Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-20 / 272. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 20., péntek 3 A párt szövetségi politikája Heves megyében 1956—1962. ív. 1957. folyamán a párt irányításával újjászerveződött a megyei nőmozgalom. Megalakult a megyei nőtanács, majd a járási-városi és a helyi nőtanácsok. Ennek jelentősége különösen megnövekedett a kollektivizálás után. A megyei nőtanácsok S kezdeményezésére létrehoz. ták a szövetkezeti nőbizottsá- i gokat. Ezeknek nagyon komoly szerepe volt a nők munkára való mozgósításában és különféle akciók elindításában. Például a baromi itenyés ztés. A szövetségi politika új alapokra való helyezésének elsődleges tényezője a munkásosztály sorainak rendezése volt. Ugyanis enélkül lehetetlen lett volna minden további lépés az osztályok és rétegek közötti szövetség, a munkásosztály vezető szerepe érvényesítésének irányába. A szocializmus építésének - éveiben a szocialista iparosítással párhuzamosan növekedett megyénkben a munkásosztály létszáma. 1955- ben 17 400 fő dolgozott a szocialista iparban. Ez a szám 1962-re 23 400 ; főre emelkedett. Az ellenforradalom igyekezett lejáratni a munkás- osztályt. Az ellenséges erők kétségbe vonták a munkás- osztály vezető szerepének jo. gosságát, vitatták a vezetésre való alkalmasságát. Az ellenforradalom leverése után ’ ezért a pártnak szívós harcot kellett folytatnia a munkásosztály vezető szerepe el.' ismertetéséért, annak bizonyításáért. A harc során nemcsak ezekkel a jobboldali né- * zetakkel kellett megküzdeni, j hanem balos, szektás jelenségekkel is. Petőfibányán például az volt a vélemény, hogy „A munkásosztály vezető szerepe csak úgy biztosított, ha a vezetők munkáskáderek és párttagok.” Do- moszlón azt mondták; „Náluk a községben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe, mert a tsz-elnök gyári munkás, a tanácselnök pedig szobaifestő.” Az ilyen példákat még tovább lehetne sorolni. A párt bizalommal fordult megyénk munkásaihoz. Az ellenforradalom sikeres leverése főként a munkássághoz való szoros kapcsolatnak köszönhető. Ez magával hozta, hogy a párton belül az ipari munkások aránya 1962-re 42,9 százalékra növekedett. A párt a munkásosztályt a [helyzete javítását szolgáló intézkedések sorozatával segítette. A munkásosztály helyzetének további javításában megyénkben is alapvető szerepe volt a Központi Bizottság 1958-as októberi, a munkásosztály helyzetéről szóló határozata végrehajtásának. Ennek megvalósítására vonatkozóan a megyei párt-végrehajtóbizottság 1959. január 13-án fogadott el intézkedési tervet. A határozat végrehajtásának eredményeképpen megyénkben javult a munkáslakta vidékek áruellátása, növekedtek a szociális és kulturális célú összegek. Sok munkás fogott hozzá szakmai képzéséhez és továbbképzéséhez. A munkásosztály életszínvonal-emelkedésének elsődleges tényezője a béremelkedés volt. 1957-ben a párt javaslatára olyan helyzetben emelték a fizikai munkások, a műszaki dolgozok és az alkalmazottak bérét, amikor az ország még ki sem heverte az ellenforradalom okozta gazdasági károkat. Ezt követően a béremelés szinte folyamatos volt. 1959-foen 1955-höz viszonyítva a fizikai munkások havi bére 400, a műszaki dolgozóké 500, az alkalmazottaké pedig 300 forinttal volt több megyénk-« ben. A munkásság jövedelmének növekedéséhez jelentősen hozzájárult az 1957-től bevezetett nyereségrészesedés. 1957-ben mintegy 17 millió, 1958-ban 19 millió forintot fizettek ki ilyen címen a meglye munkásainak. Ez 16—24 napi keresetnek felelt meg. Az életszínvonal emelkedéséhez hozzájárult a munkásság étkezési hozzájárulása, a szociális és kulturális beruházások, és a munkás- szállítás is. Például a megye bányászainak 70 százalékát gépkocsival szállították munkahelyére. Megyénkben ekkor már 28 munkásszállás volt. Csak 1958-iban 30 millió forintot költöttek munkáslakások építésére. Növekedett a munkásság kulturális színvonala is. Ezt szolgálták a munkásakadémiák is. Míg 1958-ban csak néhány munkásakadémiát szerveztek, addig 1962-ben már 51 ilyen tanfolyam működött a megyében: A munkásság érdekében hozott sokrétű intézkedések, életszínvonaluk emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy a megye munkásságának túlnyomó többsége egyetértett a párt politikájával. Ez kifejezésre jutott mindenekelőtt a javúló termelési eredményekben. 1957 végén a megye ipari termelése 8 százalékkal haladta meg az 1955- ös szintet. 1958-ban a termelés lendülete tovább fokozódott, s ennek eredményeképpen a szocialista ipar teljes termelése 18 százalékkal növekedett 1955-höz képest, s mintegy 4-szerese volt az 1950. évinek, örvendetesen emelkedett a termelékenység is. 1962-tben a termelékenység már 22 százalékkal haladta meg az 1958-as szintet. A megye munkássága eredményesen hajtotta végre a Központi Bizottság 1959. márciusi határozatának követelményeit. 1959. első felében 15 százalékkal volt magasabb a termelés, mint 1958. első félévében. 1956. ősze, s 1959. ősze között, 2,5 év alatt 15 üzem érte el az élüzem címet A SZOT és a Minisztertanács Vörös ván- dorzászlaját 4 üzem kapta meg. 569 ipari munkás Kiváló dolgozó jelvényt, 943-an pedig oklevelet kapott. (Folytatjuk) Szecskó Károly Együttműködési megállapodás öt évre sízóIó együttműködési megállapodást kötött csütörtökön a Közalkalmazottak Szakszervezete és a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai és számítás^ technikai szakterületek dolgozódnak sajátos szakmai és érdekvédelmi feladatai megoldásának együttes elősegítésére, az állami és a szak- szervezeti szervek munkakapcsolatainak továbbfejlesztésére. A megállapodást Nyitrad Ferefncné államtitkár, a KSH elnöke és Prie- szol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára írta alá. Cukrot, diót, mogyorót Rejteget a zsákja?,.. Almasor, Mandarinsor, Derby és Fabulonösszeállítás- ajándékcsomagok samponnal, habfürdővel, szappanokkal, spray-vel. Névnapokra is ajánlják a gyöngyösi nagyker. KISZ-esei. Társadalmi munkában állítják össze, és szállítják a boltokba az eredeti áruösszeállításokat — újságolta Magyar Lászlóné Télapó zsákjának tartalmát nem ismerjük, de azt már összegezhetjük: az ünnepekre kerül boltjainkba minden jó. Az Élelmiszer-és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat gyöngyösi lerakaitá- ban elmondták, hogy a tavalyinál mintegy nyolcadával több karácsonyi árul küldtek szét az ünnepekre a megye boltjaiba — és még ez sem biztos, hogy elegendő lesz! A téli édességek közül mikulásfigurákból, csokicsizmákból 18 tonna, szaloncukorból 96 tonna (csáknem 10 vagonnyi!) étkezett, és utazott rögtön tovább a boltokba. Sokkal több, mintegy 35 tonna ebből a zselés, fáravaló, mégis bizonytalanok a kereskedők, hogy elég lesz-e mindez? Hiszen minden a kapható fenyők & hosszától függ... Az i talok közül a sláger a pezsgő. Nem tévedés: harminc (!1 féle kapható a nemes italból, köztük az újak, a gyümölcsből készültek. Mindebből 40 ezer magyar, 12 ezer szovjet és bolgár palackot „tároltak be” —, és csak a megye felét látják el Gyöngyösről... Martini viszont „csak” 600 üveg érkezett, és vodkából is kevesebb lesz. A lengyel vodkát csehszlovák gyártmányúak váltják fel átmenetileg. Az ínyencségek kedvelőit nem tudjuk megörvendeztetni: a polipkonzerv. a kagyló, a kaviár, az ajófcagyűrű és a tőkehalmáj ezentúl is csak véletlenszerűen bukkanhat fel. Ritka látvány, de szép; ötezer kiló banán egy platón. Akik hozzák az etiléngázos hatvani érlelőből: Banya Béla túravezető és Réti János rakodó Kevés a díszdoboz is bonbonból, csokoládéból. Helyette ajánlják a Gyöngyösön összeállított ajándékcsomagokat. Ezeket igény szerint szállítják a boltokba, külön kiskocsikkal, Erzsébet, Katalin napra — és az ünnepekre is. Déliigyümölcsből az elmúlt évihez hasonlatos helyzet várható. Grape fruit mindig van, banánból eddig 54 tonna került a boltokba', szigorú, de igazságos elosztással. Heti egy kamion jelenti az utánpótlást, öt tonnával. A kubai narancs egykét napon belül megérkezik, december közepén más szállítók is ígértek nagyobb mennyiségeket. Mandarin: csak samponban; fügét is csak mutatni tudnak. Hosz- szú évek óta ugyanis csak a kisihatárforgalom keretei között jut be az országba, kis mennyiség, Szegedre, Pécsre. Kevesebb lesz a tavalyinál — és az is csak decemberben — az iraki datolya. Egy heti átmeneti hiány után megérkezett viszont Izraelből a „citromgyorssegély”. Török és argentin szállítmányokat is várnak még, így az influenzajárvány előtt mindenki hozzájuthat a kellő „gyógyszeradaghoz”. Ez a helyzet a téli szezoncikkekből — tessék keresni ! (kőhídLi) Egy részét helyben Nem tanács — hivatal Azt mondjuk járás és megjelenik előttünk egy valamiféle területi egység, amihez községek tartoznak. Azt mondjuk: gyöngyösi járás és gondolatban Selyptől Vécsig, a Mátrából az Alföldig járhatjuk be térségeit. Lehet ezt a sokféleséget valamiféle rendező elv szerint valóban együvé tartozó tájnak tekinteni? — Gazdaságilag, földrajzilag és néprajzilag is ösz- szetartozó, meg nem osztható ez a terület — oszlatja el kétkedésünket Szekszi- us Mihály, a járási hivatal elnöke. — Bár több mint húsz községet foglal magába, nem tartozik az ország nagyobb járásai közé. De hát mitől járás ma a járás? A leértékelt mindenhatóság Történelmi múltunk öröksége a járás. Egy kis köny- nyelműséggel azt is állíthatnánk, nem attól lett valamivé, mert valamiféle természeti tényező megszabta a határait, hanem attól, hogy a székhelyén hajdan ott intézkedett a „hatalom”. Minden „jó” és „rossz” onnan indult el. Az egyes ember egész sorsát onnan figyelték és irányították. Valaha a rossz emlékű szolgabíróságon majd az új rendünkben a járási tanácsnál. Persze, ég és fold a különbség a két szerv között, de mindenhatósága szempontjából — egv és ugyanaz. A falu — egy kis túlzással — lélegzetet sem vehetett a járás jóváhagyása nélkül. — Amióta hivatal lettünk, fokozatosan átadtuk a jogköröket a helyi tanácsoknak. Legutóbb például Do- moszló székhellyel a környező Kisnána, Márkáz és Vécs kapott a megyei tanács végrehajtó bizottságától elsőfokú építésügyi' hatáskört. — Ez a folyamat azt sugallja, hogy a járás előbb, utóbb megszűnik? — Nem lehet más a következménye, de az is bizonyos, hogy időben ez ma még korai volna. — Amióta megszűnt a járási tanács, változott-e a hivatal dolgozóinak a létszáma? — Méghozzá jelentős mértékben. Ma a valamikori személyzeti állománynak csak a fele található itt. Kedvünk lenne azt mondani: végre egy átszervezés, amely után nem nőtt a korábbi létszám. Az a bizonyos statisztika Mintha turáni átok lenne rajtunk, mindenből és mindenről statisztikát csinálunk. Ez még hagyján. De az így kapott adatokat mindig felhasználjuk bizo- zonyítéknak. Lássuk! Tudni akarják, mennyire érdeklődik a falvak lakossága a saját sorsa iránt? Tessék fellapozni a kimutatást és kiderül hogy az utóbbi négy évben növekvő számban szerveztek falugyűléseket, amelyek közül az 1979- es összejöveteleket látogatták a leginkább, a hozzászólók pedig 1978-ban voltak a legtöbben. És — láss csodát! — mindegyikük több közérdekű javaslattal rukkolt elő. Tehát nem csak eggyel. És ugyancsak tehát: nem holmi egyéni ügyekkel untatták egymást. De azt is elárulja nekünk a táblázatok számoszlopa, hogy a községek választott testületéi a leggyakrabban a .pénzzel és a művelődés^ üggyel bíbelődtek. Talán azért, mert forintokból feléjük sincs soha sem elegendő, a pedagógiához pedig nálunk mindenki ért. Akárcsak a focihoz. Félre a csipkelődéssel! A statisztika mégiscsak jelez valahait. Nemcsak tényeket sorol fel, hanem tendenciákat, mozgásirányokat, súlypontokat is sár kosit. Érdemes rá odafigyelni. Felügyelet, de... Vannak ügyek, amelyeket ma is a járási hivatal szak- igazgatási szervei intéznek. A tennivalók zöime azonban a községi tanácsokra vár. A járás pedig ezekben— ? ■— Segít, szakmai tanácsot ad, de nem intézkedik — mondja a járási hivatal elnöke. — Még csak nem is utasíthatjuk a helyi tanácsot akkor sem, ha olyan határozatot hozott, amely valami miatt nem egyeztethető össze érvényes rendelet« nkkel, törvényeinkkel. — Tehát tévedhet a községi tanács is? — Nemcsak a döntésre jogosultak szakmai felkészültségén múlik ez, hanem olykor csupán a figyelmetlenségen is. — Mennyire hatékony a személyzeti munka, a káderfejlesztés? Jut itt az eszünkbe. — ügy is mondhatnám: napra kész. De azt is: holnapra is kész. Tehát a „tartalékokkal” is rendelkezünk. — Tudják is a tartalékok, hogy mire szemelték ki őket? — Általában igen. Hiszen előzőén beszélgetünk velük, érdeklődünk irántuk, kérjük az illetékes pártszervek véleményét is. Adott esetben azt is közöljük, az illetővel, hogy milyen jövő előtt áll. — Előfordul. hogy mégis „máshonnan" hoznak vezetőt? — Hogyne! Nemrég is megtörtént, hogy az egyik községben az a személy, aki ott szerepelt a fejlesztési tervünkben, megváltoztatta életmódját, a munkáját elhanyagolta, tehát.., ? Igaz, Abasáron gyöngyösi lakos került vezető tisztségbe de ő odavaló születésű. Hazai. Egyszóval: minden az emberen múlik. Az is, milyen döntések születnek a tanácsnál és az is, kik kerülnek a káderiprognamba. Még javítani kell Ha csak azt a már idézett statisztikát néznénk, az is elárulná hogy mekkora különbség van tanácselnök és tanácselnök között. Például szakmai felkészültségben, politikai végzettségben, általános műveltségben. Ezért is kell egyelőre a járási hivatal, amelynek szakemberei tanácsot is tudnak adni. Például arra, hogy az ügyintézést mindig komolyan kell venni. Az ajtón kopogtatókat be kell engedni és meg kell hallgatni őket. Ha valamiben döntöttünk, érthetően és megfelelően indokoljuk is meg. Akinek joga van á-t vagy b-t mondani, annak ismernie kell azokat a rendeleteket is, amelyek alapján így vagy úgy szól. Furcsa módon elnézőek vagyunk olyankor, amikor pedig bírságolni kellene, például szabálysértés miatt. Azt sem menti semmi, hogy egyre több az engedély nélküli építkezés. Például a markazi tó környékén, ahogy ez is megállapítható az írásbeli dokumentumok alapján. Hogy mindezt a községi hatóságoknak lehet címezni az igaz, de nem mentes a felelősség alól a járási hivatal sem. Mert neki az a kötelessége, hogy észrevegye azt, amit a helybeliek nem látnak meg. És ha már észrevette ne hagyja úgy. Amiből az is kiderük hogy bár járás ma már nem tanácsi szerv, hanem hivatal, de egyelőre — nélkülözhetetlen. Hogy meddig? Amíg annyira meg nem erősíti tudásban a községi tanácsokat, hogy nyugodtan rájuk bízhasson minden ügyes-bajos dolgot. G. Molnár Ferenc
