Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. november 22., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A HÉT 3 KÉRDÉSE 1. Miben összegezhető Rea­gan elnök javaslatainak visszhangja? ■ Az amerikai propaganda igyekezett „történelmi je­lentőségűnek” feltüntetni Ro­nald Reagan szerdai beszé­dét, amelyben az elnök fegy­verzetkorlátozási javaslatait terjesztette elő — a maga színészi képességeinek fel­használásával,, a beszédírók hatásvadász fordulatainak ér­vényesítésével. (Azzal kezd­te például, hogy amikor a merénylet után kórházban feküdt, volt ideje a világ sorsán elmélkedni...) A nyu­gati államok vezetőinek hi­vatalos reagálása a reagani kezdeményezésre ugyancsak a „kincstári optimizmus” je­gyében alakul: különböző hőfokon lelkendeznek, ab­ban reménykedve, hogy Amerika „átveszi a kezde­ményezést”, „kifogja a sze­let a Szovjetunió vitorlájá­ból”. A szovjet sajtó hírmagya­rázói rámutattak a reagani lépés taktikai és. propagan- ■ dajellegére. Nem nehéz va­lóban felfedezni, hogy né­hány nappal Leonyid Brezs- nyev bonni látogatása előtt a világ elé az amerikai el­nök a maga elképzeléseivel, valószínűleg elébe akart vág­ni a. szovjet javaslatoknak, és kedvezőbb tárgyalási hely­zetbe akarta juttatni Schmidt bonni kancellárt is. A nyugati sajtó elemzései­ben felbukkan az a megál­lapítás, hogy a washingtoni feltételekkel aligha kínálko­zik esély a megegyezésre. A szovjet visszhangban kétség­telenül ma az elutasítás a hangosabb. Csak látszat az, hogy Reagan a „fegyverzet­ellenőrzés átfogó tervét” ter- „ jesztette elő, mondják a moszkvai kommentátorok. Természetesen sem az egyik, sem a másik oldalról nem ez lehet az utolsó szó. November 30-án megkezdőd­nek Genfben a szovjet— amerikai tárgyalások az európai rakétafegyverek kor­látozásáról. Washingtonban azt emlegetik, hogy január­ban újabb szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó jöhet létre, ezt követően pe­dig a SALT-tal kapcsolatos tárgyalások megindulására számítanak. S e sorozat vé- igén egyes hírmagyarázók már egy csúcstalálkozó le­hetőségét is latolgatják. Kiéleződött a feszültség a héten Eszak-frországban. Képünkön: egy, az Ír Köz­társasági Hadsereg által meggyilkolt protestáns par­lamenti képviselő temetése 2. Polgárháború fenyege­ti-e Észak-lrországot? Mint az utolsó tíz évben, annyiszor, most is pattaná- sdg-robbanásdg feszült a helyzet Észak-lrországban. A hétfői nap elé rendkívüli izgalommal tekintenek Lon­donban is, Dublinban is, Bel­fastban is. Akkor lesz lan Paisley, a hírhedt baptista pap-politikus által meghir­detett „polgári elégedetlen- ségi akció”. Tulajdonképpen hat órán át tartó általános sztrájkot szerveznek Észak- Irország protestáns angol la­kói. Ha a télies időjárás kö­zepette nem lesz fűtés, nem lesz villanyáram, akkor — azt remélik Paisley és hívei — Ulster lakói ráébrednek a protestáns többség erejére, de Angliában és. az Ír Köz­társaságban is számot kell vetniük ezzel... Jelenleg 12 000 brit kato­na próbálja fenntartani a rendet, de képtelen megaka­dályozni a két szélsőség egyéni terrorcselekményeit, hol az IRA tesz el lábaló! egy protestáns angol hon­atyát, hogy az UDA fegyve­resei gyilkolnak meg egy északír katolikus személyi­séget. A terror és ellenterror áldozatainak száma ponto­san 2056 volt már ezen a hét végén. A „protestáns magánhad­sereg” szervezkedése és fel­lépése azt célozza. hogy megakadályozzák az olyan esetleges londoni tervek meg­valósítását, amelyek nyomán függetlenséget kapna az ír sziget északi része. James Prior, a brit kormány észak­ír ügyekkel megbízott mi­nisztere — ugyanaz, akit a hét elején páncélautóban kellett kimenteni a rátáma- dó protestáns tüntetők gyű­rűjéből — kijelentette, hogy „London nem fontolgat ilyen terveket”. A válság leküz­dését „a terroristák elszige­telésével” gondolná a brit miniszter, aki Nagy-Britan- nia és az ír Köztársaság együttműködését szorgalmaz­za e téren. Sikerül-e valóban ilyen együttműködést megterem­teni, igaz, az ír Köztársaság Nagy-Britanniával együtt van például a Közös Piac szervezetében, s igaz, hogy az írországi tőkések az an­gol tőkésekkel közös osztály­érdekek alapján megtalál­hatják az együttes fellépés módját. De itt nacionalista érdekek ütközéséről, vallási érdekek szembenállásáról is szó van. Sőt magában Észak­írországban jobbára elnyom mott ír proletárok küzdenek jobbára kiváltságos helyze­tet élvező angolok ellen. S eddig megannyi példa bizo­nyította azt is: a terror el­lenterrort szül. 3. Hogyan készítették elő az arab csúcstalálkozót? A jövő hét elején a ma­rokkói Fezben az arab or­szágok külügyminiszterei ül­nek össze, majd a hét köze­pén az államfők foglalnak helyet a tárgyalóasztal mel­lett. Az első kérdés, amely az elmúlt héten, az előkészí­tő megbeszéléssorozatok után felmerült, éppen az, vajon mind a 21 arab ország ve­zetői jelen lesznek? Mert például az algériai államfő a nyugat-szaharai konfliktus miatt Marokkóval való fe­szült viszonya következtében maradhat távol, Nimeri, a szudáni elnök, a maga rossz egészségi állapotára hivat­kozhat, már csak azért is, persze, hogy ne tegye ki ma­gát az Egyiptommal és az Egyesült Államokkal való szoros szövetsége miatt bírá­latoknak. .. és Kadhafi, a lí­biai államfő értésre adta, hogy nem ül le egy asztal­hoz azokkal, akik „elárulják az arab ügyet, és elismerik az ellénséget”. Egyiptom, akáröfcak három éve, most is csupán a távolból figyeli a fezi csúcstalálkozó lefolyá­sát. .. A második, de tulajdon­képp még fontosabb kérdés: mérik-e, tudják-e és akar­ják-e a csúcstalálkozó elé terjeszteni a sokat emlege­tett szaúd-arábiai béketer­vet, amely a Camp David-i alku helyébe lépne? A szi­lárdság forontjához tartozó Szíria, Líbia, Algéria, Dél- Jemen és a Palesztinái Fel­szabad ítási Szervezet Aden- ban rendkívüli külügymi­niszteri értekezleten vitatta meg a csúcstalálkozó előké­szítésének a napirendre tűz­hető témákat. Meglepetésre az adeni közleményben nem tettek említést az úgyneve­zett FAHD-tervről. Ebből megfigyelők azt a következ­tetést vonták le, hogy a Szilárdság Frontja nem fo­gadja el, de határozottan el­utasítani sem akarja a szaúd- árábiad tervet. így aztán az, Fezben a csúcstalálkozó elé kerülhet-e? Egyszerű többsé­gi határozattal elfogadtatni aligha érdemes, hiszen csak akkor van igazán súlya, te­kintélye a javaslatnak, ha valamennyi arab állam ki­állna mellette. Pálfy József Szakszervezet és politika New Yorkban szakszervezeti kongresszust rendeztek. A 15 ml!. Hó amerikai dolgozót tömörítő AFL—CIO nemcsak szakszervezeti kérdésekre fordította figyelmét, hanem kongresszusa határozot­tan politikai eseménnyé vált. Nem hívták meg oda sem Reagan elnököt, sem pártjának, a republikánusoknak a képviselőit. Bez­zeg szép számmal Jelentek meg a mai ellenzék, a demokratapárt vezetői. így Edward Kennedy szenátor, a valószínű leendő elnök­jelölt, aki már az 1984-es elnökválasztási kampány előkészítése­ként mondott'beszédet a szakszervezeti kongresszuson, és Ame­rika történelmében „a leginkább szakszervezetellenes kormány­nak” nevezte a Reagan-kormányzatot. Nagyon sok bíráló szó hangzott el a washingtoni kormányzat elmére a reagani politika antiszociális elemei miatt: miért farag­tak le a nyugdijak és kegydijak összegéből, miért Jut kevesebb pénz kórházakra és könyvtárakra. £s még többször esett szó a légi irányítók sztrájkjának emlé­kezetes módon kíméletlen letöréséről, a repülésirányítók szövet­ségének feloszlatásáról. Az AFL—CIO kongresszusa tiltakozott Reagan sztrájkellenes intézkedései ellen. (Persze, az amerikai szakszervezetek üdvözölték a sztrájkoló lengyeleket Is, szolidari­tást vállalva a Szolidaritással...) Az amerikai légi Irányítók kö­vetelései újra előtérbe kerültek. Nincs kizárva újabb mozgalom, újabb akció. Reagan környezetében is felfigyelhettek, hogy vál­tozik a társadalmi-politikai légkör. Valami van — a levegőben. (P.) Leonyid Brezsnyev levele Reaganhez A szovjet politika - békepolitika A Szovjetunió nem törekszik konfrontációra az Egyesült Államokkal, nem akar az Egyesült Államok törvényes érde­kei ellen cselekedni — állapítja meg Reagan elnökhöz cím­zett 1981. május 25-i levelében Leonyid Brezsnyev. A levél szövegét szombaton a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége azzal kapcsolatban hozta nyilvánosságra sajtóközlemény for­májában, hogy az amerikai fél ezt megelőzően közzétette Ro­nald Reagan 1981. április 24-i, Leonyid Brezsnyevhez intézett levelét. Személyes hangvételű vá­laszlevelében Brezsnyev em­lékeztetett arra, _ hogy 1973 júniusában Nixon, akkori elnök kaliforniai reziden­ciáján alkalmuk volt talál­kozni és rövid beszélgetést is folytattak. Most is ugyanúgy, mint akkor — hangzik a levél — magam és az egész szovjet vezetés is szívünkkel, lelkűnkkel azt akartuk és akarjuk, hogy valóra váljanak Földünk minden lakójának a békére, a nyugodt életre és a biz­tos jövőre vonatkozó re­ményei és vágyai. Leonyid Brezsnyev levelé­ben emlékeztetett arra, hogy még három év sem telt el a háború befejezése után, amikor az Egyesült Álla­mok hozzálátott a NATO zárt katonai tömbjének megteremtéséhez. Ha pedig a legutóbbi éve­ket vesszük szemügyre — folytatódik a levél — ami­kor a fellendülés időszaka után az országaink közötti viszony gyors ütemben rom­lani kezdett, köztudott, hogy e folyamatért döntő mérték­ben a Carter-kormányzat volt a felelős. Valamilyen okból az új amerikai kor­mány úgy döntött, hogy ezen az úton halad tovább. Erő­feszítések történnek az Egye­sült Államok által létreho­zott katonai szövetségek ak­tivizálására. Az országunk ellen irányuló és az Egyesült Államok határaitól sok ezer kilométerre levő katonai tá­maszpontok rendszerét újak­kal bővítik, folyamatban van a külföldi amerikai katonai jelenlét fokozása és bővíté­se, a világ nagy térségeit az Egyesült Államok számára „létfontosságú” övezetekké nyilvánítják. Eközben senki még csak fel sem teszi a kérdést, akarják-e az emlí­tett övezetben élő népek, hogy más országok gyám­kodjanak felettük. ­Ugyanakkor a különbö­zőségek ellenére a népeknek egyenlő joguk van arra, hogy maguk rendelkezzenek sor­sukkal — folytatódik Leo­nyid Brezsnyev levele. Mi békét és együttműkö­dést, kölcsönös bizalmat és jóindulatot akarunk a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között — írja a szov­jet államfő.. Az erre vonat­kozó őszinte óhajunktól ve­zérelve azt javasoljuk az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak, foly­tassunk becsületes, konstruk­tív tárgyalásokat, keressük gyakorlatilag valamennyi fennálló nagy kérdés köl­csönösen elfogadható meg­oldását. Vonatkozik ez a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, a világ különböző részein levő veszélyes fe­szültséggócok felszámolásá­ra éppúgy, mint a bizalom- erősítő intézkedésekre és a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésére. Politikánk tehát békepoli­tika, és soha nem fogunk háborús tűzvészt kirobban­tani — írja befejezésül Leo­nyid Brezsnyev. Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december ele­jén Bukarestben ülést tart a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottsága. Béketüntetés Hollandiában NEW YORK: Az ENSZ-fcözgyűlés 1. szá­mú politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó fő­bizottsága pénteken közfel­kiáltással elfogadta a sugár- fegyverek eltiltásával, kap­csolatban beterjesztett ma­gyar határozati javaslatot. HANOI Kínai katonák továbbra is megszállás alatt tartanak a határ közvetlen közelében, több vietnami területen levő magaslatot, ahonnan akna­vető- és gépfegyvertüzet zú­dítanak a lőtávolban levő falvakra. Továbbra is szabo- tázscselekmé nyékét végre­hajtó, különlegesen képzett csoportokat dobnak át kínai oldalról — húzza alá a szom­baton Hanoiban közzétett összefoglaló. KAIRÓ Az egyiptomi legfelsőbb katonai bíróság november 30-ig elnapolta a Szadat el­nök elleni merénylet huszon­négy vádlottjának perét. Hollandia történelmének legnagyobb tüntetése zajlott szombaton Amsterdamban az atomfegyverek, az eszte­len fegyverkezési verseny el­len. A békemozgalmi szer­vezetek felhívására tízezer­szám gyülekeztek a csator­nák városában már a dél­előtti órákban az atomra­kétákat és neutronfegyvert ellenző, teljes atomleszere­lést követelő tömegek. Az ország minden részéből in­dultak különvonatok, és 1300 autóbuszt béreltek ki erre a napra. Az NSZK-ból, Bel­giumból, Franciaországból és más országokból is- tö­megesen érkeztek résztve­vők és küldöttek. A délutáni hatalmas fel­vonuláson kétszázezerre te­hetőén vettek részt. A tün­tetés fő szervezője a Holland Egyházközi Béketanács. A hatalmas megmozdulás egyetlen központi jelszó kö­rül, szerveződött: „nem aka­runk új atomfegyvereket Európában”. Ez a követelés elsősorban a holland kor­mánynak szólt, ne járuljon hozzá a NATO határozata értelmében Hollandiába szánt 48 manőverező robot- repülőgép befogadásához. A látogatás előtt Leonyid Brezsnyev az em­lékezetes, nagy nemzetközi visszhangot kiváltott Spiegel- in tér jóban olyan kérdése­ket érintett, amelyek ma az NSZK-ban nemcsak a poli­tikusokat érdekli, hanem’ az „utca emberét” is. Mi lesz a béke sorsa? Sikerül-e megfékezni a fegyverkezé­si versenyt és megőrizni mindazt, amit az enyhülés hozott? Napjainkban nem lehet ezeket ' a kérdéseket megkerülni. Bonnban többen megje­gyezték : Brezsnyev nyilat­kozatának egyebek között az a jelentősége, hogy az rend­kívül konkrétan és meggyő­zően fejti ki a szovjet ál­láspontot, leszögezi, hogy a Szovjetunió a béke és az együttműködés híve. Mint mondták, most már nem le­het csak úgy az állítólagos „szovjet fölényt, bizonyító” számokkal operálni, bizony­talanul ismételgetni a „szov­jet fenyegetés” tézisét, azt, hogy a Szovjetunió „atom­háborúban akar győzni”. Nemrégiben Bonnban Ős- kar Lafontain ismert szoci­áldemokrata politikus a fegyverkezési verseny veszé­lyeiről szólva élesen bírál­ta a NATO „pótfegyverke­zésről” hozott döntését és követelte: vonjanak ki min­den nukleáris rakétát az NSZK területéről. Georg Benz, a nyugatnémet szak- szervezeti egyesülés veze­tőségének tagja pedig kije­lentette, hogy az ország jö­vőjét nem a hadiipar fej­lesztésével, hanem a szocia­lista országokkal való együtt­működéssel lehet biztosíta­ni. Széles körű visszhangra ta­lált Brezsnyevnek az a ki­jelentése, hogy szükség van a két ország kapcsolatainak bővítésére. Az NSZK üzleti körei nemcsak abszurdnak tartják az amerikaiaknak azt a követelését, hogy szakít­sák meg a gazdasági kap­csolatokat a Szovjetunióval, hanem minden módon igye­keznek fejleszteni azokat. Az elmúlt "évtizedben a szov­jet-nyugatnémet kereske­delem megtízszereződött. Rö­videsen tető alá kerül a „század üzlete” — a szov­jet-nyugatnémet földgáz- csőügylet. Lev Bezimenszkij (APN — KS) f ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY megnyílt a lakberendezési szalon Gazdag választékkal várjuk kedves vásárlóinkat! ASZTALOK, SZÉKEK, ÜLŐGARNITÚRÁK, HŰTŐGÉPEK, MOSÓGÉPEK, CENTRIFUGÁK, TELEVÍZIÓK MINTA UTÁNI ÉRTÉKESÍTÉSE. Sokrétű szolgáltatás: előjegyzés, OTP-ügyintézés, házhoz szállítás, egyes készülékek üzembe helyezése. Szalonunkban előzékeny,,udvarias kiszolgálással állunk vásárlóink szolgálatára! BUBIV VASVILL

Next

/
Thumbnails
Contents