Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 16., szerda 3« A külföldre utazók valutaellátásáról Ki, hogyan, mennyit? Százezer mikulás Szolnokra! Brumiék Verpelétről Utolsó nap a cukorgyárban Báder József beindítja a „mixelőt”. Ebből kerül ki a gumicukor alapanyaga. A Magyar Nemzeti Bank összefoglalta a turistaként vagy látogatóként külföldre utazó — hazánkban állandó lakhellyel rendelkező — magyar állampolgárok valuta- ellátásával kapcsolatos tudnivalókat. Az európai rubelelszámolású országokba utazó turisták, vagy látogatók üti okmányukra személyenként és naponként 1000, naptári évenként 15 000 forintnak megfelelő, a gépjárművel utazók ezen felüld üzemanyagköltségre a reális szükségletnek megfelelő fizetőeszközt vásárolhatnak. Az utazási irodák által szervezett társasutazáson részt vevők — a költőpénzen felül — egyéni úti okmányukra a 15 ezer forintos éves keretük terhére személyenként és naponként ezer forintnak megfelelő valutát vásárolhatnak, ugyancsak ezer forintnak megfelelő fizetőeszközt kaphatnak személyenként és naponként a csoportos útlevéllel utazók. A magyar—csehszlovák kis- határforgalomban határátlépési engedéllyel kiutazók legfeljebb 5 napra, a magyar —román kishatárforgalom- ban kiutazók pedig legfeljebb 6 napra vásárolhatnak személyenként és naponként ezer forintnak megfelelő koronát, illetve leit. Azok a turisták és látogatók, akik konvertibilis elszámolású országokba rubelelszámolású országokon átutaznak, a konvertibilis fizetőeszközökön felül napi ezer forintnak mégfelelő rubelelszámolású valutát vehetnek arra az időre, amit ezeknek az országoknak a területén töltenek. Vasúti, autóbuszrepülő-, hajójegyeiket forintért vásárolhatják meg a magyar és ' a rubelelszámolású országbeli közlekedési vállalatok járművén a rubelelszámolású országokba utazók. Konvertibilis valutát egyéni turistautazáshoz a Magyar Nemzeti Bank Jugosz- szláviába, az európai konvertibilis elszámolású országokba és meghatározott Európán kívüli országokba biztosít. Az útlevélkérő-lapót, amely a valutaellátás előzetes biztosítását is szolgálja, Budapesten és vidéken kijelölt IBUSZ-irodákban kell benyújtani. Az igazolást az IBUSZ abban az esetben adja ki, ha a kérelmező az igénylés évében és az ezt megelőző két naptári évben egyéni turistakiutazáshoz konvertibilis valutaellátásban nem részesült, a 18. életévét betöltötte vagy a kérelem évében betölti, a 14—18. év közötti abban az esetben, ha szüleivel vagy szüleinek egyikével utazik. További feltétel, hogy a kérelmet megelőző 5 éven belül az utazni szándékozó deviza- vagy vámbűncselekményt nem követett el. Ha a kérelmező jogosult valutaellátásra, ezt az IBUSZ az útlevélkérő lapon, annak benyújtásakor igazolja és az útlevélkérő lapot — Jugoszláviába tervezett utazás kivételével — közvetlenül az útlevélhatósághoz továbbítja. Jugoszláviai utazás eseten az IBUSZ az igazolással ellátott útlevélkérő lapot visszaadja, és azt a kérelmezőnek kell az útlevél beszerzése céljából az állandó lakóhelye szerinti rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályához benyújtani. (Ä külön valutaA Belügyminisztérium kiállítótermében — kedden, megnyílt az Életé az előny című kiállítás. A bemutatóval valamennyi közlekedőhöz kívánnak szólni. Magyarországon ugyanis évente csaknem 20 ezer személyi sórüiléses közúti baleset történik, a sérültek száma pedig megigénylés kiiktatása lényegesen egyszerűsíti az ügyintézést, a valuta és az útlevél megszerzésének ideje legalább 3—4 héttel lerövidül. Ha a kérelmező a valutaigénylés benyújtásakor valutaellátásra nem jogosult, az útlevélkérő lapot az IBUSZ- tól visszakapja. A konvertibilis elszámolású országokba turistaként utazók 3 évenként, egyszeri felhasználásra személyenként és naponként 850, legfeljebb 14 napra 12 000 forintnak megfelelő valutát vásárolhatnak. A szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére — a kint tartózkodás időtartamától függetlenül — a szülők