Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 18., szerda I« 0 párt szövetségi politikája Heves megyében 1956-1962. Ahol nem szorít a cipő Új modell a futószalagon (Fotó: Szabó Sándor) Egyes párttagok, vezetők kiindulva abból, hogy a hatalom szilárd, azt hitték, hogy már nincs szükség a tömegekért folyó naponkénti harcra. Egyes helyeken önelégültek lettek, s főleg a hivatali pártszervezetekben féltek a bírálattól. A párt újjászervezésének időszakában voltak olyan személyek, akik miután erőt láttak maguk mögött, a tömegek felvilágosítása, meggyőzése helyett adminisztratív intézkedéseket sürgettek. Ezek szerint alig volt megbízható ember. A szektás felfogású személyek számos olyan embert távol tartottak a párttól, akik a munkáshatalom talaján álltak, de nem fogadták el a pusztán adminisztratív módszereket. A tömegkapcsolatok kiépítése során találkozhattunk jobboldali jelenségekkel is. Például a Gyöngyösi Városi Pártbizottság felvette a harcot a szektás dogmatikus nézetekkel, de egy ideig teret engedett a jobboldali elhajlásnak. Eltűrték, hogy a gazdakört volt kulákok, osztályidegenek vezessék. Nem fordítottak elég gondot arra, hogy a termelőszövetkezetben pártszervezet alakuljon, ugyanakkor a szükségesnél többet hívták össze a kisiparosokat és a középparasztokat. * Egyes helyeken a pártszervezetek arra hivatkozva, hogy növelni kell a párt tekintélyét, teret adtak kulá- koknak, s az ellenforradalom időszakában kompromittálódott elemeknek is. A pártnak tehát megyénkben is meg kellett küzdenie a tömegikapcsolatok kiépítése során a szektás és a jobboldali jelenségekkel. Ez a harc eredményesnek bizonyult, s a párt tömegkapcsolatai gyorsan fejlődtek. A kedvező politikai légkörben növekedett a tömegek politikai érdeklődése. Főként 1957 nyarától a párt, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak rendezvényeire tömegesen mentek el. Élénken foglalkoztatták a lakosságot a bel- és külpolitika kérdései. Például a társadalmi tulajdon védelme, a bérkérdése, a békés egymás mellett élés térhódítása, a szovjet tudomány és technika legújabb eredményei. A tömegek megnyeréséhez alapvetően hozzájárult a megye dolgozói életszínvonalának növekedése. 1954—1959. között 134 millió forintot fordítottak lakásépítésre. Csak 1958-ban 800-an vettek igénybe 30—40 ezer forint összegű lakásépítési kölcsönt. 1958—1959-ben a megye kereskedelmi egységeiben 4500 mosógépet, 12 Ó00 rádiót, 500 televíziót, 200 hűtőgépet és több mint 2500 motorkerékpárt adtak el. A saját tulajdonban mintegy 300 személy- gépkocsik száma volt, s enA Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyárában már megkezdték a felkészülést az osztrák megrendelésre készülő komplett húzóüzem berendezéseinek tervezésére gyártására. A gyár külkereskedelmi vállalata, a Pannónia a közelmúltban szerződött az ausztriai Voest Alpine céggel, amelynek értelmében több mint 70 millió schil- lingért komplett üzem szállítására vállalkozott. nek többségét 1956 után vásárolták. 1959-re 1957-hez viszonyítva 40 százalékkal nőtt a takarékbetétek száma. A vásárlások növekedéséhez alapvetően hozzájárult, hogy 1956-hoz viszonyítva kétszeresére növekedett a havi 1500 forintot keresők száma. A szövetségi politika 1956. utáni első periódusa óriási sikerét hozták az 1958-as novemberi országgyűlési képviselő és tanácstag választások. A megye területén 119 választási nagygyűlést és mintegy 400 réteggyűlést is tartottak, melyeken mintegy 80—90 ezer ember jelent meg. A jelölőgyűléseken a végleges névjegyzékbe felvett polgároknak 60 százaléka, mintegy 140 000 választó jelent meg, s mintegy 99 százalék adta szavazatát a népfront jelöltjeire,. A választási eredmények megyénkben is nagy sikerét jelentették a munkás-paraszt hatalomnak, a pártnak és a népfrontnak. A siker tényezői a következők voltak: a párt 1956-tól folytatott helyes politikája, a kedvezőbb politikai légkörben az ellenséges elemeket sikerült elszigetelni, a jó politikai légkör még az ingadozókat is a párt felé közelítette, s nem az ellenség oldalára lökte; a különböző egyházak is támogatták a választást, látván azt, hogy ellenkező esetben vesztenek tömegbázisukból. A párt eredményes újjászervezése, életének és tevékenységének megújulása kedvezően hatott a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak szervezeti helyreállítására, munkájuk kibontakoztatására. A tömegszervezetek közül különösen fontos volt, főként a munkásság tömegeit magában tömörítő szak- szervezetek újjászervezése. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a központi és a helyi párthatározatok, s ezenkívül a szakszervezetek állásfoglalásai. A szakszervezetek megyei elnöksége 1956. november 12-én nyilatkozatot adott ki, amelyben elismerte a forradalmi-munkás- paraszt kormányt. A szak- szervezetek megyei tanácsa 1957. május 22-i ülésén pedig megállapította: „Nem lehetünk függetlenek a párt, a munkások, a dolgozó néptől, mi a dolgozó nép legnagyobb szerve vagyunk.” Az egyes szakmai szervezetekben dolgozó kommunisták segítségével sikerült megyénkben is elérni, hogy a szakszervezetek megtalálták helyüket és elfogadták a párt irányítását. Az ellenforradalmat követő években átfogták a dolgozók több mint 90 százalékát. 1962 végén mintegy 66 000 szervezett dolgozó volt a megyében. A Csepel Művek Egyedi Gépgyára hegyezőgépet, vonópadokat, egyengető berendezéseket, különböző mérlegeket, olajozó kádakat, szállító kocsikat, és különféle kiszolgáló egységeket készít osztrák partnerének, a megállapodás; alapján egy év múlva útnak indítják az első gépsizállítmányokat. A csepeli gyár gyakorlatilag mint export-fővállalkozó vesz részt az üzletben, mert több más magyar iparvállalat is bedolgozik. Hogyan lehet 15 millió forint többletbevételre szert tenni? Jelen esetben a Duna Cipőgyár hatvani üzemében kaptunk választ, utalással a munka értelmes, gondos átszervezésére. Az történt tavaly, hogy a tervtől eltérően 895 ezer pár női és gyermekcipő került ki a gyártelepről. Azért „csak” ennyi, mert az esztendő utolsó negyedében vissza kellett fogni a készárutermelést. A munkaigényesebb felső" részkészítés nem győzte a tempót. Az idén? Könnyebb modellekkel csak az első félévben kötötték le a termelői kapacitást. Sőt az egyik üzemrészben Jóvér Imréné és Ambrus Ferencné irányításával már ekkor megindult a cipőfelsőrész gyártása, biztosítva a későbbi kiegyensúlyozott, párhuzamos munkát. Ilyenformán tíz hónap elteltével Kozák Géza igazgató már biztosra veszi, hogy az 1981-es évet 946 ezer pár cipővel, csizmával zárják, vagyis 51 ezer párral termelnek többet a tavalyinál. A 15 millió forintnyi többlet is innen szármáz* k majd, és ezzel együtt lehetőségük nyílik az exportnövelésre. Vagyis a hazai piac mellett a Szovjetunióba, Irakba, Jordániába, legújabb megrendelőként pedig Romániába, Líbiába utazhat a hatvani cipő. Ösztönző bérezés Persze a fölfelé ívelő teljesítmény mögött egyéb indítékok is meghúzódnak. Évről évre szaporodik például azoknak a száma, akik szakmásító tanfolyamot végeznek, vagy pedig a Damjanich Szakmunkásképző Intézetben szereznek megfelelő képesítést. A termelésben foglalkoztatott 350 ember közül 130 már szakmunkás, 43 fiatal ipari tanulóként szolgál a szalagoknál, és éppen ebben az évben indít a gyár újabb szakmásítót, amelyre 25 munkásnő jelentkezett. Van tehát igény a szakmai tudás gyarapítására. Az üzem vezetői pedig több oldalúan honorálják ezt a törekvést. Fedezik az iskolázás tanszer, szükségleteit, fizetik az oktatók munkáját, a képesítést szerzett idősebb, vagy fiatalabb szakmunkások bérét pedig azonnal megemelik, A PARTÉLETBEN MINDEN taggyűlésnek megvan a maga jelentősége hiszen a kommunisták mindig a legfontosabb kérdéseket igyekeznek napirendre tűzni. Az év végi beszámoló taggyűléseknek azonban mégis más a légköre, nem az ünnepélyesség miatt, hanem azért, mert ilyenkor az alapszervezetek egész évi munkája kerül terítékre. Megyénk pgrtalapszerveze- teifcben a hagyományoknak megfelelően éppen ezért nagy gonddal készítették elő az idén is. az összegző, feladat- meghatározó kommunista tanácskozásokat, amelyek megtartására november közepétől december közepéig kerül sor. Az alapszervaze- tek zömében már lefolytatták az egyéni beszélgetéseket, melyek ismét arról tanúskodtak, hogy pártunk tagjai bíznak az MSZMP politikájában, sőt nem csak bíznak, hanem cselekvő részesei a politika valóravál- tásának. A pórtcsoportok zöme is megtartotta már évzáró értekezletét, amelyeken a csoportok tevékenysége állt a középpontban, de számot adtak, a kommunisták pártimegbízatásaik teljesítéséről is. Azoknál az alap- szervezeteknél, ahol a kömindig olyan mértékben, amilyen rendű a friss bizonyítvány. Támogatják ugyanakkor a magasabb szintű szakiskolába jelentkezőket is! Mészáros Györgyné és Pócs Ferencné például az idén Dunaújvárosba jár, hogy mihamar szakoktatói ismeret- anyag birtokában szolgálja üzemét. Egyébként olyan itt a bérezési rendszer is, ami önmagában több, jobb munkára serkent. Az idén például 5,8 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, és az évi átlagjövedelem egy főre vetítve csaknem eléri a 44 ezer forintot. Elavult géptípusok A szakmai ismeretek elsajátítása, a magasabb fokú képesítés különben a fegyelem általános megszilárdulásához vezetett a Duna Cipőgyár hatvani telepén. Az ittas munkába állás itt ismeretlen fogalom, mint ahogyan évek óta egyéb okból sem kellett fegyelmi eljárást indítani munkások, munkásnők ellen. A jó munkahelyi közérzetre vall továbbá, ahogyan a párt- alapszervezet, vagy a szak- szervezeti bizottság különböző akciójához viszonyulnak a dolgozók, akiknek 80 százaléka nő. Nem gond egy-egy kommunista műszakot szervezni, vagy más társadalmi zeli napokban kerül sor a beszámoló taggyűlésre, természetszerűleg már a beszámoló is elkészült, a többi helyien pedig ezen dolgoznak a pártvezetőségek. A statisztika nem egyedüli kifejezője egy esemény jelentőségének, de feltétlenül jelzi a feladat nagyságát. Az idén megyénk több mint húszezer kommunistája mintegy 620 alapszervezeti és 60 összevont taggyűlésen elemzi majd az éves munkát. S tulajdonképpen nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez az elemzés megyénk egészének munkáját is tükrözi, mert a taggyűléseken nem csupán az adott párt- alapszervezet, az adott munkahely eredményei, gondjai fogalmazódnak meg. hanem szélesebb körű kitekintésre is mód nyílik, mint ahogy nyílt már korábban is. AZ ELMÚLT ESZTENDŐKHÖZ hasonlóan az idén is bizonyára a gazdaságpolitikai kérdésekről esik mtajd a legtöbb szó. S nem csupán az ipari, a mezőgazdasági üzemek alapszervezeteiben, hanem, máshol is. Nem véletlenül, hiszen előrehaladásunk, gazdasági, politikai, társadalmi fejlődésünk szempontjából egyaránt alapvető, hogy a termunkához toborozni az erőket. Ami pedig a vezetők és vezetettek kapcsolatát illeti — szolgálván egyben a demokratizmus erősödését —, igen célravezetőek a negyedévenként szervezett termelési tanácskozások, amelyek mindig felszínre hozzák a gépek, szalagok mellett dolgozók figyelemre méltó észrevételeit, fölismeréseit. Nem személyeskedő, vagy éppen intri- kus szereplési v;szketegség- ről van szó. Sokkal inkább arról, ami gátolja a termelést, zavarja a munka intenzitását, majd fölvillantja a továbbhaladás útját. Bizonyos elavult géptípusok cseréjének gondolatát éppen ilyen jelzések plántálták a műszaki vezetők tudatába. Lakásprogram és cipővásár Természetesen a dolgozói igények és érdekek nem mindig állanak arányban a gazdasági lehetőségekkel. A takarékosság, a nadrágszíjhú- zás a hatvani cipőgyárban is döntő termelési szempont. De, ha ilyesféle nehézségek ellenére számol fel szociális, vagy éppen munkavédelmi gondokat az irányító testület, gz csak növeli a tekintélyét és kedvezően befolyásolja a dolgozók hangulatát, melés, a gazdálkodás színvonala mindenhol emelkedjen. hatékonyabbá, fegyelmezettebbé, szervezettebbé váljék mindenhol a munka. Ma már egész társadalmunk közvetlenül érzékeli, hogy életszínvonalunk alakulása kizárólagosan a termeléstől, a gazdálkodástól függ, s csupán, azt lehet elosztani, amit megtenni elünk. Mindezek miatt fordítottak az alapszervezetek az elmúlt években is nagy figyelmet a termelési kérdésekre, s nem csupán véleményeztek, hanem hasznos ötleteket, javaslatokat is adtak a hatékonyság fokozására, a jobb munkaszervezésre, az érdemibb takarékosság ra. általában az eredményesebb munkavégzésre. Mindez nem jelentette korábban sem azt, s nem jelenti valószínűleg az idén sem, hogy más kérdések elsikkadnak, vagy nem kapnak megfelelő hangsúlyt. Már csiak azért sem, mert például az oktatás, — akár a szakmai, akár a politikai — szoros összefüggésben van a termeléssel is. Ki vitatná ma már azt, hogy a szakmailag, politikailag jobban felkészült munkás, szakember, vagy akár hivatalnok, jobban, e.1 tudja végezni a munkáját, mint a kevésbé munkakedvét. Fölvetődött nemrég, hogy szennyezett az üzemcsarnokok levegője. Tisztítóberendezésre nem volt előirányzat. A karbantartók azonban már készítik házilagosan a nagy hatásfokú elszívókat, amelyek decemberben be is mutatkoznak. Lakásprogram? Amit lehet, megtesznek az emberekért. Az intéző bizottság véleményezése alapján Földi János szerelő így kapott nemrég 68 ezer forintot lakásvásárlásra, így jut. rövidesen családi otthonhoz Pócs Ferencné, s a gyermekével magára maradt Kiss Erika, a jóléti alapból pedig további 26 munkás honalapítását segítették elő csak az idei esztendőben kisebb-nagyobb összegekkel. Három éve általános megelégedésre lát el jogsegélyszolgálatot a gyárban dr. Kovács Gyula ügyvéd, az áfész uzsonnaidőben tejet, kakaót, zsemlét, kalácsot prezentál a munkásoknak, továbbá igen nagy kedvezményt nyújtanak a negyedévenként rendszeresített, házon belüli cipővásárok, amelyeken a gyárbéliek termelői áron vásárolhatnak az általuk készített árucikkekből. Epilógus Amikor beléptünk az üzembe és a szokásos terepszemle, a tervezett beszélgetések előtt arról érdeklődtünk, hogy mit tesz a gyár a jó légkör, a kedvező munkahelyi feltételek megteremtése végett, Kozák Géza ennyit mondott: „Látványos dolgokat nem csinálunk, de arra nagyon figyelünk, hogy a kivitelezhető igények, javaslatok ne suhanjanak el a fülünk mellett." Nos, különleges attrakcióknak valóban nem voltunk szemtanúi a Duna Cipőgyárban. Ám sanda pillantású, a vezetőkre gyanakvással, netán félve tekintő munkásemberek sem akadtak utunkba. És ha ezt a gyarapodó termelési sikerek mellé állítjuk, akkor rögtön nyilvánvaló lesz az ösz- szefüggés, miszerint az élő demokratizmus, a helyesen értelmezett szociálpolitika mindenképpen a termelés javára szolgál. képzett S tevékenységét jobban bele tudja illeszteni a kisebb, a nagyobb kollektíva, végsősoron az egész társadalom munkájába, mint aki politikailag kevésbé lát tisztán. Hagyományos,an. szóba kerülnek a beszámoló taggyűléseken a pártélet belső kérdései is, mint például a pártépítés, a rendszeresség, a határozatok végrehajtásának helyzete, az irányító, a végrehajtó, az ellenőrző munka, egysége, a pártélet demokratizmusa és, még sorolhatnánk tovább. De s,zó esik a nagy átfogó határozatok végrehajtásának időarányos helyzetéről is, mint például, hogy adott helyen miként sikerült végrehajtani 'a nőpolitikád, az ifjúságpolitikai, vagy a köziművelődési határozatot. S hol kell továbblépni. A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK mérlegét megvonni természetesen csak azok megtanítása után lehet. Az eddigi pártimunka alapján a,zt viszont el lehet mondani, hogy megyénk alapszervezeti pártunk XII. kongresszusának szellemében igyekeztek munkájuk színvonalát tovább emelni. Eszmei, politikai, cselekvési egységben dolgoznak a határozatok végrehajtásán, s bizonyára, ezt az egységet erősítik majd tovább a kommunisták évzáró munkaértekezletei, a beszámoló taggyűlések is, Kaposi Levente Szecskó Károly Csepeli gyár Ausztriában Moldvay Győző Kommunista tanácskozások
