Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXII. évfolyam 262. szám ARA: 1981. november 7- szombat 1.89 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Méhes Lajos rádió-televízió beszéde a 64. évforduló alkalmából Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából pénteken este a Kossuth rádióban, illetőleg a televízióban mondott ünnepi beszédet. Méltatta a forradalom történelmi jelentőségét, s azt a szoros szövetséget, amely a magyar és a szovjet népet összeköti a világ békéjéért és a népek haladásáért folyó harcban. Október évfordulóján Akadnak napok, mint az a 64 évvel ezelőtti is, amelyekbe évek, évtizedek sűrűsödnek. Az ilyen napok történelem csomópontjainak tekinthetők, amelyeknek évfordulóit az utókor ünnepnapokká avatta. November hetedike évfordulója az első olyan ünnepnapunk, amelyről fenntartás nélkül állítható, hogy a világom mindenütt meg- ünneplik. A Nagy Október évfordulóján nem pusztán az Oroszország sorsát megváltoztató forradalomra emlékeznek az emberek, hanem az első szocialista forradalomra, mert megtörte a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerek monopóliumát, s példájával is, hátasával is új utat szabott az emberi történelemnek, új kaput nyitott a társadalmi haladásnak. Alig egy emberöltőnyi idő telt el e forradalom óta, amikor a megsűrűsödött történelem egy emberibb társadalom kialakításának lehetőségét teremtette meg, s ma nincsen Földünknek oly távoli zuga, ahol ezt ne tudnák, s ahol a Nagy Októbert követő évtizedek hatását ne éreznék a saját sorsukban is az emberek. A szovjethatalom megteremtése, megvédelmezése, a szocializmus építése, ha közvetve is, de mindenütt a világon népek, nemzetek sorsát változtatta meg, azo. két is, amelyék a legfejlettebb tőkés társadalmakban vívmányaik java részét a szocializmus léte nélkül nem csikarhatták volna ki, s azokét is. amelyek a fejlődő világ országaiban a szocialista világrendszer megszületése, erősödése nélkül nem rázhatták volna le magukról a gyarmati elnyomás láncait. 1917. november hetedikén az elnyomók és elnyomottak történelmileg kialakult erőviszonyainak változása vette kezdetét Mindazok számára, akik saját ünnepüknek tartják november hetedikét nemcsak gyakorlati, de szimbolikus jelentősége is van annak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán megszületett szovjethataloip első okmánya a béke dekrétuma volt, s hogy e világtörténelmi jelentőségű dokumentum szelleme hatja át azóta is a szovjet külpolitikát A szocializmus és a béke szükségszerű kapcsolata megmutatkozott a munkásosztály hatalmának védelme és megszilárdítása idején, mert a háborúban megfáradt oroszországi né. pék csakis békében voltak képesek nekilátni a szocializmus építésének. Amikor aztán a tőkés intervencióval szemben vállvetve védték meg békéjüket és a szocializmust építő hazájukat a különféle nemzeti - ségek fiat harcuk a szocializmus és a béke, a haza. fiság és a nemzetköziség fogalompárjához is hozzákapcsolódott Még később, amikor a Nagy Honvédő Háborúban a soknemzetiségű szovjet haza katonái a fasizmus ellen vívták meg felszabadító harcukat az egész világ számára nyil vánvalóvá vált. hogy a szovjethatalom a béke mellett a szabadság és a demokrácia védelmezője is. November hetedike évfordulóján éppen ezért, nemcsak a forradalom napjára emlékezünk, hanem közvetlen múltunkra, a Nagy Október óta eltelt hatvannégy esztendőre is: hiszen az embernek szüksége van b múltjára, amelyből — hogy útját folytatni tudja —, erőt bátorságot meríthet. Ha történelmi léptékkel mérve, nem is túlságosan hosszú időszakot, de mindenképpen küzdelmes évtizedeket hagytak maguk mögött a Nagy Október óta a világ országai. Ma már világosan kimutatható, hogy a forradalom által életre hívott szovjet állam létének, erejének sorsdöntő szerepe volt és van a szocialista világrendszer kialakulásában, erősödésében, a nemzeti függetlenségükért küzdő népek sikereiben, és a béke megőrzésében egyaránt. De történelmi tapasztalatunk az is, hogy a haladás visszafordíthatatlan folyamata sem mentes az ellentmondásoktól, magunk is átéltük, közvetlen környezetünkben ma is tapasztaljuk, hogy a szocializmus megvalósítása korántsem spontán folyamat, hogy október lenini módszereinek alkalmazása nélkül a legjobb szándék is vezethet zsákutcába, hogy a szocializmus felépítése minden országban, csakis a nép saját műve lehet. Október hatvannegyedik évfordulóját egy ma is kettészakadt világban ünnepeljük, amelyben a szocializmust építő országok is sokféle nehézséggel küzdenek, miközben nemcsak őket, de a világ békéjét is veszélyeztetik a másik világrendszernek a katonai erőegyensúly megbontására, a fegyverkezési verseny fokozására irányuló imperialista törekvései. Egy megosztott, konfliktusokkal, feszültségekkel terhes világban ünnepeljük az első szocialista forradalom évfordulóját, s mert mindenekelőtt a béke megőrzésében vagyunk érdekeltek, e forradalom eszméjéhez akkor maradunk hűek, ha a különböző társadalmi osztályokkal és rétegekkel, különféle politikai mozgalmakkal együtt cselekedve, ésszerű kompromisszumokkal igyekszünk hozzájárulni a Helsinkiben elkezdett folyamat folytatásához. Az emberek maguk csinálják a történelmet. így volt ez a tőlünk nem is olyan távoli múltban, s így van ez ma is. De nekünk tudnunk kell, hogy mit teszünk, s miért; s hogy hosszabb távra tervezünk. A társadalmi haladás visszaesésekkel tarkított, nehezebb éveit éljük, de amióta illúzióktól megszabadultunk, tudjuk, hogy csakis az átgondolt politikai-gazdasági tevékenység vezethet sikerre, nyithat számunkra új távlatokat. A világrengető napok óta eltelt hatvannégy esztendő erre is tanít. FELVONTAK AZ ALLAMI ZÁSZLÓT — DfSZUNNEPSÉG A MEGYESZÉKHELYEN „Nincs olyan erő, amely a béke vágyásának történelmi folyamatát megállíthatná“ Koszorúzások, megemlékezések ország- és megyeszerte Hazánk fővárosában, Budapesten — s az ország minden részében, igy Egerben is — bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójáról. Az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonták az állami zászlót, a gellérhegyl Felszabadulási Emlékmű előtt pedig a Magyar Nép- köztársaság nemzeti lobogója mellett a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász. Iáját. Pénteken, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzás! ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A jubileum előestéjén díszünnepséget rendeztek Budapesten az Erkel Színházban, ahol megjelentek hazánk párt. és állami vezetői, valamint közéletünk kiemelkedő személyiségei. A megyei díszünnepséget megelőzően — az évforduló előestéjén — koszorúzási ünnepségre került Egerben a Felszabadulási Emlékműnél, amelyet már jóval délután öt óra előtt körülvettek a megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak, szövetkeze- teinek dolgozói, az iskolák tanulói. A zászlódíszbe öltözött téren felhangzott a szovjet és a magyar Himnusz, majd a honvédzenekar ünnepélyes zenei kísérete mellett elhelyezték a megemlékezés és a hála koszorúit, virágait az obeliszk talapzatánál: A megye kommunistái nevében Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, az egri városi, valamint Habéra László, az egri járási párt- bizottság első titkára koszo. rúzott. A népfrontmozgalom aktívái, a szervezett dolgozók, valamint az ifjúkom- munisták nevében Mészáros Albert, a HNF megyei titkára, Lévai Ferenc, az SZMT titkára, illetve Gazsó László, a KISZ megyei bizottságának titkára kísérte a koszorút a talapzathoz. A tanácsi apparátusban dolgozók koszorúját Markovics Ferenc megyei tanácselnök, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, valamint Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke helyezte el. A fegyveres erők nevében Pólyák György aL ezredes, helyőrségparancsnok, Domoszlai László r. aL ezredes, a megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetője és Farkas Sándor megyei munkásőrparancsnok tisztelgett a hősök emlékművénél. Koszorúzási ünnnepségre került sor az évforduló aL kaiméval az Ismeretlen Szovjet Katona népkerti emlékművénél, illetve az Állami Temetőben, ahol a pártszervek, tanácsi, KISZ. és fegyveres testületek, a megyeszékhelyi pártkörze- tek mellett lerótták kegyeletüket a szovjet hősök nyughelyénél a helyi intézmények, vállalatok, a diák- társadalom és a lakosság képviselői. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségre este hat órakor került sor az egri Gárdonyi Géza Színházban, ahol a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára köszöntötte a jubileumi esemény résztvevőit — a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjait, a tömegszervezetek vezetőit, a vállalati, szövetkezeti kollektívák, a szocialista brigádok, az élenjáró dolgozók képviselőit —, majd átadta a szót Király Józsefnének, a megyei párt-végrehaj tóbi. zottság tagjának, az Egri Dohánygyár csoportvezetőjének, a díszünnepség szónokának. Király Józsefné ünnepi beszéde Kedves elvtársnők, elvtársak! Szerte a világon ünnepel a haladó emberiség, a világ első győztes szocialista forradalmára emlékezik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját ünnepeljük, s arra a napra gondolunk, amely megnyitotta a társadalmi fejlődés útját, amely megszüntette a kizsákmányolást, az elnyomást, s a teremtő, alkotó ember a maga javára fordíthatja munkájának minden gyümölcsét és szabadon bontakoztathatja ki képességeit. Ez a nap új távlatokat nyitott a jódét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra területén. Mi, most ezekben a percekben Heves megyei kommunistái, dolgozói nevében emlékezünk a történelmi pillanatra, amely a mai életünket meghatározó korszak kezdetét jelentette — mondta bevezetőül a szónok, aki így folytatta: — A forradalomban született új rend kiállta az idők próbáját, igazolta azt a szükségszerűséget, amely az egyetemes emberi fejlődésből fakadóan a történelem napirendjére tűzte. Megállt, fennmaradt a töré- ténelem viharában, s évtizedről évtizedre erősödött... Király Józsefné a továbbiakban arról beszélt, hogy az ünnep felemelő perceiben sem feledhetjük: napjainkban, a világ feszültségekkel van tele, s az Egyesült ÁL lamok, s tőkés világ politikája miatt a hidegháború éveire emlékeztető események játszódnak le napjainkban. — A Szovjetunió és a szocialista tábor már sokszor kifejezésre juttatta szándékát, a két világrendszer közötti konfliktusok békés, tárgyalások útján történő rendezésére. Mert nincs olyan erő, amely az emberiség békére vágyásának történelmi folyamatát megállíthatná! Jól példázza ezt az a harc, amelyet annak idején több mint százezer in_ temadanalista kezdett el a fiatal szovjet hatalom oldalán, s különösen örömmel tölt el bennünket, hogy közöttük volt a közelmúltban elhunyt, egri Kiss Lajos is, aki helytállásáért megkapta a Lenin_rendet. Harcos utódainak köszönhető — emelte ki a szónok —. hogy 25 évvel ezelőtt, november első napjaiban újjászerveződött az ellenforradalom viharát átélt párt, s megalakulhatott a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. Azóta létrejött népi-nemzeti egységünk olyan foka, amelyről eddig történelmünk során soha nem beszélhettünk. Országunkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a közhangulatot a bizalom jellemzi. — Ha körülnézünk a megyeszékhelyen, s itt kívánjuk például nyomon követni a fejlődést, több kiemelkedő eredményről számolhatunk be. Csak néhány ezek közül — sorolta Király Józsefné —, csak egy-kettő a szemmel láthatóak közül: a város déli részén Andomaktályáig húzódik az új ipartelep, húszezer embernek ad otthont a Csebokszári-lakótelep, megújult, korszerűsödött a belváros. Az áruházakban, iiz letekben megfelelő az ellátás, van miből választani, vásárolni. Nincs tehát — éppúgy, mint a megye más településein — szégyenkeznivalónk senki előtt sem. S, hogy erre büszkék lehetünk, azt a szorgos, dolgos munkáskéznek köszönhetjük, ennek eredményeként könyveL heti el dolgozó népünk, amely forró üdvözletét küldi szövetségesünknek. barátunknak, a Szovjetuniónak és kommunista pártjának — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét a szónok. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett díszünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget, majd az est folytatásaként a Gárdonyi Géza Színház művészei, a Pécsi Balett szólistái és az Egri Szimfonikus Zenekar tagjai adtak jubileumi műsort. Megyeszerte koszorúzási ünnepségeket tartottak november 7. tiszteletére. Képünkön a legfiatalabbak, az Egri Dohánygyár óvodásai helyezik el virágaikat (Fotó: Kőhidi Imre)
