Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1981. december 13., vasárnap Befejezte munkáját a TOT IV. kongresszusa Nagy Ti vadamé, Varga Jánosné, Garancz Lajos és Malinócz- ki István Heves megyei küldöttek a szünetben SCHMIDT-HONECKER-TALÁLKOZÓ Kötött napirend nélkül, oldott légkörben (Folytatás az 1. oldalról.) összeg 10 százalékkal meghaladja a tervezettet és az idén elérte a 20 milliárd forintot. Külö­nösen kedvezően alakult az exportárualapokat nö­velő beruházások hely­zete és sikerült előbbre lépni az energiagazdál­kodási programok meg­valósításánál. Az üzemek kétmilliárd fo­rinttal többet költöttek gé­pekre, mint 1980-ban, 47 hő­energetikai létesítmény meg­valósításához láttak hozzá és félmillió tonna termény be­fogadására alkalmas, speciá­lis terményraktárakat építet­tek. Mindezekkel megalapozták a jövő évi munkát. A fel­adatok jövőre nem kisebbek az ideinél; a mezőgazdaság­nak 4—4,5 százalékkal kell növelnie a hozzájárulást a nemzeti jövedelem növelésé­hez. A közös gazdaságok az előirányzat szerint 5,5 száza­lékkal növelik a termelést. Továbbra is fontos feladat a gabonatermesztés fokozása, erre jó lehetőség, hogy az üzemi érdekek ma egybees­nek a népgazdasági érdekek­kel és a kedvezőtlenebb hely­zetben levő üzemek számára biztosított ösztönzőrendszer várhatóan növeli a termelői kedvet. Az állattenyésztés teljesítményét 2—3 százalék­kal kell fokozni, az előirány­zat — amint a miniszter rá­mutatott — reális, hiszen egyebek között kitűnő minő­ségű takarmány áll az állo­mány rendelkezésére és a ge­netikai munka is sokat ja­vult. A mezőgazdasági üzemek vezetői előtt már koráb­ban ismertté váltak a jö,- vő évi szabályozás mó­dosításai, ezek ismereté­ben készíthették el a ter­veket és készülhetnek fel a helyi programok meg­valósítására. A továbbiakban kitért a műszaki-technikai ellátás ne­hézségeire. Elmondotta, hogy az ellátás színvonala maga­sabb a korábbinál, hiszen (Munkatársunk helyszíni beszámolója) Bensőséges ünnepséget rendeztek a Parlamentben. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kitüntetéseket adott át a szövetkezeti moz­galom élenjáróinak. A Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­tát kapta Kalcsó Benedek, a gyöngyöspatai Mátrai Egye­sült Termelőszövetkezet te­henészeti telepvezetője. Ki­váló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetésben ré­szesült Csörgő Tibor, a visz- neki Béke Termelőszövetke­zet elnöke, Lukács Dezső, a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet ágazatvezetője, és özv. Bartók Miklósné, az os- torosi Egyetértés Termelő­szövetkezet tagja. Szombaton reggel zárt ülést tartott a kongresszus, és titkos szavazással Gulyás Sándort, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét a TOT tagjának választották. Ezután folytatódott a beszá­moló feletti vita. A fiatalok egyik képvise­lője, Kereskényiné Németh Éva üzemgazdász, a Heves megyei TESZÖV elnökségi tagja, a verpeléti Dózsa Ter­melőszövetkezetből jött a kongresszusra, és a szőlőter­melés gondjairól beszél: ----­— Heves megye két törté­nelmi borvidékén a gazdasá­gok élen járnak a szőlőtele­pítésben, főleg a minőségi, exportképes fajták telepíté­néhány évvel ezelőtt sok gé­pet nem tudtak megvásárol­ni az üzemek, az idén vi­szont egyértelműen kínálati piac volt a gépforgalmazás­ban. Gyakran azonban való­ban alapvető alkatrészek és gépi felszerelések hiányoz­nak, amit a termelők joggal tesznek szóvá. A lehetőség szerint igyekeznek megjaví­tani a gép- és műszakiesz- köz-ellátást. Kérte, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is kapcsolódjanak be — akár kooperációval, akár más mó­don — az alkatrészellátásba, segítve ezzel a közös gondok orvoslását. Elmondotta, hogy a gazda­ságokban a munkaszervezés színvonala sokat javult, gyakran azonban még min­dig a túlszervezés jelei mu­tatkoznak, s ennek következ­ménye, hogy a vezetők nem­egyszer elszakadnak a min­dennapos élet ügyes-bajos gondjaitól és az érdekeltség is eltávolodik a munkahe­lyektől, ami a termelés fej­lesztésénél is hátrányos. Foglalkozott a korrekt termelői kapcsolatok igé­nyével, összefüggésben a kongresszuson is elhang­zottakkal: való igaz, hogy a szerződő felek gyakran nem partnerei egymás­nak, hanem egyenesen el­lenfelei. Az önállóvá vá­ló élelmiszeripari üze­mek azonban várhatóan jobb társai, partnerei lesznek a termelőszövet­kezeteknek és megfordít­va, így hát kialakulhat egy korábbinál jobb vi­szony, amely a partneri együttműködés jegyeit hordozza magán — fejezte be beszédét a mi­niszter. A miniszter beszédét kö­vető vitában sok szó esett a fejlesztés tartalékainak feltá­rásáról és azokról a gondok­ról, amelyek jelenleg akadá­lyozzák a hatékonyabb gaz­dálkodást. Sürgették, hogy az ipar gyártson jobb gépeket, ám azt is hangoztatták, hogy az alkatrészeket hasznosab­ban kellene felhasználni, és a mezőgazdaságban is meg kell szervezni a megelőző karbantartást. Az ipar arra sével — mondja a fiatal szakembernő. — Ezzel szem­ben a felvásárlási árak nem követik a növekvő termelé­si költségeket. Ez országos gond is, hiszen a beszámoló is aláhúzta a szövetkezeti szőlő- és borágazat gondjait. Erről mi, üzemgazdászok is sokat beszélünk a termelési szakemberekkel. Szövetsé­günk javasolta a kongresz- szusnak, hogy a megye két történelmi borvidékén vizs­gálják meg, miként kaphat­nának a gazdaságok minősé­gi felárat a jó szőlőfajtákért, amelyek versenyképesek az exportpiacokon. A társulások képviseleté­ben Sárosi István, a Heves megyei Baromfikeltető Vál­lalat igazgatója, a TOT tagja érkezett a kongresszusra. — Az MSZMP XII. kong­resszusa ráirányította a fi­gyelmet a társulások szere­pére — mondja az igazgató. Most a szigorúbb közgazda- sági környezetben a közös összefogásban még nagyobb erő rejlik. Sajnos Heves me­gyében kevés a szövetkeze­ti társulás, az erőfeszítések ellenére sem sikerült ebben előbbre lépni! A mi vállala­tunk ma már a legrégibb szövetkezeti társulás az or­szágban, hiszen húsz eszten­dővel ezelőtt alakult. Tevé­kenységünk Hevesen kívül Borsod, Nógrád, Szolnok, Pest és Komárom megye egy részére is kiterjed. Az idén törekszik, hogy megteremtse a meglevő géppark automati­zálásának pótlólagos lehető­ségeit. Bár sikerült növelni a termésfeldolgozás kapaci­tását, egyes ágazatokban még mindig lassú a fejlődés. A szőlőtermelés járulékos beru­házásai gyakran hiányoznak, és emiatt egyebek között a szakszövetkezetek kerülnek hátrányos helyzetbe. A szőlő- termelőknek is új gépekre lenne szükségük, különösen a hegyvidéki területek mű­velése okoz gondot, annál is inkább, mert mindjobban hiányzik a kézi munkaerő. A kongresszusi vitát Sza­bó István a TOT elnöke fog­lalta össze. Elmondotta, hogy a magyar mezőgazdaság len­dületes fejlődésben van és a kongresszus jelentős segít­séget adott ahhoz, hogy a gazdálkodás növekedésének tempója a jövőben se törjön meg. A termelőszövetkeze­teknek most az a feladatuk, hogy maximálisan hasznosít­sák a jelenleg is rendelke­zésre álló eszközöket, és él­jenek a helyi lehetőségekkel. A kongresszus határozatot fogadott el, amely megálla­pítja: az MSZMP bevált és a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó agrár- és szövetkezetpoliti­kája jó alapot teremt a me­zőgazdasági szövetkezeti moz­galomra háruló gazdasági és társadalmi feladatok teljesí­téséhez. A kongresszus a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom közös ügyének te­kinti, hogy az MSZMP XII. már 14 millió naposcsibét keltettünk és jövőre húsz­milliót tervezünk. Mint a TOT tagja, a szövetkezetpo­litikai bizottságban többször is kifejezésre juttattam a társulások bővítésének fon­tosságát, amit most a kong­resszus is megerősített! A kongresszuson többször is szó esett a zöldségterme­lés helyzetéről, különös te­kintettel a nagyüzemi ter­melés gondjairól Malinóczki István, a káli Károlyi Mi­hály Termelőszövetkezet el­nöke Heves megyei példát idéz: — A Hatvan környéki és a hevesi homokháton ' nagy múltja van ennek a kultú­rának, mégis a hagyományos részesműveléstől a legkor­szerűbb fotocellás zöldség­válogatásig minden megtalál­ható. A termelésben a heve­si görögdinnye exportja meghatározó. Nálunk a szö­vetkezetben is az ötszáz hek­tár zöldségből kétszáz hek­tár görögdinnye. Termelése sokkal kockázatosabb, és job­ban függ az időjárástól, mint a búza-, a napraforgó-, vagy a kukoricatermelés. A felvá­sárlási árak nem ösztönöz­nek területnövelésre. Gondot okoz a vagonellátás is, sőt gyakran nincs elég rekesz a pakoláshoz. A szövetkezetek általában úgy értékesítik a zöldséget, ahogy tudják, ke­resve ezzel is a magasabb felvásárlási árat. A kong­kongresszusának határozatá­ból, és a VI. ötéves népgaz­dasági tervből a szövetkeze­tekre és érdekképviseleti szerveire háruló feladatok teljesüljenek. Jó alapot te­remt ehhez a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szilárd szövetsége. A doku­mentumban kifejezésre jut az is, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom — a társadalom aktív támogatá­sával — a következő idő­szakban is teljesíteni fogja gazdasági-társadalmi feladat táit. A kongresszus megválasz­totta azt a 18 TOT-tagot, akik korábban a megyékben meg­választott 107 taggal 125-re egészítik ki az országos ta­nácsot. Az új országos ta­nács megtartotta első ülését, ezen tagjai sorából megvá­lasztotta a 21 tagú elnöksé­get, a TOT bizottságait, va­lamint az Országos Szövet­kezeti Tanácsba delegált 9 TOT-tagot. Megválasztották a TOT vezető tisztségviselő­it. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István lett. Az országos tanács új főtitkára Eleid János, a főtitkár he­lyettese ismét Lehoczki Mi­hály lett. Az új tanács meg­köszönte az eddigi főtitkár, Czimbalmos Béla munkáját, aki más területen kapott be­osztást. A kétnapos kongresszus Szabó István zárszavával ért véget. resszusi beszámoló erre is ráirányította a figyelmet, és reméljük, megértésre talál az illetékeseknél... Eddig valamennyi kong­resszuson részt vett Tóth Mi­hály, a Heves megyei TE­SZÖV elnöke, szűkebb ha­zánk delegációjának vezető­je: — Visszatekintve az el­múlt csaknem másfél évti­zedre — magyarázza az el­nök — lemérhető, hogy az első kongresszustól, 