Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 4., szerda Történelmi idők történelmi tanulságok 1956. november—december Heves megyében II. rész November és decemberben a pétervásári járás kivételével megtörtént a járási-városi pártbizottságok újjászervezése is. A pétervásári járási pártbizottságot csak 1957. januárjában sikerült létrehozni, mert ezt a vidéket még november 4-e után is heteken keresztül fenyegették Ózd és környékének ellenforradalmárai. A párt újjászervezésének folyamata december elejétől gyorsult meg, és 10-e körül megyénkben már mintegy 70 párta lapszervezet dolgozott 1400 tagot tömörítve. Az újjászervezést nemcsak novemberben, hanem még később is jelentősen fékezték az ellenforradalmi erőik maradványai. Az üzemi munkástanácsok több helyen — így a gyöngyösi Szerszám és Készülékek Gyárában, a Hatvani Cukorgyárban, a Selypi Cementgyárban és a Mátravidéki Erőműben — gátolták a szervezést. Nem engedték meg, hogy az üzem területére • a pártszervezők a munkásokat összehívják. A Bélapátfalvi Cement- és Mészműben a munkástanács nyomására a dolgozók egy része tiltakozott a párt szervezése ellen. Így az üzemben a szervező munka csak december végén indulhatott meg. Az egri Finomszerel- vénygyárban az üzem területéről ki akarták tiltani a kommunistákat. Nehéz volt a munka a vasúti üzemeknél is. A falvakban, ott, ahol még a „forradalmi tanácsok” működtek — például Komlón, Átányban, Tarnamérán, Tar. naörsön — szintén nagyon nehéz volt a pártszervezés. A Megyei Ideiglenes Elnökség december 21-i ülésén értékelve az újjászervezést, s többek között a következő elvi megállapításokat tette: meg kell akadályozni, hogy az 1956 előtt, a szocialista erkölcs éllen való vétség miatt pártból kizártakat újból felvegyék. Lehetetlenné kell tenni, hogy egyes helyeken a vezetés szektás személyek kezébe kerüljön, akiknek tevékenysége árt a párt tömegkapcsolatai kialakulásának. Törekedni kell az értelmiség megnyerésére. Nem szabad a pártba felvenni nacionalista, s az ellenforradalom alatt politikailag kompromittált személyeket. Január elejére a pártalap- szervezetek száma már 133- ra, a tagok száma pedig 3221-re emelkedett. Ám még ekkor is voltak olyan községek, ahol nem működött pártszervezet — a gyöngyösi járás 11 községében például még ekkor nem volt párt- szervezet. Legrosszabb volt a helyzet a pétervásári járásban, ahol január elejére még csak négy alapszervezetet tudtak létrehozni. Azokon a helyeken, ahol szektás személyek szervezték a pártot, az alapszervezeteknek csupán 8—10 tagja volt, természetszerűleg akadályozta a párt egészséges fejlődését. De az 1957. március 9-i megyei pártaktívaiilés beszámolója azonban már arról adhatott számot, hogy a megye minden helységében van pártszervezet: 260 alapszervezetben a tagság létszáma 7000 körül volt. A számok az újjászervezés eredményes voltáról beszélnek. Erre utalva mondhatta a december 8-i aktíva, ülésen Földes László, a Központi Bizottság kiküldötte, hogy „Heves megyében egészségesebben megy a munka, mint néhány más megyében”. A párt újjászervezése lényegében kétirányú folyamat volt. Egyrészt jelentette a volt MDP-tagok átigazolását, másrészt az újonnan belépettek felvételét. 1956. október 23. előtt mintegy 18 ezer párttag, illetve tagjelölt volt a megyében. Az MSZMP Szervező Bizottsága 1957. januárjában javasolta, hogy a volt MDP-tagok MSZMP-be történő átigazolásának határidejét május 1- ben kell meghatározni. Ezt a javaslatot az Ideiglenes Központi Bizottság 1957. február 26—i ülésén határozatra emelte. A helyi sajátosságok miatt azonban minden megyében lehetővé vált, hogy még május hónapban is dönthessenek a taggyűlések és más fórumok átigazolási kérelmekben. Megyénkben az újjászervezés kezdetén elsősorban egykori 19-esek, 1945 előtti párttagok, munkásmozgalmi harcosok, 1945—46-os párttagok jelentkeztek a pártba. Rajtuk kívül olyan ipari munkások, termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak, akiket a párt korábban emelt ki különböző funkciókba a termelőmunkából. A fiatalabb volt MDP- tagok az első hetekben csak kevesen jelentkeztek az MSZMP-be. Ez a folyamat február második felétől gyorsult meg. Sok termelőszövetkezetben dolgozó párttag nem kérte átigazolását. Különösen jellemző volt ez a hevesi járásban. Ennek oka az volt, hogy a termelőszövetkezetekből számos párttag is kilépett. A'volt egyéni paraszt párttagok elég későn, március körül kezdtek átjelentkezni. Ez vonatkozik a műszaki értelmiség kivételével az értelmiség egészére is — az amúgy is csekély számú volt MDP- tag orvos és ügyvéd közül, szinte alig volt átjelentkező az újjászervezett pártba. A volt értelmiségi és egyéni paraszt párttagok átigazolása elmaradásának több oka volt.. így a szilárd politikai meggyőződés hiánya, ingadozás, egyesek pedig az ellenforradalom napjaiban megijedtek, mások pedig szégyelltek 1956 őszén tett pártszerűtlen kijelentéseiket. Több volt MDP-tag azért nem kérte átigazolását, mert nem akarta vállalni a párttagsággal járó többletmunkát. Egyes, különben becsületes, politikailag érett volt MDP-tag azért nem kérte felvételét, mivel életmódja miatt elítélt egy-egy párttagot, vagy párt vezetőséget — Detken, Kápolnán például. A volt MDP-tagok átigazolását jelentősen fékezte több pártszervezetben, főként a volt 19-esék, az 1945-ös párttagok egy részénél tapasztalható szektás elzárkózás! politika — mint érezhető volt ez a Selypi Cukorgyárban, Viszneken. Az elzárkózás főként a későn jelentkezőket sújtotta, mert akik az MSZMP-be nem léptek be, már decemberben vagy januárban, könnyen megkapták az alábbi megjegyzéseket a volt MDP-tagoktól: „Hol voltatok, amikor fegyvert kellett fogni?” Azokat, akik nem jelentkeztek át már az első hetekben, több helyen „ingatag elemnek” tartották. Általános volt az átigazolásoknál az értelmiségtől való szektás elzárkózás, mivel velük kapcsolatban az 1956-os magatartásukat illetően általánosító vélemények rögződtek meg. (Folytatjuk) A minisztertanácsi ülés „szellemében” 2 Í9ó 'nmo Az ellátás egész télre biztosított (Folytatás az 1. oldalról) tak forgalomba. Az utóbbi hónapokban viszont javult a szénellátás. A megye lakosságának tüzelőanyag-ellátásában fontos szerepet játszik a háztartási fűtőolaj. A szükséges meny. nyiség biztosított, az érdeklődés azonban csökken. Az ÁFOR a rendkívüli időjárási viszonyok mellett is meg tudja Oldani az ellátást, mint ahogyan nincs gond a földgázzal sem. A vitaindító előadást valóban vita követte. A gyöngyösi járás képviselője többek között elmondta, hogy az elmúlt évben az áfészek nem megfelelően mérték fel az igényeket, s ezért a tüzelőanyag-ellátásban zavart ta. pasztaltak. Ebben az évben javult ugyan a helyzet, nőtt a magánfuvarozók száma is, de érdekes (?), hogy drágábban szállítanak, mint a Volán. Az is furcsa, hogy 30 mázsa alatt nem szívesen vesznek fel rendelést az államiak —, akik mégis így akarnak fuvaroztatni, bekell utazniuk Hatvanba. A hevesiek azt tették szóvá, hogy ugyan javult a tüzelőellátás a járásban, de a minőséggel és a választékkal baj van. Csökken a TÜZÉP-te- lepeken a kínálat. A lakosság az általa megszokott tüzelőt szeretné megvásárolni — amiből mostanában nem áll rendelkezésre annyi — s ezért várakozó álláspontra tért. így felesleges (?) készlet keletkezik, sok tüzelőanyag megy tönkre a telepeken. Foghíjas a tűzifaellátás is. A TÜZÉP-telepeken nem megfelelő a fák felvágása, aprítása. Mint kiderült, ezek a gépek rég elhasználódták, újakat csak Nyugatról lehetne vásárolni, amire nincs lehetőség. Az „alkatrészek” és a „munkaerők” pótlása is nehézkes. Az ipar már „nullszériában” készített új, magyar fűrészgépeket, amelyek várhatóan az 1983-as évek környékén üzembe is állnak. A fűtőolaj -ellátásban felszólalók többen is hangsúlyozták: a megye készletei biztosítják a teljes ellátottságot, de sajnos, a szállító kocsik és a tartályok méretei nem teszik lehetővé azt, hogy a megrendelések teljesítését nyolc napról, négy napra csökkentsék. Besenyőtelken és Mezőtárkányban korszerű oLajkutakat építettek, Sarudon is tervbe vették, de még nincs rá anyagi fedezet. . Szóba került a nagyon sok lakost érintő, NDK-beli brikett és a lengyel szén ellátási gondja is. Mindkét fajtából kevés étkezik az or. szagba. Az okok ismertek... Ezért azzal a szénnel kell tüzelni minden háztartásban, ami a rendelkezésre áll az állami és áfész-telepe- ken. ni Kell a meleg, lesz is meleg — de okosan, takarékosan: ez volt a ki nem mondott jelszava e tanácskozásnak. (fazekas) Gabonafélék és termőhelyi adottságok (Folytatás az 1. oldalról) gi és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is. Hecsei Jenő, a Mezőgazdasá" gi és Élelmezésügyi Minisztérium gabonaosztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Szalai György kandidátus, intézeti igazgató egészítette ki néhány szóban a felmérést. Elmondta, hogy a MÉM Statisztikai Gazdaságelemző Központjának adatait felhasználva 1978—1979 és 1980-as évek gabonatermelési eredményeit vizsgálták meg a földminőség alapján, tájegységenként. Megállapították, hogy a jó minőségű földeken a kukorica jövedelmező növény és az is marad. A közepes minőségű talajokon a búza ad kedvezőbb eredményeket, míg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között leginkább az őszi- és a tavasziárpa-termelés a leggazdaságosabb. Dr. Szalai György rámutatott, hogy Észak-Magyaror- szágon: Heves, Borsod-Aba- új-Zemplén, Nógrád, és Sza- bolcs-Szatmár megyében a termőhelyi adottságok alapján az árpa sokkal jövedelmezőbben termelhető, mint a kukorica. Ugyanez vonatkozik a Dunántúlon Veszprém és Zala megyére is. Ezzel szemben Békés, Csong- rád, Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Sopron megyében a kukoricatermelés jövedelmezőbb. Népgazdaságilag fontos, hogy a VI. ötéves tervben még nagyobb szerepet kapjon — a termőhelyi adottságok figyelembevételével — az árpatermelés. Ezzel olcsón, jó minőségű abraktakarmányhoz jutnak a gazdaságok. A tájékoztatót követő vitában a felszólalók a kom- poltiak útmutatásainak mielőbbi gyakorlati elterjesztésére hívták fel a figyelmet. Bozsik Zoltán, a Heves megyében is tevékenykedő Szolnoki Gabona- és Iparinövény Termelési Rendszer igazgatója kísérleti eredményekkel bizonyította az őszi- árpa-termelés jövedélmezősé- gét. Az ankét Hecsei Jenő ősz* tályvezető összefoglaló zárszavával ért véget. ÜJ HALFELDOLGOZÓ. A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet nyolcvankétmillió forintos költséggel, ezerötszáz négyzetméter alapterületű, kétszintes, új halfeldolgozó üzemet létesített, ahol a próbaüzemelést már megkezdték. A két gyártóvonal közül az egyiken az exportra kerülő fagyasztott halat dolgozzák fel, a másik vonalon pedig a körösi halászlét, valamint a fél- és konyhakész halszeleteket készítik (MTI fotó — Plavecz Pál felv. — KS) Többet termel, tovább építkezik a hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet Hatvan szépen fejlődő, ám keveset emlegetett termelő üzeme a Házi-, Kézmű. és Bőripari Szövetkezet. Amelynek két telephelyén ugyancsak kétszáz ember szorgoskodik, de a környékről, a szomszédos négy megyéből további 550 bedolgozó jut itt biztos megélhetéshez. Miért emlegettünk szép fejlődést? Néhány egyszerű adat rávilágít a dolgok lényegére. Amíg ugyanis 1979-ben 4,7 millió forint nyereséggel, valamint 56 millió forint termelési értékkel zárták az évet a szövetkezetiek, addig az idei, 1981-es esztendő mér 7,5 millió forint nyereséggel kecsegtet, a különböző részlegek termelési hozama pedig megüti a 69 millió forintot. Ezen belül kedvezően alakul az exporttevékenység is! Hétmillió forint értékben utazik az idén bérmunkában előállított leányka ruha az NSZK-ba, saját anyagú gyermek kötött áru Irakba, valamint 15 ezer bébi'kardigán szovjet rendelésre. Az igény? Ennél több lenne, mint ahogyan a hazai piacot sem tudják ellátni kellő mennyiségű árucikkel. Pedig a szövetkezet vezetői mindent megtettek az idén