Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-23 / 300. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 23., szerda 3. } mmszn Ife. mtí'-' é ' >$ Télen-nyáron tíz. és százezrek, belföldiek és külföldiek kedvenc idegenforgalmi célja: a Mátra (Fotó: Szántó György) Bár hazánk külgazdasági egyensúlyát nem a turizmus hivatott helyrebillenteni ; idegenforgalmunk szerepét senki nem vitatja. Ennek igazolására segítségül hívhatjuk a statisztikát is — hazánkban az idén 15 millió külföldi turista érkezett,. és 4,7 millió magyar állampolgár utazott külföldre —; de ennél meggyőzőbb módszer az önvizsgálat. Ugyan ki tervezne szívesen minden évben legalább egy utazást? Ha nem külföldre, hát a Balatonra, vagy a hegyekbe, netán épp a szomszéd faluba, ahol van valami látnivaló. Családi költségvetésünkben legalább évente egyszer nagyobb kiadást jelent a nyaralás. Lengyel Mártonnal, az Országos Idegenforgalmi Tanács helyettes vezetőjével az év utolsó napjaiban erről beszélgettünk. — Számos ország — né- mi túlzással — a turistákból él. Hazánk gazdasági életében milyen szerepet tölt be az idegenforgalom? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, amit kevesen tudnak. (Mert azzal mindenki tisztában van, hogy Magyarország nem az idegenforgalmából él.) Azt, hogy idegenforgalmi .bevételeinkből teremtjük meg azt a devizaalapot, amelyből magyar turisták kiutazását finanszírozzák. Magyarország tartósan aktív idegenforgalmat bonyolít le minden „viszonylatban”, s ez az aktívum hozzájárul a fizetési mérleg javításához. Persze nem kell azt hinni, hogy ez a tétel meghatározó az állami költségvetésben, mint ahogy döntő például a fejlett turizmussal rendelkező Ausztriában vagy Olaszországban. De nálunk sem elhanyagolható; összes exportunk értékének négy százalékát teszi ki az idegenforgalomból származó bevétel. Az idegenforgalmi „export” különleges értékét az adja, hogy — ellentétben a többi devizát termelő ágazattal —, a turizmus egyébként eladhatatlan szolgáltatásokat értékesít: úgy mint napfény, Balaton, sőt tovatűnő délibábot is. — A külföldről hazánkba látogató turista tehát — szigorúan gazdasági értelemben — üzleti partner. (Mint ahogy külföldön mi is azok vagyunk az illető ország idegenforgalmában.) De itthon is utazunk: nyaralunk, kirándulunk, víkende- zünk, s mert forinttal fizetünk, jelentőségünk más megítélés alá esik. Mi a véleménye a belföldi turizmusról? — Illusztráljuk a lakosság utazási kedvét néhány adattal. 1980-ban a lakosság 26 milliárd forintot költött a turizmusra (ezen belül 4,6 milliárdot külföldi utazásokra). Ez az összeg a fogyasztási alap 5—6 százalékának felel meg. Statisztikai átlagot számítva, egy magyar állampolgár tavaly 17 napot szánt turizmusra szabad idejéből. Ez persze nem túl sok, ha figyelembe vesszük, hogy a szabadnapok száma évi 105 nap, de nem is kevés, ha belelapozunk a leg’ frissebb szociológiai felmérésbe, amely szerint a szabad idő felhasználásában még mindig utcahosszal vezet a keresetkiegészítő tevékenység. Az emberek házat építenek, a háztájiban dolgoznak, másodállást vállalnak szabad idejükben, általában hajtják magukat egész évben. De évente legalább egyszer nyaralni mennek! S ez nagy esemény. Olyan, amelyre fél évig készülődnek, hogy aztán még hónapokig erről beszéljenek. Ennek a két-három hetes nyaralásnak meghatározó szerepe van az emberek közérzetében. ezért nyugszik óriási felelősség a turizmussal profi módra foglalkozó szervezetek vállán. — Jövőre általános lesz az ötnapos munkahét. Ezzel az évi 105 helyett 131 napot tölthetünk kedvünk szerint. Mit mutatnak az idegenforgalmi előrejelzések? — önmagában az ötnapos munkahét nem jelenti azt, hogy az emberek többet utaznak, többet költenek turizmusra, hisz jelenlegi terveink szerint a személyes jövedelmek, a családok összességét tekintve, nem növekednek. Mi