Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 20., vasárnap 3. A népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. évi terv (Folytatás az 1. oldalról.) valyinál. Az áruátvételben azonban helyenként fennakadások voltak. Kicsi, de jó minőségű a bortermés. Az állattenyésztés a tervezettnél valamelyest jobban fejlődött. Mind az állatállomány, mind a hústermelés nagyobb a számítottnál. A takarmányellátás zavartalan. A mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek kivitele a tervezettnél dinamikusabban emelkedett. A közlekedési vállalatok a szállítási igényeknek eleget tettek. Az energiagazdálkodási intézkedések eredményeként a szállítás és a hírközlés energiafelhasználása nem haladja meg az 1980. évit. A termelői árszínvonal lényegében a tervezettnek megfelelően alakult. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma demográfiai okok miatt csökkent. Általában javul a vállalatok munkaerő-gazdálkodása, mérséklődik a munkaerőhiány. Megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés. A vállalatok általában eleget tettek az áttérés feltételeként megszabott követelményeknek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezettet meghaladóan nőtt, az égy keresőre jutó reálbér emelkedett. Megvalósultak a tervezett szociálpolitikai intézkedések. A nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 70 forint helyett ez év június 1-től 100 forint lett, egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal lett nagyobb. Ezáltal az átlagosnál kisebb nyugdíjak reálértéke fennmaradt. A társadalmi uttatásokra történt kifizetések reálértéke nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. Az árváltozások az átlagosnál jobban növelték a nagyobb jövedelmű, kevésbé a kisebb jövedelmű családok vásárlásainak árszínvonalát. Az alapvető jellegű javak és szolgáltatások árszínvonala — a hús árának emelkedése mellett is — az átlagosnál kisebb ütemben nőtt. A kereskedelem a növekvő keresletet kielégíti. A tervezettnek megfelelő mennyiségű állami és magánlakás épült. Nőtt a felújított és különösen a korszerűsített lakások száma. A számítottnál több kórházi ágy és bölcsődei hely létesült. Meghaladja a tervezettet az új óvodai helyek és iskolai osztálytermek száma is. A kulturális és a sportcélú fejlesztések közül az év végéig felépül az Állami Operaház üzemháza, befejeződik a Katona József Színház felújítása, elkészül a keceli nevelési központ, a nyíregyházi Megyei Művelődési Központ, a zalaegerszegi Landorhegyi Művelődési Központ, a szombathelyi fedett uszoda, a balatonfűzfői uszoda, a debreceni atlétikai stadion és a szegedi evezőspálya. A beruházások volumene — az idevágó intézkedések eredményeként — csökkent, de •á tervezettnél várhatóan nagyobb lesz. Az állami beruházásokra a tervezettnek megdelelő összeget, a vállalatiakra többet fizetnek ki. A folyamatban levő nagyberuházásokat általában a tervezett ütemben valósítják meg. Az ez évben befejeződőnek tervezett nagyberuházások — a recski bányászati ku- 'tatás létesítményei, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szikra Lapnyomda és a kiskörei vízlépcső II. üteme — elkészülnek. Átadják a budapesti nagy sportcsarnokot is. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél lassabban bővül. A rubel elszámolású forgalomban a behozatal mérséklődik, a kivitel nő. Az áruforgalmi mérleg hiánya közel áll a tervezetthez, a tavalyinál kisebb lesz. A nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél lassabban növekedik. Az áruforgalmi mérlegben kismértékű hiány várható. Az 1982. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1982-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, és a lakosság életszínvonalának megőrzése. A termelés és a belföldi felhasználás ennek a célnak alárendelve alakul. „ A termelés növekedése és a meglevő kapacitások kihasználásának javítása nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését, s a drága behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. A gazdasági szabályozórendszerben végrehajtott módosítások arra irányulnak, hogy a gazdálkodó szervezetek — különösen az iparban — aktívabban törekedjenek a termelés hatékonyságának növelésére, a nemzetközi versenyképesség erősítésére, s a termelés szerkezetének az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló alakítására. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban nő. Az ésszerűbb költséggazdálkodást és a takarékosságot fokozva el kell érni, hogy a fajlagos anyag- és energia- ráfordítások nagyobb mértékben csökkenjenek, mint az előző években. A nemzeti jövedelem belföldi végső fel- használása a felhalmozás további csökkentésével mérséklődik. Az életszínvonal megőrzése érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása kismértékben emelkedett. Az 1982. évi népgazdasági terv céljait a VI. ötéves terv készítésekor feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények között kell megvalósítani. Ezek ellensúlyozásához növekvő erőfeszítések szükségesek. Az 1982. évi nép- gazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reál- jövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó áron milliárd forint forditható 101.0— 101,5 98,0— 99,0 102.0— 102,5 98,0—99,0 104.0— 104,5 100.0— 100,5 100,5—101,0 178.0— 180,0 A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelésből nagyobb hányadnak kell szolgálnia a külső egyensúly javítását. Elsősorban azok a vállalatok számíthatnak lendületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubel elszámolású kivitelt, > vagy hatékonyan helyettesíteni a behozatalt. Ezt a szabályozórendszer módosításai * és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. A termelés akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az import- igényesség a tervben számítottnál jobban csökken, s ha a gazdaságos kivitel gyorsabban nő. A termelés és kivitel növelése a gazdálkodás hatásfokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének és versenyképességének javítását. Fokozni kell a külpiacokon gazdaságosan értékesíthető és a belföldi kínálatot javító termékek előállítását. Az eddiginél nagyobb eredményeket -kell elérni a háttéripar, az alkatrész- és a részegységgyártás fejlesztésében. Számottevően növelni kell a korszerű, alacsony energia- és anyagigényes termékek gyártását, elősegítve az anyag- és energiatakarékosság megvalósítását. Szorosabbá kell tenni a vállalatok közötti együttműködést, meg kell erősíteni a szállítási fegyelmet Korszerűsíteni szükséges az ipari szervezetet, a vállalatok belső felépítését, irányítását, növelni kell a vezetés színvonalát. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a má- sodflagosi nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyag- gazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását. A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken. A termelés növekedésiét a munka termelékenységének növekedése alapozza meg. A népgazdaság összes energiafelhasználása nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. Az ésszerű energiafelhasználást segítő szervezési, beruházási és műszaki fejlesztési, technológiai intézkedéseket az illetékes szervek kidolgozták, anyagi fedezetüket a terv tartalmazza, az energiaforrásoknál csaknem 50 százalékra nő a hazai termelés aránya, a szénhidrogének részesedése az összes energiafelhasználásból valamelyest csökken. A kohászat termelése — a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a kivitel bővítésére. A gépipari termékek belföldi értékesítése alig, kivitelük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítás- technikai központi fejlesztési program végrehajtása, és beindul az elektronikai alkatrészek és részegységek fejlesztésének és gyártásának központi fejlesztési programja. A gépipar átlagát meghaladóan fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai és a műszeripar. A gépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban növekszik a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a korszerű villamos berendezések és készülékek, valamint a műszeripari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolaj-feldolgozás, de az egyéb vegyipari ágazatok növelik termelésüket. A szerkezetváltozás fő irányát és ütemét továbbra is a folyamatban lévő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyagfeldolgozás; a gyógyszer-, növényvédőszer- és intenmediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok. termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építőanyag-ipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszer- iparban — az exportérdekek figyelembevételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. , . A beruházásokon elvégzendő építési lei- adat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. Az építőipar ár-, bér- és szervezeti rendszerének módosítása elősegíti, hogy erősödjön az építőipari szervezetek vállalkozási készsége, s kialakuljanak a verseny feltételei. A munkaerő az építőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenység növelésének kell ellensúlyoznia. _ A mezőgazdasági termékek termelesen belül — átlagos időjárás mellett — a növénytermesztés gyorsabban, az állattenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A gabonatermesztés biztonságos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlagtermés érhető el. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarítható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivel azonos termőterületről nagyobb bortermésre lehet számítani. A húshasznú állomány fejlesztesevel a vágómarha-termelés növekedik, s valamelyest nagyobb lesz a tejtermelés is. A meglévő állomány lehetővé teszi a vágósertes- 'ermelcs növelését. Az állattenyésztés ^ takarmányszükséglete zavartalanul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az eszközök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszer-ellátás fenntartása mellett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok összetételéből következően — mérsékelten emelkednek, a szállítási szükségletek ^elégíthetők. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsi-állomány tovább gyarapodik, s eléri az egymillió-száz- negyvenezer darabot. Az autópálya-hálózat Bicske és Tatabánya között új szakasszal bővül. Az előző évihez hasonló ütemben folytatódik az utak burkolatának megerősítése és felújítása. A belföldi termelői árszínvonal — a varható külkereskedelmi átalakulást is figyelembe véve — az iparban 4—4,5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben az 1981. évi — főként energetikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszínvonal mintegy 4 százalékkal nő. A többi népgazdasági ágban mérsékelt árváltozás várható. Foglalkoztatottság, munkaerőhelyzet, a lakosság jövedelme és fogyasztása A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekhez hasonlóan folytatódik: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább mérséklődik. A szabályozórendszer módbsítása, az egyéb intézkedések és a szigorúbb gazdasági környezet hatásara a vállalati munkaerő-gazdálkodás tovább javul, a termelés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaságszervező intézkedések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mezőgazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fedezetére támogatásban részesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság élet- színvonalát jellemző fő mutatók az 1981— 82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4—5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az ez évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségileg kismértékben bővül. Fontos követelmény, hogy az áruellátás elért színvonalát fenn kell tartani. A kiskereskedelemben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátosság további javítására 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúlyt kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. A fővárosban és az öt nagyvárosban gyorsabban bővítik — központi támogatósai is — a fenntartási építést végző kapacitásokat. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon és Budapesten épülnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és 8000—9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvodában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére 1200—1300 általános iskolai osztályterem létesül. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvehető hallgatók száma valamelyest csökken. A Művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítményei közül folytatódik a Marx Károly Közagdaságtudományi Egyetem, az Állami Operaház és a filmgyár felújítása, a Budavári Palota helyreállítása Vlegkezdődik az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása és felépül a kaposvári sportcsarnok és a veszprémi filmszínház. Beruházások Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — a beruházások további csökkentését irányozza elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami, és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energiamegtakarítást és az energiatermelést szolgáló beruházások növekednek. A folyamatban levő nagyberuházások közül az év során befejeződik a Bitó II. bauxitbánya építése, a Halimba III. bauxitbánya bővítése, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a Csepeli Csőgyár szinten tartó beruházása, a Budapesti Szemétégetőmű és a Szekszárdi Húskombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helyezés történik a márkushegyi és- a nagyegyházi bányaüzemekben, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek acélműveiben, a Szolnoki Papírgyárban és az Árpád-híd szélesítésénél. Az év folyamán fontos állomáshoz érkezik a Paksi Aatomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Megkezdődik három nagy- beruházás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalom- politikai célokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségüggyel, az általános iskolai oktatással) összefüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagyobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak tervszerű szabályozása érdekében módosultak egyes gazdasági szabályozók. Emelkedik a konvertálható export árualapok bővítését, a drága behozatal gazdaságos helyettesítését, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását segítő fejlesztésekre adható hitel és támogatás aránya. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalom az ez évinél dinamikusabban bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozására, s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell törekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. ★ A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok éj szövetkezetek fejlődésének lehetőségei, erősödjön a népgazdasági és a vállalati jövedelemképződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a felhalmozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához.
