Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 293. szám ÁRA: 1981. december 15., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES Lm. mm I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kongresszus után... Egész társadalmunk, az ország figyelme, bátran mondhatjuk rokonszenve és elismerése kísérte az elmúlt hét végén a mező- gazdasági szövetkezetek I V. kongresszusát és ezen keresztül a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Sok összetevője van az elismerésnek: a zavartalan hazai ellátás, az egész ország hasznát szolgáló és fokozódó agrárexport, a rangot és megbecsülést jelentő nemzetközi elismerés. A mezőgazdaságban dolgozók nap mint nap tudják, hogy társadalmunk nagy erőfeszítésével jutottak el idáig. Tudják, hogy a töb-, bi népgazdasági ággal való szoros együttműködés hozta meg ezt a nagyszerű eredményt. A kongresszus olyan történelmi időszak eredményeit összegezte, amikor a vi- lággazdaságbian történt gyökeres átalakulások érintik gazdaságunkat és mező- gazdaságunk munkáját is. Népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítések nyomán külgazdasági egyensúlyunk romlását sikerült megállítani, melyhez élelmiszertermelésünk nagyban hozzájárult! Az elmúlt két évtizedben korszakos változások tanúi voltunk mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével, amely maradandó mérföldkő volt parasztságunk életében,' újkori történelmében. Hosszú út vezetett amíg a társadalom várakozásai beteljesültek, a közvélemény megértésén és segítségén át eljutott parasztságunk a munkás- osztály szövetségeseként az általános bizalomig Negyedszázados, kipróbált agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei azóta az intenzív fejlődést hordozó korszerű nagyüzemek: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Az ezekben összpontosult anyagi és szellemi teljesítőképesség ma már kimeríthetetlen! Mezőgazdaságunk termelésfejlesztését a jövőben is a nagyüzemekre alapozzuk, de még több gondot kell forítanunk a termelés, a feldolgozás, a háztáji gazdálkodás és a melléktevékenység összhangjára. Mint a kongresszusi beszámoló is megfogalmazta, mezőgazdaságunkra a 80-as években új feladatok várnak, de a korábbiaknál sokkal nehezebb feltételek között. Ezért új ötletekre, közös cselekvésre, az érdekeltség bátrabb érvényesítésére van szükség. Mindent meg kell mozgatnunk ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós üzleti kapcsolatokat létesítsünk, valamint ezeket megőrizzük. Eredményeink sora záloga annak, hogy erőforrásainkat mind teljesebben kihasználva további sikereket érjen el mezőgazdaságunk mindanyi- nyi-unk, egész hazánk javára ... Mentusz Károly 1981. decemtier 13-a 00.00 órától szükségállapot Lengyelországban Megalakult a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa Jaruzelski hadseregtábornok, kormányelnök felhívása a lengyel nemzethez A Lengyel Államtanács a szükségállapot érvényességének időtartamára az állam és az állampolgárok érdekeinek fokozott biztosításának szükségességétől vezéreltetve, azzal a céllal, hogy megteremtse a Lengyel Nép- köztársaság szuverenitásának és függetlenségének, a nyugalomnak, a társadalmi egyetértésnek és rendnek a hathatós megőrzéséhez szükséges feltételeket, továbbá a hatalom és az államigazgatás, valamint a népgazdaság hatékony működésének biztosítását szem előtt tartva, az alábbiakat rendeli el: A szükségállapotot a Lengyel Népköztársaság egy részén, illetve egész területén vezetik be, ha ezt megkövetelik az állam védelmi képességének és biztonságának garantálásával kapcsolatos megfontolások. A szükségállapot bevezetése maga után vonja egyebek között a Lengyel Nép- köztársaság Alkotmányában és más törvényekben, valamint a Lengyelország által kötött nemzetközi szerződésekben foglalt alapvető állampolgári jogok, köztük a személyi sérthetetlenség, a lakások sérthetetlensége és a levéltitok, továbbá a gyülekezési jog, a szólásszabadság, a sajtószabadság, a csoportosulás, gyűlések, menetek és tüntetések szervezése jogának ideiglenes felfüggesztését vagy korlátozását. A szükségállapot érvényességének idejére a Miniszter- tanács szükséges intézkedéseket hozhat a közrend védelme céljából az állam és az állampolgárok jogainak érdekében. Az államigazgatás megfelelő szervei, amennyiben azt megkövetelik az állam biztonsági vagy védelmi érdekei, elrendelhetik az állampolgárok helyváltoztatásának korlátozását, ami az egyes helyek, objektumok és területek felkeresését vagy elhagyását tiltó előírást jelenthet (körzeti kijárási tilalom). A tengeri felségvizeken és belvizeken tilos a turizmus, a vitorlás és ka- jak-kenu-sport. Felfüggesztik a sztrájk és a tiltakozó akciók jogát. Amennyiben a szakszervezeti, az egyesületi, a