Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 29., kedd A dohányzás egri históriája A dohányzást, pontosab­ban a pipázást a törökök honosították meg Egerben. Egy sor égetett» agyagpipa került elő az ásatások során, sőt tanulmány is elemezte és rendszerezte azokat. A dohányzás érdekességei a XVIII. százaidból marad­tak fenn a levéltár gondosan megőrzött iratain. 1736. január 1-én foglalko­zott a pipázással a tekinte­tes nemes vármegye. Olvas­sunk csak bele a jegyző­könyvbe: „Az Nemes Vár­megye sok ízben Lett Deter­minációja mellett megh tilal- maztatott Pipázást, az mely­re Sokat egyedül csak az Negédes Pajkosság és az iff- juságh között és társaság szoktatott reá, és ... napon­ként tapasztalhattyuk, hogy egy helyen, hol máshol tör­ténő Pipázás által való tű­zesetből mennyi jó gazdákat koldulásra ejt az rossz cse­léd. .. » Egy 1761—62. évi városi feljegyzés szerint a „Pipa Porció” fejenként nem keve­sebb, mint 12 krajcár volt. Eger városában akkor 411 dohányzó, azaz pbpás került összeírásra. Ezek közül mint­egy a fele, 220 a belváros­ban fújta a füstöt. 1748-ban a pipások leggon­dosabb összeírását rendelte el Eger magisztrátusa, hogy minél több pénz folyjék be, hogy ezzel is enyhítsék a plébániaépítés költségei elő­teremtésének gondját. Érdekes kérvénye került elő a sarudi parasztoknak, melyben arra kérték Erdődi püspököt, hogy „a Pipás vagy Dohányos emberek ré­széről 25 kéve nád elég lé­gyen egy embertűi, mivel hogy amint értjük más hely­ségékben is annyit adnak. (S most nagyon tessék fi­gyelni a következő mondat­ra!) AKIK PEDIG ÖREG EMBEREK, VAGY NYAVA­LYÁSOK, ORVOSSÁG HE­LYETT HADD ÉLHESSE­NEK VÉLLE INGYEN.” 1754 júliusában Eger vá­ros nemzetes bíróját magái­hoz rendelte a püspöki pre­fektus, s onnan „vissza tér­vén referálta Jó Kegyelmes Urunknak (Barkóézy Ferenc püspökföldesúrnak) ö Ex- celilentiájálnak hathatós Pa- rancsolattyát, hogy ennek utánna valaki oüyan talál- tatik Légyen, ámbár Kicso­da, az ki az Utczán dohá­nyozna, azonnal is Lyukba tétessék, melly Kegyes pa­rancsolat a fertály Mesterek által egész Várasban Publi- káltatik.” 1754. december 20-i városi tanács ülésen felvett jegyző­könyvből megtudjuk, hogy „a pipázás annyira el hatal- mazodott, hogy majd közel 10—12 esztendős Gyermekek is ahoz meg Szokván, jöven­dőben rossz szokásokká vál­nának; azért rendeltetett, hogy minden pipások ennek utánna 12 krajcárokat fizes­senek, azaz egy nyári nap­számot, mely alap egyéb jö­vedelmeken kívül, az Utak reparációjára fordíttassék... ” A dohányzást bizony á 12 krajcáros pipaadóval nem sikerült korlátozni, mert 1828 tavaszán Heves és Külső Szolnok törvényesen egye­sült vármegyék olyan köz­gyűlési határozatot hoztak, hogy a dohányzás a nyílt utcán és egyéb veszélyes he­lyeken szigorúan tilos. Tudjuk, hogy az bizony nem sikerült, mert a jogá­szok olyan füstfalh őkkel árasztották el Spetz patiká- irius uram „szálá”-ját, azaz színháztermét, hogy a vilá­got jelentő deszkákon fellé­pő teátristák játékát és a tisztes publikumot is zavar­ták. Szigorúan el is tiltották a színházi előadások közbe­ni pipázást! Minden bizonnyal vissza­sírja a dohányzásellenesek népes tábora e régi korok szigorú reguláit De hát hasztalan! Legfeljebb keserű