Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. november 24., kedd Leonyid Brezsnyev Bonnban (Folytatás az 1. oldalról.) m Hétfőn délelőtt 11 óra­kor, Bonnban, a szövet­ségi kancellári hivatal­ban megkezdődtek Leo­nyid Brezsnyev és Hel­mut Schmidt tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev és a kíséretében levő szovjet sze­mélyiségek röviddel három­negyed tizenegy előtt érkez­tek meg a Gymniehi-kas- télyból, a szovjet államfő szálláshelyéről a kancellári hivatal épületéhez. Leonyid Brezsnyevet, tovább Andrej Gromiko külügyminisztert és Iván Arhipovot, a minisz­tertanács első elnökihelyette­sét, Helmut Schmidt szövet­ségi kancellár és Hans-Diet- rioh Genscher külügyminisz­ter köszöntötte. Brezsnyev üdvözölte a fogadtatására megjelent nyugatnémet poli­tikai és gazdasági vezető sze­mélyiségeket, majd Schmidt kancellár társaságában fo­gadta a tiszteletére felsora­kozott díszalakulat parancs­nokának jelentését. A Szov­jetunió és az NSZK himnu­szának elhangzása után Brezsenyev és Schmidt ellé­pett a díszzászlóalj előtt. Pontban 11 órakor meg­kezdődött „ az első hivatalos megbeszélés. Leonyid Brezs­nyev mellett a tárgyaláson részt vett Andrej Gromiko, Iván Arhipov, valamint az SZKP KB főtitkárának két tanácsadója: Andre j Alek­szandrov és Anatolij Blatov, továbbá Leohyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tá­jékoztatási osztályának veze­tője és több más személyiség. Schmidt kancellárral együtt részt vett a tárgyaláson Hans- Dietrich Genscher, Otto von Lambsdorff gazdasági minisz­ter, Kurt Becker államtitkár, a szövetségi kormány szó­vivője és a külügyminiszté­rium, a gazdasági miniszté­rium több más vezető kép­viselője. Az ünnepélyes fo­gadtatást és a tárgyalások megkezdését a szovjet és a nyugatnémet televízió egye­nes adásban közvetítette. Nagyon jó légkörben folynak a legmagasabb szintű szovjet—nyugat­német tárgyalások Bonn­ban — jelentette be egybehangzó­an Kurt Becker és Leonyid Zamjatyin, a két fél szóvi­vője hétfőn az első hivata­los tárgyalás után tartott kö­zös sajtóértekezleten. Brezs­nyev és Schmidt első meg­beszélése a tervezettnél hosz- szabb ideig, több mint há­rom óráig tartott. A tárgya­láson részt vettek a külügy­miniszterek és más vezető személyiségek is. Mint Zamjatyin hangsú­lyozta, Leonyid Brezsnyev a tárgyaláson elmondotta, hogy most, amikor a nemzetközi helyzet különösen bonyolult és veszélyes, rendkívüli fon­tossága van annak, hogy azok az állami vezetők, akiktől nagymértékben függ a világ sorsának alakulása, rendszeres és őszinte meg­beszéléseket folytassanak. „Ügy tekintjük ezt a tárgya­lást, mint a világpolitika fon­tos tényezőjét — mondotta Brezsnyev —, mert most rendkívüli fontosságú, hogy meghatározzuk, milyen lé­péseket kell tennünk a leg­inkább fenyegető veszély, a nukleáris katasztrófa veszé­lyének elhárítására”. A szovjet államfő idézte Schmidt kancellárnak azt a nemrégen elhangzott megál­lapítását, hogy az NSZK a Szovjetuniót „nem ellenség­nek, hanem partnernek és szomszédnak tekinti”, s ezért együtt kíván működni vele. „A magam részéről kész va­gyok aláírni ezeket a szava­kat” — mondotta a szovjet államfő. Leonyid Brezsnyev aláhúz­ta: a kölcsönös megbecsü­lés, a jószomszédság és a partnerség szellemé­ben kívánnak tárgyalni az NSZK-val. Ez feltételezi a teljes nyílt­ságot,' annak 'kertelés nélkü­li kimondását, ami nyugtala­nítja a feleket, feltételezi a készséget arra, hogy együtt keressék a kivezető utat a világ jelenlegi bonyolult, ne­héz helyzetéből. A két szóvivő elmondta: aiz első hivatalos megbeszé­lésen Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt érintette a legidőszerűbb nemzetközi problémákat, és elsősorban a legfőbb témára, a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök kérdésére összpontosítottak. Schmidt kancellár ezzel kapcsolatban kifejtette az NSZK már ko­rábban ismertetett állás­pontját a NATO úgyneve­zett kettős határozatáról. Bár a kancellár megállapította, hogy ezek a rakéták .stra­tégiai fenyegetést” jelente­nek a Szovjetunió szem­pontjából és hibának minő­sítette. hogy a SALT-folya. mat tárgyalásaiba nem vonták be a közepes ható- távolságú rakétákat, lénye­gében azt az álláspontot fejtette ki, amelyet a na­pokban Ronald Reagan ame­rikai elnök ismertetett er­ről a kérdésről: az úgyne­vezett nulla-változatot szorgalmazta. Vitatta, hogy a közepes hatótávolságú atomfegyverek esetében egyensúly állna fenn Eu­rópában. Kijelentette: .csök­kentené a nukleáris konf­liktus veszélyét, ha a bécsi tárgyalásokon a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentése terén is megállapodásra le­hetne jutni. Az NSZK kancellárja ki­jelentette: „Mindig érzem az ön békevágyát, és szeretném, ha ön is érezné a mi béke- vágyunkat”. Leonyid Brezsnyev rámu­tatott : az új amerikai rakéták telepítése fenyegető ve­szélyt jelent Európára. „Látnunk kell, milyen di­lemma elé került a világ — mondotta. — Vagy minden országra és népre kiterjed a fegyverkezési verseny, s ezzel közelebb kerül a há­borús konfliktus veszélye, vagy sikerül megfordítanunk ezt a folyamatot, s vissza­térítenünk az eseményeket a nemzetközi enyhülés med­rébe”. A szovjet államfő is­mételten kifejtette: a Szov­jetunió úgy véli, hogy az ilyen fegyvereket illetően Európában „viszonylagos egyensúly, paritás” áll fenn. Ez az egyenlőség elegendő minden ország védelmi ké­pességének biztosításához, és a Szovjetunió ebből kí­ván kiindulni a november 30-án kezdődő szovjet- amerikai tárgyalásokon. Leonyid Zamjatyin ezzel kapcsolatban — a szovjet ál­láspontot ismertetve — szólt Reagan elnök javaslatairól. Megállapította, hogy ezek ugyan külsőleg „jóindulatú­nak” tűnhetnek, de egyol­dalú szovjet leszerelést je­lentenének. A Szovjetunió már korábban javasolta, hogy tárgyaljanak a közepes hatótávolságú eszközökről, beleértve az amerikai előre­tolt nukleáris rendszereket is. A szovjet államfő a hét­fői tárgyaláson külön fel­hívta a figyelmet arra, hogy az ebbe a kategóriába tar­tozó szovjet hordozóeszközök nem tudják elérni az Egye­sült Államokat, szemben a Nyugat hasonló eszközeivel, amelyek képesek a Szovjet­unió területének elérésére. Űjabb, mintegy hatszáz amerikai rakéta telepítése gyökeresen megváltoztatná a helyzetet, stratégiai fenyege­tést jelentene a Szovjetunió számára, amely így kényte­len lenne megtenni a meg­felelő ellenlépéseket. „Mi azonban úgy me­gyünk Genfbe, hogy biz­tosak vagyunk a józan ész győzelmében, abban, hogy az Egyesült Álla­mok változtat álláspont­ján. Reagan elnök jelen­legi javaslatai maxima­listák és elfogadhatatla­nok a Szovjetunió szá­mára”. A Bonn közelében levő Gymnichi-kastélyban, a szovjet államfő szál­lásán került sor hétfőn este Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt má­sodik megbeszélésére. Mivel a délelőtti tárgyalások a tervezettnél több időt vet­tek igénybe, a második meg­beszélést, amelyen Brezs­nyev és Schmidt vett csu­pán részt, a tervezettnél va­lamivel későbben, este hat órakor kezdték meg. Brezsnyev és Schmidt dél­utáni, csaknem kétórás, má­sodik megbeszélése után, a nyugatnémet kancellár este díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Bad Godes- berg-i Redoute-ban. A vacsorán Helmut Schmidt és Leonyid Brezsnyev po­hárköszöntőt mondott. , Az NSZK kormánya min­den téren folytatni kívánja a Szovjetunióval való együtt­működést — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár, abban a pohárköszöntőben, amelyet a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott díszvacsorán mondott el, hétfőn este. Schmidt hangsúlyozta: a bonni szociálliberális kor­mány a Szovjetunióval való, átfogó biztonságpolitikai együttműködésért száll sík­ra. Fejleszteni kívánja a mindkét fél számára előnyös gazdasági kapcsolatokat és további lehetőségeket lát a tudományos és kulturális együttműködés fokozására. A szovjet—nyugatnémet viszony meghatározó jelentő­ségű az európai béke és sta­bilitás szempontjából — mondta a kancellár. Ez a viszony része a kelet-nyuga­ti együttműködésnek, ame­lyet a nyugatnémet kormány a többi szocialista országgal is ápolni kíván. Ezt bizonyít­ja többek között Lázár György magyar miniszterel­nök bonni és Karl Carstens nyugatnémet elnök romániai látogatása. Schmidt úgy vélte, hogy a nemzetközi béke nincs ve­szélyben, de a megőrzéséért való aggodalom világszerte nő. Emlékeztet arra a kö­zös nyilatkozatra, amelyet Leonyid Brezsnyev 1978-as, NSZK-beli látogatása végén adtak ki. A nyilatkozat szel­lemében ezúttal is megerő­sítette, hogy kormánya a viszonylagos erőegyensúly biztosítását tartja legfőbb céljának. A kancellár ugyan­akkor „nyugtalanítónak” ne­vezte a Szovjetunió új, kö­zepes hatótávolságú rakétái­nak telepítését. Szerinte ez indokolta a NATO 1979-es „rakétatelepítési-tárgyalási” határozatának elfogadását. Schmidt rámutatott, hogy a határozatban a tárgyalási rész „teljesen egyenrangú” a fegyverkezésre vonatkozó döntéssel. Amennyiben a most megkezdődő szovjet— amerikai tárgyalások nem ve­zetnének eredményre, akkor 1983 végén megkezdődik az 572 amerikai rakéta nyugat­európai telepítése. Ha a kölcsönös bizalom helyreállna, akkor a madridi találkozó is sikerrel feje­ződhetne be, sor kerülhetne egy európai leszerelési érte­kezlet összehívására. A Szovjetunió hajlandó lenne nemcsak az SS—20-as rakéták további telepítését leállítani, de több száz kö­zép-hatótávolságú hordozó- eszközt is leszerelni, ameny- nyiben a másik fél is egyet­ért a moratóriummal — je­lentette ki Leonyid Brezs­nyev hétfőn este Bonnban, a tiszteletére adott díszva­csorán. A szovjet államfő kijelen­tette: a Szovjetunió jóindu­lata jeleként, egyoldalúan csökkentheti az ország euró­pai területén levő közép-ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek egy részét. Úgyszól­ván előlegként hajthatná vég­re ezt a csökkentést, annak érdekében,’ hogy közeledés történjék ahhoz az alacso­nyabb szinthez, amelyről a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai eredmé­nyeként jöhet létre megálla­podás. „Ez új, lényeges elem álláspontunkban” — mondta a szovjet államfő. „Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásainkon ar­ra fogunk törekedni, hogy mindkét fél radikálisan csök­kentse Európában levő kö- zép-hatótávolságú fegyverei­nek számát. Magától értető­dő, hogy a konkrét számok­ban a tárgyalások során kell megállapodásra jutni. Ami bennünket illet, készen ál­lunk arra, hogy az ilyen tí­pusú fegyverek számát ne csak néhány tucattal, hanem akár több száz egységgel csökkentsük. Megismétlem: akár több száz egységgel. Ez a mi álláspontunk” — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. „S ha partnereink készsé­get tanúsítanak arra, hogy megegyezzünk: mindkét fél —a Nyugat és Kelet — tel­jes mértékben lemond az összes olyan közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverről, amely európai célokra .irá­nyul — akkor mi emellett vagyunk. Amellett vagyunk, hogy Európa végre szabadul­jon meg mind a közép-ható- sávolságú, mind pedig a tak­tikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne az igazi, a mind­két fél számára igazságos, „nullamegoldás” — hangoz­tatta többek között a szov­jet államfő. —( KüJ^öjjtiköi kommentárunk)— Kairó árnyéka Fez felett A KÖZEL KELET, a földkerekség egyik hagyomá­nyosan neuralgikus körzete, eddig sem szűkölködött fordulatos eseményekben. A legutóbbi jelentések fé­nyében azonban úgy tűnik, hogy a térség esetleg új­fajta, , sajátos erjedés színhelye lehet. Egyre jogo­sabbnak látszik a kérdés: a Közel-Kelet egyik kulcs­országa, Egyiptom, sokat bírált politikája Szadat halála után vajoji hosszabb távon is rezzenetlen ma­rad, vagy talán mégis módosítják majd a térség kérlelhetetlen realitásai? Szerdán, Marokkóban, összeül az Arab Liga immár tizenkettedik csúcsértekezlete, és Fezben már ta­nácskozik a csúcsot előkészítő arab külügyminiszteri konferencia. Bizonyos hangsúlyváltozásokra már a jelenlevők összetétele is utal. Tavaly a jordániai fő­városban, Ammanban tartott ligaértekezleten még nem vettek részt a Szilárdság Frontjának tagállamai. Fezben ők is jelen lesznek, mint ahogy hosszabb idő óta, jelen lesz (a Palesztin Felszabadítási Szervezettel együtt) a liga valamennyi tagja — egyetlen kivé­tellel. A bonyolult helyzet egyik jellegzetes vonása éppen az, hogy ez az egyetlen távollevő, a Camp David-i különalku miatt három esztendeje felfüggesztett tag­ságú Egyiptom, láthatatlanul is a fezi kerekasztal talán legfontosabb szereplőjévé lépett elő. A KÉPLET MEGLEHETŐSEN VILÁGOS. Valameny- nyi arab ország — a kétségtelenül meglevő, nagyon komoly nézeteltérések ellenére — tisztában van az­zal: rendkívül fontos lenne, ha Kairó képes lenne visszakozni a különút politikájától és — ha fokoza­tosan is — visszatérni a közös arab ügyet szolgálók táborába. Számos jele van annak, hogy Mubarak el­nöknek magában Egyiptomban is mind nagyobb mér­tékben kell szembenéznie a közvélemény hasonló óhajával. Semmi biztosíték nincsen arra, hogy a jelenlegi egyiptomi vezetést a belső nyomás és a külső reali­tások összessége valóban visszatéríti valamilyen kö­zös arab útra. Az azonban biztosnak látszik; hogy Kairó Fez felé legalábbis jelezni szeretné: politikájá­ban nem feltétlenül marad minden változatlan. E szándéknak az elmúlt huszonnégy órában két megnyilvánulása is volt: 1. Az egyiptomi kormánypárt lapja nagy cikkben közölte: Kelet-Jeruzsálem ügyében nem hajlandó en­gedni az izraeli nyomásnak; 2. Az egyiptomi parlament összarab ügyekkel fog­lalkozó bizottsága közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint Kairó „kész lenne normalizálni” zilált viszonyát a többi arab állammal. A KÉT MEGNYILATKOZÁS IDŐPONTJA aligha véletlenül esett egybe a fezi konferencia nyitányá­val . . . Harmat Endre Amszterdamban több mint 300 ezren tiltakoztak az atom­rakéták telepítése ellen (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS.) Közéletünk hírei A Szovjetunió Kammunis. ta Pártja Központi Bizottsá­ga meghívására Németh Ká* rolynak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével hétfőn magyar pártküldött, ség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: Varga Gyula, az MSZMP Zala me­gyei Bizottságának első tit­kára, Gyebrovszky András- né, a Habselyem Kötöttáru, gyár vezérigazgatója, a Köz­ponti Bizottság tagjai, Pet- rovszky István és Varga István^ a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettesei. ★ Vasárnap hazaérkezett Pú­ja Frigyes külügyiminiszter latin-amerikai körútjáról. A magyar diplomácia vezetője — eleget téve a felkeresett országok külügyminiszterei meghívásának — november 7—22. között hivatalos látó. _ gatást tett Mexikóban, Nica­raguában, Ecuadorban és Kolumbiában. Marjai József, a Mindez, tertanács elnökhelyettese a lengyel kormány meghívásá­ra vasárnap Varsóba érke­zett, ahol még aznap meg­kezdődtek a kétoldalú tár­gyalások. Marjai Józsefet, hétfőn fo­gadta W. Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, m! ndszterelnök. A kormány elnökhelyettese hétfőn a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. Valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1981. NOVEMBER 24-TÖL Vásárolható legmagasabb Vételi Eladási Pénznem bankjegy­ári. 100 egys. címletek Ft-ban Angol font 50 6386,85 6781,91 Ausztrál dollár 50 3813,73 4049,63- Belga frank 5 000 89,65 95,19 Dán korona 1 000 466,71 495,57 Finn márka 100 768,68 816,22 Francia frank 500 593,48 630,18 Görög drachma 500 52,80 56,06 Holland forint 1 000 1372,09 1456,97 Japán yen (1000) 10 000 145,94 154,96 Jugoszláv dinár 1 000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2815,92 2990,10 Kuwaiti dinár 10 11 851,25 12 584,31 Norvég korona 100 570,76 606,06 NSZK márka 1 000 1494,47 1586,91 Olasz líra (1000) 50 000 28,16 29,90 Osztrák Schilling 1 000 214,22 227,48 Portugál escudo 5 000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5 000 35,07 37,23 Svájci frank 1 000 1795,53 1906,59 Svéd korona 100 609,13 646,81 Török líra 1 000 25,47 27,05 USA dollár 100 3339,68 3546,26

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents