Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

Kerekasztal-beszélgetések - Fórumok - Nyi tott kapuk az oktatási intézményekben - Hasznos tanácsok szülőknek Pályaválasztási hetek megyénkben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA (Ál) Humanizmis Emlékszem, hogy milyen megütközéssel néztem ősz hajú újságíró mesteremre, amikor egy fiatal jelent­kezővel beszélt. Külön szentségtörésnek számí­tott akkor nálam, hogy az illető nő volt és kifejezet­ten szép. A szavak ennek ellenére elhangzottak — még ha nem is akartam hinni a fülemnek — és a Mester közölte a szorongva vára­kozó jelölttel, hogy teljesen tehetségtelen, több írást ne is hozzon be, és verje ki mindörökre a fejéből, hogy újságíró lesz. Évek teltek el, amíg új­ra össziéhozott jó sorsom a mandulaszemű szépséggel. Óvónő lett, s ahogy később megtudtam, nem akármi­lyen megbecsülést vívott ki magának szakmájában. Ekkor jutott eszembe a hajdani kegyetlen elbocsáit- tatás története, és ekkor fordult meg a fejemben, hogy milyen jót is tett idős kollégám, amikor drasztikusan eltanácsolta még a szerkesztőségek kö­zeléből is a fiatal jelent­kezőt. így járult hozzá — a maga módján — ahhoz, hogy élete, munkája értel­mére rálelő ember váljék belőle. De hányán bolyongónak az álszolidaritások, az ál- segítségek útvesztődben? Mennyien vergődnek a „na, adjunk még egy — aztán még sok — lehetőséget ne­in, hogy mutassa meg, mit tud” jóindulattal kiköve­zett csapdás ösvényen? Vajon hány infarktus­nak, neurózisnak, megke­seredett, elrontott életnek kezdődött — kezdődik — úgy a kálváriája, hogy nem hangzanak el azok a bizonyos kegyetlen szavak, amikor bizton tudjuk, hogy el kéne hangozniuk? Az okok sokfajták-félék lehetnek, amiért rajta ma­radnak a „pályán” azok, akik nem arra valók. Le­het a felelősség elhárítása, lehet elvtelen megalkuvás, lehet háttérben húzódó ma­gas protektor, léhet álta- pdritat és álhumanizmus. Az azonban mind a mai napig nem vált társadalmi felismeréssé, hogy ál- és nem valódi humanista ma­gatartást tanúsítunk, ami­kor nem a képességeinek - megfelelő munkahelyhez, feladathoz állítunk valakit és ott tartjuk akkor is, almikor többszörösen be­bizonyosodott : nem alkal­mas szerepkörének betöl­tésére. A Grimm-mesei jóté­konykodás és az igazi hu­manizmus között igen nagy különbség van. Az utóbbit valóságos emberek között és valóságos társadalom­ban kell gyakorolni úgy, hogy az mind az egyének mind a társadalom valósá­gos és ne álérdekeit szol­Szigethy András A piaci igények erőteljesebben vezéreljék a termelők szándékait MEGKEZDŐDÖTT A SZÖVOSZ IX. KONGRESSZUSA Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, melyen 3,3 millió tag és 180 ezer szö­vetkezeti dolgozó képviseletében, 650 küldött tanács­kozik. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a kormány több tagja is. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos; Tanácsának •korábban kiküldött írásos beszámolójához Szlame- niczky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést;. Hangsúlyozta: a fo­gyasztás.! szövetkezetek az elmúlt időszakban dinami­kusan fejlődtek. A párt és a kormány gazdaságpo­litikájával összhangban, eredményesen járultak hoz­zá a lakosság életszínvona­lának növeléséhez, a külgaz­dasági egyensúly javításá­hoz, és a korábbinál többet tettek az árutermelés bőví­téséért, a szolgáltatások kor­szerűsítéséért. Fejlődésük lendülete a szigorúbb köz­gazdaság! feltételek mellett sem tört meg, a szövetkeze­teik, vállalataik és társulá­saik egyre többet vállalnak magukra a magyar gazdasá­gi élet terheinek viseléséből. Az elmúlt öt évben a leg­jobban, a szövetkezeti keres­kedelem fejlődött. Az áfé- szek és a szövetkezeti vál­lalatok kettős kereskedelem­politikai feladatot oldottak meg; biztosították, hogy elegendő napi cikk legyen minden településen, s ezzel egyidőlben a tartós javak választékos kínálatát is megteremtették az ellátási centrumokban ; a nagyköz­ségekben és a -városokban. Kétszázötven ABC-áruháziat és kisáruházat, valamint csaknem 600 jól felszerelt élelmiszerboltot adtak át, A kiszolgálási formát is korszerűsítették. A vendég­látóiparban a meglevő üzle­tek korszerűsítése volt elő­térben, emellett azonban több mint 500 új éttermet és vendéglőt is nyitottak. A lakáságazatba tartozó szövetkezeteknek ma már több minit félmillió tagja, van. A kezeléslükben levő lakások szálma az ország több szintes épületekben le­vő lakásállományának csaknem negyedét adja, a lakásvagyon értéke pedig meghaladja a 65 milliárd forintot. A szövetkezetek öt év alatt 21 ezer lakást épí­tettek, és további 6600 kivi­telezéshez láttak hozzá. A takarékszövetkezetek kezelik a betétben elhelye­zett lakossági pénzmegtaka­rításoknak mintegy 13 szá­zalékát, egyes megyékben több mint 2ö százalékát. Egyre sokrétűbb pénzügyi szolgáltatásaik révén a falu közkedv élt pénzintézeteivé válnak. Erősödtek a kister­melőkkel a szerződéses kapcsolatok, ezekre alapoz­zák az áfészek összes fel­vásárlásának már mintegy 90 százalékát. Évente 700— 750 ezer kistermelővel van­nak kapcsolatiban; ez az együttműködés nemcsak a felvásárlásra, hanem a ter­melés szervezésére, az infor­máció- és a garanoiaadásra is kiterjed. Foglalkozott az elnök a zöldség-gyümölcs ellátás gondjaival is. Megállapítot­ta: jelentős anyagi vesztesé­gek származtak abból, hogy a termelők és a felhaszná­lók igényei több terméknél nem voltak és ma sem min­dig vannak összhangban. A szövetkezeti ipar hozzá­látott az ésszerűbb termelé­si szerlkezet kialakításához, ez a folyamat azonban meg- lehetősien lassú, mert kor­szerűtlenek a gépek, és az újaibb típusok gyakran hi­ányoznak ’ a kereskedelem kínálatából. Ezzel is magya­rázható, hogy csak részben sikerült minden piacon jö­vedelmezően értékesíthető áru gyártására átállítani a korábban más cikkeket vesz­teségesen termelő műhelye­ket, üzemeket. A külkereskedelmi mun­kából isr nagyobb részt vál­laltak a szövetkezeti vállala­tok, szervek. Hagyományos exportcikkeik mellett — pél­dáiul a friss és tartósított zöldség, gyümölcs, a liba­máj, a galamb — újabban kis gyártási eszközigényű, de jól eladható termékeket gyártanak külföldi értékesí­tésre; bőrdíszmű vet, ételíze­sítőket, lakberendezési dísz­tárgyakat, fa tömegcikkeket. A szövetkezetek gazdasági tevékenységének tapaszta­latait összegezve felhívta a figyelmet arra, a továbbiak­ban a piaci igényeknek még erőteljesebben kell vezérel­niük a termelők szándékait. Még nagyobb befolyással kell lenni az áru „szülőhe­lyére”, az ipari és mező- gazdasági üzemek munka­helyeire, törekedve a terme­lési és az értékesítési lánc együttes hatékonyságának ja­vítására és a kölcsönös ér­dekeltség elmélyítésére. A vitában felszólalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. A kongreszus ma folytat­ja munkáját. Varga Zoltán VI-os tanuló a laboratóriumban (Fotó: Perl Márton) Novemberben és decem­berben — a hagyományok­hoz híven — ismét megren­dezik megyénkben is a pá­lyaválasztási hetek program- sorozatát Szükség van ezek­re, mert tizennégy esztendős korban egyetlen fiatalnak sem könnyű dönteni jövő­jéről. Kellenek ezek, ugyan­is szélesítik az apák és anyák látókörét, hozzásegít­ve őket ahhoz, hogy gyer­mekeikkel1 ne saját megva­lósulatlan álmaikat valósít- tassák meg, hanem a meg­lévő adottságokat és képes­ségeket figyelembe véve ad­janak nekik kamatoztatható ötleteket. A sokoldalú tájékoztatást szolgálják majd a hetedik és nyolcadik osztályos tanu­lók szülei részére — vala­mennyi általános iskolában — szervezett pályaválasztási értekezletek. A tekevezérlő berendezés már tőkés exportra készül. A svájci Schmidt cég közvetítésével ÍZ darabot szállítanak Kanadának. Nagy Ist­vánná és Adamcsik Gábor szerelés közben Szovjet vasutak megrendelésére készül ez a minden igényt kielégítő, kor­szerű és pontos termék, a vasúti helyfoglaló. Neve Express, s az idén 182 készül belőle. Képünkön: Gyimesi László Korszerűség és minőség, ez a legfontosabb, vallják a VILATI egri gyárának kollektívái. S hogy miért? Erre „csak” annyi a ma­gyarázat, hogy manapság a világpiacon így lehet meg­élni, s eredményesen ver­senyt futni másokkal. Hogy mindezt be is bizonyítsák, elkalauzoltak a gyárba, ahol fényképezőgépünk előtt mutatták be azokat a termékeket, amelyek hatá­rainkon túl is állják a pró­bát A vitkovicei könnyűfémmű alumíniumöntödé­jének termelését irányítja majd ez a beren­dezés, amelyen Bóta László és Vankó László az élesztős előtti, utolsó munkálatokat végzi (Fotó: Perl Márton.) November 23-án az egri Megyei Művelődési Köz­pontban nemcsak az előbb említett izgalmas témát elemzik pedagógiai szem­pontból, hanem — mintegy szemléltetésként — levetítik az ismerjük meg gyerme­künket című felvilágosító jellegű filmet. Ugyanezen a helyen december 7-én a beiskolázási és a munkavál­lalási lehetőségekről is szó esik majd, azaz az itt szer­zett információk megköny- nyítik az érintettek eligazo­dását. November utolsó hetén a gyöngyösi városi úttörőház­ban az érdeklődők arra kap­hatnak választ, hogy kinek érdemes gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképző intézetben továbbtanulni. A hatvani városi könyvtárban novem­ber 12-én az előbbieken kí­vül a munkavállaláshoz is tippeket kaptak a hallgatók. A 14-től 18 esztendős gyer­mekek szüleit várják a Megyei Művelődési Központba de­cember 14-én, Megéri el­menni, hiszen az új érettsé­girendszer és a felsőokta­tási intézmények módosított felvételi rendje kerül terí­tékre. Ennek részleteit még sokan nem ismerik, pedig életbe lépése lényeges vál­tozást jelent majd. A katonai és a gépi for­gácsoló szakmákból nem ma­radnak el a már megszokott vetélkedők sem. Ezek no­vember 20-ig zajlanak le csapatszinten. A legjobbak december 21-ig a városi és a járási erőpróbákon bizo­nyíthatják jártasságukat, fel- készültségüket. A megyei pályaválasztási vetélkedőt 1982. január 23-án tartják. Természetesen ebben az időszakban az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gyöngyösi me­zőgazdasági 'kara nyitott ka­pukkal fogadja az érdeklő­dőket, akik így képet alkot­hatnak az itt folyó nevelő- oktató munkáról, és a köve­telményekről. A megyei pá­lyaválasztási tanácsadó inté­zet azt is lehetővé teszi, hogy a szűikebb hazánkon kivülí felsőoktatási intézmé­nyeket is felkereshetik az ezekre kíváncsiak,

Next

/
Thumbnails
Contents