Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 13., vasárnap 3. MIT VÁRUNK A KISVÁLLALKOZÁSOKTÓL? IV. Lehetőségek—, buktatókkal Hosszú időn át elsősorban a kiegészítő tevékenység jövedelemszerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tényleges társadalmi szükségletek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a jelentős többletmunkát. A lángost szerettük, a lángos- sütőt nem. A különböző szemléletbeli torzulások jelenleg is hatnak, nehezítve a kormányzati döntések megértetését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört is érintsenek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi es politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a határozott adminisztratív fellépés, ‘4 törvényes szigor a visz- szaélésekkel szemben. Ám étek a gazdaságon kívüli módszerek hatástalanok, ha az átlagosnál nagyobb, de nem kiugró jövedelmek forrása a monopolhelyzet. Ilyen esetekben a kínálat növelése, a termelők, a szolgáltatók versenyeztetése a jövedelemszabályozás hatásos eszköze. Ezért például a tanácsok a jövőben nem korlátozhatják a kisipari működési engedélyek kiadását, csupán a törvények, a jogszabályok betartását ellenőrzik majd. Az adózás, a személyi jövedelemszabályozás és más előírás révén .igyekeznek ele. jét venni mindenféle munka -ftélkül szerzett vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem képződésének. Azokban a kisüzemi szervezetekben, amelyekben részjegyek, célrészjegyek jegyzésével, vagy személyi tulajdonban levő termelőeszközök révén áll össze az induló vagyon, a „tőke”, nem lehet a munka nélküli jövedelemszerzés forrása. Először azért, mert a munkavégzés a „részvényesek” számára kötelező. Másodszor azért, mert a szabályok értelmében az év végi osztalék a bevitt eszközök, illetve részjegyek értékének legfeljebb a 8 százaléka le- 'h'et. Mint ismeretes, tartósan lekötött takarék után is (betét, takaréklevélj fizethető 7 százalék kamat. A központi . szabályozás nem teremt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az új szervezetek számára. Így a nagyüzemekhez hasonlóan lehetővé teszik és anyagilag elismerik, magasabb jövedelemmel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra vehető, hogy ezzel a lehetőséggel az új szervezetek következetesebben, - rugalmasabban élnek majd. A kistermelés, a kiegészítő gazdaság differenciált — köztük esetenként kiugró —teljesítményei és jövedelmei kihívást, olykor politikai színezetű feszültségforrást teremthetnek, mivel a nagy- szervezeteknél gyakran erőteljes nivellálódási törekvések érvényesülnek. Ezek a jövedelmi feszültségek azonban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az ér. dekeltségre, az ösztönzésre, a teljesítményekre. ~I: Ami a kisvállalkozások "gazdasági kockázatait illeti, ezeket kizárólag a résztvevők , viselik. Rossz gazdálkodás vagy a változó piaci feltételekhez való nehézkes alkalmazkodás esetén ugyanis nem segít az állam, á ldsszervezeteknek kell kifizetiac niük a veszteséget. A kiskol. lektíva éppen méreteinél fogva csőd esetén megszűnhet, vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékenységre átállhat. Éppen az önfinanszírozó jellege és érdemi kockázatvállalás miatt valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patthelyzet. Azzal persze számolni kell, hogy a kisvállalkozások érzékenyen és gyorsan reagálnak nemcsak a piaci hatásokra, hanem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszervezetek mellé, de azok népszerűsítésével ne keltsünk illúziókat. Zsákutca, csapda akkor alakulhat ki, ha eltúlozzák a kisvállalkozások szerepét, je. lentőségét, lehetőségeit. Sokáig a nagyüzemek előnyét, fölényét egyoldalúén értelmeztük, hirdettük, s a kisüzemek létjogosultságát kétségbe vontuk. Most kísért a másik véglet. A kisszervezetek lehetőségeinek, szerepkörének eltúlzása, a nagyüzemek lebecsülése jelenleg reális veszély. Mindenféle szembeállítás hibás és káros: a nagy- és kisvállalatok, szövetkezetek nem kizárják, hanem feltételezik, kiegészítik egymást. A vállalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvényesülhetnek, ha a tevékenységi kör testre szabott, a feladat, és a szervezet, a tartalom és a forma összhangja érvényesül, A méret — legyen az nagy, vagy kicsi — hátránnyá válik, mihelyt a szervezet másra vállalkozik, mint amire hivatott. A jelenlegi helyzetben az okozhatja a legtöbb gondot, ha kikerülnek a közfigyelem, a gazdaságirányítás reflektorfényéből az ipar és a mezőgazdaság fő ágazatai, élenjáró nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyensúlyi viszonyait javíthatják az alakuló új szervezetek, de a megoldás kulcsa az élenjáró nagyüzemek kezében van. A gazdaság mikroszerke- zetének újrarendezése kezdődik el 1982. januárjában. Nem valamiféle elméleti absztrakció, vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására készülünk. A nagy- és kisüzem szoros együttélésére a meggyőző, a hiteles példák sokaságát vonultatja fel a mezőgazdaság. Ne csak a háztáji és a közös kapcsolatára gondoljunk, hanem az eredményesen dolgozó ipari és szolgáltató melléküzemágak sokaságára. Ma már nehéz elképzelni nélkülük a lakosság ellátását, az' ipari kooperációt. A többnyire hagyományos kisüzemi módszerek és az olykor országrészeket átfogó, európai színvonalú ipari termelési rendszerek jól megférnek egymással. Ne féltsük a nagyipart se a kisvállalkozásoktól. Inkább bátorítsuk őket kezdeményezésre, a kapcsolatok építésére. A kis- és nagy gazdasági szervezetek szoros kapcsolódása, közös érdekeltsége, összefonódása segítheti az előítéletek felszámolását. Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem némely termelő- szövetkezethez hasonlóan, a melléktevékenység jövedelméből tartja majd fenn a nem gazdaságos alaptevékenységet. Kovács József Árinillám Szigetköznél Árhullám tetőzött szombaton reggel Szigetköznél. A térségre mértékadó duna- remetei vízmérce 494 centi- méteres vízmagasságot mutatott, meghaladva az elsőfokú árvízvédelmi készültség alsó határát. A töltések állapota és a bekövetkező lassú apadás nem indokolta a készültség elrendelését. Az áradás hatására a helyenként 2—3 kilométer széles árterületre nagy tömegű víz zúdult ki. A víz több helyütt "elérte a töltések lábát. A vadállomány menekülésre kényszerült az ártérről. A folyamszabályozási és a fakitermelési munkák is félbeszakadtak. Napsütés, hó és sár — csaknem mindegy a halomképző gépeknek. Megbízhatóságukra egy adalék: a bányától a füstig 2—2 óra a lignit útja. Már megint a visontaiak — gondolhatja olvasónk a cím után és — igaza van! Mert a tavalyi, rézsűcsúszással is „színesített” év után ismét „rá tudtak tenni egy lapáttal” — és a a „lapát” alatt megint csak százezer tonnák értendők. Ez az esztendő nem a bányászok, inkább a műszakiak számára ígérkezett nehe. zebbnek, elsősorban az új külszíni fejtés megnyitásá miatt. A bányászok egy feszített, de rendkívüli eseményektől mentes esztendőt terveztek és — most már lassan valóság! — hagytak maguk mögött. Az év elején 7 millió 150 ezer tonna lignit kitermelését vállalták, 1500 kilokalória/ kilogrammos fűtőértékkel, amihez 49 millió köbmétert kellett volha meddőből letakarítani. Év közben ehhez önként vállalt többletként még ráígértek 150 ezer tonna lignitet, majd — ezt már az ország érdeke kívánta tőlük — a fűtőértéket is 1520 kilokalóriára emelték. Mivel ez a kérés a bányászokhoz már augusztusban érkezett, a fűtőérték javulása nem 20 kilokalória! Hiszen az egész éves átlagDetk alatt „falatozza” a meddőt az MT 7 2000 típusú marótárcsás kotrógéppel Dohány Albert kotrómester és csapata. Jővő ilyenkor már szenet ad ez a bánya is. hoz az utolsó négy hónapban legalább 60—70 plusz- kilokalória kellene. Mégis meglett! Várhatóan az idei év lesz az első a bánya történetében, amikor 50 millió köbméter meddőt takarítanak be. Lignitből, a többletvállalás 150 ezer tonnájából december 7-ig 106 ezer tonnát emeltek ki. A fűtőérték ottjártunkkor 1600 kilokalória körül ingadozott, és a tárolótereken összesen 272 000 tonna lignit ad biztosítékot a téli időszakra — ez 11 napi „élelme” a Gagarin erőműnek. Az idei tél első rohamát jól védték a külszíni fejtés • dolgozói: csak apróbb tisztítási szünetekre kellett leállni, a gondos felkészülés eredményeként komolyabb üzemzavar nem volt. A péntek reggeli összegezés szerint az elmúlt tíz nap alatt — amikor szinte állandóan küzdeni kellett a havazással, a hideggel, vagy a széllel — 233 ezer tonna szenet adtak át a szomszédos erőműnek, amely napi átlagban több mint 23 ezer tonna és meghaladja az éves teljesítmény napi átlagát is. Az is kedvező, hogy a feszített termelési feladatokat nem kísérte a balesetek számának növekedése — fegyelmezett, odaadó munka jele ez. Testvéries megosztásban az erőmű dolgozóival — hiszen végtére is a bánya munkáját ők teszik „eredményessé”... Az idei esztendő új feladatát, a Keleti IX. mező nyitását is sikerrel oldották meg Visontán. Ez elsősorban a műszaki dolgozókat dicséri, hiszen az áttelepítés, gépszerelés lenagyobb terhe rájuk nehezedett. Mégis: e területen is siker koronázta az erőfeszítéseket. Még többre is maradt az erőből: jelenleg 50 dolgozójuk az NDKJbeli testvérüzemnek segít, ott állítanak fel egy, a visontaiakhoz hasonló kotrógépei Megint sikerek — szerencsére. Az idei esztendő is azt bizonyította, hogy szakértelemben, odaadásban a növekvő igényeknek is elébe tud menni a Thorez kollektívája. És ha a népgazdaság egy nagyobb erőmű- és bányabővítést látna szükségesnek az olcsó lignitbázison — rajtuk nem múlna ... Köhidi Imre Beszámoló taggyűlésekről jelentjük A jobb gazdálkodás politikai felelősség — Alapszervezeti taggyűléseken néha az volt, az érzésem, hogy azok termelési tanácskozások. Itt próbáljuk beadni újítási javaslatainkat is. Most, ez a beszámoló, úgy hiszem, jól alakította ki az arányokat, amikor a gazdálkodásról, a vezetésről, mint politikai felelősségről beszélt. — így fogalmazott az egyik felszólaló a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemi pártalapszer- vezetének a napokban tartott beszámoló taggyűlésén. Kis üzem, fontos feladatokkal. A bólogató olajkutak Eger, Demj én határában még a növekvő kitermelési költségek mellett is olcsóbban adják a folyékony aranyat, mintha külföldről hoznák. Szükség van rájuk, egy- \ re nagyobb szükség, s nem mindegy, hogy a kitermelés új módszereinek kísérletei .milyen sikerrel folytatódnak a lassan már harminc esztendeje dolgozó olaj mezőn. A mintegy félszáz párttag véleményét tükröző beszámoló azonban joggal váltotta ki a bevezetőben említett véleményt. A pártszervezet gazdaságirányító, ellenőrző szerepe politikai feladatokat jelent, és nem közvetlen beavatkozást. Viszont határozott, következetes és mindig időben jövő véleményeket várnak a párt tagjaitól, tisztségviselőitől, együtt a szervezői, szervezeti segítséggel a gazdasági feladatok megoldásában. A vezető, legyen az bármilyen poszton is, a kis csoport irányítójától az első számú parancsnokig, minden döntésével naponta megméretik egy-egy kollektíva előtt. A fizikai dolgozók felkészültsége, felelősségtudata, a munkához való viszonya is sokat változott az elmúlt évtizedekben; joggal várják el tehát, hogy véleményükre mindig figyeljenek — hangzott el Menyhárt József párt- alapszervezeti titkár beszámolójában. A politikai munkának azt kell szolgálnia, hogy minden párttag meggyőződése legyen a közös érdekek tisztelete. Ebben hatással kell lenniük a párton. kívüliekre is. Ez a munka azonban csak akkor lesz sikeres, ha az egyén gondjaival, törekvéseivel nem szorul háttérbe, érzi a megbecsülést, a figyelmet. Hogy ezeket a feladatokat hogyan váltotta valóra, hogyan végezte el a bizony riem könnyű munka hétköznapjaiban a pártszervezet, az a beszámoló mellett az egri járási pártbizottság minősítésében is megfogalmazódott. Jól állt helyt ez a szervezet az idei esztendőben, s lehetőségeihez képest igyekezett munkájában minőségi változásokat elérni — mondta a taggyűlésen Horváth Istvánná, a járási pártbizottság képviseletében. A pártvezetőség beszámolója úgy értékelte ezt a munkát, hogy a nehezebb gazdasági feltételek, feszültebb érdekeltségi viszonyok még élesebben, sürgetőbben vetik fel a sablonos megoldások elleni küzdelmet, elvárják a gyors megújulás képességét. A nagy- vállalat magas kitüntetést kapott az idei munka ünnepén, s jutott az elismerésből a mind nehezebb körülmények között dolgozó egri üzemnek is. Senki nem ígéri azt, hogy könnyebbek lesznek a munkakörülmények, hiszen fogyatkozó készletek mellett kell szinte változatlan eredményeket produkálnia ennek a- közösségnek, s a pártszervezetnek is meg kell találnia e munka segítéséhez a legmegfelelőbb módszereket, eszközöket. őszinte segítő szándékkal, felelősségtudattal. (hekeli) Tűnődés azegmzalóki romok ürügyén Nem ígérhetek kalandos történelmi utazást a romok között. Egerszalókon ugyanis ^nincsenek történelmi falak, amelyek török titkokat, elfeledett kuruc legendákat rejtegetnek. Egerszalókon huszadik századi romok vannak — illetve lesznek hamarosan. Először a már-már legendás emlékhelyet járjuk be, amelynek homlokzatára megtévesztésként vegyesbolt felirat tűzetett' ki még a történelmi időkben. Valamikor a negyvenes évek végén épült ugyanis a Hangya szövetkezet finanszírozásával az az üzlethelyiség, amely ma kétségtelenül a falu érdeklődésének középpontjában áll. Mert igaz, hogy tavasz- szal már feltöltik a község határában az a víztárolót^ amely várhatóan jelentős idegenforgalmi vonzerőt ad a környéknek, de a jövő ponpázatos ígéreténél kézzelfoghatóbb valóság a buszmegálló tőszomszédságában levő épületegyüttes. A falu centrumában levő ház — mai divatos népművelő kifejezéssel élve —, amolyan komplex intézmény. Kocsma, bolt és raktárhelyiségek gubbasztanak félve a tető alatt. Volt itt egy zöldségesüzlet is, de azt már jó ideje bezárták, mivel egyik fala meg akar válni a számára minden bizonynyal nem szimpatikus födémtől és egyéb szerkezetektől. Az üzlet mosolygós vezetőnője csinos könnyedséggel perdül előttünk a két raktárhelyiség padlóra helyezett kemény karton- papírjain és zuhanyzókból kölcsönzött farácsain. így próbálja ugyanis megóvni áruit a nedvesség évek óta tartó makacs ostromától. A falu lakói szerint vajmi kevés sikerrel, mert legtöbb élelmiszer nedves — de az egerszalókiak sajátos humora szerint így legalább kevésbé figyelnek oda arra, hogy penészes is. Először a vízbetörés irányairól, illetékességéről érdeklődöm kellő tisztelettel, mintha nem látnám jól. magam is, hogy saját, nem éppen alacsony, 182 centiméteres termetemnél is valamivel magasabban mutatja az átázott vakolat a „beszivárgó” ellenséget Ez azonban még mindig nem a fő csapás iránya. A nagyobb baj ott van, hogy a helyiségek szintje alacsonyabb az udvar — mind abszolút, mind relatív értékű — földrajzi magasságánál. így eső, hó és egyéb hasonló képződmények esetén hangulatos csermely csordogál — néha hömpölyög az egyébként kifogástalanul záró desz-, kaajtó alatt a boltba. Talán friss halat kéne árusítani — tűnődöm, de aztán másfelé figyelek. Hogy teljes és tökéletes legyen a természet illúziója: a tetőből is hiányzik egy darab — beszakadt az istenadta, valószínű az ügyintézés gyorsító nyomatékét nem bírva ki — és az ideiglenesen fölerősített hullámpala résein felülről is csurran-cseppen egy kis áldás. A tervek már készen vannak, nyugtat meg a tanácselnök, de ő kevésbé nyugodt, mert volt már olyan terv is, amely szerint 1980-ban már működni fog a korszerű önkiszolgáló étterem. De hát készültek itt különb tervek is. Kerek húsz esztendeje folyik az ország egyik legértékesebb gyógyvize a falu határában háborítatlanul, mindössze egy nagyobbacska család részére szolgáló medencét telítve meg páratlan értékkel. Az elképzelésekben nem volt hiány. Most sincs. Csak hetenként egyszer ha érkezik az üzletbe csirkeaprólék, az már jó. öregjeink pedig szívesen vennék — mondja most meg a tanácstitkárnő. De hát nincs. Ebbe a boltba kár is lenne. Nincs mirelitáru, mert nincs hűtőpult, de ebbe a boltba nem is lehetne beszerelni. Vétek volna. Délután két órakor legtöbbször elfogy a tej. Beszélgetünk még egy kicsit, hogy hogyan kellene megszüntetni a falu és város közötti még meglevő különbséget, aztán nagy egyetértésben kezet rázunk és elköszönünk egymástól. Szigethy András
