Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-20 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Export és minőség A külkereskedelemben néha humorosnak tűnő dolgok történnek: meg. Bizonyára olvasóink közül is sokan emlékeznek arra az esetre — igaz, hogy ez már szerencsére régen volit —, amikor egy afrikai országiba három hókotrót exportáltunk. S lett belőle hatalmas méretű levelezés, mikorra tisztázódott, hogy tévedés történt. Tévedés — hiszen az afrikaiak soha életükben nem láttak még hókotrót —, mdnék is kellene nekik —, de többnyire még havat sem. Régen vélt, legyimthet bárki, szerencsére ma már nem történnek ilyen esetek. Ilyenek nem. De azért előfordult nem is olyan régen — külkereskedő ismerősöm mondta —, hogy az őszre kért tétíkafoát csupán húsvét táján érkezett a megrendelő országba. Ahonnan aztán visszaküldték az egészet a feladónak, megírva, hogy tavasszal általában náluk sem télika- bátban járnak az emberek. Vágy egy másik példa: egyik afrikai ország karnevált készült rendezni, s a színes kelméket, kellékeket egy magyar cégtől rendelték meg. A cég mindent le is szállított —, de három nappal a karnevál után. A példákat lehetne sorolni tovább, a humorosnak tűnő esetek sajnos még ma sem egyediek Mondom humorosnak tűnő, mert hiszen akkor már elmegy az ember kedve a nevetéstől, ha kiderül, hogy az ilyen üzletek milyen hatalmas károkat okoznak népgazdaságunknak. Évente mintegy 7—800 millió forintra rúg az a kár, amely a késedelmes szállításokból, az áruk visszaküldéséből, a nem kellő minőségű exportcikkek révén, vagy a leárazásból, az útfcözíben.i meghibásodásoktól keletkezik. Az összes magyar export" ' forgalomhoz viszonyítva ez az összeg nem túl nagy, de ha már úgy számolunk, hogy évente egy-egy közepes nagyságú városunk ötéves fejlesztési alapja tű- "nik el, akkor mégis azt kell mondanunk, hegy nagy kár ez. Azért is, mert hiszen nem többről van szó, minthogy az adott szállítmány időben útrakeljen, megfelelően be legyen csomagolva és időben a helyére is érkezzen. Vagy: végezzen jó munkát a minőségellenőrző csoport, s ne engedjen ki selejt árut külföldre. Naponta esik szó arról, hogy egyre jobban kötődünk a világpiachoz, termékeink mind nagyobb hányada kerül külföldre. Azt is tudja ma már mindenki — az átlagemberis, nem csupán a szakember hogy 'külföldön csakis a kifogástalan minőségű, tetszetősen csomagolt, jól reklámozott termékek a kelendőek. Nyilvánvaló, hogy eztt különösen azoknak fontos tudni, akik gyáruk, Ü2»mük termékeivel a világpiacon akarnak megélni. Mindannyiunk érdekében és hasznára. Kaposi Levente . Tájékoztató „szűkebb hazánk” életéről - Városnézés Egerben — Üzemi aktívaértekezlet Bélapátfalván Sarlós István megyénkben Sarlós István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön délelőtt Heves megyébe látogatott. Útjának első állomásán, a megyei pártbizottságon, Vaskó Mihály, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, köszöntötte, tájékoztatta a vendéget gazdasági, politikai életünkről Marko- vics Ferencnek, a megyei tanács elnökének, Barta Alajosnak és Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárainak. Mészáros Albert- nek, a HNF megyei bizottsága titkárának, valamint Schmidt Rezsőnek, a városi pártbizottság első titkárának társaságában. Mint ennek során — egyebek mellett — elhangzott: iparunk termelése az idén várhatóan az országos átlagnál erőteljesebben növekszik, kedvezőek a szervezeti változások, megnyugtató az export fejlődé- se. Remekelnek a visontai szénbányászok, takarékosabban dolgozik a Gagarin Hőerőmű, de gondok is akadnak, ' például a könnyűiparban, a kivitelező építő szakmában. Mezőgazdaságunk már változatosabb képet mutat. Sajnos, kenyérgabonából, különösen pedig szőlőből tekintélyesek a veszteségeink — nagyrészt a kedvezőtlen időjárás miatt, több esetben pedig a szakszerű munka hiányának következtében. Viszont szépnek mondható a zöldségfélék hozatna, a burgonya- és a napraforgótermés, a cukorrépa-betakarítás eredménye, az almaszüret s az állattenyésztés tapasztalatai is fölülmúlják a tervezettet. Megfelelő a politikai hangulat, a közvélemény megnyugtatással vette tudomásul, hogy a társadalmi élet területén az utóbbi esztendőben feltárt hibák kijavítása megkezdődött, vagy már meg is történt, s a vétkesek felelősségre vonása sem maradt el. A mozgalmi munka soron levő kiemelkedő eseményei a beszámoló párttaggyűlések, amelyek községeinktől városainkig komoly felelősségérzetről, igyekezet, ről tesznek tanúságot. A tájékoztató után Sarlós István kötetlen eszmecserén váltott gondolatokat vendéglátóival mindennapi életünk még számos más kérdéséről, majd rövid városnézésen vett részt a megye- székhelyen. Ez utóbbi alkalmával fölkereste a vármúzeumot, ahol Sarlós István tájékoztatóját tartja a bélapátfalvi aktíva- értekezleten dr. Bodó Sándor igazgató ismertette szervezetük tevékenységét, gondjait és terveit. Több más mellett elmondta, hogy céljuk a hazafias nevelés tekintélyes bázisát jelentő egri vár kizárólagos emlékhellyé tétele, s a tanács támogatásával átköltöztetni munkahelyeiket a Dobó téri volt minorita rend- ház épületébe, további állandó kiállításokat, bemutatókat is nyitván itt. Máris terjeszkedik, bővül a Mátra Múzeum, s remény van a hatvani, illetve hevesi intézmények jobb elhelyezésére is. Az igazgató beszámolóját követően dr. Sarlós István a kíséretében levő helyi és megyei vezetőkkel együtt megtekintette a nemrég felújított, s ismét megnyitott elegáns képtárat, majd a Magyarországon páratlan ikon- osztázzal büszkélkedő Szent Miklós görögkeleti ' szerb templomot, mindkét helyen kedves sorokat jegyezvén az emlékkönyvekbe. Egerből Bélapátfalva nagyközség még újnak mondható nagy cementgyárába vezetett az út és Habéra Lászlónak, a járási pártbizottság első titkárának társaságában Sas Kálmán igazgató, országgyűlési képviselő nyújtott bepillantást az üzem történetébe, a nagyberuházás krónikájába, az ipartelepen dolgozó csaknem ezeregyszáz ember hétköznapjaiba. Az igazgató, dr. Sarlós István érdeklődésére részletesebben is elemezte problémáikat, szólt erőfeszítéseikről, hangsúlyozván környezetvédelmi feladataikat, munkájukat is. A látogatók ezután közelebbről is megismerkedtek a gyárral, hosszasabban elidőztek a klimkerkemencéknél, a vezénylő teremben majd a csomagolóban. Délután dr. Sarlós István aktívaértekezleten találkozott a nagyközség képviselőivel, illetve a párt, a szakszervezet, a KISZ helyi tisztségviselőivel. A vendégeket, a gyűlés résztvevőit Korózs Miklós, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte, utána pedig a Politikai Bizottság tagja — a hozzá korábban eljuttatott kérdésekre választ adó — beszédet mondott. Időszerű kül- és belpolitikai témákat érintve szólt a lengyelországi helyzetről, eligazodni segített a világ egyéb eseményei között is, kitért országunk dolgaira. Tennivalóinkra emlékeztetve hangsúlyozta, hogy csakis úgy juthatunk még előbbre, többre, ha minden emberi munka értékét megbecsüljük, legjobb tudásunkat, iparkodásunkat nyújtván becsületet szerzünk magunknak mások, külföld előtt is. A magyar fiatalsággal foglalkozván kiemelte, hogy — mint más országokban is — értéke jelentősen függ környezetének alakító erejétől. Ügy kell hát élniük, dolgozniuk, példát mutatniuk az idősebbeknek, hogy az ifjabbak meríthessenek belőle. A késő délutáni órákban dr. Sarlós István a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásán fejezte be Heves megyei látogatását. Az emlékezetes, nagy filoxéra- járvány leküzdésére 1897- ben alapított hajdani vincellériskola jogutódjaként működő intézet munkatársai nevében Molnár János igazgató és Lengyel Miklósné kutató, pártalapszervezeti titkár tájékoztatta a vendégeket. Sok más mellett megtudhatta itt a látogató, hogy különösen az elmúlt 30 esztendő volt gyümölcsöző, hiszen nem kevesebb, mint 174 szőlőfajtajelöltet hoztak létre, 115 európai fajtával végeztek sikeres keresztezést, s közülük például tavaly nyolcat fogadtak el országos elterjesztésre. Sikeres a tudomány és a gyakorlat mindennapi kapcsolata, amit — a borkombináttal közösen — jelenleg a megye négyezer hektáros területén bizonyítanak az idén is: többet, jobbat adó egyedekkel. Végül — a búcsúzás előtt — bemutatták a vendégeknek az új szőlőfajták borait is. Gyóni Gyula A cementgyári gyűlés résztvevői (Fotó: Perl Márton) Hazánkba látogat Szpirosz Kiprianu Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeljövőben hazánkba látogat Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. (MTI) Megkezdődtek a magyar—osztrák tárgyalások A két tárgyalódelegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár vezeti A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja csütörtöki programját tiszteletadással kezdte: Budapesten a magyar és osztrák zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzás! ünnepségen az osztrák kormányfő kíséretében lévő személyiségekkel együtt jelen volt Randé Jenő, hazánk bécsi nagykövete. A program ezután az Országháziján folytatódott. A délelőtt megkezdődött magyar—osztrák hivatalos tár- gyalálsokon Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár vezeti a két tárgyadé csoportot. Az első munkaülés előtt a két kormányfő négy- szemközti megbeszélésen találkozott Lázár György dolgozószobájában. Ezután a Minisztertanács üléstermében folytatódott a tanácskozás, amelyen a két kormányfővel együtt részt vett magyar részről Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter, Török István külkereskedelmi és Kapolyi László ipari államtitkár, Szarka Károly külügyminiszterJhelyettes, Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete; osztrák részről Karl Lausecker közlekedési miniszter, Theodor Kery, Burgenland tartományfőnöke, Heinz Fischer nemzetgyűlési képviselő, az osztrák szocialista párti képviselők és szövetségi tanácsosok frakciójának * ügyvezető elnöke, Friedrich Peter nemzetgyűlési képviselő, az Osztrák Szabadság Párt nemzetgyűlési frakciójának vezetője, Otto Gatscha, a kancellári hiva- áMamosított ipar szekciójá- tal gazdasági koordináció és nak vezetője, Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete, továbbá mindkét tárgyaló csoportban helyet foglaltak más vezető szakemberek is. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson behatóan elemezték a két ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt években is kedvező alakulását, a gazdasági együttműködés eddig elért eredményeit, fejlesztésének újabb lehetőségeit és áttekintették a nemzetközi élet főbb kérdéseit. Jövőre már szakközépiskolai osztály is Szőlészeket és gyümölcskertészeket képeznek Egerben Az MSZMP Heves megyei és Eger városi Bizottságának, valamint Heves megye Tanácsának kezdeményezésére az idén szeptembertől újjal gyarapodott az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben szerezhető szakmák száma. A Művelődési Minisztérium engedélyezte, hogy a budapesti Soós István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett bori ben. A nagy múltú történelmi borvidék központjában egyébként is régi hagyományai vannak a borászképzésnek, hiszen a mai szakmunkásképzés valamikori elődje, a Vincellériskola, az ország különböző részében levő üzemeknek adott egykor szakembereket. Tulajdonképpen ezt a régi hagyományt felújítva, korszerű alapokon kezdték meg ősszel Egerben a leendő borászok oktatását. Huszonnyolc fős osztály indult, zömmel Heves megyei gyerekekből, de vannak közöttük a szomszédos Borsod- Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyékből jöttek is. Hároméves képzést kapnak, és ez alatt megismerkednek a modern szőlőfeldolgozás, a borászati kémia alapjaival, a borkészítés technológiájával és eszközeivel. Az intézet együttműködési szerződést kötött az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági :kepzo osztályt indítson EgerKombináttal, melynek üzemeiben végzik a leendő szakmunkások gyakorlataikat. A kombinát szakoktatókkal segíti a tanulást, sőt, jelenleg az elméleti képzéshez is támogatást nyújt jól felkészült szakembereinek bevonásával. Három év után főleg Heves megye szőlős, illetve borfeldolgozó gazdaságaiban helyezkednek el, mint újdonsült szakmunkások. Oláh József, az egri szakiskola igazgatója érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a jövő év szeptemberétől a megyeszékhelyen szőlő-gyümölcs termelő szakközépiskolai osztályt is nyitnak, finnek célja lesz, hogy a szakmunkásképzést magasabb színvonalra emelje. Vagyis az eddigi három helyett négyéves képzés alatt nemcsak szőlő-gyümölcs kertész szakmunkás-bizonyítványt, hanem ezzel együtt érettségi bizonyítványt is kapnak majd a jelentkező fiatalok.
