Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 274. szám ARA: 1981. november 22„ vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A béke közös esély Az anyák féltik a fiaikat. És az anyák érzik a ve­szélyt. összerezzennek, ha bárhol a világban bomba robban, s ahogy a saját gyerekeikre gondoltak a vietnami háború idején, ugyanúgy agglódnak amiatt, amiért a nemzetközi fe­szültség napjainkban tartós jelleget öltött. Az ö szá­mukra ugyan cs<ak egy tá­voli földrajzi fogalom az óceán, amely tőlünk az in­tervencióval fenyegetett Kubát választja eL, de itt van a szomszédban az anarchiávaL küzdő Lengyel- ország, amelynek nehézsé­geit kihasználva — a szo­cialista közösség és egy­úttal békénk veszélyezteté­sével — ugyanaz az impe­rializmus fenyeget. A nemzetközi feszültség fokozására irányuló impe­rialista törekvés' miatt • a szokásosnál is nagyobb je­lentősége van annak, hogy a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai­nak külpolitikai, ideológiai ügyekért felelős képviselői hagyományos tanácskozásu­kat november elején Moszkvában, az egység és a testvéri barátság légkö­rében tartották meg, shogy a jelenlegi nemzetközi helyzetről, pártjaink ideo­lógiai munkájának tapasz­talatairól folytatott véle­ménycserét követően közös közleményben adták tud­tára a világnak, hogy egy­ségesek vagyunk. Nekünk magyaroknak ez a parányi ország az otthonunk, s csakis az egész részeként boldogulhatunk, csakis a szocialista közösség egysé­ge révén lehetünk képesek megőrizni békénket, vív­mányainkat. Azt persze eddig is tud­tuk, hogy a szocialista kö­zösség testvérpártjai szük­ségképpen, és mindenek­előtt a béke következetes hítved, de megnyugvással tölthet el bennünket, hogy a moszkvai tanácskozás résztvevőinek véleménye a békét * veszélyeztető erők megítélésében, e veszélyez­tetés módozatainak értéke­lésében, s az ebből fakadó következtetések tekinteté­ben is egyezett. Ilyen kö­vetkeztetés, hogy a béke megőrzésének, a biztonság megszilárdításénak vitatha­tatlanul fő tényezője maga a szocialista közösség, amely azonban nem nél­külözheti ebben a küzde­lemben a fejlett tőkés és a fejlődő országokban műkö­dő testvérpártok tevékeny­ségét, sem pedig a békés egymás mellett élésért és a nemzeti függetlenségért har­coló, el nem kötelezett moz­galom befolyását, hatalmas erejét. Nekünk is árthat, ha vi­lágnézeti, politikai véle­ménykülönbségek miatt nem szorgalmazzuk a pár­beszédet. A másokkal váló együttműködési szándék­nak kell ma jellemeznie a szocialista gyakorlatot. És ha jól meggondoljuk, a testvérpártok közös közle­ménye sem jelez egyebet, • mint hogy ebben a vészter­hes világban a béke köz»6' esély. Import Csehszlovákiából - Jugoszláviából Mi várható a bútorboltokban? Jobban igazodni a vásárlókhoz Mint a Faipari Tudomá­nyos Egyesület hét végén befejeződött kétnapos egri konferenciáján is megállapí­tották: az iparban az elmúlt esztendőkben végrehajtott nagyarányú korszerűsítések rekonstrukciók ellenére sincs még minden rendben a bútorok gyártásában, forgal­mazásában. A termékek stílusa, tulajdonsága, funk­ciója nagyon keveset válto­zott. Hiányzik a kellő variá­ció, a szekrénysorok, garni­túrák meglehetősen sűrűn „visszaköszönnek” jártunk- ban-keltünkben. bajok van­nak a minőséggel. S mi várható a továbbiak­ban? Nos — ahogyan dr. Csap­iár Gábor, a BÚTORÉRT vé- zérigazgató-helyettese elmon­dotta —, az üzemek termé­szetesen megpróbálnak job­ban igazodni a vásárlóhoz, kifogástalanabb, a kisebb alapterületű Igkások beren­dezésére is megfelelőbb bú­torokat gyártani. Az eddigi­nél nagyobb gondot iparkod­nak fordítani az alkatrészek készítésére, összeszerelésére — nem utolsósorban pedig a szállítók, s a kereskedők is gondosabb munkára törek­szenek. Fokozottabb szerepet kap a gyártásközi ellenőrzés, jobban vigyáznak a készter­mék állapotára, nagyobb fi­gyelmet fordítanak a mégis adódó hibák kijavítására, a kárügyek gyorsabb intézé­siére. A hazai bútor-kiskereske­delem a jövő évben az idei­vel megközelítőleg azonos, összesen 11,4 milliárd forint körüli értékesítéssel számol. A gyártásban új kötő- és szerelékanyagok felhaszná­lása várható, ami önmagá­ban js friss színt vihet pél­dául a szekrénysorokba. Ja­vulás várható a rusztikus és stílbútorok termelésében Például a Zala Bútorgyár a nagyobb vállalatok közül is vállalkozik olyan, a stíl­hez közelálló darabok, együttesek előállítására, ame­lyek a legkorszerűbb lakás­építésék mellett sem okoz­nak különösebb gondot a szép lakás kialakításában. A kilátások szerint a ' kereske­delem az eddiginél jobban számíthat a szövetkezeti iparra is, elsősorban kis szériás stílgarnitúrákbői', kis­bútorokiból. Ha nehezen megy is, azon lesznek, hogy a nagyon ke­resett elemeg bútorokból legalább valamivel jobban kielégíthessék az érdeklő­dést; a hazai termelést — várhatóan Csehszlovákiából és Jugoszláviából étkező — külföldi gyártmányokkal, te­gyék választékosabbá. Tágas „zsibongók" — háromszáz adagos konyha — úttörőszobák — új tornaterem - hobbikért - szeptemberben szól a csengő Új gyógypedagógiai intézet épül Egerben Hófehér falak, tűzpiros aj­tók, ablakok, tágas „zsibon­gók”, korszerű eszközökkel felszerelt tantermek, kényel­mes hálószobák, sportpálya, játszóterek — ilyen lesz a megye új gyógypedagógiai intézete, amely a jövő tan­évtől nyitja meg kapuit. Egerben, a jelenlegi Ki­segítő, Foglalkoztató Isko­lában kétszázhuszonhat gye­rek tanul. Az intézményhez tartozó nevelőotthonban a vidékiek — összesen 160-an — laknak. A többiek a me­gyeszékhelyről és környéké­ről járnak be nap mint nap az iskoláiba. Grónás Imréné, a megyei művelődésügyi osztály gyógypedagógiai elő­adója elmondta, hogy nem kevés azoknak a rászoruló általános Iskolásoknak a száma, akiknek nevelőott­honi felvételét helyhiány miatt évek óta vissza kell utasítaniuk, őket a közsé­gükben lévő tanítók korre­petálják heti hat órában. A megyében tizenegy község­ben van úgynevezett kise­gítő osztály. Szükség van te­jhát egy nagyobb iskolára és nevelőotthonra, mivel a mostani már korszerűtlen, bővítése és felújítása igen költséges. így született meg korábban egy új oktatási intézmény építésének gon­dolata, melyet az Oktatási Minisztérium, mint beru­házó jóváhagyott. A Köz- - épülettervező Vállalat lelkes mémökgárdája készí­tette a terveket és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói két évvel ezelőtt kezdték meg az ala­pok lerakását. A Gyermek- város szomszédságában lévő hatalmas, 29 ezer négyzet- méteres területen már áll­nak az épületek, melyekben Tóth Imre építésvezető ka­lauzolt bennünket: — Az összekötő folyosó­kon — ahol a gyerekek el­juthatnak egyik épületből a másikba anélkül, hogy kilép­nének az ajtón — most még nehéz eligazodni. Az „A” épületben lesz a kisegítő, a „B” szárnyban a foglalkoz­tató iskola és a nevelőott­hon. A harmadik pavilon­ban találjuk az étkezőt, a háromszáz adagos konyhát, a tornatermet, a mosodát. Különböző műhelytermek, szertárak, könyvtár és úttö­rőszobák teszik otthonossá az iskolát. Brigádjaink fe­gyelmezetten dolgoznak, és meg kell említenem kőmű­ves, víz- és fűtésszerelő szakmunkástanulóinkat is, akik „mesterhez” méltóan szorgoskodnak. Ha az épü­lettel kívül-belül elkészü­lünk, folytatjuk a röplabda- és a kézilabdapályával, a játszóparkokkal. A szórako­zás, a pihenés és a tested­zés mellett alkalmuk lesz az ittlakóknak a kertészkedés­re is. Tízezer négyzetméte­ren alakítunk ki a diákok­nak „hobbikertet”. Úgy ter­vezzük, és ez a szerződé­sünkben is így szerepel, hogy a következő év máju­sától folyamatosan beren­dezkedünk, a nyáron elké­szülnek a virágos parkok, és aztán szeptemberben meg­szólalhat a csengő... Ren­geteg munkánk van még, de ígérhetem, hogy a tanévkez­dés rajtunk építőkön nem fog múlni. A Rozsnának nevezett hegyoldalban e télen 900 köbméter ér­téktelen cserfát vág ki Bazsó Márton és Vas Gyula; tűzifá­nak valót Elszomorodott az idő — megkezdődött a favágás. No­ha a fakitermelés az utóbbi időben már nemigen nevez­hető téli szezonmunkának, a munkacsúcs ennek ellenére a november—március közötti időszakra esik. A hagyomá­nyos időszakban a hagyomá­nyos. módszerekkel végzi a tarvágást a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pa- rádfürdői erdészetének Kbs- suth brigádja, mert a mere­dek hegyoldalon a gépek nem boldogulnának. Itt is van böngészés! Az erdőgazdaság számára nem hasznosítható hulladékot köbméterenként 215 forintért takarítják el a környékbeli­ek — képünkön Kékesi György, Jurecska János és Jurecska Ferenc. Kevesebb a gond a fahiánnyal küzdő TÜZÉP-telepeken (Fotó: Kőhidi Imre) Farkas Dezső lovai igazi „terepjárók”, ügyesen lépdelnek a gallyak között, egész fatörzseket vontatva KÖZÉLETÜNK hírei A brit kormány meghívá­sára november 16—21. kö­zött látogatást tett London­ban Berecz János, . az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Berecz Jánost fogadta Lord Carrington külügymi­niszter. Berecz János londoni tar­tózkodása alatt — eléget tér ve a brit Munkáspárt meg­hívásának is — találkozott és véleménycserét folyta­tott Michael Foottal, a párt vezetőjével, valamint más vezető munkáspárti szemé­lyiségekkel. ★ November 18—20. között Budapesten tartotta 14. ülé­sét a magyar—román bel­kereskedelmi munkacsoport. Molnár Károly belkereske­delmi miniszterhelyettes és román partnere Dumitru Petrescu első miniszterhe­lyettes megállapította, hogy az 1981. évi áruforgalmi elő­irányzatok teljesültek, így ebben az évben több mint 700 millió forint értékű ro­mán fogyasztási cikket im­portál a belkereskedelem azonos értékű export elle­nében. ★ Korcsog András művelő­dési államtitkár meghívása alapján november 19—21. között hazánkban járt az al­gériai felsőoktatási és tudo­mányos kutatási miniszté­rium delegációja, Mustafa Boukari államtitkár vezeté­sével. A küldöttség a Mű­velődési és az Egészségügyi Minisztériumban, továbbá az illetékes külkereskedelmi vállalatoknál tárgyalt a ma­gyar—algériai oktatási együttműködés fejlesztéséről. 4r Veress Péter külkereske­delmi miniszter, aki Mal­colm Baldrige kereskedelmi miniszter meghívására lá­togatást tett az Egyesült Ál­lamokban, szombaton haza­érkezett. A külkereskedelmi miniszter megbeszéléseket folytatott partnerével, va­lamint J. Block mezőgazda- sági miniszterrel és M. Ra- shish külügyminiszter-helyet­tessel. Áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetét és a további fejlesztés kilátásait.

Next

/
Thumbnails
Contents