Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-05 / 285. szám
t KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. december 3-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) vélemény- és tapasztalatcsere bővítésére irányulnak. O A Magyar Szocialista Munkáspárt meg. különböztetett jelentőséget tulajdonít a kapcsolatok folyamatos fejlesztésének a szocialista közösség országaival, azok kommunista é6 munkáspártjaival. Ez fejeződött ki a Központi Bizottság küldöttségének a Szovjetunióban, valamint a budapesti pártbizottság' delegációjának a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása során és más magás szintű .találkozókon. O Parlamenti küldöttségünk látogatása a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tovább mélyítette sokoldalú együttműködésünket. A megbeszéléseken megerősítették, hogy adottak a lehetőségek, kölcsönös a szándék a magyar—jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésére. Hazánk és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság internacionalista kapcsolatait továbbfejlesztették azok a tárgyalások, amelyeket az Ali Nasszer Mohamed vezetésével Magyarországon hivatalos, baráti látogatást tett párt- és állami küldöttséggel folytattunk. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása jó alapot biztosít kölcsönösen hasznos együttműködésünk kibontakoztatásához. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt magas szintű küldöttségének magyarországi látogatása eredményesen járult hozzá kétoldalú kapcsolataink, együttműködésünk fejlesztéséhez. © A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elveivel, a helsinki záróokmányban megfogalmazott ajánlások szellemében minden lehetséges területen a kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszik a tőkés országokkal is. Ez tükröződött a Minisztertanács elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatása során. Lázár György és Helmut Schmidt találkozója ismételten kifejezésre juttatta, hogy eltérő társadalmi berendezkedésű, különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között is lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kancellárjának látogatása hazánkban jelentős esemény volt sokoldalú kapcsolataink további dinamikus fejlesztésében. Országaink, népeink kölcsönösen érdekeltek - a zavartalan együttműködésben, a szomszédságból adódó előnyök közös hasznosításában. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kiegyensúlyozott kapcsolatai jól példázzák a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének lehetőségét. Szpiro6z Kiprianunak, a Ciprusi Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos látogatása kétoldalú kapcsolataink jelentős eseménye volt. A tárgyalások során kifejezésre jutott, hogy kölcsönös a törekvés a Magyar Népköztársaság és az el nem kötelezett politikát folytató Ciprusi Köztársaság együttműködésének fejlesztésére. O Pártunk az elmúlt időszakban is konstruktív párbeszédet folytatott szocialista és szociáldemokrata pártokkal. Az enyhülés vívmányainak megvédésére és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló közös szándék fejeződött ki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ;lső titkárának és Willy Brandtnak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének magyarországi megbeszélésein, valamint pártunk képviselőinek a Német Szociáldemokrata Párt vezetőivel folytatott tárgyalásain, s részvételünkben a francia és a spanyol szocialista párt kongresszusán. O A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar* Népköztársaság kormánya — szövetségeseivel együtt —, mindent megtesz a szocialista közösség békepolitikájának sikerre viteléért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. II. A Központi Bizottság értékelte az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, elfogadta az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik az 1981-re kitűzött feladatok megoldásáért. A népgazdaság a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. Az előirányzatot megközelítve javul a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A termelés a tervezettnél mérsékeltebben, a munka termelékenysége az előirányzottnak megfelelően növekszik. Az energiafelhasználás nem haladja meg a múlt évit. A lakosság fogyasztása és a beruházások volumene kismértékben magasabb a tervezettnél, az életkörülmények javulnak. O Az 1981. évi gazdasági fejlődést a következő fő vonások jellemzik: — A nemzeti jövedelem az előirányzott 2—2,5 százalék helyett várhatóan mintegy 1 százalékkal nő, elsősorban azért, mert az ipari termelés mérsékelten növekszik és a tervezettnél kevesebb kalászos gabona termett. Az ipari termelés várhatóan 2—2,5 százalékkal haladja meg a múlt évit, és a külpiaci értékesítési lehetőségekkel összhangban differenciáltan alakul. A termelés növekményének nagyobb része belföldi felhasználásra kerül, a kivitel elmarad a tervezettől. Az építőipar termelése kismértékben csökken, a felújítási-fenntartási, valamint a külföldön végzett munkák aránya viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladja az 1980. évit, de nem éri el a tervezettet. Kalászos gabonából — főleg a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb termett, de az ország kenyere biztosított. Kukoricából jó volt a termés. A szépen fejlődő állatállomány takarmányellátása zavartalan. — A lakosság jövedelme és fogyasztása valamelyest meghaladja a tervezettet. Az egy lakosra jutó reáljövedelem országos átlagban 2 százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig mintegy 2,5 százalékkal nő. A fogyasztói árak emelkedése az előirányzott 4,5—5 százalékon belül lesz. Az áruellátás összességében jó, a választék megfelelő. Ütemesen halad a három műszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók áttérése az ötnapon munkahétre. Megépül 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — lakás. Az általános iskolai osztálytermek_ száma 1200 helyett 1900-zal gyarapszik. A tervezettnél több, összesen 17 500 új óvodai, mintegy 4400 bölcsődei hely és 2500 kórházi ágy létesül. — Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővülnek. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalom a behozatali lehetőségekkel összhangban alakul. A nem rubel elszámolásokban a cserearányok valamelyest javulnak, az áruforgalom kismértékű hiánynyal zárul. — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet meghaladja. © A Központi Bizottság megerősítette, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban a gazdasági építőmunka fő célja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot az országgyűlés elé terjessze: Az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés százalékában: Nemzeti jövedelem 101,0 — 101,5 Belföldi felhasználás 98,0 — 99,0 Ipari termelés 102,0 — 102,5 Országos építés-szerelés 98,0 — 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 104,0 104,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 100,5 Lakossági fogyasztás 100,5 — 101,0 Állami költségvetés bevétele 104,0 105,0 kiadása 105,0 — 106,0 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 178—180 milliárd forintot lehet fordítani. O Az 1982. évi népgazdasági terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gazdasági fejlődést a termelés minden ágazatában az eddiginél erőteljesebben a gazdaságos export fokozása, a termelés hatékonyságának és riemzetközi versenyképességének növelése, ar anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosság alapozza meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csökkentésével, a készletfelhalmozás növekedésének visszafogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fokozott takarékosság érvényesüljön. A gazdasági irányításnak, ezen belül a szabályozók következetes érvényesítésének, valamint az egész gazdaságszervező tevékenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgálnia. — Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hányada kerüljön exportra. Gyorsítani szükséges a termelés szerkezetének korszerűsítését, a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, a kisebb- anyag. és energiaigényű termékekből növekedjék a termelés. E követelményeknek megfelelő vállalatok és szövetkezetek erőteljesen bővítsék termelésüket, dinamikusan fejlődjenek. Folytatódjék az ipar szervezeti korszerűsítése, a vállalatok belső szervezetének, irányításának továbbfejlesztése, a vállalat- közi kapcsolatok javítása. — Az építőiparban növekedjék a fenntartás és a felújítás aránya, valamint az exporttevékenység. Erősödjön a vállalkozási készség és a versenyképesség, javuljon a szervezettség, csökkenjen a kivitelezési idő. — A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó belföldi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgálja. Mind a növény- termesztésben, mind az állattenyésztésben tovább kell növelni a hozamokat. A gabona- termelés biztonságos megalapozása érdekében bővíteni szükséges a vetésterületet is. Tovább kell javítani a nagyüzemek és a háztáji, kisegítő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának fenntartását, a sertéstenyésztés fejlesztését a kistermelőknél. — Az áru- és személyszállítási feladatokat a népgazdasági tervvel összhangban kell megoldani. A vállalatok a szállítási feladatok teljesítését energiamegtakarítást eredményező szervezési intézkedésekkel is segítsék. — Gyorsítani kell az energiatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafelhasználásban valamelyest csökkenjen a szénhidrogének aránya. Elsősorban a kőolajtermékek helyettesítésére, fajlagos felhasználásuk csökkentésére kell erőfeszítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 milliárd forintot elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlődést, az energiahordozók gazdaságos kitermelését, ésszerű felhasználását szolgáló beruházásokat. Kezdődjék meg a mecseki Szénkitermelés fejlesztése, a Dunai Vasmű kokszolóművének és a- fenyőfői bauxitbányának a nagyberuházása. O A termelés hatékonyságának növelésével kell megteremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kismértékben, a társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben növekedhetnek. A munkások és alkalmazottak átlagbére 4—5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal mintegy 5 százalékkal emelkedhet. — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb összehangolása a kereslettel, a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítése. Meg kell építeni 76—77 ezer lakást. Létesíteni kell 1200—1300 általános iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mintegy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az „ Állami Operaház, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Filmgyár felújítása és a Budavári Palota rekontsruk- ciója. Megkezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem épületének felújítása, befejeződik a Madách Kamara Színház korszerűsítése. Megnyílik a budapesti nagy Sportcsarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a foglalkoztatás hatékonysága, a létszám- igényeket mindenütt a termelés és a feladatok változásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás, és a mezőgazdaság kivételével — fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. © A külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. A kivitel 6—8 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal növekedjen. O A gazdaságirányító és szervező munka •középpontjába a VI. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai céloknak és programoknak lehetőségeinkhez és a változó feltételekhez igazodó megvalósítását kell állítani. Az 1982. évi terv fő céljainak elérését a szükséges döntések idejében és a népgazdasági érdekekkel összhangban történő meghozatalával, következetes végrehajtással és folyamatos ellenőrzéssel kell elősegíteni. A gazdasági szabályozók ösztönözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javítására, a gazdaságos kivitel növelésére, az import ésszerű helyettesítésére, az energia- és anyagtakarékosságra. O A vállalatok, szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel, a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Igényeljék a dolgozók véleményét, ösztönözzék, karolják fel jó kezdeményezéseiket, A változó feltételekhez jobban igazodva, lehetőségeiket kihasználva, felelősségteljes munkával biztosítsák a teinrek végrehajtását, A személyes felelősséget viselő, igényes, a rendet, a fegyelmet, a minőségi munkát megkövetelő, kezdeményező vezetők kapjanak nagyobb társadalmi megbecsülést és egyértelmű politikai támogatást. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a mun- kaverseny-mozgalomiban a gazdálkodás minőségi követelményeit, az energia- és anyag- takarékosságot, a jövedelmező export fokozását, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. O A Központi Bizottság felhívja a párt- szervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1982. évi terv eredményes megvalósításáért. A kommunisták példaadással, aktív felvilágosító és meggyőző munkával segítsék a tervben foglalt követelmények és feladatok megértetését, vállalását, teljesítését. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy az 1982. évi nép- gazdasági terv céljainak megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat. Szocialista fejlődésünk és előrehaladásunk, hazánk és népünk érdekei minden magyar állampolgártól személyes helytállást, felelős magatartást követelnek. A moszkvai csata A fasiszta hadsereg első nagy veresége (Részlet Georglj Zsukov, a Szovjetunió marsallja könyvéből) Nemegyszer kérdezték tőlem: hogyan sikerült a szovjet csapatoknak Moszkva alatt szétzúzniuk a legerősebb német fasiszta csoportosítást, és a kemény télben nyugat felé visszavetni maradványait? A németek moszkvai vereségéről sokat írtak, és az, amit írtak, lényegében helyes. Ám mint a Nyugati Front volt parancsnoka, én is szeretném elmondani a véleményemet erről. Mint ismeretes, a német hadvezetés arra számított, hogy a „Tájfun” fedőnevű hadműveletével vjazma— moszkvai és brjanszk— moszkvai irányban szétzúzza a szovjet csapatokat, és Moszkvát észak és dél felől megkerülve, lehetőleg rövid idő alatt elfoglalja. Az ellenség ezt a hadászati célt egymást követő, kettős átkarolással akarta elérni. A szovjet csapatok első bekerítését és szétzúzását Brjanszk és Vjazma körzetében tervezte. A második bekerítést és Moszkva elfoglalását pedig úgy szándékozott végrehajtani, hogy páncélos csapatokkal északnyugatról Klinen és Kalinyinon keresztül, délről pedig Tulán és Kasirán keresztül mélyen átkarolja Moszkvát, hogy azután Noginszk környékén befejezhesse a hadászati bekerítést. A hitlerista főparancsnokság azonban súlyos hibát követett el az élő erők és az eszközök számbavételekor. Erősen lebecsülte a Vörös Hadsereg lehetőségeit és nyilvánvalóan túlbecsülte saját csapataiét. A „Tájfun” hadművelet második szakaszában szintén durva számítási hibákat követett el az ellenség. Szárnycsoportosításai — különösen Tula körzetében — gyengék voltak, és nem rendelkeztek elég összfegyver- nemi egységgel. Az adott feltételek között helytelen volt mindent egy lapra, a páncélos egységekre feltenni. Ezek nagy veszteségeket szenvedtek és elvesztették átütőerejüket. A német hadvezetés tehát nem tudott egyidejűleg csapást mérni az arcvonal közepén, jóllehet ott. elég erő állt rendelkezésére. Ez lehetővé tette számunkra, hogy az arcvonal közepéről minden tartalékot, a hadosztálytartalékokat is beleértve, a szárnyakra dobjuk át. November elején sikerült időben megállapítanunk az ellenség csapásmérő csoportosításának az összpontosítását. Ennek eredményeként helyesen határoztuk meg az ellenség főcsapásainak irányát. Az ellenség csapásmérő öklével mi mélyen lépcsőzött, kellő meny- nyiségű páncéltörő, és műszaki eszközökkel ellátott védelmet állítottunk szembe. Ugyanitt, a legveszélyesebb irányokban összpontosultak fő harckocsicsapataink. A hitlerista csapatok nagy veszteáégei, a hadjárat elhúzódása és a szovjet csapatok elkeseredett ellenállása nagy hatással volt a német fasiszta csapatok harcképességére, csüggedést keltett sorainkban és megingatta a sikerbe vetett hitüket. Csapataink a Leningrád alatti, Tyihvinnél és Rosz- tovnál folytatott harcokban elért sikereken fellelkesülve, Moszkva alatt 1941. december 5—6-án, szünet nélküli ellentámadásba mentek át. A végrehajtási módját véglegesen akkor állapítottuk meg, amikor a hitlerista csapatok a jelekből ítélve már nem állhatták ellencsapásainkat. Westphal német tábornok, aki leírja a moszkvai csatát, kénytelen volt beismerni, hogy „a német hadsereg, amelyet korábban legyőzhe- tetlennek tartottak, a megsemmisülés határán volt”. Ugyanezt mondják a hitlerista hadsereg más tábornokai is. A Vörös Hadsereg a moszkvai csatában a háború hat hónapja alatt első ízben nagy vereséget mért a hitlerista csapatok fő csoportosítására. Korábban a szovjet fegyveres erők már egy sor olyan hadműveletet folytattak, amelyek a csapások három fő irányában lassították a Wehrmacht előrenyomulását. Ám ezek méreteiket és eredményeiket tekintve elmaradnak a szovjet főváros falainál vívott nagy csata mögött. A moszkvai cs'atában a hitleristák összesen több mint félmillió embert, 1300 harckocsit, 2500 löveget, több mint 15 000 gépkocsit és sok egyéb felszerelési tárgyat vesztettek. A német csapatokat 150—300 km-re vetettük vissza Maszkvától nyugati irányban. A védelmi ütközetek hozzáértő vezetése, az ellencsapások szerencsés végrehajtása és a gyors átmenet az ellentámadásba gazdagította a szovjet hadművészetet, megmutatta a szovjet katonai vezetők megnövekedett hadászati és hadműveletiharcászati érettségét, valamennyi fegyvernem katonái harci tudásának gyarapodását. A néptömegek a Hitler-el- lenes koalíció valamennyi országában nagy lelkesedéssel fogadták a szovjet fegyverek Moszkva alatti győzelméről szóló hírt. A haladó emberiség ettől fogva remélhette, hogy megszabadul a fasiszta igától.
