Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 19., szombat 3. Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka A Politikai Bizottság tagjai az ülésteremben A megyei tanácsülés napirendjén Nagyobb lehetőséget a tanácstagi érdekképviseletnek (Folytatás az 1. oldalról) gi látogatására. Biztosak vagyunk abban, — mondotta Púja Frigyes —, hogy a magyar és a szovjet kormányfő találkozója, a szoros barátság légkörében folytatott megbeszélések, minden területen újabb lendületet adnak országaink együttműködésének sokoldalú fejlesztéséhez, kapcsolataink szélesítéséhez. A Magyar Népköztársaság kormánya különleges figyelmet fordít kapcsolatainak fejlesztésére, ápolására a szomszédos szocialista országokkal. Meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy a szomszédos szocialista országok évszázadok óta egymás mellett élő népeinek szoros barátsága és együttműködése a társadalom fejlődésének fontos tényezőjeEzután Púja Frigyes szólt arról, hogy a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa december 13-án — az ország alkotmányával összhangban — bevezette a szükségállapotot. Wojciech Jaruzelski kormányfő elnökletével megalakult a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa, amely különböző intézkedéseket tett. Ezek a lépések az ellenforradalmi veszély leküzdését, az anarchia és a káosz megelőzését, a törvényes rend helyreállítását, a belső helyzet konszolidálását, a folyamatos termelő munka biztosítását, a szocialista kibontakozást az ország társadalmi és nemzeti felemelkedését szolgálják. Osztjuk a lengyel kommunisták és más haladó emberek álláspontját: Lengyelország szocialista ország és az is marad, s — a Varsói Szerződés szilárd tagjaként — a jövőben is betölti fontos szerepét a szocialista közösségben. E nehéz történelmi időszakiban a magyar nép testvéri szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a szocializmus megvédéséért az ellenforradalom ellen küzdő lengyel hazafiakat. Pártunk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a Magyar Népköztársaság és Lengyel Népköztársaság kapcsolatait minden területen erősíti és bővíti a hagyományos testvéri barátság szelleméiben, a proletár- intemanionallizmus elvei alapján. A Magyar Népköz- társaság kormányának határozott álláspontja: A szükségállapot bevezetése a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsának alkotmányos joga, és az ország belügye. Nyugaton akadnak olyanok, akik ezt kétségbe vonják, miután a szocialista rendszer megdöntéséről veszni látják elképzeléseiket. Beavatkoznak Lengyelország alkotmányos rendjébe és saját elképzeléseiket szeretnék ráerőltetni a lengyel népre. Ezzel nemcsak a lengyel népnek okoznak károkat. hanem a nemzetközi biztonságnak, az európai enyhülésnek és a békének is. A külügyminiszter részletesen elemezte a Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatait az európai és a kontinensen kívüli szocialista országokkal. Az európai országok nagyobb része szocialista országok na. gyobb része tagja a Varsói Szerződésnek. Pártunk és kormányunk magasra értékeli a Varsói Szerződésben folyó munkát; ez a szervezet nemcsak tagállamainak védelméért tett mérhetetlenül sokat, de a szocialista és a tőkés országok békés együttműködéséért is. A Varsói Szerződés országai most is bármely pillanatban készek az egyenjogú, minden állam biztonsági érdekeit figyelembe vevő leszerelési és biztonsági megállapodások megkötésére. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa sokat tett a tagállamok gazdasági együttműködésének fejlesztéséért. Ügy véljük, hogy a tagországok együttműködését még szorosabbá kell tenni, meg kell gyorsítani a Komplex Program valóra váltását. Várakozással tekintünk a KGST-tag államok vezetőinek tervezett találkozójára, részt vállalunk annak előkészítéséből. Púja Frigyes felhívta a figyelmet : nagy fontossága van annak, hogy miképp alakul országunk viszonya a fejlett tőkés országokkal. Mint mondotta, kétoldalú kapcsolataink valamennyi fejlett tőkés országgal rendezettek, s azok fejlesztését — a kölcsönös előnyök alapján — a helsinki záróokmány ajánlásaival összhangban — továbbra is fontos feladatunknak tartjuk. Külpolitikai tevékenységünkben mind jelentősebb szerepet játszanak a fejlődő világ országai, hazánk ma már több mint 80 fejlődő országgal áll diplomáciai kapcsolatban, mintegy 60 országgal pedig kereskedelmi megállapodásunk van. Kiemelte: pártunk nemzetközi tevékenységének, kormányunk külpolitikájának elvei és fő irányvonala a változatlan; ennek eredményes gyakorlati megvalósítására törekszünk a jövőben is. Támogatunk minden olyan törekvést, javaslatot, amely hozzájárul szocialista építőmunkánk békés nemzetközi körülményeinek biztosításához. A Varsói Szerződés tagállamaival együtt következetesen küzdünk a