társadalmi vagy szakmai egyesülési, illetve szervezeti tevékenység célba veszi a Lengyel Népköztársaság politikai és társadalmi rendjét, vagy igazságszolgáltatását, vagy más módon veszélyezteti az állam biztonságának vagy védelmi képességének érdekeit, a tevékenység felfüggeszthető. A rendelkezések értelmében a kormány által meghatározott keretek között felfüggesztik az állami vállalatok dolgozó kollektíváinak önigazgatási tevékenységét. Közlemények és fotók terjesztése a sajtó révén, képek vagy élő propaganda terjesztése csak a cenzúra szerveinek előzetes engedélyével lehetséges. A kormány rendeletével bevezetheti a postai levél- és telexforgalom cenzúráját, megszakíttathatja a telefon- beszélgetéseket, a cenzúra szervei felhatalmazást kaptak, hogy teljes egészükben vagy részben visszatartsák a postai küldeményeket és a telexüzeneteket, amennyiben azok tartalma az állam biztonságának vagy védelmi képességének érdekeit veszélyeztetheti. A rádió adó-vevők tulajdonosai kötelezhetők arra, hogy berendezésüket letétbe helyezzék. A kormány rendelet útján munkakötelezettséget vezethet be azon személyek számára, akik betöltötték 15-ik életévüket, és még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, de egészségi állapotuknál, személyi és családi körülményeiknél fogva munkaképesek. A kormány rendelet útján a gazdasággal rendelkező fizikai és jogi személyekre különleges kötelezettségeket róhat ki az élelmiszer-gazdálkodás érdekében: elrendelheti bizonyos mezőgazda- sági termékek állami felvásárlását, bizonyos növények termesztését, művelésre alkalmas földek, mezőgazda- sági eszközök és objektumok felhasználását mezőgazda- sági termelési célokra, korlátozhatja bizonyos mezőgazdasági termékek értékesítését, illetve feldolgozását. A kormány rendeletileg teljesen vagy részben szabályozhatja a lakosság közszükségleti cikkekkel,, valamint egyes nem élelmicikkekkel való ellátását. A kormány rendelet útján teljesen vagy részben felfüggesztheti vagy korlátozhatja bizonyos közlekedési eszközök munkáját, valamint a posta- és a telexszolgáltatást. A közlekédési miniszter bevezetheti a teljes vagy (Folytatás a 2. oldalon) Beszámolt az üveggyár munkájáról Ábrahám Kálmán parádi látogatása Párádra látogatott tegnap a kora délelőtti óráikban Abraham Kálmán építési- és városfejlesztési miindsizter. Első József, a gyár igaizgató- ja fogadta a vendéget, akit elkísért Trefil István, az ÉVM főosztályvezetője. A fogadáson részt vett Kalmár Imre, a járási pártbizottság titkára, és Pásztor Istvánná, a nagyközségi pártbizottság titkára is. A köszöntő szavak után a vállalati tervteljesítésről számolt be az igazgató, hangoztatva, hogy a vállalati önállóság első tizenegy hónapja alatt 12 millió forinttal több termelési érték elérésére számítanak, mint tavaly, az eredmény pedig várhatóan hatmillió forinttal haladja meg a tervezettet. A tájékoztatás alapján a miniszter elismeréssel nyilatkozott a gyárban végzett munkáról, majd üzemlátogatás keretében ismerkedett meg az ólomkristály-áruk gyártóival, több itt dolgozóval. Ábrahám Kálmán és kísérete a délutáni órákban elutazott Párádról. „Társadalmi szerepük meghatározója” Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése Vasárnap folytatódott Budapesten a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. A kétnapos tanácskozás programjának megfelelően folytatták az előző közgyűlés óta végzett munkát értékelő, a további feladatokat elemző vitát. Öváiri Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét, amely — mint mondta — mindazoknak szól, akik értékes irodalmi alkotómunkájukkal gazdagították a magyar 'kultúrát és közéleti tevékenységükkel részt vállalnak népünk közös erőfeszítéseiből. Felszólalt a vitában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A közgyűlés résztvevői határozatban foglalták össze javaslataikat és ajánlásaikat az írószövetség újonnan tisztségbe lépő válaszitmá!- nyának. Az új vezetőség feladatává tette például, hogy az írószövetséget formálja az érdekképviseleti szerepen túl az irodalom bensőséges műhelyévé. A választmány tekintse feladatának, hogy az írók fokozódó igényét a belpolitikai, közművelődési, gazdasági, és nemzetközi tájékoztatás, a kendőzetlen eszmecsere iránt folyamatosan kielégítsék és gazdagítsák. Segítse az (új vezetőség — fogalmazták meg — a valóság hiteles humanista és szocialista eszmények jegyében kritikus ábrázolására törekvő alkotókat- Tartsa szem előtt, hogy az írókat nemcsak az irodalom érdekli, és főképpen nem az irodalom ihleti meg, hanem a valóság. Ennek mind teljesebb ismerete a magyar írók fontos társadalmi szerepének meghatározója és biztosítéka. Ezt követően a vita tanulságait Dobozy Imre foglalta össze, majd megválasztották a Magyar Írók Szövetségének új választmányát. Ezzel a közgyűlés befejezte munkáját. Ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége Hétfőn ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Méhes Lajos ipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az ülésen, amelynek munkájába az elnökségen kívül a kamara meghívására számos vállalati vezető is bekapcsolódott, azt vizsgálták, hogy milyen eszközökkel fokozható a gazdaság teljesítő képessége az 1982. évi külgazdasági feladatok megvalósítása érdekében. A tanácskozáson felszólalók egyebek közt a termelés és a külkereskedelem együttműködésének javításában rejlő lehetőségeket, az intenzív piaci munka és a rugalmasabb vállalati reagálás szükségességét hangsúlyozták. Termelőszövetkezetek és társulások Zárszámadásra készülnek a nagyüzemek Nehéz, de kedvező eredményekkel teli esztendőt zár az idén mezőgazdaságunk. December hátralevő napjaiban és januárban számba veszik mindazt, amit elértek és azt is, amit különböző okok miatt nem sikerült megvalósítani. Zárszámadásra készülnek tehát nagyüzemeink, Heves megyében 54 termelőszövetkezet és két szövetkezeti társulás. Van mit felmérni és számba venni, hiszen ha visszapergetjük az esztendő elmúlt hónapjaiban történteket, sok mindent feljegyeztek az üzemekben. Először is, az év elején a kemény telet, melyet sorozatosan fagyok kísértek, a januárra és februárra maradt mélyszántás egy részét, amit az 1980-as rendkívüli kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtak elvégezni. Aztán a hűvös tavaszt, amely sem a szőlőre, sem pedig a gabonára nem volt kívánatos. A nyár viszont meleg volt és száraz, amely kedvezett az aratásnak. Hamar be is fejezték a nagy nyári munkát gazdaságaink, hiszen kevesebb gabona termett, mint amennyire számítottak. A kéthetes előnyt viszont jól kihasználták a gazdaságok, hiszen korán hozzáláttak a talajmunkákhoz és a másodvetésekhez. Viszonylag hamar kezdődött a szüret is borvidékeinken, ám a fagykárok az erőfeszítések ellenére is jelentős hozamcsökkenést okoztak a szőlős termelőszövetkezeteknek. Az ősz folyamán nagyüzemeink jó termést takarítottak be napraforgóból, kukoricából, zöldségfélékből, cu~ korrépából és dohányból is. Az állattenyésztés ágazatai is a múlt évi magas színvonalú eredményeket hozták. Növekedett a tejtermelés, több lett a húshasznú tehénállomány, és vágósertésből a tavalyi magas létszámot stabilizálták az üzemek. A juhtenyésztés fejlesztését jól ösztönözte a közgazdasági szabályozórendszer, és a baromfiágazat is új lendületet vett! A gazdaságokban az ál. Az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben ASCOTA-könyvelő gépek segítik a zárszámadási előkészületeket (Fotó: Perl Márton) latok téli átteieltetéséhez szükséges takarmánymennyi, séget mindenütt biztosították. A szövetkezeti erdőgazdálkodásban sikeres évet zárnak 1981-ben. Bővült az együttműködés az üzemek között, bár még ebben sem használták ki teljesen a lehetőségeket. A háztáji kisegítő gazdaságok tovább fejlődtek a termelőszövetkezetek irányítása mellett. Különösen a zöldség és a hústermelésben értek el sikereket. A mindvégig kedvező, szá. ráz, napfényes őszi időjárás kedvezett a határban a minőségi magágykészítésnek és meggyorsította a kalászosok vetését. Közös gazdaságaink októberben közzétett jövő évi közgazdasági szabályozók hatására a tervezettől kétezer hektárral több kalászos gabonát vetettek, ami várható, an előnyösen növeli majd a jövő esztendőben árbevételüket. Heves megye gazdaságai 1981-ben a korábbiaknál több új erő- é6 munkagépet vásároltak a termelés «korszerűsítéséhez. Ezzel szemben a géppark használhatósága tovább csökkent. Több szakember állt munkába ebben az évben, viszont továbbra is kevés a szakmunkás! Egész esztendőben kritikus volt az alkatrészellátás, ami növelte a költségeket. A termelés ráfordításai, a takarékossági intézkedések ellenére is meghaladták a termelés növekedését. A költségek 1980-hoz képest 13,6 százalékkal növekedtek. A szövetkezetek nyeresége viszont 14 százalékkal alatta maradt az 1980- as évinek. A termelési érték 4,1 százalékkal növekszik várhatóan 1981-ben, de nem az alap, hanem a mellék-- üzemági tevékenység eredményeiből. összességében a szorgalmas munka, az erőfeszítések lehetővé tették az alkalmazkodást szövetkezeteinkben a szigorúbb közgazdasági környezetben. Ugyanakkor ezzel együtt növekedett az üzemek közti különbség is. Nem emelkedett a társulások száma a megyében és további sok lehetőséget kínál a tájkörzetekben levő lehetőségek kihasználása. Gazdaságainkban a zárszámadási előkészületekkel párhuzamosan már az 1982. évi tervet is készítik. Időben felkészüljek a jövő évi feladatok megvalósítására.
