Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 286. szám ARA: 1981. december 6., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlés de­cember 17-én, csütörtök délelőtt 18 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügy­miniszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenysé­géről. (MTI) Teljesítette idei tervét a TSZKER egri területi központja \ A sajtó ünnepén Hazánkban a kommunista sajtó története évtizedekkel mérhető, csupán néhány nappal fiatalabb a munkásosztály élcsapatától, a Kommunisták Magyarországi Pártjától. Az első legálisan megjelenő kommunista napilap neve: Vörös Ojság. Született 1918. december 7-én. Ez a nap ünneppé vált, a fejlett szocializmust építő, a forradalmi múltat tisz­telő, hagyományt teremtő és ápoló társadalmunk ünnepé­vé. Alkalmat nyújt a visszaemlékezésre, a sajtó munkásai­nak köszöntésére, tennivalóink, a jövő feladatainak szám­bavételére. A kommunista mozgalom, a társadalom szocialista át­alakítása, az új rend formálásában élenjáró párt elképzel­hetetlen a forradalmi sajtó nélkül, amely élő kapcsolatot tud teremteni a tömegekkel. Az agitációs és a propaganda eszközrendszerének fontos elemeként terjeszti a mar­xizmus—leninizmus eszméjét, felvilágosítja, meggyőzi, szervezi és mozgósítja a tömegeket. Ez a felismerés vezet­te a magyar kommunisták azon csoportját, akik a forra­dalom lázában égő Budapest Ügynök utcai házának ko­pottas lakószobájában megszerkesztették a Vörös Újságot. Ez a lap eltérően a korábban megjelent munkás- és paraszt­újságok, az agrárszocialista mozgalmak a szociáldemokra­ták sajtójától újat hirdetett. A munkásosztály forradalmá­nak céljait hirdette, a proletárdiktatúráért szállt síkra, hogy megvalósulhasson az új rend, a szocialista társada­lom. Az első olyan lap volt, amely tömegeknek adott is­meretet a tudományos szocializmusról, osztálytudatot éb­resztett, erősítve a munkásosztály önbizalmát és tettvá­gyát,, mozgósított a hatalomért vívott harcra. A hatvanhárom esztendeje fellobbant fáklyára, az ösz- szesen százötvenegy alkalommal megjelent Vörös Űjságra, a viharos és forrongó napok krónikájára, de mindenek előtt az új eszmék és új célok hirdetőjére és harcosára emlékezünk. A Tanácsköztársaság bukásával a Vörös Újság is meg­szűnt, de marxista sajtó — ha illegálisan is — élt és küz­dött tovább, haladva a kijelölt úton, népünk felszabadí­tásáért, a szocializmusért. A fehérterror, a fasizmus keser­ves évtizedei alatt nagy elkötelezettséggel, börtöntől, a kínvallatástól, a haláltól sem rettenvé dolgoztak a párt sajtójának munkásai. Amikor hálával és tisztelettel emlékezünk a Vörös Új­ság az illegális kommunista sajtó szerkesztőire, a munka­társaira, a nyomdászokra és a terjesztőkre, elismeréssel kell szólnunk azokról, akik a már felszabadult hazánk­ban, a fejlett szocialista társadalmat építő Magyarorszá­gon ápolják elődeik nagyszerű örökségét, hazafias és inter­nacionalista szellemét, a nyomtatott sajtó, a rádió, a tele­vízió munkásairól. Az elmúlt harminchat esztendőben — élve a lehetőség­gel — újjászületett hazánk és népünk. Társadalmi és gaz­dasági előrehaladásunkkal együtt, azzal szoros kölcsön­hatásban fejlődött tájékoztatáspolitikánk, tájékoztatási gyakorlatunk. A szocialista sajtó egész népünk életében jelen van, milliók szellemi táplálékává vált. A sajtó, a rá­dió, a televízió jelentős hatalmi eszköz, fontos ideológiai, politikai szerepet töltenek be társadalmunkban, részt vál­lalnak eszméik terjesztéséből, eredményeik bemutatásá­ban, az ellentmondások feltárásában, megfelelően tükrözik társadalmi viszonyainkat. Szilárd a munkásosztály hatalma, igazságos társadalmi rend született, de még tenni kell azért, hogy az egyes embereket, a közösséget, a közérdeket se érhesse igazság­talanság. Szocialista gazdaság épült, de még nem tudjuk minden előnyét jól kihasználni. Csökken a munkaidő, de még nem vált mindenki számára természetessé a szabad idő embert gazdagító, kultúrált eltöltése. Ezek tények. De tény az is, hogy szabadságunk elnyeré­se, a szocializmus eszméinek a győzelme teremtette meg a feltételeket, hogy mindezekkel szembenézzünk, és adta a lehetőséget a megoldásukra. Ennek tudatában kell számba venni a még el nem vég­zett feladatokat, s vívni a harcot — ha kell türelmesen, ha kell haragosan — a múlt makacs maradványai, az itt- ott táptalajra találó téves nézetek, saját gyengeségeink és tévedéseink ellen. Ennek tudatában kell dolgoznia a sajtó munkásainak is, törekedve arra, hogy hű képet fessenek a világ és hazánk dolgozóiról. A nemzetközi eseményeket a fő kérdés, a béke, a szocializmus, a haladás ügye szem­pontjából ismertessék, magyarázzák. Segítsék elő a politi­kai egység megteremtésén túl népünk ideológiai egységé­nek megvalósulását. Írásaikkal, kommentárjaikkal ösztö­nözzék a gazdaságosabb termelést, a tervszerűbb, fegyel­mezettebb munkát, a takarékosságot. Értessék meg, hogy építőmunkánk elengedhetetlen feltétele népünk műveltségi szintjének emelése, a párt politikájával való értelmi, érzelmi cselekvő azonosulás. Legyenek bátrabbak a bírálatban, de úgy, hogy abban is nyilvánuljon meg az a szemlélet, amely látja és éppen a mi értékrendünk alapján ítéli el a társa­dalom lényegétől idegen jelenségeket. Mindez csak néhány a tennivalók sorából, s úgy gondolom nem ünneprontás, hogy ez a magyar sajtó napja alkalmából fogalmazódott meg. Mert hiszem, hogy a tömegtájékoztatásban dolgozók, az újságírók, a szerkesztők, a riporterek, a nyomdászok, a technikai dolgozók, a terjesztők közös összefogásával ké­pesek az újabb, minőségében is más feladatok megoldásá­ra, mert eddig végzett munkájuk ehhez jó alapot ad. A múlt tapasztalatai, a jelen és a jövő feladatai adják együttesen az ünnep tartalmát, ezek figyelembevételével köszöntjük a magyar sajtó napján a sajtó, a rádió, a tele­vízió munkatársait, köztük a Népújság, az üzemi és moz­galmi lapok szerkesztőségének dolgozóit, a Magyar Táv­irati Iroda, a Magyar Rádió megyénkben élő és dolgozó munkatársait, a nyomda kollektíváját, a lapterjesztőket, kézbesítőket, mindazokat, akik elkötelezett munkájukkal teljesítik hivatásukat. Kiss Sándor Átadták az aranytoliakat Megemlékezés a magyar sajtó napja alkalmából Szombaton — a magyar sajtó napja alkalmából — ünnepi ülést tartott a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszön­tötte az ülés részvevőit, majd Komját Irén, a szövetség al- elnöke mondott beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség aranytollbizottsá- gának elnöke átadta az arany emléktollakat, ame­lyekkel a MUOSZ választ­mánya a szocialista újság­írásban kifejtett több évti­zedes tevékenységet ismeri el. Az idén 13 újságíró kapott aranytollat: Benamy Sándor, a Magyar Rádió nyugdíjasa, hat évtizedes újságírói mun­kásságáért; Bencze Mihály, a Hajdú-Bihari Napló nyug­díjas munkatársa, 59 éves újságírói tevékenységéért, Bereth Ferenc, az MTI nyug­díjas fotóriportere, fél évszá­zados munkásságáért; Cserei Pál, a Békés megyei Nép­újság nyugdíjasa, főszerkesz­tői tevékenységéért; Ránki Józsefné Farkas Klára, a Magyar Nemzet nyugdíjasa, fél évszázados újságírói munkásságáért; Fehér Gyula, az agrárújságírás területén végzett három évtizedes te­vékenységéért; Földi Dezső, a Szövetkezeti Hírlap nyug­díjas főszerkesztője, több év­tizedes munkásságáért; Grandpierre Lajos, a Hajdú- Bihari Napló nyugdíjasa, há­rom évtizedes újságírói tevé­kenységéért; Hegedűs B. Dániel, az MTI nyugdíjasa, három évtizeden át végzett újságírói tevékenységéért; Hevesi Endre, a Népszabad­ság nyugdíjasa, a magyar sajtó területén végzett több évtizedes tevékenységéért; Pető Béla, négy évtizedes sportújságírói tevékenysé­géért; Török Sándor, a Csa­lád és Iskola nyugdíjas fe­lelős szerkesztője, fél év­százados újságírói munkás­ságáért; Saádi Béla, az Új Ember nyugdíjasa, fél év­százados újságírói tevékeny­ségéért. Ezután az újságíró szövet­ség székházának Rózsa Fe- renc-termében megkoszo­rúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktáblá­ját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve ko­szorúkat helyeztek el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának, a Népsza­badság, a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetségének, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek és az újságíróiskolának a képviselői. A MUOSZ és az újságíróiskola' delegátusai elhelyezték a kegyelet ko­szorúját a 75 esztendeje szü­letett Rózsa Ferenc emlék­tábláján is. Az ünnepség után a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége fogadást adott az ünnepség részvevőinek. A fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, va­lamint a sajtószervek, a szerkesztőségek vezető mun­katársai. A Heves és Nógrád me­gye 87 közös gazdaságát át­fogó Termelőszövetkezetek Értékesítő Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalatának: a TSZKER-nek egri területi központja a hét végén érté­kelte háromnegyed évi mun­káját a megyeszékhelyen a Technika Házában. Ott volt Kovács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára, dr. Sándor Gábor, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetője, és Sramkó Lásfeló, a Heves me­gyei TESZÖV titkára is. Zsebe József igazgató tar­tott tájékoztatót, melyben ki­fejtette, hogy a közös válla­lat ipari és mezőgazdasági szolgáltatási tervét az esz­tendő háromnegyedében tel­jesítette és néhány feladat­ban túl is teljesítette. Ugyan­ez vonatkozik a vágóhídi hús-, valamint a kenyérga­Tenmészetvédekni és va­dászati kiállítást rendeztek Gyöngyösön annak alkalmá­ból, hogy éppen száz éve alakult meg a Magyar Va­dászok Országos Szövetsége. Arra különösen büszkék szűkebb hazánkban Nimród utódai, hogy az erdők, me­zők vadait nevelő és puska- csőre érlelő társaság, a Va­dászati Védegylet éppen a Mátra és a Bükk tájain ala­kult meg, még az egész or­szágra kiterjedő összefogás előtt A kiállítás ünnepélyes megnyitóján tegnap délelőtt megjelent Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a me­gyei pántbizottság első titká­ra, Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke, a városi és járási szervek, in­bona-átadás minősítésére is, melyek eredményeként ösz- szességében 981 millió 269 ezer forint árbevételt ér­tek el. Rámutatott, hogy élő álla­tok, állati termékek, mű­trágyák és növényvédő sze­rek értékesítéséből már el­érték azt, amit terveztek. Hasonlóan az exportból is, miután szocialista és tőkés kivitelüket 1981-ben túltel­jesítik. A nehezebb közgaz­dasági feltételek ellenére a közös vállalat pénzügyi hely­zete egész esztendőben ki­egyensúlyozott volt. Az igazgató szólt a jövő évi feladatokról is. Elmond­ta, hogy az eddigieknél is igényesebb piackutatást vé­geznek majd a kereslet-kí­nálat alapján. A tagszövet­kezeteknek a termelésszerve­zéshez fokozott segítséget nyújtanak, és az exportot is tovább bővítik, különös te­kintettel a kishatármenti zöldség-gyümölcs eladásra. tézimények, gazdaságok ve­zetői és képviselői is. Szalay István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, a va­dászok megyei intéző bizott­ságának elnöke köszöntötte a vendégeket a Mátra Műve­lődési Központban. Beszédében nemcsak arról a nemes szenvedélyről szólt, amely szinte egyidős az em­beriéi — terítékre kapni a vadat —, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a termé­szeti környezet óvása, vé­delme mennyire kihat a vadállomány biológiai fej­lettségére, érettségére is. A megnyitót követő ünne­pélyes közgyűlésien adta át dr. Vallus Pál, a MA VOSZ elnöke az 1945 óta működő vadászoknak a Nimród em­lékérmet. Száz éve született meg Hevesben a vadászok szövetsége Trófeák Gyöngyösön Új körülmények, új feladatok Tanácskoznak az ország kisiparosai Több mint százezer kisipa­ros képviseletében 296 kül­dött résvételével szombaton a MEDOSZ székházában megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének VIII. kongresszusa, amelyen érté­kelik és megvitatják az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát, és kijelölik az új. megváltozott körülmények­hez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Méhes La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ipari mi­niszter, az állami és a tár­sadalmi szervezetek több ve­zetője. Az ünnepi megnyitó után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizott­ságait, majd az országos vá­lasztmány írásos beszámoló­jához Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A KIOSZ kétnapos orszá­gos küldöttgyűlésén, Heves megye mintegy 3,5 ezer kis­iparosát 11 küldött képvise­li. Korszerű, szemre is szép javítóműhelyt építettek a régi, 15 esztendővel ezelőtt pulykaól­ból átalakított, és alaposan kinőtt műhely helyett Tarnaörsön. A termelőszövetkezet leendő géptelepének az első fázisban, 5,1 millió forintos beruházással építették a felvételünkön lát­ható új javítóműhelyt. Riportunk a lap 3. oldalán (Fotó: Perl Márton) Új javítóműhely Tarnaörsön

Next

/
Thumbnails
Contents