Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. évi terv A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1982. évi népgazdasági tervet. A terv - az 1981. évi gazdasági fejlődésre alapozva — a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának folytatását tűzi ki célul. sem kielégítő. Lassú a gyártmány- és gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele és piaci bevezetése. A termelés anyagellátása kielégítő volt. Az energiaigényes termékek termelése mérséklődésének és az energiagazdálkodási program kezdeti eredményeinek hatására a népgazdaság energiafelhasználása csökken. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma mérséklődött. Az egy főre jutó termelés számottevően emelkedett. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökkent. Mérséklődött a beruházási jellegű, és növekedett a karbantartási és felújitási, valamint a lakosság számára végzett építés. A kereslet csökkenése miatt néhány vállalat teljesítőképessége kihasználatlan maradt, míg máshol — főképp a fővárosban — az építési igények egy részét nem tudták kielégíteni. A mezőgazdasági termékek mennyisége — javarészt az időjárás miatt — a tavalyinál alig nagyobb. A kedvezőtlen időjárás elsősorban az őszi vetésű kalászosokat és a szőlőültetvényeket sújtotta. Kenyérgabonából a tavalyinál és a tervezettnél kevesebb termett. A termelés a belföldi ellátást megalapozza, kivitelre azonban a számítottnál kisebb mennyiség jut. Kukoricából az átlagtermés jó, de a vetésterület csökkent. Burgonyából a nagy átlagtermés bőséges ellátást biztosít. A fagykárok ellenére zöldségfélékből és gyümölcsökből több termett a ta(Folytatás a 3. oldalon.) Több zöldség, gyümölcs, hús, méz Kisgazdaságok a lakosságért, a jobb ellátásért Az MSZMP Politikai Bizottsága 1980. februárjában határozatot hozott az úgynevezett másodlagos gazdaság fejlesztéséről. Felhívta a figyelmet az egyéni és a kollektív kezdeményezésekre, melyek az árukínálat bővítését, a nemzeti vagyon gyarapítását segítik elő. A másodlagos gazdaságon belül vezető helyet foglal el Heves megyében is a mezőgazdasági kistermelés, amely a V. ötéves tervben jelentősen növekedett. A növénytermelés 20—25 százalékát ezek biztosítják. Innen származik a zöldségfélék negyven, a gyümölcs csaknem hatvan, a szőlőtermelés harminc százaléka, a sertés közel kétharmada és a baromfiállomány fele. Az 1981. évi fejlődés A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság eredményesen fejlődik. Megvalósul az 1981. évi népgazdasági tervben kitűzött két legfőbb gazdaságpolitikai cél — az, hogy a gazdasági egyensúlyt javítani kell, s a lakosság életszínvonalát meg kell őrizni. A termelésben azonban még nem bontakoztak ki kellő mértékben a hatékonyságot fokozó és a gazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok. A nemzeti jövedelem kismértékben gyarapodik, de nem éri el a tervezettet. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. A belföldi felhasználás majdnem azonos az 1980. évivel: a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő, a felhalmozás a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A beruházások meghaladják a tervezettet. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásában tovább nő a fogyasztás részaránya. Az ipari termelés és az ipari kivitel csak kismértékben emelkedik. A kohászatban, a vegyiparban, valamint a gépipar és a köny- nyűipar több ágazatában főként a tőkés országokba irányuló értékesítés nehézségei fékezik a termelés bővülését. Az energiafelhasználással összefüggésben alacsony a vil- lamosenergia-termelés és a kőolaj-feldolgozás. Az ipari termelésre kihat, hogy a termékek versenyképessége nem javul megfelelően és a vállalatok alkalmazkodókészsége Álláspontunk Igazi politizáló nemzet lettünk, ugyanis a politikához nálunk ma már — kiki a maga szintjén — mindenkit ért. Életünket formálni, országos terveket szőni, szolidaritást vállalni más népekkel — napjainkban már a „hétköznapi” ember dolga is. Ebből fakadóan, hihetetlenül megnőtt az érdeklődés mind a hazai, mind pedig a világ- politikai események iránt. Politikai nyíltságunk, a sokoldalú együttműködésre való törekvésünk, a békés egymás mellett élés megvalósításáért folytatott küzdelmünk világszerte elismert. Ennek a nyílt politikai légkörnek, a józan ész diktálta szövetségi elkötelezettségünknek egyik jellemző fóruma volt az országgyűlés téli ülésszaka, ahol Púja Frigyes külügyminiszter reális és átfogó értékelését adta álláspontunknak. A több mint tízmilliós nemzet képviselői előtt mondta: „Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységének legfontosabb vonása változatlanul a kapcsolatok erősítése, bővítése szövetségeieinkkel mind a kétoldalú, mind pedig a varsói szerződés és a KGST keretében. Hazánk nemzetközi tevékenységének középpontjában továbbra is a béke és a biztonság megszilárdítása, az enyhülés tényezőinek, elemeinek erősítése áll, következetesen küzdünk a háborús veszély elhárításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért... Mi továbbra is készek vagyunk beszélni, sőt vitatkozni is Magyarországról, mert tudjuk, hogy eredményeink, szilárd belső helyzetünk, következetes nemzetközi tevékenységünk alapján van mit mondanunk.” Valóban van miről beszélgetünk, s ami e véleménycsere alapját képezi: van kivel, kikkel szót értenünk, váltanunk. Hogy csak szőkébb hazánk példáját említsük: testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolataink — legyenek azok keletiek vagy nyugatiak —, megyei idegenforgalmunk mind-mind azt jelzik, jó úton járunk, nemzetközi tekintélyt vívtunk ki magunknak. Olyan elismerést, amely egyik alappillére lett országunk jó hírnevének glóbuszunkon S ha már a té- kintélyelv alapján beleszólhatunk — a kisországok súlyával — a világpolitika alakulásába, miért ne nyíltan, őszintén tennénk, mint ahogy ezúttal is történt a kormányprogram ismertetésekor. Ebben fogalmazta meg külügyminiszterünk: „Bízunk abban, hogy a jelenlegi feszültség bizonyos idő után csökkenni fog, s előbb-utóbb újra érvényesül az enyhülés, a józan ész politikája. Ez persze nem megy simán, ezért kemény, határozott harcot kell folytatni mind a nemzetközi, mind a munka frontján. Az enyhülés ugyanis nem múló epizód az emberiség történetében, hanem az egyetlen, reális alternatíva a világ minden állama és népe számára ...” És ez a mi nyílt és egyetlen álláspontunk! Szilvás István Heves megye mezőgazdaságában alapvetően kialakultak a nagyüzemek és a kisgazdaságok kapcsolatai. A gazdaságok, ezenkívül a fogyasztási szövetkezetek szakmailag és anyagilag is támogatják a kistermelést. Főleg szakcsoportok szervezésével, vetőmaggal, tenyész- anyaggal, takarmánnyal, kisgépekkel, műtrágyákkal és növényvédő szerekkel látják el a kisgazdaságokat. Ugyanakkor rendszeresen szerződésekkel megszervezik a termelt áruk átvételét is. Megyénkben a háztáji és kisgazdaságok a földterületnek ma már 12 százalékát művelik, amely 50 ezer hektárt tesz ki. Hevesben csaknem 75 ezer kisgazdaságban 216 ezren szorgoskodnak, főleg termelőszövetkezeti tagok, továbbá az üzemek, a vállalatok és a hivatalok dolgozói. A közös gazdaságok mellett a fogyasztási szövetkezetek 1980-ban csaknem 1 milliárd forint értékű árut vásároltak fel a kisüzemektől, különös tekintettel az általuk szervezett szakcsoportoktól. Tavaly 9705 tonna zöldséget, 1547 tonna nyu- lat, 10,6 millió tojást, 710 tonna mézet vettek át. Említést érdemel a primőr- zöldség-termelés növekedése, melynek területe a IV. és V. ötéves tervidőszakban 800 600 négyzetméterre nőtt. A felvásárló helyek száma a korábbi 124-ről 192-re emelkedett. A szakcsoportok tagjainak száma pedig meghaladja a 10 és fél ezret. A hetvenes évtizedben a felvásárlás anyagi, műszaki és személyi feltétele számottevően javult, összességében növekedett a zöldség, főleg a primőrágazat jelentősége, emellett különösen a tőkés export fokozására több nyulat, galambot és mézet adtak el a kistermelők. A falvak és a városok jobb ellátására több sertéshús és baromfi került az üzletekbe. A VI. ötéves tervidőszakban fontos feladat a háztáji és a nagyüzemek, valamint a fogyasztási szövetkezetek kapcsolatának további javítása mind a termelésben, mind pedig a felvásárlásban. Heves megye két történelmi borvidékén a szövetkezetek segítségével a háztájiban nagyüzemileg művelhető szőlő- és gyümölcstelepítés folytatása. Ennek jó hagyományai vannak már Nagyrédén, Abasá- ron, Markazon, Egerszalókon, Ostorosán és Andornaktá- lyán. Ezenkívül folytassák a kézimunka-igényes pri- mőrzöldségek termelését, a sertéstenyésztést és tartsák fenn a kisüzemi szarvasmarha-tenyésztés eddigi színvonalát is. Fontos, hogy a fogyasztási szövetkezetek továbbra is támogassák a kisüzemi nyúlás galambtenyésztést, valamint a méhészetet, amelyek a tőkés piacokon fontos exportcikkek! A szakcsoportokat tegyék érdekeltebbé az egyöntetűbb, a közösen termelt és értékesített áruk forgalmazásában. Növeljék a tagok vagyoni hozzájárulását, különösen a célszerű közös ültetvénytelepítésekre és gépvásárlásokra. A kistermelés műszaki színvonalának növekedése továbbra is együtt jár az ipari eredetű anyagok: műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, továbbá biológiai alapanyagok: vetőmagvak, palánták, szaporító anyagok és tápok felhasználásának növekedésével. A fogyasztási szövetkezeteknek továbbra is kiemelt feladatuk a kisüzemekben előállított termékek szervezett felvásárlása. Az értékesítési biztonság nélkül ugyanis a termelői vállalkozás szűkül, amely csökkenti a termelői kedvet. Leonyid Brezsnyev 75. születésnapján Kitüntetési ünnepség Moszkvában Az SZKP KB, a szovjet állam vezetői és az ünnepségekre Moszkvába érkezett külföldi párt- és állami vezetők, köztük Kádár János, az MSZMP KB első titkára jelenlétében nyújtották át szombaton délelőtt a moszkvai Kremlben Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hősének Arany Csillagát, amellyel az SZKP és a szovjet állam szolgálatában szerzett kimagasló érdemeiért tüntették ki 75. születésnapja alkalmából. Az érdemrendet Mihali Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át. — Mi, az ön harcostársai és barátai ma a párttal és az egész szovjet néppel együtt emlékezünk meg az ön születésének 75. évfordulójáról — mondotta. Földünkön az emberek milliói fejezik ki szívből jövő hálájukat önnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista munkásmozgalom kimagasló személyiségének, Lenin halhatatlan ügye igaz folytatójának, a földünk békéjéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelem lánglelkű harcosának — mondotta. Harcoló parancsnokként, politikai munkásként jelentős mértékben járult hozzá a hitleri fasizmus szétzúzásához. Lenini pártunk Központi Bizottságának élén, a legmagasabb állami poszton ön mindent megtesz azért, hogy a fejlett szocialista társadalom magabiztosan emelkedjék a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlődésének magaslataira, azért, hogy erősödjék országunk népeinek és nemzetiségeinek barátsága. Az SZKP helyes, tudományosan megalapozott, a mai szakaszokra szóló marxista— leninista politikája, amelyet az ön vezetésével dolgoztak ki és valósítanak meg, megfelel a szovjet nép alapvető létérdekeinek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a dolgozók nagy számban beérkezett javaslata alapján, az ő érzéseiket és jókívánságaikat kifejezésre juttatva határozta el, hogy hazánk legmagasabb kitüntetésével jutalmazza az ön kimagasló érdemeit, amelyeket a békében és a háborúban szerzett — mondotta Szuszlov, átnyújtva Leonyid Brezsnyevnek a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hősének Arany Csillagát. Az üdvözlésre Leonyid Brezsnyev válaszolt: őszintén köszönöm a magas kitüntetést és elismerő szavakat — mondotta. Az ember munkája iránti figyelem és megbecsülés lelkünk mélyéig megható, erősíti, azt a meggyőződést, hogy a munkával töltött hosszú évek során sikerült megvalósítani vajamit, ami hasznos a pártnak, a népnek. Ez' új erőt, ösztönzést ad. A most megkapott kitüntetésben nemcsak annak elismerését látom, amit magam tehettem meg a rám bízott felelősségteljes párt- és állami tisztségekben. Ez a ki(Folytatás a 2. oldalon.) Felsőoktatási ifjúsági parlament Vitával folytatódott szombaton a Kertészeti Egyetemen az egyetemi és főiskolai fiatalok országos ifjúsági parlamentje; a délelőtti plenáris ülésen az ösztöndíjak és szociális támogatások elosztásáról szóló tervezetet vitatták meg. Mint ismeretes, 1982. február 1-től 150 millió forinttal fölemelik az ösztöndíjakra és szociális juttatásokra fordítható összegeket. Ez 30 százalékos emelkedést jelent a jelenlegihez képest. A parlamenten felszólalók hangsúlyozták; támogatási alapot úgy kell elosztani, hogy lehetőség legyen majd a juttatások rendszerének reformjára, korszerűsítésére. A felszólalók egyetértettek a javaslat főbb rendező elveivel. Eszerint változatlanul két jogcímen — ösztöndíjként s szociális támogatásként — ítélik oda a támogatásokat. Lényeges azonban, hogy a tanulmányi teljesítményt és a szociális helyzetet külön elbírálási rendszerben kezelik. Délután hat szekcióban kü- lön-külön beszélték meg az egyes szakmákban tanulók, illetve a felsőoktatás fiatal dolgozóinak sajátos problémáit. A felsőoktatási ifjúsági parlament ma plenáris üléssel folytatódik. Zár —„koronával“ Napi egy kapák — vagyis koronazár — minden magyar állampolgárnak — ez a teljesítménye a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának. A modern gépek emberi kéz érintése nélkül ontják a nyomtatott feliratú, műanyaggal bélelt kapakokat (Fotó: Kőhidi Imre)