mindenesetre felkészülünk arra, hogy az idegenforgalom — s ezen belül a belföldi turizmus — megélénkül. — Mindez elég indok arra, hogy az idegenforgalom felkészüljön a turisták fogadására. Ismerve a hazai állapotokat, több szálláshelyre, vendéglátóegységre, több színvonalas programra lenne szükség ahhoz, hogy a külföldi turista többet költsön, mi magyarok pedig nagyobb kedvet kapjunk az utazáshoz. Mit tehet ennek előmozdítása érdekében az Országos Idegenforgalmi Tanács, illetve az idegenforgalmi szakma? — Kezdjük azzal, hogy mit nem tehet. Nem építhetünk szállodákat (a szállodaipar három legnagyobb vállalata 10 évre lekötötte fejlesztési alapját), nincs pénzünk nagyobb, a turizmus fejlesztését szolgáló beruházásokra. De nem is erre van most szükség, ha, nem arra, hogy a magánkezdeményezéseket támogassuk, hogy kihasználjuk a szervezésben rejlő lehetőségeket, s mindennek érdekében a helyi szervekkel együttműködj ünk. — Ez így általában a gazdasági élet minden területére érvényes. Mit jelent ez az idegenforgalomban? — Számos előjel arra mutat, hogy például a nagyvárosok környékén a hét végi egy-két napos utazások, az egynapos kirándulások száma megnő. Erre a helyi tanácsoknak, idegen- forgalmi hivataloknak fel kell készülniük. Meg kell szervezniük a kirándulóhelyekre a buszjáratot (hét végén a munkásszállító buszok kihasználatlanok!), büfét kell felállítaniuk, (több engedélyt kell kiadni!), gondoskodni kell a hulladék- gyűjtésről, a W. C. felállításáról és így tovább. S ahol kollégium van, ott nyáron ki kell adni a szobákat a turistáknak, a sportpályákat, az uszodákat, a művelődési házakat — amelyekben a nemzeti vagyon jelentős része fekszik — meg kell nyitni a turisták előtt is, sokféle programot kell szervezni számukra. És a szervezésben még számos egyéb lehetőség rejlik. Ezek kihasználásához kíván az Országos Idegenforgalmi Tanács is segítséget nyújtani azzal, hogy koordinálja az együttműködő szervek munkáját, segíti a turistákat a tájékoztatásban. Knety Attila Amerikai együttműködéssel - új egri cigaretta Beszélgetés E. M. Janssennel, a Philip Morris Europe alelnökével A világ úgynevezett transznacionális vállalatainak élvonalába tartozik az amerikai Philip Morris-cég. A 125 éves múltra visszatekintő vállalatnak nagy nemzetközi kapcsolatai vannak, különösen közös fejlesztési programok megvalósításában és licencek átadásában. Jelentős részt vállalnak a nemzetközi kereskedelemből is, főleg a fogyasztási cikkek piacán. A cég európai alelnöke, a belga származású E. M. Janssen a közelmúltban az Egri Dohánygyárban járt, ahol szerződést írt alá neves terméküknek, a Multifilter cigarettának magyarországi gyártására és forgalmazására a gyár, illetve a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat képviselőivel. Ez alkalomból lapunk munkatársa. Mentusz Károly beszélgetett az alelnökkel, az együttműködés jelentőségéről. (Fotó: Mentusz Károly) — Janssen úr! Kérem mutassa be a Népújságnak a Philip Morris-céget. — Noha vállalatunk 125 éves múltra tekint vissza az Egyesült Államokban, az európai országokkal létesített kapcsolataink mégis alig húsz esztendősek. Nagy jelentőségűnek tartjuk ezt, hiszen az európai piacok megbízhatóak, és kedvelik termékeinket. Nagy az érdekeltségünk a világban: szinte öt kontinensen vannak leányvállalataink és alkalmazottaink. Cégünk jelenleg öt nagy tevékenységi kört folytat: dohány- és söripari feldolgozást végzünk, alkoholmentes üdítő italokat gyártunk, továbbá papír- és nyomdaipari tevékenységet folytatunk, összesen hatvanezer alkalmazottunk van a világ különböző részein és 150 országgal állunk kapcsolatban. Évente 12 milliárd dollár a forgalmunk. Minden esztendőben az amerikai gazdasági magazinok rangsorolják a nagyvállalatokat. Tavaly a 45. helyet foglaltuk el az Egyesült Államok jelentős cégei között. — Mióta áll a Philip Morls európai központjának élén? — Alig másfél esztendeje lettem a svájci Lausanne. ban lévő európai központunk vezetője, amely egyben vállalatunk alelnöki feladatainak ellátását is jelenti. Közgazdász vagyok, és tíz esztendeje dolgozom a Philip Morris-nál. Viszonylag fiatalon kerültem ebbe a magas beosztásba, de nálunk ez nem újdonság, mivel sok fiatal, jól képzett szakember dolgozik felelős vezetőként. A hetvenes évtizedben sokat fejlődött, erősödött vállalatunk és bővültek együttműködési kapcsolatai a világ országaival. Ennek eredményeként kerültünk együttműködésbe a kelet-európai szocialista országok közül Magyarországgal is. A magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok részeként 1978-ban, az akkori Dohányipari Tröszt vezetőivel írtunk alá szerződést, amely szerint a Marlboro cigarettát licencünk átadásával az Egri Dohánygyárban kezdték gyártani. Örömmel mondhatom, hogy ma is készítik sikerrel, miután megnyerte a fogyasztók tetszését. — Most újabb szerződést kötöttek, ezúttal Egerben. Milyen indítékai voltak ennek? — Három esztendje szoros kapcsolatunk van a MO- NINPEX Külkereskedelmi Vállalattal és az Egri Dohánygyárral. Ez példás partnerünknek bizonyult a licencvásárlással, hiszen a Marlboro cigaretta gyártásával garantálja a termék jó minőségét. Ezt vettük figyelembe, amikor a Multifilter egri készítéséhez is licencet adtunk át. Bár most jártam először az Egri Dohánygyárban, de meggyőződtem arról, hogy ehhez a technikai és szakmai feltételek biztosítottak. Különösen tetszett a munkások szorgalma, tenni akarása! Mi bízunk a kölcsönös előnyökön alapuló további jó együttműködésben. Éppen ezért az aláírt szerződést nagy jelentőségűnek tartjuk, hiszen az első alkalom, hogy kelet-európai szocialista országban is készítenek Multifilter cigarettát. Egyébként nemrég a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen piackutatást végeztünk, miután licencünk alapján elkészítették Egerben az első néhány csomag Multi- filtert. Ezt kivitelben és minőségben összehasonlítottuk a Svájcban általunk gyártott hasonló márkával, és megállapítottuk, hogy az egri azonosnak bizonyult, ami biztató a jövőt illetően! — Milyen segítséget nyújtanak az Egri Dohánygyárnak az új cigaretta gyártásához? — A Multifilter készítéséhez szükséges dohánykeverék egy részét, az aromaanyagot, továbbá a kettős, kombinált filtert a Philip Morris biztosítja. Ezenkívül minden szakmai segítséget megadunk ahhoz, hogy az egriek kiváló minőségű terméket készítsenek. A csomagolóanyagot pedig a gyái; adja majd. December végén az üzletekbe kerül az első sorozat. Egerből amely várhatóan elősegíti a magyar cigarettaválaszték bővítését. A karácsonyi ünnepekre már meg is vásárolhatják és remélhetőleg elnyeri majd a fogyasztók tetszését. Fotószerviz Debrecenben Fényképezőgép- és fotócikkszerviz nyílt Debrecenben az újkerti lakótelepen. Ezzel az eddig hiányzó szolgáltatással állnak a város lakosságának rendelkezésére A budapesti Fotóelektronikai Szövetkezet debreceni fotószervize jól felszerelt alkatrészraktárral is rendelkezik, s Hajdú-Biharon kívül Sza- bolcs-Szatmárból és Békésből is várják az üzletfeleket. A szervizben használt fotócikkek árusításával is foglalkoznak. Bizalmiak előtt a jövő évi terv (Tudósítónktól) A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat immár második éve, hogy veszteséget tervezett: jövőre 33 milliót. A nyereséges gazdálkodás nemcsak elhatározás kérdése: egyelőre csak arról lehet szó, hogy a veszteséget jobb munkával csökkentsék. De mi kel) a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz? Ezekre a kérdésekre kereste, és adta meg a választ a napokban a szakszervezeti bizalmiak tanácskozása. A bizalmi küldöttek előtt nem kisebb feladat állt, mint véleményezési, állásfoglalási és döntési jogkörükben megvitatni, elfogadni a cég 1982. évi termelési, gazdálkodási, bér- és jövedelemfejlesztési, részesedési, jóléti és kulturális, valamint szociális tervét. Rakusz József igazgató szóbeli kiegészítőjéből a tanácskozás résztvevői megtudhatták, hogy a tervjavaslat az idén a szanálás és a veszteség tapasztalatainak levonásával készült, az új helyzetre és lehetőségekre alapozva. Az igazgató emlékeztetett rá, hogy a vállalat kapacitása 1982-re le van kötve. Nincs ok tehát panaszra, munka van bőséggel, a megyei beruházásokból sok százmillió forinttal részesedhetnek, Az építésszerelés azonban üzlet, és aki nem jó partner, attól visszavonhatják a megbízást... Ez arra figyelmezteti a céget — hangsúlyozta az igazgató —, hogy feladatait gondosan teljesítse mindenkor. Az állami építőknek jövőre 770 millió forint értékű építést, szerelést kell teljesíteni kizárólag a termelékenység javítására. A szakmai összetételt az iparitanuló-kép- zés színvonalának növelésével, átképző és továbbképző tanfolyamokkal javítják. Jövőre felépül 576 új otthon, átadnak számos ipari, kommunális létesítményt, befejező szakaszához érkezik az egri kórház építése. A terv lényege: a programszerű termelés. A 42 órás munkahétre való áttérés mellett a bérszínvonal növelését hétszázalékosra tervezik, amihez a termelékenység 18 százalékos emelése szükséges. A jóléti- kulturális alapra fordítható összeg több az ideinél, s megközelíti a hétmilliót. Az oktatási terv előirányzata szerint az állami és vállalati oktatások keretében összesen háromszázan tanulnak tovább az állami építőknél. Mi ka István Lakásfelújítások szövetkezeti segítséggel — Új iskola Gyöngyösön — Korszerűsítik az egri és a vá- mosgyörki szociális otthont Száztízmilliárd forint az életkörülmények javítására A tanácsok 1982-ben a rendelkezésünkre álló 110 milliárd forint túlnyomó részét a lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények fenntartására, s újak építésére költik. Ezzel is segítik a társadalompolitikai vívmányok megőrzését, az életkörülmények további szerény mértékű javítását.^ A nehéz gazdasági viszonyok ellenére teljesítik a VI. ötéves terv időarányos lakásépítési feladatait, az általános iskolai tantermek építésében 1981—82- ben nem 2, hanem két és fél évi program valósul meg, az egészségügyi kiadások pedig jövőre 7,2 százalékkal haladja meg az ideit. Az új évben 77 ezer — ebből 19—20 ezer állami — lakás épül, sok ezret felújítanak, az általános iskolások jövőre 1300 új tanteremben kezdhetik meg a tanulást, a betegek ellátását 1200 kórházi ágy létesítésével javítják. Mindenütt programot dolgoztak ki a lakások felújítására, korszerűsítésére, a magánlakás-építkezések számára közművesített telkek biztosítására, tetőterek beépítésére. Megyénkben információs irodát hoztak létre a magánlakás-építkezők segítésére: típusterveket, anyagrendelési lehetőségeket, építési kisgépek előjegyzését igényelhetik az érdeklődők. Nagy gondot fordítanak a megyében a lakásfelújításokra, e munkákra a szövetkezeti építőipari vállalatok szakosodtak. Szerte az országban nagy erőfeszítéseket tesznek az általános iskolai hálózat bővítésére, s ahol a pénzből nem futja elegendő új tanterem építésére, ott régi épületeket alakítanak át oktatási célokra. Megyénkben Gyöngyösön hoznak tető alá a közeljövőben egy 24 tantermes iskolát, számos helyen folyik az évtizedekkel ezelőtt készült épületek, tantermek korszerűsítése. A kórházak rekonstrukciója, a szakrendelések bővítése és korszerűsítése . is jelzi, hogy a kormányzat a legfontosabb teendők közé sorolja a lakosság egészség- ügyi ellátásának további javítását. Ennek jegyében kezdődik Gyöngyösön a városi kórház rekonstrukciója, s folytatódik a megyszékhely egészségügyi intézményének további bővítése. Egerben, Vámosgyörkön korszerűsítik a szociális otthont, Bélapátfalván pedig újat hoznak létre a jövő esztendőben.
