Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. november 17., kedd 3 A párt szövetségi politikája Heves megyében 1956-1962. ’ Áz ellenforradalom fegyveres leverése után a szocialista rendszer konszolidációja szempontjából sorsdöntő jelentőségű volt, hogy a forradalom erői milyen ütemben szervezik újjá a pártot, és hogyan bontakozik ki a párt irányító tevékenysége. Alapvető fontosságú volt az is, hogy milyen gyorsan épülnek ki a párt kapcsolatai a dolgozó tömegekkel, illetve mennyire értik és teszik magukévá politikáját a tömegek. A Magyar Szocialista Munkáspárt tanulva a Magyar Dolgozók Pártja politika hibáiból az ellenforradalom leverése után új alapokra helyezte a párt és á munkás - osztály szövetségi politikáját 1956—1962 között. E szakasz első periódusában, amely 1956 novemberétől 1958 vé- Igéig terjedt, a fő feladat az ellenforradalom leverése, a i munkáshatalom megvédése lés megszilárdítása volt. A í második periódus 1959—1962- ig, a nyolcadik pártkongresszusig, illetve a megyei pártértekezletig terjedt. Ebben a periódusban ment végbe a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ebből következik, hogy ekkor hazánk, s benne megyénk történetének új szakasza, a fejlett szocializmus építésének korszaka kezdődött el, s napirendre került a szocialista nemzeti egység kialakítása. Az ellenforradalom napjaiban a Heves megyei pártszervek és szervezetek egy része is akcióképtelenné vált. A párt újjászervezése az ellenforradalmi erők visszaszorításával párhuzamosan ment végbe. 1956. november 9-én jelent meg a Népújságban az MSZMP ideiglenes elnökségének a felhívása, amelyben felszólították a kommunistákat, hogy a járásokban és városokban soraik rendezésére alakítsák meg az ideiglenes elnökségeket. Ez azonban még ekkor komoly nehézségekbe ütközött. Az ellenforradalmi vezetés alatt álló munkástanácsok sok helyen igyekeztek lehetetlenné tenni ezt a munkát. Ennek ellenére már J956. december elejére mintegy 1500-ra tehető a megye párttagjainak száma. Az ellenforradalmi erők utó véd- harcainak felszámolásával 1957 elejétől meggyorsult az újjászervezés. A júniusi Országos Pártértekezlet idejére ez a munka már jelentős sikereket hozott. Befejeződött az MDP volt tagjainak átigazolása. 1959 őszén, a VII. pártkongresszus előtt megyénkben 12 7.11 tagja és 952 tagjelöltje volt a pártnak. A taglétszám 1962-re 15 451 tagra és 898 tagjelöltre emelkedett. A párt újjászervezésétől kezdve a megye pártszervei és pártszervezetei tanulva az 1956 előtti hibákból, rendkívül nagy gondot fordítottak a tömegkapcsolatok fejlesztésére. A tömegkapcsolatok erősítésének számos módszere alakult ki. Rendszeresen szerveztek pártnapokat, kis- gyűléseket, és réteggyűléseket. Különösen ez utóbbiak voltak fontosak, mivel azokon lehetőség nyílott nagyon konkrét kérdések megvitatására. Réteggyűléseket szer. veztek az élenjáró munkásoknak, az agrárproletároknak, a szegényparasztoknak, a kisparasztokn'ak és a középparasztoknak. De ezenkívül az értelmiség egyes rétegeinek és a kispolgárságnak is. A tömegkapcsolatok erősödéséhez jelentősen hozzájárult a falusi párttagság megnövekedett aktivitása. Különösen jelentős volt ez a hatvani és a pétervásári járásban. A párt 1956 után új alapokra helyezte a pártonkívü- liekhez való viszonyát. -A korábbi jelszó: „Aki nincs velünk, ellenünk van” hibásnak bizonyult. Az új jelszó: „Aki nincs ellenünk, velünk van” — lett. A pártonkívüliekkel való kapcsolat új vonásait a kezdeti időszakban megyénk párttagságának egy része sem értette meg. Ennek legfőbb megnyilvánulása az volt, hogy indokolatlan bizalmatlanság jelentkezett a pártonkívüliek funkcióba állításánál. Egyes helyeken pártonkívüli vezetőket akkor is leváltottak, ha az illető jól dolgozott, s helyét párttaggal töltötték be. A pártonkívüliek funkcióba állítását több helyen, például a Mátravidéki Fémművekben úgy fogták fel, mint a párttagság félreállítását, s ebben a munkáshatalom gyengítését vélték felfedezni. Megyénkben az ^956-ot követő években elég gyakran lehetett hallani a következő megállapításokat: „Túlságosan sokat udvariunk a pár- íonkívülieknek”. „Lassan a pártonkívüliek a fejünkre nőnek”, vagy „Mivel a pár- tonkívülieknek is ugyan olyan joguk van, mint a párttagoknak, így a párt vezető szerepe megszűnt.” (Folytatjuk) Szecskó Károly Ünnepélyes szerződésaláírás Egerben gyártják a Multifiltert Előkészítő tárgyalások után hétfőn délelőtt’ Egerben, a dohánygyárban ünnepélyesem aláírták azt a szerződést, melynek értelmében az amerikai Philip Morris cég licence alapján megkezdik a Multifilter cigaretta hazai sorozatgyártását. Ebből az alkalomból a megyeszékhelyre látogatott E. M. Janssen, a Philip Morris Europe alelnöke, akit elkísért dr. Lakatos Tibor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Beké Ödön, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese, Pósvári József, a Külkereskedelmi Minisztérium és Török Imre, a Külkereskedelmi Bank ( osztályvezetője is. Dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója fogadta a vendégeket és kifejtette: az új szerződéssel lehetőség nyílik arra, hogy a magyar fogyasztók cigaretta választékát bővítsék. Az egri gyárban készített Mul. tdfilter várhatóan decemberben kerül Budapest és a megyeszékhelyek üzleteibe. (Ezután E. M. Janssen, a Philip Morris Europe alelnöke ismertette az amerikai transznacionális éég munkáját, tevékenységét és rámutatott a kölcsönös előnyök alapján az Egri Dohánygyárral való együttműködésük jelentőségére. Végül ünnepélyesen aláírták a szerződést a Philip Morris cég, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat éss az Egri Dohánygyár vezetői. A program gyárlátogatással zárult. Közeledik a tél?... ... a füzesabony—hevesi út. vonal mellett mindenesetre már megkezdték a hócsapdák felállítását a KPM hevesi üzemmérnökségének dolgozói (Fotó: Perl Márton) A hét öröme-gondja Detken, Ludason, Halmajugrán... Édességüzem, gázcseretelep, Ludas-napok Detk, Halmajugra, s végül a másik társközségben. Ludason találjuk meg Kon. csós Istvánt, a közös tanács elnökét. Éppen Balázs Jánostól, az önkéntes tűzoltó egyesület parancsnokától búcsúzik. — Mint Detken, vagy Ugrán, itt is el kellett készítenünk a tűzoltók téli kiképzési tervét. Ezzel végeztünk most! De volt még a hét első napjának egy másik fontos eseménye. Megvitattuk a Halmajugrán épülő édesipari üzem derítőrendszerének tervdokumentációját, amely csak most készült el. Egy hatvan- millió forintos beruházásról van szó, amelyet a Bolgár —Magyar Barátság Termelőszövetkezet. valamint az Édesipari Vállalat: közösen finanszíroz, és mi a létesítmény céljára a régi tsz- központot engedtük át. Az építők igen jó tempóban dolgoznak! A nyáron lát_ Egy híján kerek negyven esztendeje, hogy ugyanott dolgozik, ahol a pályáját kezdte, a hajdani munkatársak közül már az utolsó, aki most is nap nap után bejár az egri megyeházára. Hosszú szolgálata — maga a történelem. Még találkozott a hivatali hajdúkkal, az apparátus egyetlen gépkocsijával a tiszafüredi járástól Pásztó vidékéig latta el a feladatát, ismerte Hatvan nagyközség első elöljáróját, a bírót. Volt díjtalan köz- igazgatási gyakornok, majd — a felszabadulás után, a nemzeti bizottság megbízásából — vármegyei másodfőjegyző. Tanúja, cselekvő részese a háborút követő újjáépítésnek, az élet megindításának, születésétől formálója mai világunknak. Érdekes, értékes ember dr. Hortobágyi István, a tanács tervosztályának vezetője. A jelzők azonban nincsenek különösebben az ínyére. őszintén mondja szerény irodájában, hogy ami idáig az idejét, életének nagyobbik részét kitöltötte, a legkevésbé sem rendkívüli. Amit csinált, a legtermészetesebb. A szakma, a hivatás szeretete, s a munkahelyi hűség másban is megvan, aki csak komolyan, veszi a feladatát. Inkább a kor regényes, változatos, s olyan próbákra tevő, amelyekkel valóban nem mindik lehet találkozni. Külön .szerencséjére pedig jómagának any- nyira izgalmas a munkaterülete, s olyan kollégái akadtak, hogy tényleg sok szép és emlékezetes tettet • lehet véghez vinni beosztásában. — Megvallom — magyarázza —, bár annak idején nem sokat tudtam róla, keztak munkához, a lebontott irodák, műhelyek helyén már edkészült az épület váza, és ígéret szerint jövő éviben indul az üzem. A keksz és különböző édes sütemények gyártása száz embernek nyújt megélhetést, és ezzel gyakorlatilag megoldódik Halmajugrán a foglalkoztatás kérdése. Elmondotta a tanácselnök, hogy huzamosabb ideje tárgyálnak a TI GÁZ ha jdúszoboszlód igazgatóságával egy központi cseretelep létesítéséről. . A vállalat megközelítően egymillió forint tot hajlandó áldozni e célra, és az organizációs bejárást ma, kedden tartják. A tervek szerint Detk szélén, a három település centrumában. létesítik a telepet, amelyet így a községek lakói mindenünnen könnyen megközelíthetnek. Pénteken Gyöngyösre is be kell ruccannia Koncsos Istvánnak. hogy egy polgári védettől vonzott az államigazgatás, s .hogy egyszerű családomból sikerült bekerülnöm az ifjú fejjel annyira megcsodált patinás épületbe, élvezettel kaptam minden megbízatáson. Boldogan ismerkedtem a jelenlegi osztályok elődeivel, a megyei számvevőséggel, az államépítészeti hivatallal, s minden más hellyel, ahol csak megfordultam gyakornokként. Makiárt és a gyöngyösi járási főszolgabíróságot is beleértve. S amikor nem jutott hely a személygépkocsiban, szívesen ültem motorkerékpárra és biciklire is ügyintézés közben. Eszembe sem jutott a kényelmetlenség, a fáradtság ... Amikor elcsitultak a fegyverek, véget értek a harcok, keresve sem találhattam volna szebb elfoglaltságot, mint osztozni például a lakosság ellátásának megszervezésén. S nem lehetett volna nagyobb örömem, mint látni azt, hogy csökken a szükség, ha lassan is, de előbb-utóbb azért csak előkerül minden, ami kell a családoknak ... Egészen a tanácsalapításig maradtam vármegyei másodfőjegyzői tisztemben, aztán az építési, a város- és községgazdálkodási, majd a terv-statisztikái osztályra kerültem. Tizenhét éve vezetem a mostani osztályomat. jó ideig nemcsak a tanácsi gazdaság, hanem a községek és városok beruházásaival is közvetlenül foglalkozván. Részt vehettem így az első lakótelepek kialakításában, számos jelentős középület létesítésében, s a IV. ötéves terv készítésétől kérhetek az átfogóbb, a komplex területfejlesztés gondja'i- ból is. így elsorolva, több minden roppant egyszerűen delmi tanácskozáson vegyen részt, és a hétvégére marad a csattanó: kettős házasságkötés Ludason. Az ilyesféle társadalmi ünnepek, események levezetését ugyanis megosztották egymás között a tanács tisztségviselői. Ugrán Godó Fe_ rencné kirendeltségvezető, Detken a vb-titkár, itt. Ludason pedig mindig az elnök ölti magára a népköz- társaság címerével ékes nemzetiszínű vállszalagot. Beszélgetésünk közben levelet kézbesít a posta. Küldője Árkus István, a Ludas Matyi főszerkesztője. Koncsos István gyorsan átfutja, aztán elégedetten bólint. — Ez igen! Itt a ludasa „Ludas-napok” végleges programja. Ahogyan már korábban egyeztettük, 1982. május 22—23. napjain látjuk vendégül az országot, és a gazdag műsor lebonyolításáról a Lapkiadó Vállahangzik. Pedig — mint kiderül, ahogy a témába jobban belemelegszünk — korántsem volt könnyű ez a munka, sok esetben igen keményen kellett küzdeni az eredményért, a sikerért. Nemegyszer — hogy csupán a színházfelújításra gondoljunk —, a körülmények, a rendelkezések veszélyesen merész vállalkozásokat követeltek. Komoly kockázatot jelentett az egri gáz bevezetése, sok idő eltelt, amíg Hatvanban is megbarátkoztak a több szintes házakkal. S az egri Technika Házát is magában foglaló koordinációs irodaház megteremtése talán a legékesebb bizonyítéka annak, hogy mennyi ve- sződséggel jár a közös beruházások megvalósítása. Gazdag tapasztalatát, nagy gyakorlatát az Országos Tervhivatal is régóta rendszeresen hasznosítja. Ez a munkakapcsolat — meg az egyéb nagy, szakmai ismeretség — külön kamatozik dr. Hortobágyi István szálát. valamint a közkedvelt hetilap munkatársi gárdája gondoskodik. Persze a mi segítségünkkel! Lesz itt Ludas-fórum, vidám műsoros est, kocogás, autós találkozó, megrendezzük az extra emberek vetélkedőjét, a Ma. gyár Divatintézet látványos bemutatóját, ezen kívül bábosoknak, cserepeseknek, kékfestőknek, hímzőknek, fafaragóknak nyújt majd kiállítási lehetőséget. Ahogy a levélben áll, meglátogat bennünket ez alkalomból a rádió, a televízió, az idegen- forgalmi hivatalok pedig minden megyéből külömbu. szokat szerveznek a kétnapos látványosságra. Mondanom sem kell, már most megkezdjük az előkészületeket. Parkosítunk, a polgárok tisztába teszik házaikat, hogy Ludás ne valljon szégyent az országos érdeklődést keltő eseménnyel... (moldvay) mára. Évekkel előbbre lát, számos lehetőséggel idejekorán számolhat munkájában. Ami sokat segít a tanácsi tevékenységben. Tudásából, információiból egyaránt gazdagon profitál a -^tervgazdasági bizottság — amelynek titkára —, és a végrehajtó bizottság is. Két ciklusban is volt megyei tanácstag, már hosszabb ideje állandó meghívottja a vb-üléseknek, szakbizottságot és 13 tagú osztályt vezet. Egészségének kockáztatásával is nap nap után sokat vállal. Jóllehet, túl van már a nyugdíjkorhatáron, reggelente elsők között lép hivatalába, s az utolsók között távozik délután, hogyha éppenséggel nem nyúlik az éjszakába a dolga. Sűrűn keresik, szobájába a legbarátibb beszélgetések alatt is becsöng a telefon, sürgősebb esetben pedig benyitnak. Ha nincs a helyén, biztosan tárgyal valahol másutt, mintsem pihen. Munka a szórakozása is — noha kis szőlőjének, pincéjének gondozását igazán passziónak tekinti. Fáradhatatlan igyekezetét kiválódolgozó-kitüntetésekkel is elismerték a minisztériumok, megkapta a városától a legnagyobb elismerést, a Pro Agria-t, odaítélték számára a Munka Érdemrend ezüst, s kétszer — legutóbb nemrégiben — az arany fokozatát. Nem tagadja, hogy — noha nem várt ennyi elismerést —, minden medál megdobogtatta a szívét. Ám egy-egy terv megvalósításának mindig sokkal jobban örült. Akkor érezné magát igazán sikeres embernek, ha még néhány közös álom valóra válna. Például egyszer befejeződne az egri vár rekonstrukciója, vagy mondjuk, végre kamatozna megyénknek a demjén—eger- szalóki termálvíz. S amikor erre céloz — nem kíván lehetetlent. Gyóni Gyula Arany, a tervekért