1968. áp­rilisától milyen fejlődésen ment keresztül mezőgazdasá­gunk. A TOT beszámolója helyzetértékelő és előremu­tató volt. Kifejezésre juttat­ta, hogy az intenzív szakasz­ban levő mezőgazdaságunkat hogyan igyekszik erősíteni, továbbfejleszteni és átsegíte­ni a változó közgazdasági környezetből adódó nehézsé­geken. A korábbi kongresz- szusokon főleg a megyék mezőgazdaságának helyzetét elemezték a hozzászólók, most viszont az össztársa­dalmi érdekről, ezen belül a szövetkezeti mazgalom ér­dekeiről beszéltek. A fel­szólalók javaslatokat tettek, módszereket ajánlottak a további fejlődés érdekében. Valamennyien a mezőgazda­ság ipari hátterének gyor­sabb ütemű fejlesztését sür­gették. A korszerű technika terjesztését, amely a 80-as években a gabona- és a hús­program, továbbá más ága­zatok fejlesztésének egyik kulcskérdése. A kongresszus meghatározta a következő évek feladatait, amelyek több tudatosságot,-, szervezettséget és fegyelmezett munkát kö­vetelnek tőlünk, Heves me­gyei gazdáktól is. Mentusz Károly Eredményesen zárult pén­teken Erich Honecker és Helmut Schmidt tanácsko­zásainak első napja. Az NDK párt- és államfője szűk körben, fehér asztal mellett három és fél órás megbeszélést tartott vendé­gével, Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellárral. A pénteki nem hivatalos megbeszélés légkörét illeté­kes források fesztelennek, oldottnak minősítették. A csúcstalálkozónak — mint ismeretes — nincs kötött napirendje, a felek mindazo­kat a kérdéseket szóba hoz­zák, amelyeknek tisztázását elengedhetetlennek tart­ják. A péntek esti megbeszélés ezeknek a témáknak a „fel­vezetését” szolgálta. Elsősor­ban a nemzetközi helyzet­ről, az európai biztonság megszilárdításáról, az afri­kai, a latin-amerikai és a közel-keleti helyzetről volt szó. Szót kerítettek a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokról, a KGST és a Közös Piac viszonyáról, napirenden szerepeltek a két német ál­lam kapcsolatai. Szombaton délután — Schmidt és Honecker négy- szemközti tanácskozásával párhuzamosan — a nyugat­német küldöttség két tagja, Lambsdorff és Franke szö­vetségi miniszter felkeresi a saohsenhauseni koncent­rációs tálbor emlékhelyét és a halibei katonai temetőt, ahol a második világháború Javier Perez de Cuellar perui diplomata, az ENSZ új főtitkára, limai sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy te­vékenységében a legnagyobb figyelmet az úgynevezett harmadik világ, a fejlődő or­szágok problémáinak fogja szentelni. Cuellart, aki 37 évet töl­tött diplomáciai szolgálat­ban, pénteken este jelölte tisztére a Biztonsági Tanács, és a jelölést a közgyűlés a jövő héten hagyja jóvá. Az AP amerikai hírügynökség­nek adott nyilatkozatában Perez de Cuellar arról szólt, hogy a világpolitika legkri­tikusabb problémájának a kelet—nyugati kapcsolatokat tartja. Az ENSZ előtt álló közvetlen feladatok sorában mindenekelőtt a Közel-Ke­let, majd Délkelet-Ázsia, Af­ganisztán, Namíbia és Nyu- gat-Szahara kérdését emlí­tette. Hangot adott véleményé­nek, hogy a világszervezet Lengyelországban a külön­böző vajdaságokból a fővá­rosba érkező hírek arról ta­núskodnak, hogy a „Szolida­ritás” vezetői megkísérlik izzásig hevíteni az egyébként is feszült helyzetet. A „Szoli- daritás”-ban megbúvó ellen- forradalmi elemek elvetik a kormánynak a nemzeti egyetértésre felszólító felhí­vásait, nem hajlandók a vál­ság politikai eszközökkel tör­ténő rendezésére, és a hata­lom nyílt megragadására ké­szülődnek. Erről tanúskodik a „Szoli­daritás” országos bizottságá­nak, jelenleg Gdanskban fo­lyó ülése is. A résztvevők többsége nyíltan állást fog­lal az országot teljesen meg­bénító általános sztrájk, a szocialista rendszer megdön­tésére irányuló akciók mel­lett. Jaworski, a „Szolidaritás” varsói szervezetének egyik vezéralakja a gdanski ülésen kijelentette: „ideje befejez­idején elpusztultak iránti ke­gyeletből elhelyezi koszorú­ját. Nagy érdeklődés kíséri az NSZK-ban Helmut Schmidt kancellár NDK-beli látoga­tását, annál is inkább, hi­szen 11 éve nem járt nyu­gatnémet kormányfő a né­met-német határ túloldalán. Pénteken a nyugatnémet tévéállomások egyenes adás­ban közvetítették Helmut Schmidt megérkezését. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügymi­niszter pénteken éjjel — közvetlenül a brüsszeli NATO-tanácskozásról Bonn- ba való megérkezése után — az ARD televízióban el­hangzott nyilatkozatában kö­zölte: a NATO tagállamai helyeslik a csúcstalálkozót és osztják a véleményt; hogy az elősegítheti a kelet­nyugati viszony javítását. A nyugatnémet lakosság­nak a csúcstalálkozóval kap­csolatos álláspontját ismer­tette pénteken az allensbachi közvélemény-kutató inté­zet. Eszerint az NSZK ál­lampolgárainak 82 százalé­ka üdvözli a két német ál­lam vezetőinek legmagasabb szintű megbeszéléseit, 61 százalékuk pedig a kapcsola­tok megszilárdítását várja azoktól. Ez a bizakodóbb hangulat egyébként Leonyid Brezsnyev bonni látogatása óta erősödik, amelyet — ugyanebben a felmérésben — a megkérdezettek 70 szá­zaléka értékelt pozitívan. nagyobb szerepet játszhatna a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartásában, ha az ENSZ-főtitkár jelentősebb felhatalmazást kapna. Perez de Cuellar,,' aki a közelmúltig, két éven át az ENSZ egyik főtitkárhelyette­se volt, 1982. január 1-én veszi át hivatalát. Kurt Waldheim, a jelenle­gi főtitkár, aki harmadszor is megpályázta ezt a megbí­zatást, de utóbb jelöltségét visszavonta, már gratulált utódjának, s méltatta a pe­rui diplomata kiváló képes­ségeit. Bécsben egyébként kormánykörökben is csaló­dással fogadták a hírt, hogy Waldheim végül is még rö- videbb időre sem tarthatja meg posztját — amint a volt főtitkár (taktikai visszalépé­se ellenére) valószínűleg re­mélte. Waldheim egyébként várhatóan köztársasági el­nökjelöltként indul majd ha­zájában. (MTI) ni a kormánnyal folyó tár­gyalásokat”. Jaworski ugyan­akkor sürgette olyan „ro­hamosztagok” felállítását, amelyek a „Szolidaritás” bizL tonságát szavatolnák. Ru- lewski, a „Szolidaritás” byd_ goszczi ellenforradalmár ve­zére a fegyveres konfrontá­ció elkerülhetetlenségéről be­szélt. Azt mondotta, hogy „1980 augusztusától kezdve Lengyelországban állandó hatalmi harc folyik, amely­nek fegyveres konfrontáció­val kell végződnie”. Ru- lewski arcátlan módon azt követelte, hogy „ragadják ki a párt kezéből a hatalmat”. Az ugyancsak szélsőséges Rozplóchöwski támadta a párt vezető szerepét az álla­mon belül. „Én azt javaslom, hogy egyáltalán ne foglal­kozzunk a LEMP által elő­terjesztett javaslatokkal” — jelentette ki, majd sürgette a hatalom bojkottálását és egy új, a „Szolidaritásön” alapuló kormány létrehozá­sát. A IV. termelőszövetkezeti kongresszusról jelentkezem Űj ENSZ-főtitkár Gdanski nyilatkozatok

Next

/
Thumbnails
Contents