Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 275. szám ARA: 1981. november 24., kedd 1,40 FORINT MINTAKÉNT EGERBEN Nemcsak jó tanácsok magánépítőknek Új szolgáltatások — bemutatóterem A mintaterem pedig a Kistályai úton, az új TÜZÉP-telepen működik majd, mintegy 150 négyzet- méter alapterületen, Erz azért előnyös, mert nemcsak megtekinteni lehet az új és a már isimért , termékeket, hanem megvásárolni is! Mégpedig az építőanyagok, valamint a hozzájuk kapcso­lódó vas-műszaki cikkek leg­szélesebb választékát. Hogy minden folyamatosan kap­ható legyen, anyagbiztosítá­si megállapodást, egy úgy­nevezett komplex szerződést kötnek a vevőkkel. A keres­kedelmi vállalatok negyed­éves teljesítési időtartamra vállalják az áru leszállítá­sát. Az új cikkekhez színes áruismertető prospektuso­kat adnak, a speciális keze­lést igénylő anyagokhoz pe­dig használati, kezelési út­mutatókat. Bemutatják a helyszínen az építési típus­tervek katalógusát, s termé­szetesen szaktanácsadást is kap az ügyfél. A VOLÁN Vállalattal kötött szerződés alapján biztosított lesz a házhoz szállítás. Lehetőség nyílik betonkeverő gépek, állítható állványok, vasalt pallók, vasipari1 kisgépek — fűrész, fúró — kölcsönzésé­re. Méretre vágják a fa­anyagokat, táblaüvegeket. A Heves megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezését nagy vára­kozás előzi meg a megye­székhelyen. Az elképzelések szerint Gyöngyösön, Hat­vanban, Hevesen az egri tapasztalatok figyelembe­vételével hasonló megoldás­sal igyekeznek enyhíteni a magánépítők gondjain, elő­reláthatólag már a jövő év első felében. Példa a hevesi Rákócxi és az Egri Csillagok Üzemi étkeztetés a tsz-ekben. Az elmúlt öt évben meg­háromszorozódott a mező. gazdasági termelőszövetke­zetek üzemi konyháinak a száma. Jelenleg már mint­egy 260 közös gazdaságban a központi konyha látja el a tagokat és az alkalmazotta­kat meleg étellel, nem egy helyen az ebéd mellett va­csorával is. A szövetkeze­tekben egyelőre még kis számban, de működnek már büfék is. Szám szerint mint­egy 30 helyen kiskereske­delmi vállalatok tartanak fenn kitelepített boltokat, ugyanúgy, mint az ipari nagyvállalatoknál. A termelőszövetkezeti ven­déglátás e'gyik sajátossága, hogy több száz gépjármű­vel szállítják az ebédet a telephelyről távolabb eső munkahelyekre, például a betakarítás színhelyére. Ezek a szállítások jelentősen meg­drágítják az üzemi étkezte­tést, a termelőszövetkeze­teknek esetenként többet kell költeniük a szállításra, mint amennyit az étel készí­tésére fordítanak. A nehéz munkát végző traktorosok és kombájnosok meleg étel­lel való kiszolgálása azon­ban régi kérés volt és en­nek teljesítését, az elmúlt években a gazdaságok döntő többsége Heves megyében is megoldotta. A szövetkezetek változa­tos formában üzemeltetik a létesítményeket. Van olyan gazdaság, amely saját erőből épített fel új konyhát a hozzátartozó étteremmel együtt. Ilyen a hevesi Rákó­czi, az andornaktályai, az Egri Csillagok és az erdő- telki termelőszövetkezet. A kész létesítményt azután értő szakembereknek adták át üzemeltetésre, például a hartai termelőszövetkezet központi vendéglátó egysé­gét a helyi áfész kezeli. Máshol régebbi vendéglőből alakították ki az üzemi konyhát, amelyben a téesz- tagok és alkalmazottak 10— 15 forintos hozzájárulással jutnak hozzá valóban kiadós ebédhez. Az épületben azon­ban tovább működik a ven­déglő; ide bárki betérhet, aki községben vendégeskedik. A téeszek gyakran saját kony­hájukról látják el az öregek napközi otthonát és sokfelé az óvodát is. A közös gaz. daságök építőbrigádjai el­vállalják a községi étter­mek felépítését, ezek az épü­letek általában a téesz-köz- ponttal végül is szomszédo­sak lesznek és egyúttal üze­mi étkeztetésre is szolgál­nak. A mezőgazdasági nagyüze­mek szívesen kötnek szerző­dést mezőgazdasági üzemek­kel és áféSiZékkel is dolgozó­ik ellátására. A vendéglá­tóipari üzemek konyháiról meghatározott időpontokban szállítják a meleg ételt a gazdaságba, gyakran közvet­lenül a szántóföldi munka­helyekre. Mintegy 150 közös gazdaságnak Van szerződése — általában időszakos jel­leggel — áfőszekkel és ven­déglátóipari vállalatokkal, megyénk gazdaságai közül a hatvani, a feldebrői, a mezöszemerei, a tarnamérai termelőszövetkezetnek. Ha ma lakásépítési gond­jainkról, feladatainkról szó­lunk, gyakran mondjuk el újra ugyanazt. „Éppen most fogyott el”, „hiánycikk", „tessék talán a jövő héten érdeklődni” — bizony nem biztató válaszok azoknak, akik otthont szeretnének építeni és anyagot, szerel­vényt keresnek. Hogyan lehet segíteni ? Hogyan kaphatnak valóban ösztönzést a magánépítte- tők? A lakásfejlesztés támoga­tására társadalompolitikai program készült megyénk­ben is, ami — mint arról már korábban szóltunk —, jelentős támogatásokat tar­talmaz. Szükségünk van er­re, hiszen segítség, útbaiga­zítás nélkül, laikus magán­építőként lehetetlen otthont teremteni. Ezért határozta el a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya és a városi