kapacitásuk növelése végett. Ahogyan Hegedűs Ferencné elnök elmondotta, csaknem hárommillió forintot költöttek nyolc automata kötőgép, valamint a kiszolgáló masinák — szabász, ötszálas gyorsvarrók, teherkocsik — vásárlására. Minőség javítása tekintetében a vasalóval kombinált gőzfejlesztő kazán jelent fontos beruházást, mivel nemcsak a kötött áruknál, hanem a konfekciós ruhadaraboknál is hasznosítani tudják. A gyorsabb áruforgatás ugyanakkor — jelenleg 34 napos a forgási sebesség! — még ebben az évben egy további teherkocsi vásárlását teszi szükségessé. E technikai fejlesztéssel párhuzamosan a Lenin téri telephely szociális körülményeinek a javításáról sem feledkeztek meg a szövetkezetiek. Bár a befektetett félmillió forint igen keveset változtatott a helyzeten. Az öreg épületben meglehetősen kultúrálatlan viszonyok uralkodnak. És hogy mást ne mondjunk, az öltözőszekrényekbe befolyik a víz, a hatvan asszonyt, leányt befogadó műhelyekben vedlik a vakolat. Persze, nemcsak a készárutermelés tartozik erre a szövetkezetre, még ha az elmondottakhoz azt is hozzátesszük, hogy a cipészipari ágazatban végrehajtott termékszerkezet-váltás eredményeként az eddigi munkavédelmi lábbelik helyett házipapucsot gyártanak, húszezer pár mennyiségben. Mert a lakossági igényt követve sokat tettek az utóbbi időkben a szolgáltatások fejlesztésére. így például a nyugdíjból visszahívott kitűnő szakember, Papp István vezetésével — négyévi szünet után — ismét beindult a szövetkezet méretes férfiszabó részlege. A Horváth Mihály úton új cipőjavító szalont nyitottak, bevezetvén a feláras, 2—4 órás gyorsszolgálatot. Hibátlanul dolgozik női szabász méretes részlegük, valamint a szemfelszedés, a gombbehúzás. Most pedig, Üj-Hatvanra gondolva, a Mészáros Lázár utcában nyitják meg felújított cipőjavító műhelyüket. És ugyan kikre épülhetne mindez a feladat! A műhelyek székein a szövetkezet olyan veteránjai ülnek, mint Kozma János, Varga László, vagy a papucsgyártásra „átnyergelt” Vudi József és Kovács László. Hanem ezek után, megismervén az eredményeket, szólnunk kell a kényszerítő szükségről, illetve a belőle fakadt elhatározásról. Miszerint — a minőségi, meny- nyiségi ugrás érdekében — rádupláznak a pár éve átadott, Tabán utcai üzemházra, éspedig saját erőből, illetve a Kelet-magyarországi RÖVIKÖT, a KISZÖV és az OKISZ támogató nyilatkozatának birtokában. Két szom. szédos házról, két telekről van szó. A vezetőség döntése szerint ide tervezik — a helyi Építőipari Szövetkezet kivitelezésében — a meglevő telep ikerpárját. A 11 millió forintos beruházást a jövő évben szeretnék indítani, 1983-ban pedig már használatba vennék az építményt. Jól körvonalazható e vállalkozás eredménye. Az új üzemházba, korszerű körülmények közé költöztethető a tanműhely, a Lenin téri részleg, termelési eredményüket pedig 12—14 százalékkal tudják növelni. Forintra fór. dítva ez a VI. ötéves terv- ciklus utolsó esztendejében már 80 millión felüli termelési értéket jelent Természetesen az emberi tényezőket sem szabad számításon kívül hagyni. Vagy. is a jó munka elismerését megbecsülését, amilyen az idén megvalósuló 4,6 százalékos bérfejlesztés. Horváth János, a p ártalaps zerveaet titkára különben szót ejtett erről látogatásunk alkalmával, majd hozzátette, hogy a „(kiváló áruk fórumán” eddig szövetkezetünk 24 áruját minősítették kedvezően. Az Éva, a Lili rugdalózót, a Gabi mackógarnitúrát, valamint az Észter-sapkát ráadásul többszörösen. És mindettől nem lehet függetleníteni Spek lgnácné, Nagy Miklós teljesítményét, a „Szövetkezet kiváló dolgozója” jelvénnyel ezidén kitüntetett húsz bedolgozót, vagy a tizenkét esztendeje itt kötő Kollár Miklósnét, aki éppen a héten kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Igen, így, velük és általuk, jó példájuk nyotnán virágzott fel az üzem, és nőtt azon hatvani intézmények sorába, amelyek a népgazdaság szolgálatán, a munkások javán túl a település hírét is növelik.., Moldvay Győző