v i gaszként szakadhat fel keb­lünkből a klasszikus szólás­mondás: O tempóra, o mores! Oh idők, óh erkölcsök!... Sugár István Év végi számvetés Minden év végén, decem. bér 31-én kicserélem az elő­jegyzési naptáramat. Üjat helyezek a keménypapír-áll­ványra, az össze.vissza fir­kált régit pedig kihajítom. Előbb azonban végiglapo. zom, felidézem az elmúlt esztendő ügyes-bajos dolgait. Hm... igen... Sok elhatá­rozás. kevés tett. Január el­ső napjaitól kezdve ismét­lődik a bejegyzés: „Hétfőn elkezdeni a disszertációt!” Aztán minden alkalommal elhalasztva a következő hét­főig. .. Jubileumok, banket­tek, születésnapok — három­négy egy héten. És egy má­sik bejegyzés: „Benézni anyá. hoz.” No ez nem fordul elő sokszor, havonta egyszer... Ez bizony nem jó. Persze anyát bejegyezni a naptárba, az tán jó? Istenem, mennyi csaj! Ran­devúk. .. Ugyanaz a név két-háromnál többször nem ismétlődik... Be nicsak, mi ez itt zárójelben? ........Klári ( pénzt.)"... „Kati (bar.)”... Megvan: Klári pénztárosnő, Kati barna. Hogy össze ne kutyuljam! Májustól betörtek az autóval kapcsolatos bejegy­zések. Kocsit vettem ugyan­is. Ezután gyakran ismétlő­dik a .,garázs”, műszaki vizs. ga”, „kerékcsere", kuplung”. Csupa olyan fogalom és szó, amit azelőtt jószerével nem is ismertem. Aztán egy cso­mó gyógyszernév, orvosok telefonszámai, gyógyszertá­rak címe. mentők, nővér... Csupa olyasmi, ami régebben nem szerepelt a naptáram­ban. Hát igen, többet kelle­ne mozognom! Hamarosan már teljesen elfelejtek jár­ni!/.. Ö, megvan ez is: „Uszodabérletet váltani". Az­tán ugyanez át téve hétfőire. Majd újból: „Hozzákezdeni a disszertációhoz!!!” De ez már június. Ugyanott: .,An­golul tanulni!!!” Innentől pedig egyre sűrűbben fordul elő Hagymáz Bocsárd neve. „Adni Hagymáz Bocsárd. nak!”... „Kinyírni Hagymáz Bocsárdot!” Érdekes, régeb­ben nem voltam ilyen vér­szomjas. Valamikor pedig még barátkoztunk is! Igaz, sok idő elmúlt azóta. Hagy­máz közben ledokitorált, fi­zetésben is megelőzött. Ica is átpártolt hozzá... „Bábszínházba menni Ma­rikával.” A kedvenc unoka- húgom. Mégse mentünk el. Megállapodni az angolta. nárral." De most már ősz- szel! Aztán áítéve hétfő­re. .. Vagy talán egy éles hu­szárvágással mindent meg kellene oldani? Adjam el a kocsit, ne járjak házibulik­ra, esténként anyámnál néz­zem a tévét, randevúzzak egy lánnyal, az egyetlennel, az igazivail, nősüljek meg, járjunk együtt uszodába, bé. küljek ki Hagymáz Bocsárd- dal, kezdjem el az angolt, fogjak bele a disszertációm­ba?!... Feltétlenül! Haladéktala­nul! Késedelem nélkül! Igen! Majd hétfőn! Zahemszky László Friss, üde és elegáns — az italok szépségkirálynőjét, a pezsgőt illetik e szavakkal a borászati szakemberek s aszerint díjazzák, hogy mi­lyen a színe, íze, zamata, illata. Manapság egyre töb­ben nemcsak az óévet bú­csúztatják a gyöngyöző, könnyed itallal, hanem mintha egész évben szil­veszter lenne, családi és ba­ráti összejöveteleken, hiva­tali ünnepségeken is pezsgőt bontanak. Az üzletekben akkora a választék a díszes palackok­ból, hogy tanácstalanul töp­rengünk : melyiket emeljük le a polcról? Mivel nincs még olyan kifinomult, több évszázados érzékünk, ízlésünk a kiválasztáshoz, mint a franciáknak, érdemes bete­kintenünk