tanács az Észak-magyarországi TÜZÉP és VASVILL Vál­lalatokkal közösen egy be­mutatóterem és információs iroda létrehozását. Mint azt Novak Istvántól, a Heves megyei tanács kereskedelmi csoportvezetőjétől meg­tudtuk, december 1-től már fogadhatják is a magánépí­tőket. Az információs iroda végleges helye az Ingatlan- kezelő Vállalat új Zalár úti épületében lesz, ám ha el­sejéig nem végeznek az ot­tani munkákkal, akkor ide­iglenesen a városi tanács építési-műszaki osztályán várják a szakemberek ügy­feleiket. Az építkezés kezde­tétől szinte a beköltözésig minden felmerülő problémá­ra választ, segítséget kaphat­nak az érdeklődők. „ Vár”a játékvásár... Hétfőn délelőtt a Heves megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat a megye három városában, egy-egy, a játékboltoktól különálló helyiségben megnyitotta a játékvásárokat, amelyek a karácsony előtti utolsó mun­kanapig tartanak nyitva. Egerben 3 millió, Gyöngyö­sön 2 millió 200 ezer, Hat­vanban 1 millió 700 ezer forint értékű játék várja a kicsiket és a tömött pénz­tárcával felszerelt szülő­ket,.. Sajnálatos viszont, hogy még a nyitás előtti éjszaka a megyeszékhelyen nagji gonddal felépített dísz­letet megcsonkították, meg­rongálták. Szerintünk — nem a gyerekek... (Fotó: Perl Márton) Leonyid Brezsnyev Bonnban Bejelentés a szovjet álláspont új, lényeges eleméről Megkezdődött a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó. Baloldalt a szovjet, jobbra az NSZK küldöttsége (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS.) BONN : Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Hel­mut Schmidtnek, az NSZK szövetségi kancellárjának meghívására, vasárnap este hivatalos látogatásra Bonn- ba érkezett. Brezsnyevvel együtt érke­zett a nyugatnémet főváros­ba Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Iván Arhipov, a minisztertanács elnökének első helyettese. Kíséretében vannak Andrej Alekszandrov és Anatolij Bla- tov, az SZKP KB főtitkárá­nak tanácsadói, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osz­tályának vezetője, valamint több más vezető személyiség. A szovjet államfő fogadta­tására a kőin—bonni repülő­téren megjelent Helmut Schmidt kancellár, Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter és több más nyugat­német vezető politikus. A szívélyes üdvözlések után Leonyid Brezsnyev Hel­mut Schmidt kíséretében a Gyimnichi-kastélyba ment. (Folytatás a 2. oldalon.) felesleggel Csereberél az ország, A rádió hullámhosszain, magán;vállalkozók közve­títésével. Ami nekem fö­lösleges, az még hasznos lehet neked. És hátha tudsz cserébe olyat adni, amire neked már nincs szükséged, én pedig régóta vágyom rá. Hogy kié az ötlet? Nem tudni, minden­esetre őseink is cserebe­réltek — igaz, akkor még nem ismerték a pénzt. Manapság a gazdálkodó egységeknek, vállalatok­nak, szövetkezeteknek és kistermelőknek egyaránt sok gondot, terhet jelente­nek a felhalmozott kész­letek. Hányszor látunk té- vériportokban gyárak ud­varán heverő értékes alap­anyagokat, kötőelemeket, szerszámokat és gépeket! Az Országos Piackutató Intézet korántsem biztos, hogy pontos felmérésiéi óvatos becslésre késztet­nek: az országban legalább 50 milliárd forintnyi érték hever a raktárakban, rozsdásodik, enyészik a gyárudvarokon. Intézkedési tervek egész sora próbál rendet terem­teni a vállalati készletgaz-' dálkodásban — úgy tűnik, kevés sikerrel. Az utóbbi években általában nem csökkentek, igaz, nem is növekedtek az elfekvő készletek, de ez esetben a stagnálás sem kedvező. A jelenségnek több oka van. Az iparvállalatok többsé­génél örvendetesen fel­gyorsult a profilváltás, a termelési szerkezet átala­kítása természetszerűen növeli a vállalati készlete­ket. Részben azért, mert a korábbi gyártmányok elő­állításához szükséges anyagokból, szerszámok­ból bőven van a raktá­rakban, az üzemeknek még nem volt idejük túl­adni rajtuk. Ugyanakkor az új cikkek termeléséhez vállalataink a szükséges­nél több alap_ és segéd­anyagot és más. az új technológiai folyamatba bekerülő alkatrészt, rész­egységet szereznek be. Mindezek ismeretében hasznosnak ítélhetjük a börze jellegű kezdeménye­zéseket, még akkor is, ha azok gazdasági eredményei csak cseppek a tengerben. A készletcsere-akciók 5—6 évivel ezelőtt kezdődtek, azóta Interkerbörze néven évente két-három alkalom­mal rendezik őket, — ilyen börze lesz Egerben decem­ber 1-én. Míg kezdetben csak néhány gyár nevezett be ezekbe az akciókba, maguk sem hízva annak eredményessségében, ma már egy-egy akción száz­nál is több iparvállalat kí­nálja eladásra a számára felesleges anyagokat. Ez; í a csereakciók min­denképpen nyereséges vállalkozások. Erkölcsi si­ker a szervezőnek, anyagi haszon az eladónak, amely­ből feltehetően kelendő, jó áron értékesíthető árut termel. S talán így szű­kül majd az alapanyagok és a készletek piacán a hiánycikkek köre, közvetve pedig bővülhet a népgaz­daság számára oly fontos exportválaszték. (Sz. L.) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents