Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 2., szerda 3. A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Szorosabb egységben összevont taggyűlésen ér­tékelték az idei esztendőben végzett politikai tevékenysé­güket a Csepel Autógyár egri gyárának kommunistái. A vezetőség beszámolója — amelyet Popovics Ferenc, a pártvezietőség titkára ismer­tetett — részletesen foglal­kozott a gyár kommunistái­nak politikai, ideológiai mun­kájává! és elemezte azokat az eredményeket is, amelye­ket a gazdasági munkában ért el az egri gyár kollektí­vája. A beszámoló és a hozzá­szólók nem kis büszkeséggel erősítették meg, hogy ez év­ben tovább erősödött a kom­munisták egysége a gyár­ban. Mindez egyebek mel­lett abban mutatkozott meg, hogy nagy felelősséggel vet­tek részt a gazdasági ég a politikai célkitűzések meg­valósításában, elsősorban példamutatásukkal mozgósí. tották a párton kívüli dol­gozókat a szervezettehb, a hatékonyabb munkára. Kiemelt feladatként végez­ték a gazdálkodás minőségi tényezőinek minél szélesebb körű kibontakoztatását, a veszteségek csökkentését, az ésszerű anyag- és energia­takarékosságot, a szervezett, a fegyelmezett termelés fel­tételeinek megteremtését. ötleteik, javaslataik alap­ján a gazdásági vezetés szá­mos esetben tett konkrét intézkedést a termelés kor­szerűsítésére, a programozási munkálatok javítására, a nagymértékű szerszámgépek folyamatos üzemeltetésére, a nagyjavítások műszaki szín­vonalának emelésére és a munkafegyelem javítására, erősítésére is. Mindezek ered­ményének is köszönhető, hogy bár egy hónap még hátra van az idei esztendő- bők de az már látszik, hogy a Csepel Autógyár egri gyá­ra az 1981-es gazdasági esz­tendőt is eredményesen zár­ja majd. Optimistán és az elégedett­ség hangján szóltak a gyár kommunistái arról is, hogy az üzemben igen pozitív vál­tozások történtek az idén is a vezetési munkában. Nőtt a vezetők tekintélye, fiatal szakembereik egyre fogéko­nyabbak az új iránt és nem~ csak a szakmában, hanem a politikai munkában is rend­szeresen részt vettek. Töb­ben szóltak elismerően a gyár vezetőképző tanfolya­máról. Jónak tartják a párt- megbízatások végrehajtásá­nak módszereit, és azt az őszinte, nyílt munkakapcso­latot is, amely a párt, a KISZ, a szakszervezetek együttműködését jellemzi a munkahelyeken. Nemcsak az eredmények­ről, hanem a gondokról és a tennivalókról is sok szó esett a taggyűlésen. Az elkövet­kezendő években még na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a gyár politikai és gaz­dasági vezetésének a folya­matos termelés biztosításá­ért, a túlórák csökkentéséért, a minőség javításáért. A gyár kommunistái tisztában vannak azzal, hogy a jövő­ben az eddiginél is szervezet­tebb és hatékonyabb munká. val tudnak csak megfelelni az igényesebb vállalati és népgazdasági követelmények­nek. Ahogyan a felszólalá­sokban többször is elhang­zott: szívesen vállalják a nagyobb feladatokat, és ha a jobb munka műszaki-techni­kai, emberi és erkölcsi fel­tételeit is biztosítják a mun­kahelyeken, akkor a nehe­zebb gazdasági körülmények ellenére is bízván számíthat a város, a megye gazdasága rájuk. Egyrészt, mert kol­lektívájuk többre képes, másrészt nemcsak szeretik, de értik is szakmájukat az itt dolgozó kommunisták, s a párton kívüli munkatársak. (k. j.) Vezetnek a nők Hetedik alkalommal indí­tott a BKV Oktatási Köz­pontja női dolgozóik számá­ra autóbuszvezetői tanfolya­mat. A jelentkezők a pá­lyaalkalmassági vizsgálatok után három! hónap alatt szerzik meg a jogosítványt. A kiképzési idő alatt tót­szer annyit gyakorolnak, mint a férfi kollégák!? (Hogy miért?). A sikeres vizsga letétele után felügye­let mellett kerülnek a vá­rosból kivezető gyengébb forgalmú vonalakra. Kiemelt beruházás első lépése Felújított papírgép Kedden, a tervezettnél két héttel korábban, megkezdőd­tek a hidegpirábák a Szol­noki Papírgyár felújított IV. számú papírgépén, s ezzel a 6 milliárd forintos költség­gel folyamatban levő ki­emelt állami nagyberuházás első jelentős állomásához ér­tek a kivitelezők. A felújí­tás eredményeként a papír- gép évi termelése az eddigi 13 ezer tonnáról 22 ezer ton­nára növelhető. A mennyi­ségi növekedés mellett a gyár tovább szélesítheti cso­magolópapírjainak választé­kát. A szoros határidők elle­nére kétheti előnnyel meg­indult hidegpróbák elsősor­ban a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Villamos Állo- másszerélő Vállalat, a Szol­nok megyei Állami Építőipa­ri Vállalat és az új beren­dezésiek szerelését irányító osztrák Vioth cég kiváló együttműködésének köszön­hető. Heves megyében 242 ejer turista Idegenforgalom, 1981! Véget ért az idegenforgal­mi főiidény, az Országos Idegenforgalmi Hivatal közzétette az év első kilenc hónapjának adatait. Az adat­sorok bizonyítása szerint idegenforgalmunk jelentős fejlődést könyvelhet el 1981- bem Hazánkba a tárgy- időszak alatt. 12,6 millió külföldi érkezett, 8 száza­lékkal többen, mint 1980- ban. Heves megyében októ­ber végéig 242 ezer vendég ellátásáról gondoskodtak, közülük több mint 81 ezer volt a külföldi. Az ide lá­togató turisták, kirándulók 689 ezer vendégéjszakát töl­töttek itt. A hozzánk látoga­tók száma az idén 10,6 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel korábban A kereskedelmi szóllásihe- , lyeket (hotel, motel, Cam­ping, fiizetővendég-szolgálat stb.) az országban egyébként 18 százalékkal többen vették igényibe, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelen­tős mértékben növekedett az idegenforgalomból szárma­zó bevételek. Tőkés orszá­gokból és Jugoszláviából származó bevételek elérték a 153 millió dollárt (csaknem 20 százalékos a növekedés), a szocialista országokból pe_ AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA (január—szeptember) 1980 1981 Turista (ezer fő) Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő (ezerben) Turistaéjszaka (ezerben) 9355 I 8161 Összes külföldi (ezer fő) 1605 | 1859 Tókésországokból □ (összesen) Bevétel (millió forint) dig 186 millió rubel) 28 szá­zalékkal több a bevétel. Küllőidre 4,4 millió ma­gyar utazott, 12 százalékkal többen, mint 1980-foan, A felmerült idegenforgalmi ki­adások 27 százalékkal növe­kedtek, s elérték a 69 millió dollárt, illetve 66 millió ru­belt. Összességében a bevé­telek és kiadások egyenlege 6 milliárd forint tiszta jö­vedelmet mutat, ezen belül 3,5 milliárd a rubel-, 2,5 mil­liárd pedig a dollárelszá­molásoknál jelentkezik. HALDEX az USA-ban • A Tatabányai Szénbányák HALDEX részlegében elké­szítették az Egyesült Álla­mokban fölépítendő meddő- feldőlgozó mű kiviteli terveit, s ki is küldték Lexingtonba. Ebben a városban alakított nemrégiben vegyes vállalatot az Island Creek Coal és a Tatabányai Szénbányák az­zal a céllal, hogy a tatabá­nyai HALDEX-eljárás alkal­mazásával hasznosítsák az Az ország több mint 30 ezer kilométer hosszú víz­vezeték-hálózatában évente 25—30 ezer csőtörés zavarja az ellátást. A megközelítően 10 ezer kilométer hosszú szennyvíz- és csapadékvíz csatornák, valamint a gáz-, a Villány- és a telefonveze­tékeik hálózatálban is gondot Okoznak a váratlan. hibák, elsősorban a régi városré­szekben, s például az olyan történelmi városközpontok­ban is, mint az egri. A terv­szerű felújításokra, korsze­rűsítésekre átfogó, generá­lis megoldásokat keresnek. amerikai szénbányák med­dőhányóit. A vegyes vállalat több meddőfeldolgozó üzem építé­sét tervezi az Egyesült Ál­lamokban. Az első üzem építését a tavasszal kezdik meg. A helyszíni szereléseket a tata­bányai szakemberek irá­nyítják. Gyorsított ütemben készítik majd és már a jö­vő év végén átadják rendel­Ezért most az országos mű­szaki fejlesztési bizottság az érintett — építésügyi, ipari és vízügyi — ágazatokká! közösien országos pályázatot hirdetett a közművezetékek és hálózatok komplex vizs­gálati és felújítási módsze­reinek kidolgozására, meg­teremtésére. Cj eljárás szükséges ah­hoz, hogy ezeket a kiinduló adatokat minden lényeges körtülmiónyre kiterjedően kdmplexen értékeljék, s így részletesen meghatározzák a közműhálózat felújításra és korszerűsítésre érett szaka­tetésének az első olyan ame­rikai meddőfeldolgozót, amelyben — a Tatabányai Szénbányák saját szabadal­mát képező technológiával — évenként egymillió tonna meddőből’ kétszálzötvenezer tonna jó minőségű szenet nyernek majd vissza. A szén értékesítéséről az amerikai cég gondoskodik, s a haszon felét dollárban kapja meg a tatabányai vállalat. szaát, sorrendjét. Ám a pá­lyázat szerint — éppen az átfogó megoldás érdekében a korszerűsítés kivitelezésére is új eljárások, technológiák kidolgozását kérik a szak­emberektől. A részletes tervpályázati kiírást az Építéstudományi Intézet mélyépítési kutatási és fejlesztési irodájában szerezhetik be az érdeklő­dők, s a kész terveket leg­később jövő év május 10-ig kell beküldeni A bíráló bi­zottság legkésőbb 1982. jú­nius 15-ig hirdeti ki a pá­lyázat eredményét. Gyufagyári rekonstrukció A több mint egy évszáza­da alapított Szegedi Gyufa­gyár rekonstrukcióját jó­részt házilag készített be­rendezésekkel oldják meg a műszakiak, a karbantartó szocialista brigádok. Nemré­giben gyufái ejkészítő és töl­tő gépsort helyeztek üzem­be, most pedig egymás után további két új automata be­rendezést. Ez utóbbiakkal azokat az elavult eszközöket váltják fel, amelyek a dobo­zok oldalának gyújtófelüle- teit készítették. Az automa­ták teljesítménye kétszerese a régi gépeknek, velük na­ponta körülbelül egymillió doboz foszforvegyülétes dörzsfelületét gyártják le. Hasonló berendezéseket tő­kés importból hétmillió fo­rint értékű devizáért hoz­hattak volna be, a maguk készítette két gép előállítási költsége viszont a félmilliót sem érte el. A gyár dolgo­zói saját erőből olyan mér­tékben korszerűsítették idén a termelést, hogy a korábbi­nál kisebb létszámmal húsz­millió dobozzal több gyufát gyártanak, mint tavaly. (MTI) Pályázat: „gyógyír a vízkeringésre” Korszerűbb módszereket várnak Jo volt, elég volt Telefonok az őszi tavaszról (Két csinos nő napozik fügefalevélben az egri strandon, november közepén. Beszélgetnek. — Isteni, drágám ez a nap, mintha május lenne... — Igen, isteni — mondja a másik —, de lassan már egy kis eső is elkelne. Tudod: azok az aranyos őszi vetések...) Igen, úgy tűnik, egy ki­csit mindenki szakember lett mezőgazdasági ügyben. Ügy vagyunk vele, mint a foci­val: értünk hozzá, vagy nem értünk, de egy-egy jó ötle­tünk mindig akad. Viszont nem árt, ha olykor a szak­embereket is megkérdezzük. Ki tudja... O O O — Halló, Tarnaörs? — Igen. Itt Nagy Sándor, a tsz párttitkára... A kelle­mes őszről, igen... Jól jött, nálunk is nagyon jól. Mi pe­dig igyekeztünk