a pezsgőgyártás titkaiba. ★ A fővárosban Budafokon találjuk a Hungarovin bi- dalmát, csaknem 30 kilomé­ter hosszúságú pincerendsze­rét. Itt születik a ma már messze földön híres magyar pezsgő is. 1982 augusztusá­ban lesz éppen 100 éve, hogy a Rózsavölgy szomszédságá­ban Törley József által ala­pított gyár első palackos pezsgői „beértek”. A tulaj­donos — aki a pezsgő hazá­jában Reimsben tanulmá­nyozta a bonyolult, kényes technológiát és elsajátította a szakma fortélyait — csak­hamar felvirágoztatta gyárát. Közép-Európa egyik legkor­szerűbb üzeme lett, amely még ma is az ugyancsak Budafokon levő Hungária Pezsgőgyárral együtt az or­szág pezsgőtermelésének nagy részét adja. Garamvári Vencelhez, a Hungarovin Borgazdaságok Export Vállalatának igazgal tóhelyetteséhez nehéz bejut­ni, a külföldi partnerek, üz­letkötők szinte egymásnak adják a kilincset nála. Szo­bája valóságos pezsgőmúze­um, ahol már láthatók a jubileumi évben forgalomba kerülő szép palackok. — A gyárainkban előállí­tott pezsgő hatvan százalé­kát külföldön értékesítjük. Vevőink: a Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Romá­nia, Lengyelország, a tőkés piacon az NSZK és az Egye­sült Államok. Idén 18 mil­lió palack pezsgőt gyártot­tunk. Az ország több gyá­ra (a mecseki, az izsáki, a hosszúhegyi, a kiskunhalasi, a szikrai állami gazdaságok együttesen csaknem 30 mil­lió palacknyit termelnek évente — tájékoztat az igazgatóhelyettes. — Az utóbbi évtizedben hazánkban is divatba jött a pezsgő. Elterjedt viszont az a vélemény is, hogy gyenge minőségű borból készül. Igaz? — A vád alaptalan. A gyártásra alkalmas alapbo­rokat a hazai híres borvi­dékekről válogatjuk össze. Nem különleges tájjellegű szőlőfajtákat, hanem olya­nokat, amelyeknek íze és zamata megfelelő, a savtar­talmuk magas, színük vilá­goszöld, fehér, vagyis vé­kony, elegáns bor lesz be­lőlük. Nem cél a magas al­koholtartalom, mert gátolná a másodgerjesztés folyama­tát. Fontos a szüretelés idő­pontja, továbbá, hogy a fel­dolgozáskor a mustnak csak a legértékesebb részét hasz­náljuk fel. — Azt tartják, hogy a palackban érlelt ital sokkal jobb a tankpezsgőnél. — Így igaz. Az előbbi klasszikus eljárással készül; vannak fajták, amelyeknél 2—3 évet igényel az érlelé­si folyamat. A tankpezsgő Ahol a pezsgő alapborait tárolják, A képen: mintavétel A megüresedett részt borból készült likőrrel pótolják, aszerint, hogy milyen édes- ségi fokot kívánnak elérni. Ezután automata gépsorokon díszes palackokba áttöltik, a műanyag dugót leszorítják drótkosárral, nehogy Bac­chus szelleme kiszökjék a palackból. Felkerül a fé­nyes sztaniolsapka is, a vállszalag és a hascimke. Ez utóbbi a pezsgő névjegy- kártyája, melyből mindent megtudhatunk. Garamvári Vencel segíti megfejteni az ajánlást: — A brut 0,5 százalék cu­kortartalmú száraz, nyers pezsgő, a szakértők kedven­ce: a dry 0,5—2,5 százalékos száraz, a demi sec 2,5—3,5 százalékos félszáraz, a demi doux 3,5—4,5 százalékos fél­édes és a doux 4,5 százalék fölötti édes ital. A magya­rok a harsogóbb ízeket, a Charmant doux-t, a Törley Extra Rubint, a muskotályos Fortunát kedvelik, a külföl­diek inkább a szárazabb, a természetes, ízesítés nélküli fajtákat. Például a Hungária Brut az ínyencek itala, az Extra Dry a száraz italokat kedvelők pezsgője. Mintegy 20 fajta pezsgőnket a leg­igényesebb étrenddel is ösz- sze lehet hangolni. Hideg, meleg előételekhez, sültek­hez, halakhoz is való a pezsgő, nemcsak desszerthez, süteményhez. Legelőnyösebb nem ke­hely, hanem fuvola formájú poharakban, 2/3 részig töl­teni a pezsgőt, így jobban érvényesül a színe, a szén­savfüzérek játéka. Csak hűtve fogyasszuk! A fehér és rosé pezsgő ideális hő­mérséklete 4—6 °C, a vörösé 7—9 °C. S végül egy jó tanács a Hungarovin igazgatóhelyet­tesétől: — Nem jó összekeverni az italokat. Általában a nagy vigasságokat követő görcsös fejfájások vádlottjaként em­legetik a pezsgőt, de jogta­lanul. Mire éjfélkor asztalra kerül a pezsgő, már előző­leg jó pár pohárnyi konya­kot, vodkát, likőrt, sört, bort, bólét fogyasztottak. A pezsgő legfeljebb a száraz fehér és vörös bort tűri. Tehát ne há­zasítsunk, mindenki marad­jon hű kedvenc italához és akkor nem kezdi „macska­jajjal” az új esztendőt. Horváth Anita Az erjesztőüzemben ellenőrzik a pezsgő minőségét két hónap alatt készül. Ér­demes közelebbről megis­merkedni a gyártással — indítványozza. Csakhamar a cseppkőbar­langok termeihez hasonló tágas pincékben járunk, üvegekből rakott hatalmas máglyák között. A palacko­kat nemes penész borítja, alattuk szunnyad a felséges ital. Boros László, üzemve­zető elárulja a pezsgőrecept lényegét: — A borhoz finomított cukrot és speciális borélesz­tőt adagolunk, majd palack­ba vagy tartályba töltjük. A bor ezután pincehőmér­sékleten másodszor is erjed­ni kezd, széndioxid képző­dik. A vastag falú üvegek 20 atmoszféra nyomást tűr­nek. A pezsgő hosszú ideig érik a palackokban, ez alatt kialakul sajátos, különleges finom illata, zamata. Majd az italt elválasztjuk a sep­rőtől vagyis az élesztőüle­déktől, úgy, hogy kristály- tiszta maradjon, de szénsav­tartalmából ne veszítsen. A tankpezsgőből egyszerű­en kiszűrik a seprőt, a pa­lackokkal már bonyolultabb a munka. Rázó állványokra rakják az üvegeket, szájjal lefelé. Majd egy hónap múltán az üveg nyakát 3—5 centis részben befagyasztják, megbontják a kupakot, s az üledéket is tartalmazó jég­dugót a belső nyomás kilövi. Korszerű gépekkel öltöztetik a palackokat (Fotó — MTI — KS) H eti umor ét elején — Amikor ötéves voltam, elütött egy autó — meséli Malinková asszony egy tár­saságban. — Nem inkább fiákét volt? — kérdezi egyik barát­nője. ★ — Micsoda rettenetes ki­szolgálás! — mondja Jaros- lav úr éttermi szomszédjá­nak. — A legszívesebben el­mennék innen! — Én is szívesen elmen­nék — válaszol csendesen a már jóllakott szomszéd, — de a főpincér néz ... — Hányszor megmondtam neked, hogy ne verekedj! Nem tudod, hogy az okosabb mindig enged? — Én engedtem volna ma- mácska, de 6 utolért. ★ — Hozott valami ritkasá­got magával emlékbe Olasz­országból? — Hoztam. Egy töltőtollat amellyel Dante az Isteni színjátékot irta... — De hiszen akkor még nem is volt töltőtoll! — Hát éppen ezért olyan ritkaság! ★ — Drágám — mondja a férj a feleségének — szeret­ném, ha boldogan töltenénk el a szabad szombatot és a vasárnapot. — Helyes. Mit javasolsz? — Magamnak veszek bort, te pedig elmész a mamád­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents