Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1981. december 5., szombat A bejárati ajtóval szem­ben levő falon a penész, (melyet heti rendszerességgel vakarnak lej zöldes és ró­zsaszín árnyalatú. A ki- és beszögellésekkel fölszabdalt felületeket 4 kép díszíti és egy fűszertartó. A barna kockás kanapé előtt hozzá nem illő üvegasztal, egy bor­szék, s fém-műbőr ötvözetű modern fotel. A gázkonvek­tortól néhány centire, épp csak a tűzrendészeti szabá­lyoknak eleget téve egy fa könyvesállvány igyekszik el­lenállni a szárító hőnek. Négylépésnyi helyiségben festői összevisszaságban szob­rok, textilek, kerámiák, bőr­tárgyak, lámpák... A színhely a Képcsarnok Vállalat „kiállítóterme”, az egri Rudnay Gyula-terem. Mármint az ideiglenes Rudnay. Az igazi otthont ugyanis mintegy másfél esz­tendeje bezárták. Szó ami szó, az úgynevezett Carlone- házra ugyancsak ráfért a ta­tarozás. A tervek szerint azonban nemcsak ennyiről lett volna szó, hanem az eredetileg 92 négyzetméteres üzlet majd kétszeresét nyi­tották volna meg 1982 ele­jén. A volna természetesen nem a bővítésre vonatkozik, hanem a határidőre. A Rud­nay vezetője, Somogyi Mik- lósné legjobb tudomása sze­rint ugyanis, 1985-ig kell még, a szükségmegoldásnak sem jó körülmények közt (mindössze 67 négyzetméte­ren! kihúzniuk. Értékes könyvekkel gyara­podott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Karának szláv filológiai tanszéke. Mi­lan Veres, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete csütörtökön az egyetemen nyújtotta át a több mint 200 kötetből álló gyűjteményt, Hogy ez mit jelent? Somogyi Miklósnénak leg­följebb az okoz pillanatnyi gondot, hogy a bajok fölso­rolását melyik végén kezdje. — Lehet, nem mindenki előtt köztudott — mondja nem kis rezignáltsággal, hogy a Képcsarnok Vállalat bolt­jai nem csak egyszerűen el­árusítóhelyek, de ízlésnevelő szerepük is kellene, hogy le­gyen. Feladataink közé tar­tozna elvileg a tárgyak olyanfajta egymás mellé rendezése, hogy a betérő azonnal képet kapjon arról, miként is lehet bizonyos bú­torokat, faliszőnyegeket, dísztárgyakat harmonikusan társítani a lakásban a fest­ményekkel, grafikákkal, szobrokkal. Talán még fon­tosabb lenne, hogy egy-egy kiállítással népszerűsítsük a kortárs magyar képzőművé­szeket. De hol? A falon csak akkor tudok öt képet elhe­lyezni, ha azok álló formá­tumúak ... A tárgyak kínálása pedig — mondanom sem kell —, üzleti érdek is. Csak egyet­len példa. A minap egy fél délelőtt lógott csak kint egy faliszőnyegünk, máris vevő­je akadt. Kilenc-, tízezer forintos képek közül azon­ban, amelyeket a szűk rak­tárban a földön, legföljebb egy méteres távolságból le­het megtekinteni — nyilván­valóan senki sem válogat. Még akkor sem, ha neves művészekről van szó... amelyben a szerb, a horvát, a szlovén és a macedón nép irodalmára, irodalomtörté­netére és nyelvére vonatkozó kézikönyvek, monográfiák találhatók. A könyvek hoz­zájárulnak az egyetemen működő szerb-horvát szak oktatómunkájának fejlesz­téséhez. Az egri ingatlankezelő vállalat osztályvezetője, Dobróka Miklós a követke­zőképpen indokolja a határ­idő eltolódását. — A tatarozás során olyan műszaki problémák merültek föl, amelyek miatt nem elég csak renoválni a házat, de gyakorlatilag szinte újjá kell építeni. Pillanatnyilag a bon­tással vagyunk készen, s a hátsó nyúlvány alapozását kezdjük. Szerződést ugyan még nem kötöttünk az újabb határidőre, de úgy gondolom, 1983 első félévére át tudjuk adni az épületet. Nos. „objektív nehézségek” mindig előfordulhatnak. Bár, kérdés, hogy az effajta ter­mészeti csapást nem lehetett volna gondosabb előzetes műszaki vizsgálattal kivé­deni. Mert bizonyos, hogy ha az eredeti tervek közt 3—4 évig elhúzódó építkezés sze­repel, a Rudnay Gyula-te­remnek; a város, a hatvan­ezer lakosú megyeszékhely voltaképpeni egyetlen kiállí­tótermének nem ily mostoha helyiséget választanak az il­letékesek. Még ideiglenesen sem! Az átadás határidejére mindenesetre két dátum is elhangzott. Igaz, új szerző­dést még nem kötöttek... !? ... Milyen jó lenne, ha — pontos számítások alapján — a „Rudnayt” a korábbi, ne­tán egy még korábbi idő­pontban nyithatnák meg. Csók — a bélyegen A Szépművészeti Múzeum fennállásának 75. évforduló­ja alkalmából alkalmi leve­lezőlapot jelentet meg a Ma­gyar Posta. Az 1 forintos le­velezőlapon a Szépművészeti Múzeum terve, a bélyegké­pen Rodln: Csók című szobra szerepel. A levelezőlap de­cember 10-én jelenik meg December 20-tól Humphrey Bogart kilenc filmje Folytatja nagy sikerű, vi­lághírű filmművészek be­mutató sorozatát a televízió. December 20-tól vasárnap délutánonként Humphrey Bogart kilenc filmje jelent­kezik a képernyőn. Az Oscar-díjas amerikai színész 1930-tól filmezett, s haláláig, 1957-ig csaknem félszáz alkotásban formált meg jelentősebb szerepeket. A televízió sorozatában el­sőként az 1942-ben játszódót Szahara című filmjét mutat­ják be. Ez a néfnetek elleni sivatagi csata egyik részle­tét eleveníti fel. A Máltai sólyom ' című film nézői egy San Francisco-i bűnügyi tör_ ténet izgalmait élhetik át. Traven regénye alapján szü­letett meg a Sierra Madre cí­mű izgalmas kalandfilm, amelyben három mexikói ember indul el aranyat ás­ni. Bogart fiatalkori fiilmjei közül a Dublőzt tűzi műsor­ra a televízió, a Hollywood­ban játszódó történetben csupán epizódszerepet ka­pott a kitűnő színész, a fő­szerepet Leslie Howard ala­kítja. Ugyancsak krimi­műfajú a Nagy álom című alkotás, amelyben detektí­vet személyesít meg Bogart. A továbbiakban képernyő­re kerül a Martinique, a Fe­lelem órái, a Nem vagyunk angyalok, valamint a Casa­blanca című film. Az utób­biban Bogart partnere In­grid Bergman. Emlékezés Rózsa Ferencre Rózsa Ferenc, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szabad Nép első szerkesztője születésének 75. évfordulója alkalmából pén­teken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Tömpe István, az Állami Rádió és Tv Bizottság elnöke és Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, a Központi Bizottság tagjai; a Magyar Partizán Szövetség képvise­letében Sebes Sándor, a szö­vetség választmányának tag­ja és Máté György, a szövet­ség tagja; a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége ne­vében Király András, főtit­kár és Komját Irén aielnök; a Népszabadság részéről Várkonyi Péter főszerkesztő és Vadász Ferenc, a szer­kesztő bizottság tagja he­lyezett el koszorút. Németi Zsuzsa Jugoszláv könyvajánlat Köd és félelem Versmondók seregszemléje Vasárnap délelőtt a IV. országos szövetkezeti szava­lóverseny megyei döntőjére kerül sor Egerben, a Fo­gyasztási Szövetkezetek He­ves megyed Szövetségének székhazában. A versenyzők két művel — amelyben pró­za is szerepelhet — állnak majd a zsűri elé. A kötele­ző előírás csupán annyi, hogy az egyik műalkotás, vagy a magyar vagy a szomszéd né­pek kincséből válogatódjék. Lehet az népballadia, népme­se, monda vagy legenda. A megyei döntő legjobbjai kerülnek a miskolci területi döntőre, majd az onnan to­vábbjutók vehetnek részt 1982. február 13—14-én Sze­geden az országos döntőn. A két fiatal pár állandóan együtt járt mindenhová. Mi­ként akkor is, amikor az az emlékezetes eset történt, pa­rányi autójukon múzeumlá­togató körútra igyekeztek a Dunántúlra. A szőkék közül a fiú (a másik kettőnek bar­na volt a haja színe) a ko­csitulajdonosok büszkeségé­vel és magabiztosságával ült a volán mögött. A Mátra lá­bánál elterülő völgy bejára­tánál éppen arról beszélt a többieknek, hogy milyen nagyszerű dolog vezetni au­tót, vállalva a veszélyt, nem riadva vissza semmitől. A másik három cukkolta, ug­ratta, kitűnő volt a tehát a hangulat. A tejfehér köd hirtelen lepett el mindent. Szinte be­lefúródtak a kocsival, úgy érezték, mintha lebegnének egy álomvilágban; elveszí­tették a térérzéküket, testet­lenné váltak az útszéli fák, házak. Jó néhány perc telt el, mire megszokta a sze­mük. Akkor, már távolabbi dolgok kontúrjait is érzé­kelték, elszállt belőlük az ilyenkor szokásos kis félsz, amit természetesen még ön­maguknak sem akartak be­vallani. Újra az ülések tám­láinak vetették hátukat, s nyugodtan folytatták a gond­talan autókázást. Az egyik lány észlelte elő­ször a hatalmas testet az övékkel azonos útfélen. Ügy gondolta, előttük haladó jár­mű, nincs vele gond. A ve­zető is hasonlóképpen el­mélkedett magában — s a kocsi töretlen lendülettel ha­ladt tovább. A monstrum azonban nemhogy beleve­szett volna a homályba, ha­nem egyre csak növekedett, növekedett. Olyan váratlanul jött a felismerés —egy be­tonkeverőt szállító Tátra te­herautó előz egy oldalkocsis motorkerékpárt —, . hogy megfontolt cselekvésre nem maradt idő. Hát még nem arra, hogy végiggondolják: miért vágott bele a merész manőverbe a sofőr. A teher­autó egyre csak közeledett, vészesen fogytak a méterek, amelyek még elválasztották a kis autótól. Az utóbbinak a pilótája reményvesztetten emelte le a lábát a gázpe­dálról, s várta a beteljesü­lést: az elkerülhetetlennek látszó ütközést. Csupán az villant át az agyán, vajon mit szólnak majd otthon ... A Tátra vezetője már ha- zárdírozott! Még több gázt adott, a fiatalok egy'pilla­natra látták a szélvédőn át a kormánynak nekifeszülő testét, a görcsös akarástól furcsa grimaszba torzuló ar­cát. És sikerült! Talán negy­ven centiméteren múlott! A nagy autó szele meg is dobta kissé a kocsit, de elkerülte a karambolt. A két ifjú pár néhány másodpercig nézte a tovarobogó Tátrát, amely azután hamar beleveszett a ködbe. Félelmüket azonban nem tudta elnyelni — máig sem... Szalay Zoltán Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Találkozó, tárlat, tanfolyam Decemberben is változatos programokkal várja az ér­deklődőket a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A téli délutánokon-estéken filmve­títéssel kísért előadásokat, játék- és dokumentumfilm­bemutatókat, barátsági este­ket rendeznek a Semmel­weis utcai népszerű intéz­ményben. A kiállítások sorában még egy hétig tart nyitva a Szovjet-Észtország életét, eredményeit bemutató tárlat, december 15-től pedig fotó- kiállítás ad képet a szovjet autóipar fejlődéséről. Ugyan­csak fényképfelvételek szem­léltetik a Szovjetunió egyik jellegzetes iparágának, a vaskohászatnak az eredmé­nyeit. Többször jönnek össze ba­ráti találkozóra a szocialista brigádok: december 7-én a szovjet és a magyar űrhajó­sok nevét viselő kollektívák adnak találkozót egymásnak. A Pest megyei általános is­kolákban tanító pedagógusok szakmai továbbképző szemi­náriumon vesznek részt, amelyen a szovjet életfor­mával, a Szovjetunió oktatási rendszerével foglalkoznak. A budapesti általános iskolák­ban és a gimnáziumokban orosz nyelvet tanító tanárok nyelvi országismereti tanfo­lyamon vesznek részt: a té­ma Moszkva színházi élete lesz. A forradalom szülte mű­vész címmel irodalmi esten emlékeznek meg december 14-én Fagyejev születésének 80. évfordulójáról. A Szovjet­unió népeinek zenéje soro­zatban közép-oroszországi dalok és zeneművek sztereó­felvételei csendülnek fel. A Volga menti népek zenéjéről előadással kísért elektronikus koncert ad ízelítőt. Vasárnaponként továbbra is várja a legkisebbeket a Napocska gyermekklub, ahol mese-, rajz- és bábfilmeket vetítenek. ... címmel a Magyar Vadászsport Szövetség megalakulásának 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a napokban a bu­dapesti Csontváry-teremben. A tárlaton harminchét alkotó hatvanhét olajfestménye látható. A tárlatot december 10-lg tekinthetik meg az érdeklődők. A képen: Gyémánt László: riporteri konvenció (MTI fotó: Weber Lajos felv. — KS) Magyar mondák, Csipike az óriástörpe — a legkelendőbbek A gyermekkönyvhét sikere Valóságos ünnepe volt a kicsiknek és nagyoknak egy­aránt az idei gyermekkönyv- hét — állapították meg már két nappal az erre az alka­lomra szervezett egyhetes rendezvénysorozat befejezése előtt a rendezők. Ezt igazolja többek között az úttörőház és a Megyei Gyermekkönyvtár eseményei­nek látogatottságai. Különö­sen nagy tetszést aratott Di- mény Judit zenepedagógus hétfői Hang-játék bemu­tató foglalkozása, amelyen eddig soha nem látott mód­szerekkel kedveltette meg az olvasást a gyermekekkel. Ugyancsak telt házat vonzott a keddi folklórműsor, Faj- csák Attilának, a népművé­szet ifjú mesterének vezeté­sével. A csütörtöki program­ból a Béke és barátság cí­mű vers- és prózamondó ve­télkedő emelkedett ki. Eger valamennyi általános isko­lája képviseltette magát ta­nulóival Nem különben nagy sikert aratott az Alfa-ankét, a Nemzetközi Gyermekma­gazin szerkesztőivel történt találkozás. A gyermekkönyvhét ün­nepi jellege a könyvvásárban is megmutatkozott: a Hámán Kató Megyei Űttörőházban felállított árusítóhelyről 5 nap alatt hét és fél ezer fo­rint értékű könyvet vittek el a gyerekek. A Gárdonyi Gé­za Könyvesboltban azt is megtudtuk, hogy különösen kedveltek voltak Fekete Ist­ván, Jules Verne regényei, illetve a különböző indián­könyvek. Az újdonságok kö­zül a legkeresettebb Lengyel Dénes: Magyar mondák a török, illetpe a kuruc korból című könyve volt. Sokan vá­sároltak a szebbnél szebb meseltemezékből is. Az üzlet öt nap alatt mintegy 100 ezer forintos forgalmat bo­nyolított l'e gyermekköny­vekből, illetve lemezekből. A Bornemissza Gergely Könyvesboltban elsősorban a kifestőkönyvek, valamint Benedek Elek művei iránt volt nagy érdeklődés. Meg­kedvelték a kicsinyek a Csi­pike, az óriásitörpe című újdonságot. Emellett ebből az üzletből a Kodály Zoltán utcai óvodába is szállítottak gyermekkönyveket, mintegy 11 ezer forint ériékben, az árusítás ott karácsonyig tart majd.

Next

/
Thumbnails
Contents