Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 14., szombat Munkában a borszeparátor, a gazdaság Karácsondi úti üzemében. Kezelője: Da. nyi Istvánná. Kipusztultak a halak Milliókat a tiszta vízért Sopronból elhozták a födi- jat, amely most itt van előttünk. az asztalon. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kapták, amely a legnagyobb elismerés a szakmában. Pr je vara János, a Gyöngyös-domosz- lói Állami Gazdaság igazgatója szivesen idézi fel a sikert: — Aiz idén nyolcadik alkalommal rendezték meg az állami gazdaságok országos borversenyét. Nagy versengés volt, hiszen 485 bort bíráltak, fehéret és vöröset, termelői és kísérleti mintákat, amelyek köziül 414 érmes lett! Ez is bizonyítja, hogy az állami gazdaságok mennyire az élen járnak a szőlő- és bortermelésben. A gyöngyös-domoszlóiak 42 borral neveztek a versenybe, valamennyi minőségi fehér volt. Negyven érmet is szerzett. Tizennyolc közülük arany lett, a legtöbb, amit a résztvevők közül elértek, megelőzve ezzel a vándor díjas Tokaj.hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátot is. — Az eddigi versenyeken az első három között szerepeltünk — mondja az igazgató. — Kétszer megkaptuk a vándordíját, most viszont kiérdemeltük a legnagyobbat, a minisztérium fődíját, ami komoly elismerés kollektívánknak, szakembereinknek. Prjavana Jápos 21 esztendeje áll a gazdaság élén Irányításával az elmúlt két évtizedben céltudatos fejlesztési programot valósítottak meg a szőlőtermelésben ,és a borászatban. — Az alföldi után itt Gyöngyös körül a Mátra- alján van az ország második legnagyobb kiterjedésű borvidéke — hangoztatja — ahol régi hagyományai vannak a szőlőtermelésnek. Amikor idekerültem, hozzáláttunk az ültetvények korszerűsítéséhez. Ehhez persze jó szakemberek kellették. Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1988-ban kezdődött meg az egri belvárosban az épületek alatt húzódó pince- és üregrendszer feltárása. Azóta kereken 130 kilo. méter hosszú labirintusra akadtak a szakemberek, akik ma már szinte minden zugát ismerik a rosszaihbnál rosszabb állapotban levő részeknek. A használaton kívüli pincék, s a vízmosta üregek egymás után szakadtak be, s mint arról már több ízben is beszámoltunk lapunkban, sorra érkeztek a hírék veszélyes beomlások- ról. Lakóházakat kellett kiüríteni. óvodákat lebontani, Olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy akkoriban jött hozzánk dolgozni Kósik István mai főkertészünk, akivel sikerült egy megbízható szakembergárdát kinevel, nünk. Újat akartunk, ehhez pedig szükség volt arra, hogy a legjobb tudományos eredményeket is hasznosítsuk. Ezért már a hatvanas években kapcsolatba léptünk a Kertészeti Egyetemmel, és közösen 55 szőlőfajtából álló kísérletet állítottunk be a Mátra alján, amelyet rendszeresen értékeltünk, és a legjobbakat meghonosítottuk. 1978. óta újabb 33 fajtával kiegészítettük a kísérletsorozatot, arra törekedve, hogy megteremtsük a további biológiai alapokat. A régebbi fajták közül megmaradt az olaszrizling és a hárslevelű. Az újak közül, amelyek leginkább közép- érésűek és illatosak, telepítettünk szürkebarátot, mus- kátlunelt, muskátottonelt, piros traminit és Savignont, amelyek bebizonyították lét- jogosultságukat a Mátra alján is. Sokaknak merésznek tűnt, hogy a Balaton-felvidéken honos szürkebarátból is hoztunk ide, de utólag megérte, mert kiváró, a világpiacon is versenyképes bort ad ! A korszerű ültetvények mellé kialakítottuk a gépesített termelés technológiáját. Az elsők között utakat lezárni, hogy megelőzzék a bajt. A pécsi és az egri pince- rendszer feltárására és az életveszély megszüntetésére kormánybizottság alakult, amely — a városi tanáccsal együttműködve — 1973 és 1975 között évi tízmillió fo~ rintot biztosított a munkálatokra. Az elmúlt ötéves tervben a rossz állapotban levő pincék zömét betömték, s mindössze egyharmadát tudták1 megmenteni, felújítani újbóli hasznosításra. Az azóta kidolgozott technológiák, helyreállítási módszerek ma már lehetővé teszik, hogy a pincék csupán 10—15 százalékát tömjék be, a töbkezdeményeztük a szőlők helikopteres növényvédelmét, és itt nálunk jelent meg először a megyében a szüretelőkombájn. Húsz esztendő alatt 586 hektár korszerű, gépekkel művelhető szőlőt telepítettünk, jelentős állami támogatással. A hetvenes években, amikor folya- tosan megváltozott és szigorúbbá vált a közgazdasági környezet, már kevesebb állami támogatást kaptunk, de ■akkor sem álltunk le, hanem céltudatos fejlesztési politikát folytatva további ültetvényeket telepítettünk. A szőlészettel párhuzamosan a borászatot is korszerűsí. tettük, arra törekedve, hogy a telepítéstől a borérlelésiig a palackozásig, illetve az értékesítésig mindent együtt valósítsunk meg. Hetvenmil- lió forintos költséggel a Karácsondi úton kialakítottu’k borászati üzemünket, ahol szőlőfeldolgozó gépek, tárolók és palackozó került elhelyezésre. A borászati technológia is sókat tökéletesedett, hiszen ma már az exportpiacon is keresett tér. mékeink vannak. Palackos borainkat főként a Szovjet, unióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaság, b a, valamint Ausztriába szállítjuk. Most vannak tárgyalásaink angol kivitelre az általunk szabadalmazott kübit viszont megerősítsék. Jelenleg csak azökat az üregeket tömik be, amelyeket végképp nem érdemes felújítani, vagy amelyeknél a helyreállítás után olyan kis rész maradna meg, amit nem tudnának gazdaságosan hasznosítani. És természetesen a nagy kárt, élet: veszélyt okozó pincék sorsa is a „tömedékelés”, amely egyszer és mindenkorra megoldja a gondokat. Eddig egyébként több mint 23 ezer méter hosszú üregrendszert tömtek be az aknamélyítő szakemberek, s mintegy 11 ezer méternyi részt mentettek meg újítottak fel további hasznosításra. Mindez nem kevesebb, mint 617,7 millió forintba került. Ez az összeg is jelzi, hogy sok-sok pénzt nyelt már el az Eger alatti pincerendszer, s hogy vissza is kapjunk valamit ebből az összegből, növelni kell a még használható — pincének, raktárnak, vendéglőnek alkalmas — föld alatti helyiségek számát. Előtérbe került hát a megerősítési munka, így egy sor pincét, üregrészt tettek alkalmassá a további hasznosításra. Elkészült többek között a Foglár u. alatti pince, ameíyet a Finomszerei - vénygyár ifjúkommunistái „vettek meg”, hogy klubot ifjúsági szórakozóhelyet létesítsenek benne. A Széchenyi utca és a Kovács János utca alatti pincerészt a borkombinát használja, s az ésszerű kialakítással elérték, hogy csővezetéken szállíthassák a bort a tartálykocsis megoldás helyett. Ugyancsak helyreállították a Bródy Sándor utca 8. alatti pincét, s befejezés alatt áll a Városfal 1., illetve a Pori sétány alatti rész is. Jelenleg a -főszékesegyház, illetve a Dobó utcai pinceszakasz lönleges minőségű Sherry-re, amelyet a Kertészeti Egye. tem borászati tanszékével együttműködve készítettünk. Várhatóan jövőre palackokba töltve szállítunk majd belőle a szigetországba. A fejlesztési program a hatodik ötéves tervben is töretlen marad a gazdaságban. Ezt segíti elő az eredményesen működő Gyön. gyös-domoszlói Szőlőterme- lési Rendszer is, -melynek vezetője az állami gazdaság. Ez olyan együttműködést jelent a Mátra alján tevékenykedő néhány szövetkezet és néhány Borsod megyei gazdaság között, amely segítséget nyújt a szőlőtermelés folyamatos korszerűsítésére, valamint a meglevő ültetvények jobb kihasználására. — 1990-ig szóló programunk van — egészíti ki az igazgató. — Akkorra szeretnénk elérni a nyolcszáz hektárt. Továbbra is minőségi szőlőfajtákat telepítünk. amelyeknek nedűi keresettek. Folytatjuk a korszerűsítést a borászatban is, miután a hideg-meleg kezelés mellett megvannak az úgynevezett hidegen tartáshoz szükséges berendezéseink is. Ehhez egyébként a Kertészeti Egyetem borászati tanszékétől további segítséget kapunk. A MÉM.díj elkötelezettséget jelent gazda. Ságunknak, további olyan munkát, fejlesztést követel, amellyel megőrizhetjük jó hírnevünket... Mentusz Károly megerősítésén dolgoznak a szakemberek. A városi tanács gondja azonban most az, hogy a helyreállított pincék — amelyek zöme nagy alapterületű — nem tálálnak gazdára, hasznosítóra. Többnyire a hobbitaertek tulajdonosai jelentkeztek, nekik azonban csupán 18 kiutalható pince megpályázására van lehetőségük. A tanács főként a kö- zületek, vállalatok, szövetkezetek jelentkezését várja, mert a nagy alapterületű pincéket csak ők tudják megfelelően használni. Tervek vannak: a főszékesegyház alatti hatalmas rendszert például bemutató, teremnek szeretnék használni, s itt kapna helyet a múzeum kőtára is. Olyan elképzelés is született, hogy a Dózsa téri részben boro. zót, vendéglőt hoznak létre Javasolták, hogy gombatermesztésre használják a megerősített üregeket, ez azonban egészségügyi szempontból megvalósíthatatlan a belvárosi területen. A tanács egyébként csak a statikai megerősítést végzi el. a járulékos munkákat a bérbevevő vállalatnak kell vállalnia. Abban azonban tudnak segíteni a helyreállítást végző szakemberek, hogy az igénylők „szája íze” szerint alakítják, hozzák helyre a választott pincéket, amelyekre — előreláthatólag 1995- ig — még jelentős összeget költenek. A VI. ötéves tervben 380 millió forint áll rendelkezésre, „ ebből 68 millió jövőre, amikor a Szépasz- szonyvölgy u. alatt levő pince- és üregrészek betömésével, illetve megerősítésével folytatják a több mint egy évtizede megkezdett munkát. (szilvás) Nagyon szép látvány. Az enyhén fodrozódó víztükörben a környező hegyek nézhetik meg magukat. Alig karnyújtásnyira egymástól, lépcsőzetesen emelkedve, a szurdok ölében több tó is látható egyszerre. Ez egyben nagyon ..drága” látvány is. Eddig több mint negyvenmillió forintot emésztettek fel a gátak mögé zárt, „romantikus” szépségű vizek. A gyöngyösoro- szi ércbánya tárolói ezek. A céljuk: megtisztítani aszeny- nyezettségitől ezt az éltető folyadékot. Figyelmeztető pusztulás Az addig horgászparadi- csomnak mondott víztárolóban szinte egyik napról a másikra pusztulni kezdtek az értékes halak. Nem sokéiig kellett kutatni a jelenség okát. Kiderült, hogy a . bányából kiszivattyúzott víz erősen szennyezett. Ki gondolná. hogy a sziklák repedéseiből csordogáló kristály- tiszta folyadék valami miatt tönkremegy? — Már régóta ismert, hogy a kén és a ‘ fémek vegy üle- tét, a szul'fi dókat tartalmazó ércek bányászásakor egy idő után a korábban tiszta bányavizek savassá válnak, és oldott fémeket tartalmaznak. A magyarázatot Flórián Gusztávtól, az ércbánya igazgatójától hallottuk. De nemcsak a halak szenvedték meg a víz elszennyeződését, hanem a szivattyúk, az elvezető csövek is. Rohamosan rozsdásodtak. Nosza, mészhidrátot a vízbe. A Szerves Vegyipari Kutató Intézet pedig megkapta a megbízatást: dolgozzon ki eljárást a bányavíz tisztítására. Aztán már csak a pénz kellett. Hogy mennyi? Alig merték kimondani, összefogott hát a nagyvállalat az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal, a minisztérium az Országos Vízügyi Hivatallal. Mert a végső megoldás bonyolult, tárolósor kialakítását is megkövetelte és egy olyan automatikus rendszer kifejlesztését is, amely a maga precizitásával kizár minden emberi tévedést, rossz mérést és helytelen adagolást. nemtörődömséget és figyelmetlenséget. Tessék belegondolni: naponta 2509 köbméter víz hagyja el a bányát. Kell az ércelőkészítőnek Fura dolog: ha nem lenne annyi víz a bányában, a kitermelt érc feldolgozását nagyon nehéz lenne elvégezni. Mert a Mátra ide, • a Mátra oda, itt aztán nagy kincs a forrás. Ott van a Toka-patak. A neve hallatáin mindenki azt gondolná, vidáman fütyülhetnek az ércmű dolgozói. Mást sem kell tenniük, mint a patakot „befogni”. Kitalálták ők ezt minden jó tanács nélkül, de a Toka csak az év egy részében csörgedezteti a medrében a hegyoldalakból lefolyó esővizet. Gátat kellett tehát építeni az útjába és a bánya „nedvét” is ideirányítaná. Így lett a tó, abban a halak. amelyek végiül is időben figyelmeztették a mindenre mégsem gondoló embert, baj van. A hullámok a tóroló zöldes tükrén látványnak szépek. de az anyagjuk... A többit már tudjuk. De azt már nem, hogy az ércdúsítás következménye az a jelentős mennyiségű meddő, amelyet zagy, iszap formájában valahová el kell helyezni. Eddig „csupán” két és fél millió tonna iszap okozott gondot. Nemcsak távolságokat, hanem szintbelli különbségeket is le kellett küzdeni az acélcsövekkel és a szivattyúkkal. Egy völggyel arrébb, a Szárazpatak vájta szurdokba szállítják a meddőt, ahonnan a letisztult víz visszajut a Toka-patakba, onnan pedig a Gyöngyösbe. Végül a Bence-völgy A bánya bejáratától Jiem messzire kisebbfajta vízesés látszik, annak aljából pedig egy meredek út kanyarodik fel a hegyoldalba. Alig rugaszkodik neki az autó. már látjuk is a tekintélyes méretű gát száraz oldalát* Aljáiban parkolóhelynek is beillő térség. Gyalog kaptatunk fel az utolsó métereken és ... ismét csak jelzők jutnak az eszembe. A látvány hirtelen megállít bennünket. A lábunk előtt, a mélyben egy tó. Apróbb egy újabb gát. ami mögött egy újabb tó terül el. A felső, a kisebbik a hegyekből lefolyó vizet fogja fel. ezért záportároló a neve. Az alsó pedig az iszapot fogadja magába. Ennek az alsó tárolónak a felszínén már olyan tiszta a víz, hogy vígan ficánkolnak benne a halak. — Tíz évre elegendő ez a tároló. Akkorra telik meg annyira a vízből leülepedett; szilárd anyagokkal, hogy ki kelt belőle szedni. Ismét a bánya igazgatójától hallottuk a magyarázatot. . Ez a Bence-völgy túlia.j- donképpen az a „megoldás”, amit a tervezők megjelöltei. • — Ahhoz, hogy a teljes rendszer kiépüljön, még két évre és újabb mintegy tízmillió forintra van szükség. Az eddigi negyvenmillióhoz. Szép kis summa. — Akkor majd nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük. az ércbánya tiszta vizet bocsát ki. A természeti 'környezetünket tehát nem szennyezzük tovább. Mintha valami megköny- nyebbülés csendülne ki az igazgató szavaiból. Megéri Nem tudom, ki hogyan van vele, nekem borzongatóan sejtelmes szám a millió. Hát még a negyven és a hozzáteendő további tíz. Csak azt sejtem, hogy át- foghaltatlanul nagy mennyiségek ezek. És akkor szinte könnyedén ..dobálódzunk” velük. Pedig nem dobálódzunk, és főként nem könnyedén. Több okból. Dé nagy baj lenne sajnálni, elspórolni ezeket a summákat. Már jól tudjuk, az eszünkkel felfogtuk, hogy természeti környezetünk védelme, „természetes” állapotának megóvása nem holmi termésizetbarát- gesztus. Nem. önvédelem. A holnapjaink, utódaink védelme. G. Molnár Ferenc IGÉNYLŐK KERESTETNEK Pince- város ■ * J# < lakatlanul Ahol már elkészültek a munkával — a Foglár u. alatt — a finomszerelvénygyáriaknak lesz hangulatos klubjuk (Fotó: Szabó Sándor) Szabó Laszlone irányításával palackokba kerül a do- moszlói muskotály. (Fotó: Szabó Sándor) I Szürkebarát, piros tramini és a többiek MÉM-díjas gazdaság