háborús veszély elhárításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, a fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonságért. ,A külügyminiszter részletesen elemezte azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi politikában nehezítik az enyhülést. A nemzetközi életben felgyülemlett problémák nagyok, de nem meg- oldhatatlamok — hangsúlyozta. A szocialista országok — köztük a mi hazánk is — a vitás nemzetközi kérdések és konfliktusok békés megoldásának a módszerét ismerik el helyesnek, s fő eszköznek mindig is a tárgyalásokat tartotta. Messzemenően támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított, békés megoldásra szólító javaslatait, kezdeményezéseit és aktívan részt vállalunk azok megvalósításából. Több évtizedes töretlen külpolitikánk szorosan egybekapcsolódott a szocialista közösség legfontosabb külpolitikai feladatával, a béke és a biztonság megszilárdításának céljával. Sokoldalú testvéri együttműködésünk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival egyben békepolitikánk sikereinek záloga is — mondotta befejezésül Púja Frigyes. A vitában felszólalt Bartha Tibor Hajdú-Bihar megyei, Kelen Béla budapesti, Dar- vasi István budapesti, és Kállai Gyula Hajdú-Bihar megyei képviselő. Dr. Guba Sándor, Somogy megyei küldött a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez Somogy megye aprófalvas településein a közlekedés javítására Az interpellációra Pullai Árpád, közlekedés és postaügyi miniszter válaszolt. A Parlament téli ülésszaka, melynek második napján a tanácskozás elnöki tisztét felváltva Péter János és Apró Antal töltötte be, az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget. Apró Antal kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag új esztendőt kívánt a képviselőknek. Mint már azt lapunk első oldalán közöltük, Heves megye Tanácsa pénteken délelőtt tartotta meg soros ülését, Markovics Ferenc elnök vezetésével. Első napirendként a testület tagjai a megyei tanácsnak és bizottságainak munkastílusáról és -módszereiről szóló előterjesztést vitatták meg és fogadták el. A továbbiakban a hozzászólók tartalmas és hasznos vitában számos javaslatot fűztek a megye tanácsainak 1982. évi költség- vetési és fejlesztési alapját, annak felhasználását vázoló írásos anyaghoz. Az ezt követő téma sem volt kevésbé fontos: a résztvevők Heves megye hosszú távú, a feladatokat 2000-ig meghatározó környezetvédelmi koncepcióját tárgyalták meg és hagyták jóvá, majd a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának beszámolója került terítékre, majd a testület következő esztendei munkatervét egyeztették a tanácstagok. Akár közvetlenül, akár közvetve, de valamennyien érintettek vagyunk abban a témában, amelyet a megyei tanács tagjai tegnapi ülésükön — talán a fontosságát is hangsúlyozandó — mindjárt az első napirendi pontban vitattak meg. A megyei tanácsnak, szerveinek és bizottságainak munkastílusa és -módszerei látszólag szűk csoportra tartozó kérdéskör. Mégis nagy fontoss4gú, hiszen minősége, hatása senki számára sem lehet közömbös. Már csak azért sem, mert épp a tanácsok nép- képviseleti jellege a biztosítéka annak, hogy az állampolgárok részt vehessenek a mindannyiunk számára fontos döntések előkészítésében és meghozatalában. Természetes igény, hogy ehhez igazodjanak a tanácsi szervek és bizottságok munka- módszerei. Szűkebb hazánk vezető testületének irányító és meghatározó szerepe a megye tanácsi szerveinek munkájában érvényesült, a tanács által hozott döntések segítették a terület gazdasági, társadalmi fejlődését, a lakosság sok irányú szükségleteinek növekvő szinten történő kielégítését. Ezt állapította meg összegzésként a tanácstagok elé került előterjesztés. Ám, részletezően kitért a gondokra is, amelyeket éppen a testület tagjai vetettek fel. Való tény az a gyakran előforduló mulasztás, hogy a testületi ülések munkatervének összeállításakor a tagoktól nem kérik ki kellő időben a javaslatokat. Különösen végrehajtó bizottsági üléseken túl sok napirendi pontot kell megtárgyalniuk a résztvevőknek. Ez csökkenthető lenne, ha a tanács szakigazgatási szervei egy- egy téma átfogó megtárgyalására tennének javaslatot. Elsősorban a hivatali apparátus szemléletén kell változtatni. Annál is inkább, mivel a hivatali apparátus nélkülözhetetlen a testület jó munkájához. A követelményeknek összességében egyre javuló színvonalon tesz eleget, ám még mindig gyakoriak a terjedelmes jelentések, előterjesztések, a sablonos, az ügyet egyáltalán nem szolgáló határozati javaslatok. Ennek elkerüléséhez mindenekelőtt a hivatali gárda fegyelmének szigorítására van szükség. Csak egyetérthetünk azzal a gondolattal, hogy a döntések előkészítésénél nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a tanácstagi érdekképviseletnek, a vélemények ütköztetésének. Hiszen a helyi viszonyokat, érdekeket ők ismerik a legjobban, ők tudják a legmegfelelőbben képviselni választóikat. Sajnálatos tény, hogy még mindig nem megfelelő az állampolgárok bevonása a testületi döntések előkészítésébe. Megoldás lehetne többek között az is, ha ezekre a tanácskozásokra a számottevő szervezetek, vállalatok, képviselőit is meghívnák. Ez a kapcsolatok erősítését is jól szolgálná. Ahhoz, hogy a tárgyalandó témák valamennyi lényeges momentuma felszínre kerüljön, változtatni kell a tanácstagok szemléletén is: nevezetesen arról van .szó, hogy amíg a bizottsági tanácstagi üléseken bátran elmondják véleményüket, nem ezt teszik a megyei tanács testületi ülésén. Igaz, ennek oka az is, hogy gyakoriak a protokolláris, „tiszteletkörök- kel” dúsított felszólalások e- mellett előfordul, hogy a hozzászólásokban jelzett gondok megoldására nem, vagy csak késve történik intézkedés, illetve annak végrehajtásáról csupán formális beszámolót kapnak a tanácstagok. Az imént leírtak is teszik szükségessé a tanácsi szervek és bizottságok munkastílusának, munkamódszereinek további javítását, annak megvalósítását, hogy — miként azt a tanács elnöke mondta összefoglalójában — őszinteségnek, nyíltságnak kell jellemeznie elsősorban az állami munkát, s arra kell törekedni, hogy a tanácsi szervek osszák meg a gondokat és azok megoldását az egész lakossággal. Mert közös érdekeink ezt kívánják. A Parlament folyosóin (Munkatársunk telefonjelentése): Ugye, elnézi a kedves olvasó a parlamenti tudósítónak, hogy ezúttal egy kicsit többet emlegeti a saját szakmáját. Tegnap a budapesti képviselőnk és a Népújság kapcsolatáról szóltam, ma viszont hadd számoljak be arról, hogy a T. Házban szinte „újságírónap” volt. Púja Frigyes külügyminiszter expozéja kért szót két tapasztalt, világot járt kollégánk: Darvasi István, a Magyar Hírlap, illetve Kelen Béla, az Esti Hírlap országgyűlési képviselő főszerkesztője. S még annyit ehhez, hogy az üléstermet körülvevő páholyok közül kettőbe alig lehetett beférni — áz újságírók karzatára, valamint a diplomáciai testületek páholyába. S ez érthető is: kormányunk külpolitikája, a jelenlegi világhelyzet értékelése mind a sajtó, mind pedig a hazánkba akkreditált diplomaták érdeklődését kiváltotta. ★ A mindig mosolygós, vidám hangulati gyönyösi képviselőnő, Dobos Józsefné ezúttal kissé szomorkásán érkezett az ülésszakra. — Mindkét gyermekem beteg, nehéz volt otthon hagyni őket, annak ellenére, hogy jó kezekben vannak — mondja, aztán témát vált: — Nem függ össze a betegségükkel, de mostanában főként az egészségügyi ellátással foglalkoztam. Sokan megkerestek az utóbbi időben, hogy áldatlan állapotok vannak a szemészeti rendelőben: egy-két orvosra néhanapján több mint száz beteg is jut, alig győzik ellátni a gyerekeket, a felnőtteket a közös rendelőben. Jövő kedden éppen a városi-járási egészségügyi ellátásról lesz szó a tanácsülésen, ott kívánom majd szóvá tenni ezt a problémát. Hátha sikerül valami megoldást találni addig is, amíg be nem fejeződik a kórház rekonstrukciója. .. ★ Miután zárszámadásról, évzárásról esett szó eddig az ülésteremben, egy rövid ösz- szegezést kértem a képviselők másfél éves munkájáról dr. Novák Pálné csoportelnöktől. — Azt hiszem, nem tűnik szerénytelenségnek, ha azzal kezdem ezt a mi kis „zárszámadásunkat”, hogy tartalmas, értékes munka folyt a választókerületekben, a képviselői fogadónapokon, beszámolókon és az ügyintézések során — említi. — Képviselőtársaim közül Sas Kálmán az építési és közlekedési bizottság elnöke, ennek a bizottságnak a tagja még Fábryné Dobat Ilona és Szabó Imre. Fiala Tivadarné a szociális és egészségügyi bizottságban dolgozik, Zsidei Istvánná a mentelmi bizottság tagja, én pedig a kereskedelmi bizottságban tevékenykedem. A többiek is szorgalmas látogatói az egyes bizottságok üléseinek. S még egy jellemző adat: a megye 12 képviselője közül öten kértek szót a másfél év alatt a parlamenti vitákban. E tények is bizonyíték: az ország háza egyben a komoly közéleti tevékenység színhelye is. ★ Mint a folyosón kifüggesztett napirend jelzi, dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselő interpellációjával véget ér a téli időszak. A televízió munkatársai éppen ezt, az aprófalvak lakosságának közlekedési gondjaival kapcsolatos képviselői felvetést rögzítik, amikor valamivel odébb egy röpke tanácskozást tart az Országház dolgozóinak egy csoportja. A téma: a fenyőünnepi felkészülés, mert mint éppen érkezett a hír, a Veszprém melletti erdőgazdaságból útnak indították a jókora, tíz- ti zenkét méter magas fenyőfát, amelyet várhatóan vasárnap állítanak fel hagyományosan a festőién szép kupolacsarnokban a jövőt építő generáció legnagyobb örömére. Szilvás István
