Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november T9., csütörtök 3 A párt szövetségi politikája Heves megyében 1956iii. A megújhodott szakszervezetek eredményesen látták el az 1956. előtt lebecsült érdekvédelmi munkát, egyre többet foglalkoztak a dolgozók kommunista nevelésével. Sablonoktól mentesen szervezték a szocialista versenymozgalmat. A párt VII. kongresszusának tiszteletére indított verseny vállalásainak értéke mintegy 200 millió forint volt. Ismét fellendült az újítómozgalom. Például 1959. első felében mintegy 931 újítást adtak be. Ezek közül legjelentősebb volt a Mátravidéki Szénbányászati TRÖSZT pajzsos szénfejtése, mellyel jelentős bányafamegtakarítást, s a termelékenység mintegy 30 százalékos növelését érték el. Ebben az időszakban kezdett kibontakozni a szocialista brigádmozgalom. A VII. párt- kongresszus időszakában mintegy 20 brigád harcolt a szocialista címért. A szak- szervezetek egyre nagyobb szerepet vállaltak az üzemi demokrácia kibontakoztatásában is. A párt újjászerveződésétől kezdve fontos elvként kezelte az ifjúság kérdését. Ifjúságunk legjobbjai — elsősorban az ifjú munkások — már hetekkel a KISZ zászló- bontása előtt felvetették, sőt követelték, olyan egységes ifjúsági szervezet létrehozását, amely jellegében és nevében is kommunista. Ilyen előzmények után ke. rült sor az Ideiglenes Központi Bizottság 1957-es már- : ciusi ülésére, amely kezdeményezte a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakítását. A KISZ 1957. március 21-i zászlóbontását megyénk fiataljainak jelentős része nagy örömmel fogadta. Már március 15-én megalakult a KISZ megyei szervező bizottsága. Ezt követte a járási és a városi szervező bizottságok létrehozása. Nemcsak az üzemekben, hanem a falvakban és az iskolákban is elég gyorsan ment a KlSZ-alapszerveze- tek megalakítása. A zászló- bontást követő két hónap alatt megyénkben több mint 100 alapszervezet tevékenykedett, csaknem 4000 taggal. A taglétszám jelentős részét munkásfiatalok alkották. A KISZ-szervezetek munkájukkal élen jártak az üzemek és községek életében, s lelkesen vállaltak társadalmi munkát. A szocialista brigádok példájára üzemi ifjúsági brigádokat szerveztek, megindították „Az ifjúság a szocializmusért mozgalmat”. 1960-ban 14 000 fiatal, 1962. végén pedig már 25 000 fiatal vett részt ebben a mozgalomban. A fiatalok különféle termelési mozgalmak keretében 1958-ban mintegy 6 millió, 1959. első felében mintegy 5 millió 700 ezer forintot takarítottak meg. A kommunista ifjúsági szervezetek lelkes és eredményes munkájukkal nagy tekintélyt vívtak ki az ifjúság körében. Ez hozzájárult a taglétszám növekedéséhez. 1959. őszén már több mint 11 ezer, 1962. őszén pedig több mint 22 000 tagja volt a megyei KlSZ-szervezetek- nek. A nemzeti egységért, a proletárdiktatúra tömegbázisának kiszélesítéséért, a párt befolyásának elmélyítéséért folytatott harc szükségessé tette a Hazafias Népfront új. jászervezését. 1957. óta a hazafias népfrontmozgalom fejlődésének új szakaszába lépett. A párt Politikai Bizottsága 1957. novemberi, a népfrontmozgalom megerősítéséről hozott határozata kimondotta, hogy a szocializmus építésének hazai körülményei között szükség van egy olyan erős népfrontmoz- galómra, amely a szocializ1962. mus építésének érdekében átfogja a társadalom osztályait és rétegeit. A népfrontmozgalom újjászervezése megyénkben országos viszonylatban is elsők között indult meg. A megyei népfrontelnökség 1957. februárjában ült össze először és felhívásában kiállt a párt és a kormány, a szocialista rendszer mellett, s elítélte az ellenforradalmat. A felhívás nyomán 1957. folyamán újjáalakult a népfrontelnökségek és .bizottságok jelentős része. Különösen a Politikai Bizottság említett 1957-es novemberi határozatáig a népfrontmunkát megyénkben is több hibás nézet akadályozta. Ezek egy része magában a mozgalomban jelentkezett. Egy ideig a népfrontbizottságok olyan feladatokat is el akartak látni, amely nem az ő feladatuk elsősorban. Ilyen volt például az ifjúság nevelésének kérdése, vagy a mezőgazdaság talpraállítása stb. Nem értették ekkor világosan, hogy a népfront legfontosabb feladata a szocializmushoz hű erők mozgósítása a párt által kitűzött feladatok megvalósítására. A népfront munkáját a kezdeti időszakban gátolta a vele szemben tanúsított bizalmatlanság is. A párttagok egy része ellenszenvvel fogadta a mozgalom újjászervezését, tartva attól, hogy a mozgalom az ellenséges elemek gyülekező helye lesz. A bizalmatlanság jele volt az is, hogy több helyep a párt- szervezetek az újjáalakult népfrontbizottságokba zömmel párttagokat küldtek, s azokban szám szerint kisebbségben maradtak a párton- kívüliek. Például Tarnaleie- szen. A Politikai Bizottság említett határozata egyre jobban megerősítette a megye párttagságában azt a tudatot, hogy a párt népfrontpolitikája nem valamiféle taktikázás, hanem annak felismerése, hogy a szocializmus nemcsak a párttagoknak, hanem az egész népnek épül. A pártirányítást jól segítette, hogy a népfrontbizottságokon belül sorra létrehozták az MSZMP-csoportokat. A megerősödő népfrontmozgalom a párt irányításával 1958 folyamán számos fontos akciót szervezett. Megszervezték például az agrártézisek vitáját. Mindenütt bekapcsolódtak a községfejlesztési tervek készítésébe és végrehajtásába. Ennek során több tízezer óra társadalmi munkát szervezett. Például Ecséden 300 000 forint értékű társadalmi munkával iskolát, Boldogon 80 000 forint értékű munkával utat, s villanyhálózatot építettek. Minden év augusztus 20-án a munkás-paraszt szövetség nevében munkásparaszt találkozókat szerveztek, ahol nagy tömegek vettek részt. 1958. december és 1961. eleje között a megyei népfrontmozgalom is fontos szerepet vállalt a mezőgazdaság kollektivizálásában és a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Ebben az időszakban a bizottságok tagjai részt vettek a réteg- és a kisgyűlések szervezésében, a házi agitációban. A megszilárdítás időszakában fő tevékenységük a közös munkára való mozgósítás segítése, szakelőadások, jogi propaganda és tapasztalatcserék szervezése volt. A megyei elnökség a MESZÖV-vel együtt kidolgozta a házi kertek és szórványgyümölcsösök növényvédelmi tervét, javaslatokat tett a megye öntözési lehetőségeinek jobb kihasználására. (Folytatjuk) Szecskó Károly Előny a termeléshez Egy gazdaság—tizenegy társulásban „Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, a hatékonyan működő termelési rendszereket, az anyagi és szellemi erők észszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat... ” (Az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból). A különböző társulásokban való részvétel komoly szakmai előnyöket jelent a Fű- zesabonyi Állami Gazdaságnak, Ezeket évről évre a gazdaságosabb, jövedelmezőbb termelés érdekében hasznosítják. Bíró Endre igazgató és Kiss Antal főkönyvelő az együttműködés történetét vázolta fel. Az alapítók között A füzesabonyiak már a hatvanas évek végén ott voltak a Nyékládiházán ma is működő MEZŐ PANEL Társulás megalakításánál. Azóta mezőgazdasági épü- letelemgyárrá fejlődött együttműködés az építkezések olcsóbb és folyamatosabb anyagellátását biztosítja. A füzesabonyiak kezdeményezésére épült például Egerben, a Csebokszári-la- kótelepen az állami gazdaságok mintaboltja, melyhez az építőelemeket a MEZŐPANEL szállította. A gazdaság 1974-ben csatlakozott a Mátravidéki Cukorgyárakkal közösen létrehozott Urebetin-társuláshoz. A résztvevők üzemet építettek Hatvanban és a cukorgyári melléktermékeket kar- bamididal keverve értékes hizlaló- és tejelőtakarmányokat készítenek. A füzesabonyi gazdaság azóta is élvezi ennek előnyeit, hiszen olcsón, jó minőségű és importfehérjét helyettesítő takarmányhoz jutnak. A gazdaság alapítója az ÁGKER-nek: az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Közös Vállalatának, Ez az ország állami gazdaságaiban termelt árukat: a vetőmagvaktól a borokon át a húsfélékig — értékesítik. A füzesabonyiak búza- és tavasai- árpa-magvakat, továbbá a telepeiken nevelt szarvasmarhát és sertést adnak el. A közös vállalat az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttel együttműködve részt vállal az exportból is. Emellett évenként képviseli az állami gazdaságokat, az áruértékesítési szerződések előkészítésénél. Négy falatozó a Mátrában Az ÁGKER-en belül működik az AGROMARK elnevezésű kiskereskedelmi társulás, melynek a füzesabonyiak is tagjai. Egerben üzletükkel főleg a megye- székhely húsellátásának javítására törekednek. A gazdaság tagja a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat által létrehozott állami gazdaságok élelrmszer-kiskeresked elmi társulásának. Egerben, a Csebokszári-lakótelepen üzletet, továbbá a Mátrában: Sástón, Mátraházán, Galyatetőn és Mátraszentimrén falatozót működtetnek. Céljuk az élelmiszer-választék bővítése borral, húsfélékkel és zöldségekkel. A füzesi- abonyiak húsüzemében harmincféle terméket készítenek, melyekkel az említett üzleteket is ellátják. A juhászat fejlesztésére alig három esztendeje működik a füzesabonyiak vezetésével létrehozott együttműködés. Ebben a besenyőtelki, az egerszalóki, a füzesabonyi Petőfi, a me- zőtárkányi, az ostorosi, a poroszlói, a sarudi, a pé- tervásári, az abasári és az erdőtelki termelőszövetkezet, a füzesabonyi és a Szilvásváradi Állami Gazdaság, valamint a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat vesz részt. A juhtenyésztés és tartás technológiájának tökéletesítésére a közös gyapjú- és húsértékesítésre törekednek. Az utóbbi időben közreműködésükkel javult a gyapjú hozama és minősége, valamint emelkedett a felvásárlási ára is. Ezenkívül létrehoztak egy gyapjúnyíró brigádot, amely rendszeres munkát végez a partnerüzemeknek. Kölcsönös segítség Füzesabony környékén A gazdaság kapcsolatba lépett a Szolnokon működő AGROCOOP állattenyésztési és takarmánygazdálkodási rendszerrel is. Elhatározták, hogy a tavaly üzemibe helyezett és óránként öttonna teljesítményű takarmánykeverő üzemükben tápokat készítenek, és ezekkel ellátják a társgazdaságokat. Az idén tavasszal az MSZMP Füzesabonyi Járási Bizottságának kezdeményezésére alakították meg a Füzesabonyban és környékén levő mezőgazdasági üzemek együttműködését. Ehhez az állami gazdaságon kívül a helyi Petőfi, továbbá a kerecsenül, az andornaktályai, a mezőszemerei. a besenyőtelki és a mezőtárkányi termelőszövetkezet csatlakozott. Céljuk, hogy egész esztendőn át segítséget nyújtsanak egymásnak szakmai tanácsadásban és gépek átadásában. Ennek előnyei már az idei aratáskor is megmutatkoztak a kombájnátcsoportosításnál. Most ősszel a gépeket, közösen felhasználva takarította be a megtermelt silókukoricát a Füzesabonyi Állami Gazdaság, a helyi Petőfi, valamint a besenyőtelki. Lenin Termelő- szövetkezet. Ugyanezt közösen végezték a mezőszeme- reiek, a mezötárkányiak és a kerecsendiek is. A füzesabonyiak öt esztendeje tagjai az Állami Gazdaságok Borsod—Heves megyei Szakszolgálati Állomásának amely Gyöngyösön működik. Ezek rendszeresen talajvizsgálatokat végeznek, és szaktanácsokat adnak a célszerű talajerő-gazdálkodáshoz. A gazdaság harminc hektárral tagja a Nyírségi Dohánytermelési Rendszernek, melyet a máriapócsi Rákóczi Tenmelőszövetkezíet irányít. Lassan egy évtizede már, hogy a füzesabonyiak az elsők között csatlakoztak az Ipar szerű Kukorica Termelési Rendszerhez. A búzát és a kukoricát a bábolnaiak által javasolt és beszerzett gépsorokkal, illetve az általuk nyújtott technológiával és szaktanácsadással termelik, sikerrel! A nyereséget növeli Miután a gazdaság nagy állattenyésztőként ismert, így a sertésállományt kiszolgáló szakosított telepe működtetéséhez a HXJNGAHIB-Sertéshústermelési Rendszer nyújt segítséget;. A szarvasmarha-tenyésztésben pedig a BOSCOOP-Ag- ráripari Közös Vállalat szaktanácsadással járul hozzá a munka javításához. Útmutatásaik alapján az állami gazdaság teljes szarvasmarha-állományát sikerült mentesíteni a brucellózistól. A füzesabonyiak tehát tizenegy társulásban vannak és ezek támogatására 16 millió 157 ezer forint vagyoni betéttel részesülnek. A társulások eredményei alapján évente a nyereségből is kapnak. Tavaly például 1 millió 366 ezer forinthoz jutottak, amely csaknem tíz százaléka volt egész évi nyereségüknek! A társulásokban való részvétel évenként ugyan hat és fél millió forint költséget jelent, de a befektetés megtérül. Előnyeit a különböző gépek előnyös beszerzésében és hasznosításában, valamint a korszerű termeléshez nyújtott szaktanácsok felhaszná- lásával kamatoztatja a gazdaság. Mentusz Károly Az új felüljáró Néhány napja már közlekednek a budapesti Marx teret átívelő felüljárón, amelyet minden ünnepélyes külsőség nélkül adtak át a forgalomnak. Az enyhe ívben hajló autóshid környékén még javában folyik a munka, de a háttérben látható leendő áruház épülete már sejtteti, hogy a Marx tér Budapest látványos, világvároshoz illő forgalmi csomópontja lesz (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felv.—KS) untrem Termékváltás a selypi Eternitnél Cement helyett hullámlemez Az Eternit Azbesztcement- ipari Vállalat selypi gyárában 1125 kilométernyi, 200-as átmérőjű csőre értelmezett, AC nyomócső termelését irányozták elő az idei esztendőre, továbbá 31 ezer tonna cementet kívántak gyártani. Nos, a pillanatnyi kép igen kedvező! Már kiszállítottak az üzemből 1160 kilométernyi csövet, és ez a szám az év végéig várhatóan 1239 kilométerre módosul. De nemcsak a mennyiség dicséretes. A többlettermelésen túl azt tartják fontosnak a gyár szakemberei, hogy folyóméterenként húsz dekagrammal tudták csökkenteni a felhasznált azbesztanyagot, selejtjük pedig 1,29 százalékra csökkent, amilyen alacsony még sohasem volt az üzem fennállása óta. Ez a' teljesítmény egyértelműen fegyelmezett, jól szervezett munkára, a csőgyáriak jó kollektív szellemére valL Bauer György igazgató egyébként egy másik nagy feladat sikeres megoldását is a jó munkahelyi hangulattal, illetve a belőle fakadó lendülettel magyarázza. Arról van szó, hogy a selypi gyár 1981 decemberével befejezi a cement előállítását, illetve 1982 januárjától csak tűzálló aluminált cementet készít, kisebb mennyiségben. Ezzel jár, hogy terméket kell változtatni, így biztosítván kenyérkereseti lehetőséget az eddig cementgyártással foglalkozó száz munkásnak. Mi lép a cement helyébe? Hullámlemez kiegészítő idom, amelynek a gyártósorát 14 millió forintos beruházás keretében építik be. A cemenítmalmok helyén, amelyek januárban még őröltek, már szinte munkára kész az új üzem. Próbáját decemberre tervezik, azt követően pedig indul a termelés. A termékváltás kapcsán megtudtuk, hogy a vállalat és a gyár vezetői ragaszkodnak a tűzálló aluminált cement további előállításához. Ez a selypi termék ugyanis versenyképessé vált a tőkés piacon, jelenleg hat-nyolc külföldi cég érdeklődik iránta, de ugyanekkor a hazai „Magnezit Művek” sem létezhet nélküle. Ez évben háromezer tonnányit gyárt belőle az „Eternit”, és a VI. ötéves tervciklus végére ezt a mennyiséget hatezer tonnára szeretné növelni. A környezetszennyeződést kerülendő, évente öt-hat rövid periódusra osztva állítanák elő a népgazdasági szempontból is fontos terméket. (m. gy.) KISZ-védnökség értékelése Befejeződött a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programja. A kormányprogram megvalósításának állami értékelésével párhuzamosan sor került a fejlesztési program felett vállalt KISZ-védnökség megvalósulásának elemzésére. A védnökség legfontosabb feladata a kormány- program megvalósításának segítése, az érintett fiatalok szakmai ismeretének bővítése és szemléletének alakítása, formálása volt. A KISZ Központi Bizottsága az elemzéskor megállapította: az 1972. április 15-én elfogadott és a kormánnyal kötött megállapodásiban rögzített fő célokat és feladatokat a védnökség idején összességében teljesítették. Megállapították: azoknál a vállalatoknál sikerült a védnökségi feladatokat eredményesen teljesíteni, ahol kezdeményező KISZ-vezetés tevékenykedett, és a gazdaságii vezetők igényelték a program végrehajtásához az ifjúsági szervezet segítségét, így például szinte maradéktalanul sikerült az elképzeléseket valóra váltani a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál, az ÉGSZI-nél, a Dunai Vasműnél, az Ipartervnél, a KIPSZER-nél, az ÉTI-nél, az ÉVITERV-nél. Az értékeléskor figyelembe vették azt is, hogy a kormány- programnak a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodó módosításai', az ezzel összefüggő átütemezések nem tették lehetővé a védnökség teljes kibontakozását. Ennek ellenére a védnökség hozzájárult az új építési mód megismertetéséhez,
