Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1981. november 15., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK „Ne bántsuk az apparátust!’ A címbeli felszólítást egyik ol­vasónk levelének alábbi szöveg- részletéből emeltük ki: „Ne bánt­suk az apparátust! Nem az in­tézményre, a hivatalra gondo­lok, hanem a megnevezésre. Bár idegen eredetű, de ma már ál­talánossá vált a használata.” Azt is megkérdezte, egyetértek-e ez­zel a megállapításával. Hogy kérdésére egyértelmű vá­laszt adhassunk, először szóljunk arról, valóban általánossá vált-e használata mindennapi nyelvünk­ben. A sajtóban való gyakori jelentkezése, «mintha ezt bizo­nyítaná. A legváltozatosabb szö­vegekben jut nyelvi szerephez: „Az adótervet is teljesíteni kel­lett a tanácsapparátusnak’’ (Nép­újság, 1981. szept. 12.). — „Fon­tos figyelemmel kísérni, hogy alakul a vezetés és az appará­tus kapcsolata” (Magyar Hírlap, 1981. szept. 12.). — „Minél több felsőfokú végzettségű dolgozó kerüljön az apparátusba” (Ma­gyar Nemzet, 1981. szept. 12.). — „Meg kellett konstruálni a szer­kesztőség műszaki apparátusát" (Magyar Nemzet, 1981. szept. 15.). *- „A személyzeti apparátus fe­lelősséggel végezte dolgát (Ma­gyar Hírlap, 1981. okt. 18.). Több szóösszetételben is szó­hoz jut. Az államapparátus ösz- szetett szót különösen gyakran halljuk és olvassuk: „Népi hő­sét szembeállítja az államappa­rátussal" (Sütő András: Napló- " részlet). Túl aktaízűn'ek -és ,hi- ; vataloskodónak érezzük az -össz- ... : 'apparátus.' 'megnevezés*. A 'ipga*. gyakrabban* ilyen .szövegössze­függésben gyakori: '„Az össz- apparátus.. dolgozói számára el­igazítást tartunk? (egy.- körlevél-,-. ? ~ SE ­. • I{t 'álljunk meg egy* 'pillanat-" ra. .Sokrin általában a burokra', epikus'■ nyplvi. 'alakplStók-előzőit 5' t ' -''seásíot)ák- éli. az jszót . Is. -Érré trtffl .ez ^ ganyoro^vfers-.- aüpaTSüís:._■ ________ . ______­E^ernípízetesnek , eredetű >zóalaír leginkább sítJít- . lamigazgátásftoz; ' «annak '-égyes-1 : ^területeihez ^tarfoí'ó' ^hlyatíákr * : intézménye^ csoportját-vagy -ösz­'• ., j «zességét * nevezi liúég. •/" Arról már többén megfelecT- ■ keznek, hogy. a«,£zó_ gyakoribb ‘ ’.. használata'ölvKor.' fiém közvetít- - .egyértelmű információt. Elsősorban azért, mert több a - jelentése és változatos a haszná­lati értéke. Az idézett szöveg­részletek is ezt'tanúsítják. Ezért' ajánlatos, hogy az apparátus fe­lesleges használatát kerüljük ezeknek a jeientésváltozatoknak és használati értékeknek a se­gítségével : valamely feladatkör­ben szükséges munkaerők és munkaeszközök összessége, a hivatali gépezet; egy-egy intéz­mény és szervezet személyzete; valamilyen tudományos vagy szakszerű munkához szükséges felszerelés, berendezés, forrás­anyag összessége stb. Van tehát miből válogatnunk. Éljünk is ve­le bátran. Persze, az apparátus szó is jól teljesítheti szerepét a megfelelő szövegösszefüggések­ben, s ilyenkor valóban ne bánt­suk! Dr. Bakos József Esti próbán... (Fotó: Szabó Sándor) Két trombitás r Ásatások Szászvárott Régészeti ásatás kezdődött a Mecseki Szénbánya Vál­lalat társadalmi segítségével Szászvárott, amelynek kör­nyékén gazdag szénvagyont fedeztek fel az utóbbi idő­ben. a géológusok. A község központjában, a régi vám­területén folyó kutatás cél­ja, hogy időben a nagysza­bású bánya- és településfej­lesztés terveinek kidolgozá­sakor figyelembe vehessék a feltárásra-megmenitésre érdemes értékeket, A hagyomány szerint a szászvári plébánia pincéjé­ben, Bertalan pécsi püspök 1235-ben, alapított várának maradványai rejlenek, falá­nak több részlete ma is lát­ható a .tizennyolcadik szá­zadi épületben. A török hódoltság idején közigazgatási közipont volt itt, várható tehát, hogy a töbib évre tervezett kutatás során e korszakból szárma­zó tárgyi emlékek, épület­maradványok is napvilágra kerülnek. CSAVDAR SINOV: Lehet, hogy önök is ész­revették azt az üzemet, amelyik három hónappal ezelőtt még ott állt a vá­rosba vezető út kanyarula­tában. Teljesen, mindennapi látvány — kémény, a vál­lalások teljesítésére mozgó­sító jelszavak, portással el­látott főkapu, és általában minden olyan, ahogy meg­szoktuk. .. Az üzem most — ahogy a nekrológokban mondani szokták — elmúlt. A helyén kiégett gerendák halmai, füstös, bedőlt falak, széthajigált gépalkatrészek és késztermékek menedez- nek, meg mindenféle olyan holmi, amiről meg sem le­het állapítani, mi, célt szol­gálhatott a végzetes júliusi éjszaka előtt... A városba vezető út ka­nyarulatában álló üzem egy júliusi éjszakán leégett. Az éjszaka nagyon kellemes volt — meleg, ciripeltek a tücskök, és sejtelmek töltöt­ték be... De inkább nem sietek, engedjék meg, hogy elmondjak mindent, egész az elejétől. A takarékosság önmagá­ban is fontos és ösztönző dolog, de a szóban forgó vállalatnál a takarékosság hús volt a kicsi, de összefo­gott kollektíva húsából, és vér a véréből. Az üzem igazgatója még ma is azok­ban a rövid zakókban jár, amelyeket tíz évvel; ezelőtt is hordott. . — A rövid1 zakó takaré­koskodás a szövettel — szokta mondani. — A gaz­daság takarékosságot kíván, és nekünk gazdálkodnunk kell... Az! én feleségem nem hord­hat hosszú ruhát, csak mi- niholmikat! Ezt követeli a takarékosság. Egyik nap szóba került, hogy egy speciális víztároló tartályt kellene építeni. Az üzem könnyen gyúló anya­gokkal dolgozott, és a vízre az esetleges tűzvész elhárí­tásához volt szükség. ■ Az igiazgató sokáig ellen­kezett. — Dehogyis 'ásunk most medencét — bosszankodott. — Takarékosságra van szükség, nem pedig meden­cére. Azt a törvény mond­ja ki. És a medence helyett csak egy gödröt ástak, egy egész mini gödlröt, amely­ben meg lehetett volna für­detni, egy csecsemőt, talán még egy felnőttet is, de any- nyi víz nem gyűlt össze, amennyi egy tűz oltásához szükséges. A takarékosságért való küzdelem pedig folytatódott. Neno apó, a bizalmi, azzal állt elő, hogy a gépeket és a tűzoltókészülékeket ki kel­lene cserélni. — Megöregedtek, elrozs­dásodtak — magyarázta. De az igazgató nem egye­zett bele. — Mi öregedett el? — mérgelődött. — Még egé­szen újak... Igaz, a vöd­röknek nincs fülük, és a la­pátoknak nincs nyelük, de a takarékosság... A takarékos­ság a társadalom fejlődésé­nek egyik legfontosabb ru­gója. És két órán keresztül be­szélt a takarékosságról, a nemzetközi helyzetről, meg arról, hogy nem lehet az eszközöket elprédlálni. .. Ezek után Neno apó any- nyit kivánt csak, hogy te­gyenek ki világító táblákat. Amelyeken Látni lehetne: „Tűz esetén hívja föl...” Az igazgató megértette, de nem értett vele egyet. Mivelhogy — úgymond — a takaré­kosság mindenekelőtt... És eljött az a júliusi, éj, amelyről az elején már szó esett. A tücskök hegedültek, a hold ragyogott, az éjsza­kai műszak a tervét telje­sítette, a kertekben szerel­mesek csókolóztak... ' Egy átlagos, szép éjszaka, aho­gyan mondani szokták. Egy­szerre csak füstszag érző­dött, és nemsokára fölcsap­tak a lángok. És megkezdő­dött a zűrzavar és a jajve­székelés. .. — Ki telefonált a tűzol­tóknak? — kiabál az egyik. — Anyácskám, égünk! — üvölt a másik. — Nyugalom! — harsog a harmadik. — Ó jaj, ég a túróm! — nyöszörög a negyedik, —két kiló túrót vettem, és ott­hagytam a műhelyben... Ég a túróm! De akkor mór nemcsak a túró égett, de minden, ami ott maradt. Megkísérel­ték a tűzoltó-felszerelést föl­használni, de amilyen álla­potban az volt... A kézi pumpákkal elfutottak a medencéhez, de hát mennyi víz volt abban a minime­dencében. Három pumpa megtelt, és vége. Lehet, hogy önök is ész­revették, hogy a városba vezető út kanyarulatában állt egy üzem... Ma már nincs ott. Elmúlt — ahogy a nekrológokban mondják. Az igazgatója olyan taka­rékos volt, hogy mindent megtakarított — nem ma­radt más, csupán a kiégett gerendák, a füstös falak és a széthajigált tárgyak, ame­lyekről senki sem tudja megmondani, mi, célt szol­gáltak azon éjszaka előtt... Migray Ernőd fordítása [JE Kell a szórakozás is Az elmúlt héten pénteken befejeződött a francia tele­vízió hatrészes filmsorozata, a Gaston Phébus, a Pireneu- sok oroszlánja. A siker egy­értelmű, s ez elsősorban a jól megkomponált forgató- könyvnek és Bemard Bor dérié rendezőnek köszön­hető, aki nem szégyellte azt, hogy elsősorban szórakoztat­ni akar, méghozzá nem né­hány tízezer, hanem több százezer, sőt millió embert. Ezért emelte ki a fordula­tokban folyvást bővelkedő cselekményt, ezért tetszett meg neki a történeti háttér, emiatt jelenítette meg a vér­bő figurákat kitűnő színé­szekkel Jean-Claude Druot- val (Phébus) és Nicole Gar­dával (Navarrai ÁgneS). Célját nemcsak hazájában, hanem — többek között — nálunk is 'elérte. Ráadásul nemcsak—kellemes perceket Szerzett. ‘ szamunkra ; -r- ‘érre is szükség van , hanem.' históriai alapiam éretéinket is gyarapította.- Sokak érdeklő- . elését -felkeltette. p. .£özépkp,' •fi' Franciaország iránt', pólyám -nőkétakák -eddig allghaf: .^ípttak" 'azvőÍi|golóadíar, v-L: vóiíisz^^véfi '.hápohúrólr; a: _ .TÉegr hátées-'í 1<orv>-és^.rn>e^ér^gíel^" * féséVel4-’’'7s''ttálősé^hű f rak-&»ei%k,is-snesefterjeszfő ;■ Szerédet is vállalt. Erről jift eszünkké, / hogy n}i még eddig nem értünk -ele' pedig izgalmas kalan- •-. dokbán--. bővelkedő ;nemzeti T múltunkból ezernyi jellegze­tes- epizódot vihetnénk kép­ernyőre, Hasonló elképzelő- - sektől vezérelve és legalább ilyen színvonalon, mert szó­rakozni kell, s ha közben tanulunk is, az csak külön 1 nyereség valamennyiünk szá­mába ... (pécsi) zene csodálatos hatása mel­lé adalék, hogy a Sacre du printemps (Tavaszi áldozás) szinte pogánynak is mond­ható világa akkor, a párizsi közönség előtt mekkora bot" rányt kavart. Most, amikor a filmen Béjardumódon tán­colják ezt a mai nyelven fo­galmazott, a szerelem itt-ott vadul démonikus nyers him­nuszát, csaknem mosolyog­nunk kell, milyen kosztü­mökben. táncoltatta annak idején, 1913-ban Gyagilev ezt a zenei látomást. És a per­gő képsorok mögött ott hangzik Yehudi Menuhin megállapítása: „Alig akad még két ember, aki oly nagy hatást gyakorolt volna ia hu­szadik század zenéjére, mint Igor Sztravinszkij és Szer. gej Gyagilev.” Előbb csak felkapjuk a fe­jünket, beidegzettségünk folytán szentségtörőnek ta­lálva a megállapítást. Mikor azonban a film lefut, kezdünk utánagondolni. A huszadik század, zenéje .— főbb voná­saiban. —^patétikuis,; ggresz--. sziy’,': harsogó ' vezér^zólamo.- . kát' indított útiilaki. Azért js üfthyi.ra jól táncolható ez a z.ene. mert a test -szenvedé- ,!yni uralkodnak itt; a -testi vágy, az.'pröjn,. a jnámtíí-,- a “lyezni akarás,'a Siker, a latr. '. vájjí _-,éhéii§seá'h>bpgt^t Ja a. 5 moh^a ni valót.. ' iídi^^íávdV ’ nas. ebele elején ; 'Hehé$, "tíz- ; ga&ni,' tiggy^d, nágy-Jiégédfos^ 'vaküiöl- - nemcsak--^, -maga- móntfjS.; " :,:•; Jé? -»br-mV-k1 (farkas) ­. V * £--£ t. Wi ; .--->-.-■> Szürke eminenciás? Az ember zenéje Yehudi Menuhin zenetör­téneti filmjének hatodik ré­szében az európai és ame­rikai zene fejlődését vázolja fel úgy, ahogyan azt a film és a zeneművek bemutatásá­val lehetséges. A látvány mindenképpen ezt bizonyít­ja, és ezt a világhírű hege­dűművész sokrétűen igyek­szik indokokkal, tényekkel, az összefüggések felvillantá­sával elhihetővé tenni, bár eddig is nemegyszer úgy tűnt, mintha a film nagy vágásokkal dolgozna, mert Menuhin így látja a zene- történetet. Most azonban valami na­gyon lényegeset mondott el. A zenetörténet nagy pilla­natának nevezi, állítja Igor Sztravinszkij kirobbanó si­kereit. Köztudott, hogy Gya­gilev az orosz balettel Pá­rizsban forradalmat csinált. És azzal is, hogy ez az óriá­si szervező egyéniség Sztra­vinszkijt magához vonzotta. Ma már nem különös, de a Nem tudom, ismérték-e egymást, vagy találkoztak-e egyáltalán? ' Azt hiszem, nem'. Kontinensek, tengerek, nagyúri politikák választot­ták el őket. Pedig tudom, ha csák egyszer is kezet fog­hatnak, nagyon , tisztelték volna egymást. De miig egyi­kőjük lába élé odaborult a nagyvilág, a másiknak mint a kinőtt érettségiöltönyben járónak kellett hazájában feszengenie. Péntek este, első műsor, 21.50. Utolsó szolgálat (amerikai film) főszerepben Jack Nicholson, magyar hangja La tínovits Zoltán. A televízió képernyőjén két párhuzamos produkció zajlik. Az egyik a filmé, a másik a „Szürke eminenciás” szinkroné. Latinovits nem törekszik arra, hogy beszéde olyan legyen, mintha Nichol­son magyarul szólna hoz­zánk. (Lám, lám ő is ma­gyar!) Nem. ő itt is megvé­di szabad egyéniségét, és itt is igyekszik megőrizni füg­getlenségét. Árnyalt, sokszí­nű, az emberi jellem magas­ságait és mélységeit bemuta­tó „hangjátékával” lepi meg a nézőt. „El-elcsúszák” az amerikai szájmozgásáról, de már észre sem vesszük, hi­szen egy sosemvolt baráti ölelésnek lehetünk ritka ta­núi. „Utolsó szolgálat”, főszerepben Latinovits Zol­tán és amerikai szinkronszí­nésze: Jack Nicholson. (szilágyi) MIÉRT ÁLLUNK? Új magyar film készül Miért állunk? címmel for­gatja új filmjét Magyar József. A rendező e művé­ben, is a mindennapi élet gondjait járja körül, mint tette ezt korábbi filmjeiben is, így például a „Milyen a világ”, valamint a Mann_ beimben, legutóbb Arany Dukát díjjal kitüntetett. Mi, büszke magyarok címűben. Készülő filmjéről elmond­ta,; elsősorban arra keres választ, hogy sok helyen miért nem olyan a munka­morál, mint amilyennek len­nie kellene, hogyan lehet- séges, hogy a szorgalmas­nak istaert magyar nép ne­hézségekkel küszködik ezen a téren, A forgatás során nyilvánvalóvá vált: a dol­gozó másképp vélekedik munkájáról a 8 óra meg­kezdése előtt, közben, s utá­na, a fehérasztal meiletit. ' Az elnéző magatartás, a megértő eltűrés ellen is szót emelő alkotást több buda­pesti nagyüzemben forgat­ják. Nem a legjobb ütem­ben,. A csúszás oka az, mii­ként a rendező megemlítette, hogy bizonyos jeleneteket nehéz rögzíteni, elsősorban azokat, ahol valamennyi dolgozó jelenlétére szükség lenne. Papp Attila, a Hatvani ÁL- láma Zeneiskola igazgatója: —Azt mondják, két dudás nem fér meg; egy esáidá- ; Szerintem két -tpomabj- . tás igent - Leglábbis nálunk:; /- anól Szabó János 'szakíafiár 'irányításával ennél .többen.- tainujj^k. ■«*-' a. -hangszert. „'.Méghozzá .némy,akárhogyan. ; .JÄz 'amiégetett két' -tr%nb,i-_ <t£s£. vagyis- a Vgrz:- ga György,' továbbá V "'S»La.­, a Ni-*s$-ptin téi> ál t a— ■ tónosból.^ nern^ég^iöt^ juvn- zeneiskolái tromWtá verseny - ^ döntőjéh^tvettók-.tészt, ; ,és Gyuri, csoporfelsőkérü ' vég- ; ’ zatti,' GSafia pedig, harmadik- lett a fiatalabbak kategóriá­jában.-. Olyan' nagy -.z&tef'- 'kultúrájú "városokat előztünk- meg ezzel, . mint Szeged,. Pécs, Rliskolc, Debrecen. Te_-_ hát joggal lehetünk büszkék a gyerekekre. Különben az igazsághoz tartozik, hogy a helyi tanács az, utóbbi idő- ' ben sokat:. segít ■ - raj tunk, Múltkoriban éppen új trorrü bitókat vehettünk... ; **' És most ismerkedjünk ki­csit . a- 4iramibit^sokikair. Sző- á lóié .és ropi mellett, aho_- gywn . egy iskolában --•'illik. • !- .-V&Dga .Gyöngy: .cö t-:'^-Acet'-híszeHi',-á hájtóítCpfö f ' az édéeepílpitór .-, Öltöttem, - ,akh magátód- jtfflhffi-'fafeg Íüa«..'..í gedüln'a majd engem .ájjöii&ji tömött '-ücépeoaeénf ,'JP^Iqs'Njest&r Jolánt a trofnbrte sZakon' a ' tragikus .sefcsú Zólyopi -ist--.~ ván' tanár >'ú-r foglalkozott ' velem. A-versenyre viszont, már Szabó János készített -fel, - a zongorakísérőm - "pedig . I Vadász Zsuzsa tanárnő volt. Bevallom, ilyen sikerre-nem számítottam Zalaegerszegen, bár az elődöntőben nagyon magabiztosan fújtam Dia­belli Szonatináját, majd Kurz Órakon,centjét. Persze arról sem szabad megfeled­kezni, hogy a rután nagy segítség. És mi, akik a ze­neiskola ú ttörő-f ú vós zene­karában gyakorta nyilvános­ság előtt szerepelünk, ezál­tal bizonyos előnyhöz jutunk. Legutóbb a Kossuth téri is­kola' útitörőaivatásán, majd a hatvani napok alkalmá­ból adtunk térzenét. Tudom egyébként, hogy az országos I elsőség mindenkiben fölveti a gondolatot, na, ebből a gyerekből biztosan zenész lesz. Ha nem is művész, legalább tanár. Nos, én nem j ilyen, pályára készülök, bár tanulmányaimat folytatni j szeretném. A dológ különben I alkati kérdésen múlik. Fog- 1 növéslem' olyan, hogy csak 'bizonyos, szintig sajátítha­tom: el a tromibitatechnikát. Müt mondjak: sajnos... Szita Csaba aki szintén Zólyomi István kezei alatt sajátította el a -fonmbitaját- szás alapjait, olyan, családiba született, ahol a muzsikálás, a zene saeretete szintén haj­tóerő volt. Tanár szülei már a bátyját beíratták a zene­iskolába, éspedig klarinét szakra-.. Majd- jött a kicsi,, a trombitával: -.. . 5— 'Én 'inkább az*elődöntő- • ben, Coupériri Gavotte-jáná'l *> izgultam. Nehéz darab volt, ' akár Sepeiev Scherzója. • A ~ döntőben-.-már. nem volt : 'a- tényt--..iím ’ . -.-im^galjan ;sikörketit könyvet- . . Térn.el, é^- csak káprámtt öa- •' %$&*&**i -’i-C > -■• ''jtmt ip^SzjwalirrM'. éíogy^mió ígéf- r Tá „jövö? Egy - hetedil - - --kés kisdiäVi-öbBöl^-azt ;'-híi'. szem, keveset’sejthet. Annyi1' atómban bizonyos': megraga- .dók a zenei pályán! És nem a dsilíogósért, hanem' mért; ’J ;■ szeretem a muzsikát.- • . '• ' (moldvay) '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents