Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 271. szám ÁRA: 1981. november 19., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Négyezer önkéntes Idestova húsz esztendőre tekinthet vissza a hatvani önkéntes véraidómozgalom, illetve a város véradóállomása. Voltaképpen az MSZMP Központi Bizottságának 1961. március 21-én megfogalmazott határozatéiban gyökerezik ez a múlt, és a két évtized eredményei arról vallanak, hogy itt kiváltképpen széles körű szervezőmunka bontakozott ki, a lakosság pedig hajlott a biztatásra. Illetve a humánumnak olyan fokára emelkedett, amiről csak dicsérettel lehet beszélni. Természetesen a Vörös- kereszt, a véradóállomás, összehangolt tevékenysége, illetve az orvosok és asz- szisztensek hasonlóan önzetlen áldozatvállalása nem kerülte . el a magasabb szervek figyelmét. A mozgalom egészével foglalkozva legutóbb a megyei párt- bizottság, majd a szakszervezetek megyei tanácsának ülése is példaként említette Hatvant és környékét. Azt a várost, azokat a falvakat, ahol az egykori járás területére kiható munka nyomán immár négyezerre nőtt az önkéntes véradók száma, Kiss János és Sándor István személyében pedig oly segítőket tarthatnak nyilván, akik embertársaik életéért száznál többször adtak a vérükből. Egyébként e fontos társadalmi feladat szolgálata az idők során döntően megváltozott. A tizenöthúsz évvel ezelőtti kampányokat megtervezett, egész éven áthúzódó folyamat váltotta fel. Az előkészítésbe mindenütt bekapcsolódtak a helyi tanácsok, az üzemekben pedig olyan közüggyé vált a véradás, amelyet a szocialista brigádok beterveznek munkarendjükbe. Különösképpen sokat tesz a mozgalomért a két cukorgyár és a konzervgyár, az önkéntes véradók 32 százalékát kitevő fiatalok zöme pedig a cipőgyár és a vasút műhelyeiből, telepeiről kerül ki, tanúsítván, hogy a segíteni akarás szándéka egyre inkább a felnövekvő generációk sajátja is lesz. Persze, a buzdítás, a szervezés fölhajtó ereje még nem minden. Állandó készenléti erőkre van szükség! És ilyen szempontból, vagyis a mozgalom stabilitását tekintve jólesően nyugtázhatjuk, hogy a vezetők, a szervezők általában rengeteget tesznek a több ezres tábor segítőkészségének megőrző elismerése végett. Nem csupán alkalmi ki,tüntetések, jutalmak formájában! Mert Hatvanban és környékén például rendszeressé váltak a véradótalálkozók. Az olyasféle összejövetelek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a mozgalom hű szolgálóit, erősítvén és mélyítvén bennük a humanitárius szellemet. Ami nélkül különben „kipipált” leckévé válnék minden hasonló vállalkozás. Moldvay Győző Hazánkba érkezett Bruno Kreisky Szerdán az ,esti órákban Budapestre érkezett dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, aki Lázár György, nek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarországon, Vele együtt érkezett felesége, Vera Kreisky. A kancellár kíséretében van az osztrák politikai, gazdasági élet számos vezető képviselője. Az osztrák kormányfőt és a kíséretében lévő személyiségeket a magyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. A pályaudvar előtti téren katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Lázár György és felesége, Marjai József. a Minisztertanács elnökhelyettese. a kormány több tagja, s politikai életünk több más vezető személyisége, köztük Nagy János külügyi államtitkár. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Nép- köztársaság bécsi és Johan Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság nagykövete. A pályaudvar nagycsarnokában, a vonatról leszálló vendégeket elsőként Lázár György, és felesége, valamint Nagy János üdvözölte szívélyes, baráti kézfogással. Ezután úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. A téren ezután díszjel harsant, majd a katonai egység parancsnoka jelentést tett Bruno Kreisky kancellárnak. Ezt követően a zenekar eljátszotta az osztrák és a magyar himnuszt, majd dr. Bruno Kreisky — Lázár György társaságában — ellépett a díszegység előtt és köszöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Ezután az osztrák kormányfő és a kíséretében levő személyiségek üdvözölték a fogadásukra megjelent magyar közéleti vezetőket és az osztrák nag-követség diplomatáit. Ezzel befejeződött az ünnepélyes fogadtatás, a vendégek gépkocsiba ültek és szállásukra hajtattak. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és felesége szerda este az Országház Vadásztenmében díszvacsorát adott Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja és felesége tiszteletére. A díszvacsorán, amelyen részt vettek az osztrák kancellár kíséretének tagjai is, s- magyar részről ott volt a politikai és gazdasági élet számos vezető személyisége, a két kormányfő pohárköszöntőt mondott.. Minőségügyi konferencia Németh Károly Győr-Sopron megyében Német Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. Kedden Győrött a megyéi pártbizottság székházában Háry Béla első titkár, s Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke fogadták, s tájékoztatták a megye társadalmi, gazdasági életéről. Németh Károly programja szerdán Sopronban folytatódott. A városi pártbizottságon meghallgatta Hencz József első titkár tájékoztatóját a város jelenéről, jövőjéről. majd a Soproni Szőnyeggyárba látogatott. A kétnapos látogatás záróeseményeként a Központi Bizottság titkára a városi színházban aktívaülésen vett részt, s az időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Kezel György látogatása a főváros XXII. kerületében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán látogatást tett a főváros XXII. kerületében. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Kober Ferenc első titkár és Varga Kovács János, a városrész tanácselnöke fogadta és tájékoztatta az 52 ezer lakosú peremkerület politikai, társadalmi életéről, gazdasági helyzetéről. Ezt követően Aczél György, a pártbizottságon részt vett a kerületi politikai, állami, társadalmi vezetők aktívaülésén, s tájékoztatást adott időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, szólt tudományos és irodalmi, művészeti életünk néhány jelenségéről, s válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Hogyan hat a minőség termékeink versenyképességére, milyen módon lehet érdekeltebbé tenni a vállalatokat a minőség javításában? — ezekre a kérdésekre kerestek választ az országos minőségügyi konferencián, amelyet szerdán rendeztek a MTESZ székházában. Mintegy ötszáz vállalati vezető, a minőségszabályozással és -ellenőrzéssel foglalkozó szakember részvételével vizsgálták a termékek minőségére ható tényezőket, a közgazdasági szabályozás hatásait, a vállalati minőségszabályozás helyzetét. A magyar termékek exportképességét elemezve Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a világranglistán összességében közepes helyet foglalunk el. Vannak kiváló, de elavult árucikke- ink is, s nem kis mennyiségű olyan termék, amelynek versenyképessége nagyobb gondossággal lényegesen fokozható A műszaki-közgazdasági hetek zárásaként Összefoglaló értékelés a programokról Nagy érdeklődés kísérte az ankétokat, előadásokat, sok friss információhoz juthattak az érdeklődő szakemberek, haszonnal cserélhettek tapasztalatokat. A vállalati gazdálkodás változó körülményeiről, a szabályozás módosulásáról illetékes központi vezetők tartottak tájékoztatókat, válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Különösen a kerek- aisiztal-baszélgetésék voltak sikeresek. Többek között ezekkel a megállapításokkal értékelte a rendezvényeket a MTESZ megyei szervezetének szerdai kibővített elnökségi ülésén dr. Domán László, a megyei szervezet titkára. A műszaki-közgazdasági hetek záróeseményeként rendezett ülésen az elnökség és a végrehajtó bizottság tagjain kívül a különböző bizottságok, tudományos egyesületi csoportok tagjai is részt vettek, s ott voltak a társrendező szervek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TIT, a Hazafias Népfront, a Köz- gazdasági Társaság képviselői is. Mint az értékelésben elhangzott, nemcsak a megye- székhelyen sikerült nagy érdeklődésre számofitairtó rendezvényeket tartani, hanem a többi településen is, ahol tudományos egyesületek dolgoznak. Az ipar. a mezőgazdaság problémáinak fcülön-külön is jól szervezett ankéton, adtak hangot. A kibővített elnökségi ülésen dr. Kovács Jenő, a megyei szervezet elnöke beszámolt a MTESZ 13. közgyűlésén elhangzottakról, az ott elhatározott feladatokról. Gépek és emberek A Munka Érdemrend bronz fokozatával kitüntetett Kollár Miklósné az egyik automata szövőgép mellett Mint arról nemrég hírt adtunk, újabb beruházásra készül a hatvani Házi-, Kéz. mű. és Bőripari Szövetkezet. Alig pár éve avatott üzemháza mellé építteti fel annak ikertestvérét A bővítés lehetővé teszi majd, hogy külföldön is keresett gyermekruházati cikkeikből többet állíthassanak élő, korszerű műhelyhez jussanak a tanulók, továbbá ide költözzenek a cipészrészleg dolgozói is. Fotóink a szövetkezet sokrétű munkájából, szolgáltató tevékenységéből nyújtanak ízelítőt. Móczár Endre cipészmester, aki ötven esztendeje dolgozik a szakmában Új vállalkozási formák és a versenyképesség Kereskedelempolitikai ankét Egerben Miért van szükség a kisvállalatokra, a kisszövetkezetekre, a leányvállalatokra és a bővülő magánkereskedelemre? Hogyan alakul a nagyvállalatok feladata? Erről esett szó azon az ankéton, melyet szerdán délután a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete és a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Vezetősége rendezett Egerben, a megyei tanácson. Ott voltak a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a tanácsok, az élelmiszer és iparcikk kiskereskedelmi vállalatok, valamint a ZÖLDÉRT képviselői. Misksolczi László. a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Schagrin Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője tartott előadást az új vállalkozási formákról, különös tekintettel a kereskedelemiben. Rámutatott, hogy VI. ötéves tervi feladataink megoldására, a piaci viszonyokhoz jobban igazodó, versenyképes vállalkozási formák jönnék létre. Mindez az irányítási és szervezeti rendszer korszerűsítését is szükségessé teszik. A cél az, hogy az új vállalkozások a társadalom szocialista jellegét erősítve lépést tartsanak a korszerű követelményekkel, a keresletkínálat, és az áru-pénzvi- szonyokkal.-Ennek megfelelően a kereskedelemben az üzleteknél, a vendéglátó egységeknél új üzemeltetési formákat vezetnék be, ugyanakkor keresik a lehetőségeket a közepes nagyságú és az úgynevezett nagykereskedelmi vállalatoknál is a verseny fokozására. Ennek érdekében tovább növelik az üzletvezetők önállóságát az árubeszerzésben. a létszám- és költséggazdálkodásban, valamint a készletgazdálkodásban. Az előadást követően vitára került sor. /