gyermekenként 1800 forintnak megfelelő ' valutát vehetnek igénybe. A gépjárművel utazók üzemanyag- költségekre országonként megállapított összegű valutát . vásárolhatnak. A látogató engedéllyel utazók — a szülő útlevelében szereplő gyermekek számára is — személyenként 1600 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. A magyar—jugoszláv kisha- tárforgalomban határátlépési engedély vagy csoportos határátlépési engedély alapján utazók személyenként és utazásonként 300, a turistaútlevéllel Jugoszlávián át európai rubelelszámolású országokba utazók 600 forintnak megfelelő dinárt vásárolhatnak. 'Vasúti menetjegyet a turisták valamennyi európai országba, országonként meg_ j állapított kereteken belül. ! látogató engedéllyel csak az I európai rubelelszámolású ! országok területére vásárol- j hatnak forintért. Repülőjegyet turista és látogató engedély alapján egyaránt lehet venni forintért Európa területére a MALÉV vagy a MALÉV-vel közös elszámolásban levő bármelyik külföldi légitársaság járataira. Hasonlóképpen egyes Európán kívüli országokba a MALÉV vagy a KGST-or- szágok menetrendszerű légijárataira. A MAHART, a Volán nemzetközi járataira, valamint a KGST-országok járataira szintén vásárolhat- . nak forintért menetjegyet a turisták és a látogatók. Azok a magyar állampolgárok, akik 1981. december 31-ig még közvetlenül a Magyar Nemzeti Banktól kaptak turistautazáshoz konvertibilis valutakiutalást, ennek alapján útlevélkérelmüket az engedélyezéstől számított egy éven belül nyújthatják be az IBUSZ- irodába. Akinek érvényes útlevelében korábbi időből származó, utazásra még fel nem használt kiutazási engedélye van, 1982: január 1-ét követően a kiutazási engedély jellegétől függően már az újonnan megállapított összegű valutát vásárolhatja meg. Aki 1981 decemberében vásárolt valutát és nem utazott még el, a már kiváltott valután felüli kü_ lönbözetet egy hónapon belül megvásárolhatja. A Magyar Nemzeti'Bankban elmondták: a konvertibilis elszámolású országokba meghívólevélre lehet látogatóként utazni. Nem kell azonban meghívólevél annak, akinek az OTP-nél deviza- számlája van, s így külföldön gondoskodni tud saját ellátásáról. haladja a 25 ezret. A társadalom mindig az emberi élettel kapcsolatos kérdésekre reagál a legérzékenyebben, a kiállítás címe is ezt igyekszik sugallni. A tártat negyedév múlva vándorútra indul: az ország valamennyi megyéjében bemutatják anyagát. Az utolsó üzemi nap zajlott kedden, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat verpeléti cukorkaüzemében, ahol az utóbbi' hetek a karácsonyi, új évi ünnepekre való készülődés jegyében teltek. Miként Bognár Tibor, üzemvezető-helyettes kifejti, az alig három esztendeje létesített kis gyárban, ahol nyugatnémet gépek segítségével történik a hamar népszerűvé vált gumicukorkák öntése, csomagolása, tavaly — a szezonális cikkekkel együtt — huszonkét millió forint értékű árut termeltek. Ez a teljesítmény az idén, csak tovább nőtt, hiszen esztendő végére közel harminc millió forint árbevételre számít a vállalat vezetősége, A szép eredményben komoly részük van az olyan munfcás- emberéknek, minit Báder József, aki évtizedekkel korábban.. az üzem helyén levő sütődében kezdte a munkát. Vagy megemlíthetjük többi között a fiatal Kiss ösztönzött gabonatermelés Nem véletlen tehát, hogy az egyre nehezülő közgazda- sági környezetben mezőgazdasági üzemeinknek is mindent el kell követniük, hogy tovább növeljék a növénytermelésiben és az állattenyésztésben a hozamokat. Ennek elősegítésére nemrég figyelemre méltó tanulmányt tett közzé a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Megyénk nagyüzemeinek 1980-as eredményeit alapul véve számításokat végeztek, hogy az akkori termelési szerkezet fenntartásával 1982-ben a változó közgazdasági szabályozók hatására milyen eredményeket érhetnek el. Miután 1980-,bán Heves megye mezőgazdasága kiemelkedő évet zárt, így ezt figyelemibevéve megállapították, hogy ha az akkori termelési szerkezetet hagyják meg a gazdaságok, akkor jö. vőre a módosuló közgazda- sági szabályozók 35 millió 22 ezer forint eredménycsökke—- nést okoznak, ami 7,4 százalékkal alacsonyabb eredményhez vezet, mint amit 1980-ban a szövetkezetek elértek. Az elvonások közül jelentős tejtermelést ösztönző prémium csökkenése 1982-től. Ez a jelenlegi hozamok mellett 132 millió forinttal mérsékelheti az ágazat eredményességét. Ugyanakkor az ár és a támogatásnövelő intézkedések nyomán 97 millió 410 ezer forint többlethez juthatnak a gazdaságok. A január 1-től életbelépő szabályozók ösztönzően segítik a gabonaágazat jövedelmezőségét, különös tekintettel a búza- és az árpatermelést, összességében változatlan marad a szarvasmarha-teLajoet, aki az egész gépsor tudós atyamestere. A kis üzemiben hagyományos, kézi módszerekkel már csupán, a ' különböző műanyagfigurák töltése, ‘ a gumicukor zacskózása történik, és ezt egy tucatnyi asszony végzi gyorsan, ügyesen. Hogy mi volt Verpeléten az idei sláger? November végén hatalmas mennyiségű műanyagcsizmát, mikulást, hóembert töltöttek meg csokoládé-pasztillával, cukordrazséval. Ehhez jól választott partnerük, a nylrturai termelőszövetkezet melléküzemága szállította a figurákat, természetesen a KERMI által történt minő’, ségi ellenőrzés után. Különösen mikulásaik örvend,- tek nagy keresletnek, A szolnoki FÜSZÉRT például százezer darabot rendelt belőlük. Ugyancsak a közelgő ünnepekre való készülődés közepette vezették be leg- legújabb gumicukor cikküket, a nylontasakkal együtt színes nyomású dobozba nyésztés színvonala, mivel csökken a tejtermelési többletért adott prémium, ugyanakkor javul a vágómarhahústermelés jövedelmezősége. A szabályozók továbbra sem ösztönzik erőteljesebben a zöldségtermelést, melynek eredményessége várhatóan tovább romlik, különösen a hevesi homokháton gazdálkodó üzemekben. Elvonások és árkiegészítések A megyénkben levő 12 kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetben a gazdálkodás javítását ösztönzik az új szabályozók. Ezek eredményeként jövőre több mint hét százalékkal növekedhet a termelésük. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által az ár. és belvízkárok veszélye miatt 1982. végéig, átmenetileg kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemmé nyilvánított poroszlói, sarudi, gyöngyös- oroszi és nagyfügedi termelőszövetkezetben várhatóan jelentősen növekednek majd az eredmények. Az új szabályozók elvonó hatása különösen az energia áremelésből, az elhasznált gépek magas arányából, a felvett hitelek kamatainak növekedéséből és a többlet teljterme- lési prémium csökkenéséből adódik. A költségek emelkedését viszont ellensúlyozzák az alap- és a külön adott árkiegészítések, melyek növekménye csaknem 14 millió forint. Amennyiben ezek a gazdaságok kikerülnek az államilag támogatott szövetke. zetek köréből, akkor 1983- ban ismét veszteségessé válhatnak ! A 17 átlag aranykorona érték alatti szántóföldekkel rendelkező 13 megyei szövetkezet jövőre is támogacsomagolt Brumi mackót, amelyet Békéscsabától Salgótarjánig, Debrecenitől Győrig, Tatabányáig, igen nagy mennyislégben remélnék, várnak a különböző kereskedelmi vállalatok. Hol a legkisebb érdeklődés ugyanekkor? Furcsa, de így van: sem Gyöngyös, sem Eger tusban részesül. Ezek az üzemek különösen a növény- és szőlőtermeléssel, illetve -kisebb arányban az állattenyésztéssel részesednek. A megye összes gabonatermelésének 12 százalékát adják, főleg az alföldi részen. A szabályozórendszer változása összességében kedvezően hat ezek gazdálkodására. Az ebbe a csoportba tartozó üzemek, mint a markazi, a nagyrédei, a tiszanánai, vagy az abasári szövetkezetben már 1980-ban is az egységnyi területre jutó jövedelem több mint kétszerese volt a megyei átlagnak. 1982-ben ez a korábbi termelési szerkezetet feltételezve tovább növekedhet ! Növekvő különbségek Heves megyében további 29 támogatott termelőszövetkezet van, ahol az új közgazdasági szabályozók hatására tovább javulhat az eredmény. Ez viszont azzal jár, hogy fokozódnak az egyes gazdaságok közötti különbségek. Ezért a szövetkezeti mozgalom minden eszközét meg kell ragadni a jövedelem további növelésére, a föld, a termelőeszközök, az anyagok és az emberi szakértelem hatékonyabb kihasználására. Az 54-ből 25 gazdaság tartozik Hevesben azok közé, amelyek adottságaik alapján nem kapnak különböző támogatást. Ebből tizenegy található a megye alföldi részén, főleg a hevesi homokháton, tíz a Zagyva völgyében és négy az északi dombvidéken. Az ebbe a csoportba tartozó üzemek között találunk átlagon felüli jövedelmű, magas színvonalon gazdálkodó, jól szervezett szövetkezetét, ugyanakkor pénzügyi feszültségekkel terhelt üzemet is, mint a domoszlói gazdaság. Ezek főleg a szőlő, és gabonatermelésben, illetve a vágóállat-termelésben játszanak fontos szerepet-. Az új szabályozókból adódó elvonásokat leginkább a zagyvamenti térségben levő gazdaságok tudják ellensúlyozni. Az alföldi részen gazdálkodók, mint például a kömlői, a tarnamérai, az értékesítő központjai nem kényeztetik el a verpeléti üzemet. Ideszállítanak legkevesebbet, anngk ellenére, hogy a boltokban nem „elfekvő” áru a gumicukor, a legkülönbözőbb, csokival, drazséval töltött figurák széles választéka. (m. gy.) átányi, a feldebrői, vagy a besenyőtelki szövetkezetben viszont főleg a zöldségtermelés gondjai miatt tovább csökkenhet a jövedelmezőség! Ahhoz, hogy ez javuljon központi intézkedésre van szükség, továbbá, hogy a gazdaságok intei^zív gabonatermelést valósítsanak meg. Ez azonban azzal a veszély- lyel járhat, hogy az állattenyésztés háttérbe szorul! Ellensúlyozó intézkedések A szövetség tanulmánya áttekintve a megye tájkörzeteiben tevékenykedő termelőszövetkezetek helyzetét, rámutatott, hogy az 1982-ben életbelépő közgazdasági szabályozók ösztönzőleg hatnak a gabonatermelésre, melynek eredménye várhatóan jelentkezni is fog. Ez összefüggésben van a hatodik ötéves tervben meghirdetett gabonatermelési program megvalósításával. Az új szabályozók ugyanakkor nem oldják meg a szarvasmarha-tenyésztés gondjait, mivel a tejtermelés jövedelmezősége csökken, ugyanakkor az ösztönzés áthelyeződik a húsmar- hatenyésztésre. A zöldségtermelés jövedelmezőségi gondjai is tovább mélyülnek. Ezzel tovább nő az egyes szövetkezetek közötti különbség. Veszélybe kerülhet a termelésbővítés lehetősége, az alföldi részen gazdálkodó üzemekben a jövedelmek mérséklődése miatt annak ellenére, hogy ez a terület jelentős gabonatermelő és állattenyésztő vidék. A szövetség igyekszik hozzájárulni a várható feszültségek előrejelzéséhez, hogy valamennyi nagyüzem időben megtegye a szükséges intézkedéseket. A közgazda- sági szabályozórendszer szigorodása feltételezi az üzemekben a vezetési színvonal emelését, a munkaszervezés javítását, és ahol szükséges, a termelési szerkezet korábbi kiigazítását. A szabályozók még inkább előtérbe helyezik az ésszerű költséggazdálkodást, az eredmények javításához, valamint a személyes teljesítményekhez kapcsolódó anyagi ösztönzést is. A közös gazdaságok közötti különbség várható növekedésének ellensúlyozását főleg az 1982-től lényegesen megemelt szakember-támogatási keret ésszerűbb felhasználásától várják Heves megyében is. Mentusz Károly (MTI) „Életé az előny“ Kiállítás a közlekedési balesetek megelőzésére GONDOK A ZÖLDSÉGTERMELÉSSEL Az új szabályozók és a jövedelmezőség A Minisztertanács még októberben nyilvánosságra hozta a mezőgazdaság jövő évi közgazdasági szabályozóit. 1982. január 1-től változik a termelés feltételeit meghatározó szabályozórendszer, amely tovább szigorítja a mezőgazdasági vállalatoknál a tervezést és a gazdálkodást. Amint az MSZMP Központi Bizottságának december 3-i ülésén rámutattak: „A közgazdasági szabályozók ösztönözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javítására, a gazdaságos kivitel növelésére, az anyag, és energiatakarékosságra...”
