyverekről kíván tárgyalni: hajlandó a valóban zéró-megoldásra, ha ehhez a Nyugat is hozzájárul. Első lépésként lehetségesnek véli a közbeeső megoldásokat is. Leonyid Brezsnyevnek bonni látogatása során éppen erre irányultak kezdeményezései. A véleményeltéréseket és a hozzáállás különbözőségét tükröző névvita természetesen nem kelt meglepetést. Senki sem számít könnyű és gyors tárgyalásokra, ezzel együtt biztató a párbeszéd újrakezdése. Különben is, mintha „év végi'haj rá” lenne a nemzetközi diplomáciában. A szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót követően újabb jelentős-' kelet—nyugati eszmecsere várható a legmagasabb szinten: az NDK egyik festői táján, a Werbellin-tó melletti vadászkastélyban a hét végén Honecker—Schmidt összejövetel várható. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei a román fővárosban tartottak a héten értekezletet és gyakorlati lépéseket sürgettek az aurópai béke kibontakoztatása, a világhelyzet javítása érdekében (a honvédelmi miniszterek Moszkvában tekintették át az időszerű teendőket.) Tanácskozásaikat a szokásos atlanti hét követi, amelyet decemberben mindig Brüsszelben rendeznek meg. A labda most — képletesen szólva a NATO térfelén van —, a világ figyelemmel várja, hogy a bonni javaslatok, a genfi nyitány, a bukaresti közleményre mit tudnak és mit akarnak válaszolni az atlanti tanácsülés résztvevői. Következetes, elvi békepolitikánk nyilvánult meg abban a tömör értékelésben, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának a héten megtartott ülése adott a nemzetközi helyzetről. Ez a dokumentum támogatja a szocialista országoknak a legutóbbi időkben tett új békekezdeményezéseit, s kifejezi pártunk és kormányunk szilárd elhatározását, hogy a Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt, a maga eszközeivel és lehetőségeivel is mindent meg kíván tenni a feszültség enyhítésének, a békés egymás mellett élés kiterjesztésének érdekében. 2. Ml történt a Közel-Kele ten? Fesztelenség helyett Fez- telenség: a héten nem kevés nyilatkozat hangzott el a marokkói városban felfüggesztett arab csúcsértekezlettel kapcsolatban. A Szilárdság Frontja általában helyeslőbe® nyilatkozik arról, hogy a szaúdi tervet nem lehetett elfogadtatni. Az ellentábor viszont azt hangoztatja, hogy elégedett, mert a terv nem került le végképp a napirendről. Úgy tűnik, hogy a következő időszakban beható, arabközi tanácskozásokat kell folytatni egy akárcsak valamennyire is egységes álláspont kialakítására. Az izraeli vezetés termá- szetesen a saját javára értékelte a Fezben lezajlott nézeteltéréseket s alighanem ez a tényező is közrejátszott, hogy lényegében hozzájárult négy nyugat-európai ország katonáinak részvételéhez a sínai-féliszigeti nemzetközi haderőkben. Ezek az alakulatok majd Egyiptom és Izrael határán állomásoznak, s afféle szétválasztó „élősövényt” alkotnak A korábbi berzenkedés abból adódott, hogy izrael a Camp David-i alkut támogató állásfoglalást kért a nyugat-európaiaktól, azok viszont elégtelennek tartják ezeket a kereteket. Végül is úgy tűnik, hgy az ellentéteket áthidalják (a végső formába öntés még folyik): Izrael elsősorban1 az Egyesült Államoktól új biztosítékokat kapott. Ennek során Washingtonban a két hadügyminiszter, Weinberger és Sáron, megállapodást fogadott el a stratégiai együttműködésről. Ennek máris rendkívül kedvezőtlen visszhangja támadt. Tiltakozott az arab világ; az izraeli ellenzék azért kért bizalmi, szavazást, mert túlságosan veszélyes kötődést lát Washingtonhoz, s különösen kedvezőtlennek mondhatók a hadügyminiszterek feszültségszító nyilatkozatai, amelyekben a térségen kívüli fenyegetést, a „szovjet veszélyt” próbálták előtérbe tolni. Néhány nap igazán nem hosszú világpolitikai mértékkel teki ntve, de ez a néhány nap tovább bonyolította a közel-keleti, válságot. ,. 3. Hogyan alakul a finn politika? Finn rokonaink és barátaink ünnepelnek: a mai vasárnapra esik nemzeti ünnepük. De Suomi hétköznapjai is mozgalmasaik: egyre inkább kibontakozik a jövő esztendő elején esedékes elnökvállas ztási, kampány. Egyelőre a jelölési időszakban vagyunk, tanácskozások folynak a különböző pártokon belül és politikai irányzatok között. Eddig legalább tucatnyi név került forgalomba, de minden bizonnyal a szociáldemofcra/ta Kodvistvo (aki Kekkonen betegsége miatt ideiglenesen betölti az államfői tisztet) és a centrumpárti Virolainen ígérkezik legesélyesebbnek — a papírforma szerint. Az elnökválasztás azért olyan lényeges, ment Finnországban a külpolitika alakítása az elnök illetékességébe tartozik. Márpedig a finn külpolitika és személy szerint Urho Kekkonen igen sokat tett a szovjet—finn jó viszony alakításáért, általában a békés egymás mellett élésért. A kölcsönösen előnyös együttműködésért, a nemzetközi klíma javításáért, az európai biztonságáért. Mindazok, akik Helsinkit nemcsak városnévnek, hanem politikai jelképnek is tekintik, az eddigi pozitív folyamatok továbbfejlődését várják Finnország leendő elnökétől. Réti Ervin Hétfőn hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Nyikolaj Alekszandrovics Tyihonov 1905-ben született. 1940 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. 1924-ben segéd-mozdonyvezetőként kezdett dolgozni, 1930-ban elvégezte a dnyep- ropetrovszki kohászati főiskolát, 1933 és 1947 között dnyetropetrovszki és pervo- uralszki üzemekben dolgozott üzemvezetőként, majd főmérnökként. 1947-től 1950- ig a nyikopoli déli csőgyár igazgatója, 1950 és 1957 között a Szovjetunió Vaskohászati Minisztériumának több vezető posztján tevékenykedett, mint a minisztérium fő- igazgatóságának vezetője, majd miniszterhelyettes. 1957-től 1960-ig a dnyepro- petrovszki népgazdasági tanács elnöke volt. 1960—1963 között a Szovjetunió Minisztertanácsa állami tudományos-gazdasági tanácsának elnökhelyettese, miniszteri rangban, 1963-tól 1965-ig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnök- helyettese, miniszter. 1965 és 1976 között a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, 1976 szeptemberétől első helyettese volt. 1961-től 1966-ig az SZKP KB póttagja, 1966-tól az SZKP KB tagja. 1978-ban az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává, 1979- ben a politikai bizottság tagjává választották. 1980. október 23-a óta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A Szocialista Munka Hőse, többszörös állami díjas, a műszaki tudományok doktora. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. HAVANNA Az Amerikai Államok Szervezete Saint Luciában folyó 11. közgyűlésének pénteki ülésén röviddel Alexander Haig amerikai külügyminiszter felszólalása után Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter kapott szót. Beszédében figyelmeztetett arra, hogy Washington „verbális terrorizmusa” Nicaragua, Kuba és Grenada elleni agresszióban csúcsosodhat ki. KAIRÓ Hoszni Mubarak, egyiptomi; elnök ismét jelezte, hogy kész elutazni bármelyik arab fővárosba, feltéve, hogy „a látogatást megelőzi a kölcsönös megértés platformjának létrehozása”. ISLAMABAD Pakisztán még 1982. októbere előtt megkapja az első F—16-os amerikai gyártmányú vadászgép-szállítmányt — jelentette be Mohammad Zia Ul-Hak tábornok, pakisztáni köztársasági elnök. Magyar—szovjet kapcsolatok Sokoldalú együttműködés A magyar—szovjet kapcsolatok napjainkban a marxizmus—ieninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és gazdagodnak az élet minden területén. A Szovjetunióhoz, a kommunizmust építő szovjet néphez hazánkat, népünket történelmi múltban gyökerező testvéri barátság fűzi. Poltikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink folyamatosan gazdagodnak, jói szolgálják országaink fejlődését, népeink boldogulását. Együttműködésünk fejlesztésében nagy jelentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyának, így a rendszeres legmagasabb szintű találkozóknak és véleménycseréknek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az idén részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, s azt követően júliusban is járt a Szovjetunióban, a Krímben. A Szovjetunió Kommunista ta Pártjának legmagasabb fórumán elfogadott dokumentumok és a kongresszust követő kétoldalú, megbeszélések jó alapot nyújtanak pártjaink és országaink sokoldalú együttműködésének fejlesztésére. Pártjaink szoros és érdemi kapcsolatokat ápolnak egymással. Időről- időre gyümölcsöző tapasztalatcseréket folytatnak az egymás országába látogató különböző szintű pártdelegációk, pártmunkásküldöttségek. Széles körűek állami kapcsolataink is. Miniszterelnökünk, Lázár György szovjet partnerével 1979. áprilisában találkozott Moszkvában, s tagja volt az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő küldöttségnek is. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri találkozók. A magyar és a szovjet diplomácia vezetői gyakran folytatnak személyes konzultációkat a nemzetközi helyzet alakulásáról, külpolitikai kérdésekről. Legutóbb Púja Frigyes külügyminiszter ez év tavaszán hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Diplomáciai kapcsolatunk bővülését jelzi, hogy a budapesti és a moszkvai nagy- követségeken kívül — Ki-< jevben 1069 óta, Leningrád- ban 1978 óta magyar főkonzulátus működik. A múlt év márciusában szovjet főkonzulátus nyílt meg Debrecenben. Bővültek és tartalmasabbá váltak a parlamenti kapcsolatok, fejlődött a társadalmi és a tömegszervezetek együttműködése. Magyar parlamenti küldöttség 1978- ban járt a Szovjetunióban, s ez év szeptemberében szovjet parlamenti delegáció látogatott Magyarországra. Az országaink és népeink közötti megbonthatatlan barátság ápolásában aktív szerepet vállal a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Aktivistái évről évre színes, változatos programjaikkal, rendezvényekkel járulnak hozzá ahhoz, hogy népeink jobban megismerjék országaink politikai, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, egymás életét. A Szovjetunió hazánk legnagyobb és legfontosabb gazdasági partnere. Külkereskedelmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnereinkkel. Ugyanakkor a Szovjetunió külkereskedelmi partnereinek sorában Magyar- ország a hatodik helyen áll. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában 6—7 százalékkal részesedik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés jó példája a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kölcsönösen előnyös kihasználásának. A magyar—szovjet áruforgalom volumene 1971—1975 között 65 százalékkal, az 1976—80-as időszakban pedig további 35 százalékkal növekedett. Exportunk többségét a gépek és berendezések adták és adják, összes exportunkban az 1980. évi 57 százalékról 1985-re 60,5 százalékra növekszik a gépek aránya. Gépipari exportunknak csaknem a fele a Szovjetunióba kerül. Szovjet megrendelések alakították, formálták híradástechnikai és műszeriparunk jelenlegi gyártási profilját is. Gépexportunkban a mostani tervidőszakban — hasonlóan az eddigihez — meghatározó a szerepe a közúti járműszállításoknak. Emellett az átlagosnál gyorsabb ütemben nő a magasabb követelményeknek is megfelelő, nagyobb szellemi értékű híradástechnikai, számítástechnikai és elektronikai termékek, valamint a Szovjetunió kőolaj- és gázkitermeléséhez szükséges automatikai és telemechanikai rendszerek, továbbá gépek és berendezések szállítása. Vegyipari kivitelünk 1985- ben a múlt évihez képest megkétszereződik. Élelmiszer-gazdasági exportunk 39 százalékkal nő. Ezen belül a palackozott bor és pezsgőszállítás jelentősen nő. A magyar könnyűipari termékek igen keresettek és népszerűek a Szovjetunióban: az ágazat exportjának 40—45 százaléka szovjet piacokon talál gazdára. A mostani tervidőszakban a könnyűipari termékek közül a korábbinál több közületi bútort és bőrdíszműárut exportálunk. A Szovjetunióból nagyrészt a számunkra alapvető fontosságú energiahordozók, fűtő- és nyersanyagok érkeztek és érkeznek. Alumíniumiparunk fejlődésében döntő a szerepe a Szovjetunióval kialakított együttműködésnek. Vegyiparunk modern termékszerkezetének kialakításában igen fontos az olefingyártásban létrehozott kooperáció, és az elmúlt ötéves terv idején megkezdett agrokémiai együttműködés, amelynek alapján nagy növényvédőszer-gyártó kapacitást építettünk ki, Hazánk nyers- és fűtőanyagimportjának túlnyomó része a Szovjetunióból származik. Magyarország részt vett a KGST-országok együttműködésével létesített Szövetség gáztávvezeték és a 750 kilovoltos elektromos távvezeték létrehozásában. Vasércszükségletünket csaknem teljes egészében a Szovjetunióból fedezzük és nagy mennyiségű hengereltárut is importálunk. A fa-, a cellulóz- és a papírimport fontos szerepet játszik könnyűiparunk anyagellátásában. Az eltelt évtizedekben sok magyar üzem épült fel teljesen vagy részben szovjet gépszállításokra alapozva és szovjet szakértők közreműködésével. A jelenlegi legnagyobb szabású vállalkozás a paksi atomerőmű szovjet segítséggel való felépítése. A kétoldalú együttműködést szervező Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság igen fontos munkát végez, és következetesen arra törekszik, hogy országaink együttműködése mindinkább integrálódjék, kapcsolódjék a magyar és a szovjet népgazdaság előtt álló nagy feladatok valóra váltásához. Ilyenek például a földgázvezetékek építésében való részvétel, a timföld- alumíniumegyezmény, az olefinegyezmény, az agrokémiai egyezmény, a bábolnai szállítások a szovjet baromfiprogram megvalósításához, a közúti jármű-együttműködés, továbbá a mintegy 30 gépipari szakosítási kooperációs egyezmény. Kétoldalú egyezmények alapján gyarapodnak tudományos és kulturális kapcsolataink is. Az új kulturális- tudományos kormányközi egyezményt 1979 júniusában kötötték meg. Kapcsolatainkban elismerésre méltó szerepet játszik a Magyar— Szovjet Kormányközi Kulturális Együttműködési Bizottság A tudományos és a művészeti területen is rendszeresek az együttműködést gazdagító kölcsönös találkozók. A Szovjetunió kulturális kincseinek és hazánk művészeti hagyományainak, új eredményeinek kölcsönös népszerűsítésére sokféle munkamódszer alakult ki. Fejlődik a filmművészeti együttműködés: tavaly 34 szovjet filmet láthattak a magyar nézők, s 9 magyar alkotást vetítettek a szovjet filmszínházak. Kiemelkedő kulturális eseménynek számítanak a színházak kölcsönös vendégszereplései. A szovjet kultúra, irodalom, zene, képzőművészet magyarországi népszerűsítésében jelentős szerepet játszik a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza is. A magyar és a szovjet tudományos intézeteket, kutatókat ma már ezernyi szál, megannyi közös munka fűzi össze, az utóbbi években tudományos együttműködésünk legintenzívebb formája, a szakembercsere mellett. Mindinkább előtérbe kerülnek a közös kutatások: jelenleg csaknem 80 témán dolgoznak együtt magyar és szovjet tudósok. A tudományos együttműködésnek. jelentős eredménye volt ;jg- valy az első szovjet—magyar közös űrrepülés. Hosszú évek óta nyújt segítő kezet a Szovjetunió áhhoz is, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság, tudományos és kulturális élet minél több magasan képzett szakembert fog- lalkoztathásson Napjainkban is 1200 diákunk tanul ösztöndíjasként szovjet egyetemeken és főiskolákon.