kihasználni, optimális időben, optimális körülmények közt folyt a betakarítás, az őszi vetés, a mélyszántás és a trágyaterí­tés a közösben és a, háztáji földeken. Most már a szokásos, őszi­téli menetrend következik: szakmai-politikai képzés az állattenyésztésben és a zöld­ség-, gyümölcstermesztésben dolgozóknak. Következnek a téli pártoktatások, TIT-elő- adások... Visszatérve a mun­kára: elkészült az új műhe­lyünk, most tartunk a be­rendezésnél, és a gépek téli felkészítését már itt végez­hetjük. Természetesen ebben is szerepe van az enyhe ősz­nek, abban pedig föltétien, hogy tábláinkon szépen kelt az őszi búza, elsősorban azo­kon a helyeken, ahol októ­berben esőt kapott. Egyelőre a többire sem lehet panasz, a pillanatnyi kép összességé­ben is szinte optimálásnak mondható, de most már azon drukkolunk, hogy ‘ mielőbb csapadékot kapjon, nagyon elkelne úgy 30 milliméter eső... O O O — Halló... — Itt Kisköre, Magyar Já­nos tsz-elnök. Nagyon ré­gen nem adott alkalmat ilyen eredményes munkára az őszi időjárás. Persze, igye­keztünk kihasználni az aján­dékba kapott lehetőséget, és nem is eredménytelenül: szé­pen mutat az őszi vetés, s a szántásra sincs már gon­dunk. Kezdődhetnek a poli­tikai és a szakmai oktatások, a nőbizottságunk pedig egészségügyi előadás-soroza­tot szervezett. A szakmai vezetés a tervkészítéssel és a zárszámadás előkészítésével foglalkozik. — Nyugodtan néznek te­hát a tél elé. — Itt igazi nyugalom so­ha sincs: most azért izgu­lunk, hogy jöjjön még egy alapos kis csapadék a kiszá­radt földekre, és persze, hó­takaró a vetésre, mielőtt be- állna a szigorúbb tél. O O O — Halló, Kömlő? — Itt Csáti Jónás, a Má­jus 1. Mgtsz elnöke... Igen, nagyon jól jött, sokat segí­tett az őszi munkák ered­ményes, gyors végzésében az őszi idő. Nem szeretnénk el­kiabálni, de most bizakodva nézünk a következő év elé. Egyébként^ ránk is fér egy kis jó, mert ez az esztendő, sajnos, nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A ta­vaszi belvizek, azután az aszály megtizedelte a vetést — és a reményeinket. Elkel­ne tehát, hogy a jól indult ősz jól is folytatódjék, jö­hetne már a máskor megszo­kott alapos novemberi eső­zés, mindjárt nyugodtabbak lennénk, nyugodtabban ven­nénk részt a téli oktatáso­kon, nyugodtabban indul­nának tsz-tagjaink a már bevált és nagyon kedvelt té­li, tátrai rövid üdülésre. o o o — Halló... — Egri Csillagod Mgtsz., Gacsó László termelési fő­mérnök. .. Biztosan nem mondok nagy újságot: igye­keztünk jól kihasználni a hosszúra nyúlt, kellemes őszi időt, na meg — a gazdasági ösztönzőket. Ennek jegyében a tervezett 460 helyett 500 hektáron vetettünk búzát, és ez legtöbb helyen már na­gyon jól mutat, szépen meg­erősödött. Most már, termé­szetesen kellene a csapadék. Ami ped'g a szőlőt illeti, ismert, hogy ez idén egyál­talán nem jött be, nagyon sok kár érte miatta a szövet­kezetünket. Jelenleg viszont kedvező az időjárás, így a 600 hektár szőlő egyhatodán már végeztünk a metszéssel, és most úgy látszik, hogy december 20-ig legalább to­vábbi száz hektárt megmetsz­hetünk még. Űjdonság továbbá nálunk — amennyiben nevezhetjük így —, hogy teljes erővel fo­lyik az elhagyott területek újrahasznosításra történő előkészítése. Ügy 30 hektár­ról van szó, felszántjuk, rendbehozzuk majd szántó­földi művelésre alkalmassá tesszük a giz-gazos, itt-ott dzsungelre emlékeztető föl­deket. (November 26. Nemi napozik senki a strandon — fázná­nak — a fügefalevelek... November 30. Fehér bundában a földek.) B. Kun Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents