Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 17., kedd 3 A párt szövetségi politikája Heves megyében 1956-1962. ’ Áz ellenforradalom fegyve­res leverése után a szocia­lista rendszer konszolidáció­ja szempontjából sorsdöntő jelentőségű volt, hogy a for­radalom erői milyen ütem­ben szervezik újjá a pártot, és hogyan bontakozik ki a párt irányító tevékenysége. Alapvető fontosságú volt az is, hogy milyen gyorsan épül­nek ki a párt kapcsolatai a dolgozó tömegekkel, illetve mennyire értik és teszik ma­gukévá politikáját a töme­gek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tanulva a Magyar Dolgozók Pártja politika hi­báiból az ellenforradalom le­verése után új alapokra he­lyezte a párt és á munkás - osztály szövetségi politikáját 1956—1962 között. E szakasz első periódusában, amely 1956 novemberétől 1958 vé- Igéig terjedt, a fő feladat az ellenforradalom leverése, a i munkáshatalom megvédése lés megszilárdítása volt. A í második periódus 1959—1962- ig, a nyolcadik pártkong­resszusig, illetve a megyei pártértekezletig terjedt. Eb­ben a periódusban ment vég­be a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, s befejez­tük a szocializmus alapjai­nak lerakását. Ebből követ­kezik, hogy ekkor hazánk, s benne megyénk történetének új szakasza, a fejlett szocia­lizmus építésének korszaka kezdődött el, s napirendre került a szocialista nemzeti egység kialakítása. Az ellenforradalom nap­jaiban a Heves megyei párt­szervek és szervezetek egy része is akcióképtelenné vált. A párt újjászervezése az el­lenforradalmi erők vissza­szorításával párhuzamosan ment végbe. 1956. november 9-én jelent meg a Népújság­ban az MSZMP ideiglenes elnökségének a felhívása, amelyben felszólították a kommunistákat, hogy a já­rásokban és városokban so­raik rendezésére alakítsák meg az ideiglenes elnöksége­ket. Ez azonban még ekkor komoly nehézségekbe ütkö­zött. Az ellenforradalmi ve­zetés alatt álló munkásta­nácsok sok helyen igyekez­tek lehetetlenné tenni ezt a munkát. Ennek ellenére már J956. december elejére mint­egy 1500-ra tehető a megye párttagjainak száma. Az el­lenforradalmi erők utó véd- harcainak felszámolásával 1957 elejétől meggyorsult az újjászervezés. A júniusi Or­szágos Pártértekezlet idejé­re ez a munka már jelentős sikereket hozott. Befejező­dött az MDP volt tagjainak átigazolása. 1959 őszén, a VII. pártkongresszus előtt megyénkben 12 7.11 tagja és 952 tagjelöltje volt a párt­nak. A taglétszám 1962-re 15 451 tagra és 898 tagjelölt­re emelkedett. A párt újjászervezésétől kezdve a megye pártszervei és pártszervezetei tanulva az 1956 előtti hibákból, rendkí­vül nagy gondot fordítottak a tömegkapcsolatok fejlesz­tésére. A tömegkapcsolatok erősítésének számos módsze­re alakult ki. Rendszeresen szerveztek pártnapokat, kis- gyűléseket, és réteggyűlése­ket. Különösen ez utóbbiak voltak fontosak, mivel azo­kon lehetőség nyílott nagyon konkrét kérdések megvita­tására. Réteggyűléseket szer. veztek az élenjáró munká­soknak, az agrárproletárok­nak, a szegényparasztoknak, a kisparasztokn'ak és a kö­zépparasztoknak. De ezenkí­vül az értelmiség egyes ré­tegeinek és a kispolgárság­nak is. A tömegkapcsolatok erő­södéséhez jelentősen hozzá­járult a falusi párttagság megnövekedett aktivitása. Különösen jelentős volt ez a hatvani és a pétervásári já­rásban. A párt 1956 után új ala­pokra helyezte a pártonkívü- liekhez való viszonyát. -A korábbi jelszó: „Aki nincs velünk, ellenünk van” hi­básnak bizonyult. Az új jel­szó: „Aki nincs ellenünk, velünk van” — lett. A pártonkívüliekkel való kapcsolat új vonásait a kez­deti időszakban megyénk párttagságának egy része sem értette meg. Ennek leg­főbb megnyilvánulása az volt, hogy indokolatlan bi­zalmatlanság jelentkezett a pártonkívüliek funkcióba ál­lításánál. Egyes helyeken pártonkívüli vezetőket ak­kor is leváltottak, ha az il­lető jól dolgozott, s helyét párttaggal töltötték be. A pártonkívüliek funkcióba ál­lítását több helyen, például a Mátravidéki Fémművekben úgy fogták fel, mint a párt­tagság félreállítását, s eb­ben a munkáshatalom gyen­gítését vélték felfedezni. Me­gyénkben az ^956-ot követő években elég gyakran lehe­tett hallani a következő megállapításokat: „Túlságo­san sokat udvariunk a pár- íonkívülieknek”. „Lassan a pártonkívüliek a fejünkre nőnek”, vagy „Mivel a pár- tonkívülieknek is ugyan olyan joguk van, mint a párt­tagoknak, így a párt vezető szerepe megszűnt.” (Folytatjuk) Szecskó Károly Ünnepélyes szerződésaláírás Egerben gyártják a Multifiltert Előkészítő tárgyalások után hétfőn délelőtt’ Eger­ben, a dohánygyárban ün­nepélyesem aláírták azt a szerződést, melynek értel­mében az amerikai Philip Morris cég licence alapján megkezdik a Multifilter ci­garetta hazai sorozatgyártá­sát. Ebből az alkalomból a megyeszékhelyre látogatott E. M. Janssen, a Philip Morris Europe alelnöke, akit elkísért dr. Lakatos Tibor, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes. Be­ké Ödön, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese, Pósvári József, a Külkeres­kedelmi Minisztérium és Török Imre, a Külkereske­delmi Bank ( osztályvezetője is. Dr. Domán László, az Eg­ri Dohánygyár igazgatója fogadta a vendégeket és ki­fejtette: az új szerződéssel lehetőség nyílik arra, hogy a magyar fogyasztók cigaret­ta választékát bővítsék. Az egri gyárban készített Mul. tdfilter várhatóan december­ben kerül Budapest és a megyeszékhelyek üzleteibe. (Ezután E. M. Janssen, a Philip Morris Europe alel­nöke ismertette az amerikai transznacionális éég mun­káját, tevékenységét és rá­mutatott a kölcsönös elő­nyök alapján az Egri Do­hánygyárral való együttmű­ködésük jelentőségére. Vé­gül ünnepélyesen aláírták a szerződést a Philip Morris cég, a MONIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat éss az Egri Dohánygyár vezetői. A program gyárlátogatással zárult. Közeledik a tél?... ... a füzesabony—hevesi út. vonal mellett mindenesetre már megkezdték a hócsap­dák felállítását a KPM he­vesi üzemmérnökségének dolgozói (Fotó: Perl Márton) A hét öröme-gondja Detken, Ludason, Halmajugrán... Édességüzem, gázcseretelep, Ludas-napok Detk, Halmajugra, s végül a másik társközségben. Lu­dason találjuk meg Kon. csós Istvánt, a közös tanács elnökét. Éppen Balázs Já­nostól, az önkéntes tűzoltó egyesület parancsnokától búcsúzik. — Mint Detken, vagy Ugrán, itt is el kellett ké­szítenünk a tűzoltók téli kiképzési tervét. Ezzel vé­geztünk most! De volt még a hét első napjának egy másik fontos eseménye. Megvitattuk a Halmajugrán épülő édesipari üzem derí­tőrendszerének tervdoku­mentációját, amely csak most készült el. Egy hatvan- millió forintos beruházásról van szó, amelyet a Bolgár —Magyar Barátság Terme­lőszövetkezet. valamint az Édesipari Vállalat: közösen finanszíroz, és mi a léte­sítmény céljára a régi tsz- központot engedtük át. Az építők igen jó tempóban dolgoznak! A nyáron lát_ Egy híján kerek negyven esztendeje, hogy ugyanott dolgozik, ahol a pályáját kezdte, a hajdani munkatár­sak közül már az utolsó, aki most is nap nap után bejár az egri megyeházára. Hosszú szolgálata — maga a történelem. Még találko­zott a hivatali hajdúkkal, az apparátus egyetlen gépkocsi­jával a tiszafüredi járástól Pásztó vidékéig latta el a feladatát, ismerte Hatvan nagyközség első elöljáróját, a bírót. Volt díjtalan köz- igazgatási gyakornok, majd — a felszabadulás után, a nemzeti bizottság megbízá­sából — vármegyei másod­főjegyző. Tanúja, cselekvő részese a háborút követő új­jáépítésnek, az élet megin­dításának, születésétől for­málója mai világunknak. Érdekes, értékes ember dr. Hortobágyi István, a ta­nács tervosztályának veze­tője. A jelzők azonban nin­csenek különösebben az ínyé­re. őszintén mondja szerény irodájában, hogy ami idáig az idejét, életének nagyob­bik részét kitöltötte, a leg­kevésbé sem rendkívüli. Amit csinált, a legtermésze­tesebb. A szakma, a hivatás szeretete, s a munkahelyi hűség másban is megvan, aki csak komolyan, veszi a feladatát. Inkább a kor re­gényes, változatos, s olyan próbákra tevő, amelyekkel valóban nem mindik lehet találkozni. Külön .szerencsé­jére pedig jómagának any- nyira izgalmas a munkaterü­lete, s olyan kollégái akad­tak, hogy tényleg sok szép és emlékezetes tettet • lehet véghez vinni beosztásában. — Megvallom — magya­rázza —, bár annak idején nem sokat tudtam róla, kez­tak munkához, a lebontott irodák, műhelyek helyén már edkészült az épület vá­za, és ígéret szerint jövő éviben indul az üzem. A keksz és különböző édes sütemények gyártása száz embernek nyújt megélhe­tést, és ezzel gyakorlatilag megoldódik Halmajugrán a foglalkoztatás kérdése. Elmondotta a tanácselnök, hogy huzamosabb ideje tár­gyálnak a TI GÁZ ha jdú­szoboszlód igazgatóságával egy központi cseretelep lé­tesítéséről. . A vállalat meg­közelítően egymillió forint tot hajlandó áldozni e cél­ra, és az organizációs bejá­rást ma, kedden tartják. A tervek szerint Detk szélén, a három település centru­mában. létesítik a telepet, amelyet így a községek la­kói mindenünnen könnyen megközelíthetnek. Pénte­ken Gyöngyösre is be kell ruccannia Koncsos István­nak. hogy egy polgári vé­dettől vonzott az államigaz­gatás, s .hogy egyszerű csalá­domból sikerült bekerülnöm az ifjú fejjel annyira meg­csodált patinás épületbe, él­vezettel kaptam minden megbízatáson. Boldogan is­merkedtem a jelenlegi osz­tályok elődeivel, a megyei számvevőséggel, az állam­építészeti hivatallal, s min­den más hellyel, ahol csak megfordultam gyakornok­ként. Makiárt és a gyöngyö­si járási főszolgabíróságot is beleértve. S amikor nem jutott hely a személygépko­csiban, szívesen ültem mo­torkerékpárra és biciklire is ügyintézés közben. Eszembe sem jutott a kényelmetlen­ség, a fáradtság ... Amikor elcsitultak a fegyverek, vé­get értek a harcok, keresve sem találhattam volna szebb elfoglaltságot, mint osztozni például a lakosság ellátásá­nak megszervezésén. S nem lehetett volna nagyobb örö­mem, mint látni azt, hogy csökken a szükség, ha lassan is, de előbb-utóbb azért csak előkerül minden, ami kell a családoknak ... Egészen a tanácsalapításig maradtam vármegyei másodfőjegyzői tisztemben, aztán az építési, a város- és községgazdálko­dási, majd a terv-statisztikái osztályra kerültem. Tizenhét éve vezetem a mostani osztá­lyomat. jó ideig nemcsak a tanácsi gazdaság, hanem a községek és városok beruhá­zásaival is közvetlenül fog­lalkozván. Részt vehettem így az első lakótelepek kialakí­tásában, számos jelentős köz­épület létesítésében, s a IV. ötéves terv készítésétől kér­hetek az átfogóbb, a komp­lex területfejlesztés gondja'i- ból is. így elsorolva, több min­den roppant egyszerűen delmi tanácskozáson vegyen részt, és a hétvégére ma­rad a csattanó: kettős há­zasságkötés Ludason. Az ilyesféle társadalmi ünne­pek, események levezetését ugyanis megosztották egy­más között a tanács tiszt­ségviselői. Ugrán Godó Fe_ rencné kirendeltségvezető, Detken a vb-titkár, itt. Lu­dason pedig mindig az el­nök ölti magára a népköz- társaság címerével ékes nemzetiszínű vállszalagot. Beszélgetésünk közben le­velet kézbesít a posta. Kül­dője Árkus István, a Ludas Matyi főszerkesztője. Kon­csos István gyorsan átfutja, aztán elégedetten bólint. — Ez igen! Itt a ludasa „Ludas-napok” végleges programja. Ahogyan már korábban egyeztettük, 1982. május 22—23. napjain lát­juk vendégül az országot, és a gazdag műsor lebonyo­lításáról a Lapkiadó Válla­hangzik. Pedig — mint ki­derül, ahogy a témába job­ban belemelegszünk — ko­rántsem volt könnyű ez a munka, sok esetben igen ke­ményen kellett küzdeni az eredményért, a sikerért. Nemegyszer — hogy csupán a színházfelújításra gondol­junk —, a körülmények, a rendelkezések veszélyesen merész vállalkozásokat köve­teltek. Komoly kockázatot jelentett az egri gáz beve­zetése, sok idő eltelt, amíg Hatvanban is megbarátkoz­tak a több szintes házakkal. S az egri Technika Házát is magában foglaló koordiná­ciós irodaház megteremtése talán a legékesebb bizonyíté­ka annak, hogy mennyi ve- sződséggel jár a közös be­ruházások megvalósítása. Gazdag tapasztalatát, nagy gyakorlatát az Országos Tervhivatal is régóta rend­szeresen hasznosítja. Ez a munkakapcsolat — meg az egyéb nagy, szakmai isme­retség — külön kamatozik dr. Hortobágyi István szá­lát. valamint a közkedvelt hetilap munkatársi gárdája gondoskodik. Persze a mi segítségünkkel! Lesz itt Lu­das-fórum, vidám műsoros est, kocogás, autós találko­zó, megrendezzük az extra emberek vetélkedőjét, a Ma. gyár Divatintézet látványos bemutatóját, ezen kívül bá­bosoknak, cserepeseknek, kékfestőknek, hímzőknek, fafaragóknak nyújt majd kiállítási lehetőséget. Ahogy a levélben áll, meglátogat bennünket ez alkalomból a rádió, a televízió, az idegen- forgalmi hivatalok pedig minden megyéből külömbu. szokat szerveznek a kétnapos látványosságra. Mondanom sem kell, már most meg­kezdjük az előkészületeket. Parkosítunk, a polgárok tisz­tába teszik házaikat, hogy Ludás ne valljon szégyent az országos érdeklődést kel­tő eseménnyel... (moldvay) mára. Évekkel előbbre lát, számos lehetőséggel ideje­korán számolhat munkájá­ban. Ami sokat segít a ta­nácsi tevékenységben. Tudá­sából, információiból egy­aránt gazdagon profitál a -^tervgazdasági bizottság — amelynek titkára —, és a végrehajtó bizottság is. Két ciklusban is volt me­gyei tanácstag, már hosszabb ideje állandó meghívottja a vb-üléseknek, szakbizottsá­got és 13 tagú osztályt vezet. Egészségének kockáztatá­sával is nap nap után so­kat vállal. Jóllehet, túl van már a nyugdíjkorhatáron, reggelente elsők között lép hivatalába, s az utolsók kö­zött távozik délután, hogy­ha éppenséggel nem nyú­lik az éjszakába a dolga. Sűrűn keresik, szobájába a legbarátibb beszélge­tések alatt is becsöng a telefon, sürgősebb esetben pedig benyitnak. Ha nincs a helyén, biztosan tárgyal valahol másutt, mintsem pi­hen. Munka a szórakozása is — noha kis szőlőjének, pincéjének gondozását iga­zán passziónak tekinti. Fáradhatatlan igyekezetét kiválódolgozó-kitüntetésekkel is elismerték a minisztériu­mok, megkapta a városától a legnagyobb elismerést, a Pro Agria-t, odaítélték szá­mára a Munka Érdemrend ezüst, s kétszer — legutóbb nemrégiben — az arany fo­kozatát. Nem tagadja, hogy — noha nem várt ennyi elis­merést —, minden medál megdobogtatta a szívét. Ám egy-egy terv megvalósításá­nak mindig sokkal jobban örült. Akkor érezné magát igazán sikeres embernek, ha még néhány közös álom valóra válna. Például egy­szer befejeződne az egri vár rekonstrukciója, vagy mond­juk, végre kamatozna me­gyénknek a demjén—eger- szalóki termálvíz. S amikor erre céloz — nem kíván le­hetetlent. Gyóni Gyula Arany, a tervekért

Next

/
Thumbnails
Contents