Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. november 15., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk Információ Az amerikai elnök, mint­ha megtalálta volna a böl­csek kövét. Az AP hírügy­nökség szerint, George Bush azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy „dezin- formál” az amerikai szán­dékokról és ez a félretájé­koztatás ösztönözte az eu­rópai béketüntetéseket. A nagy európai béketün­tetések a középhatósugarú rakéták, a neutronfegyver, általában a fegyverkezési hajsza ellen irányulnak, és új ösztönzést adhattak azok a nyilatkozatok, amelyek Washingtonban — hivata­los vagy félhivatalos formá­ban — egy korlátozott nuk­leáris háború lehetőségeit vetették fel Európában. Milliók és milliók állás- foglalásához nem, volt szük­ség dezinformációra. Meg­tette az amerikai informá­ció is ... R. E. A DÍVSZ NYILATKOZATA Rágalomhadjárat a kubai forradalom ellen A hét 3 kérdése 1. Mit jelent a „Fényes Csillag” a Közel-Kelet felett? A betlehemi csillagot még korai lenne emlegetni, de a héten megjelent a Közel- Kelet felett a „Fényes Csil­lag”. A több ezer kilométeres hosszúságban és jelentős mélységben négy arab or­szág (Egyiptom, Szudán, Szomália, Omán) területén s a környező vizeken végre­hajtott amerikai szuper_had_ gyakorlat a költői Bright Star fedőnevet viseli. Fő­ként a gyorshadtest egysé­geit mozgatják de első ízben kerül sor olyan manőverek­re, hogy az amerikai B—52_ es stratégiai bombázók Dél- Dakotából a közel-keleti fel­tételezett célpontok fölé re­pülnek, ott bombázási gya­korlatokat hajtanak végre, majd ugyancsak leszállás nélkül hazatérnek, miközben a íz üzemanyag-utánpótlást a levegőben kapják. Az amerikai katonai jelen­lét eddigi legnagyobb mére­tű megnyilvánulásával szemben számos tiltakozás látott napvilágot, várhatóan rendkívüli ülést tartanak az augusztusban megkötött etió- piai—líbiai—dél-jemeni hár_ más szerződés külügyminisz. terei. Ez- annál időszerűbb és érthetőbb, hiszen a gya­korlatok éppen e három or­szághoz közel eső határegy- ségekben zajlanak. Közben az ENSZ-közgyű_ lése az iraki atomreaktor el­leni izraeli támadást vitatta meg, és határozottan elítélte a bombázást. Mindössze két ellenszavazatot adtak le, Iz­rael és az Egyesült Álla­mok részéről. A világszerve­zeti vita fényében még na­gyobb visszhangot keltett a szaúd-arab tiltakozás, misze­rint izraeli harci gépek rendszeresen megsértik az ország légterét. A rijadi fel­lépés nyilván újabb nehéz­ségeket okoz Washingtonnak, amely egyaránt szeretne építeni Izraelre és Szaúd- Arábiára. (Az amerikai saj­tó pro és kontra ismét so­kat cikkezhetett az AWACS- eladásokról — ezek a légi­felderítési rendszerek észlel­hetnék a legjobban a szaűdi terület fölé történő behato­lásokat.) Szaúd-Arábia helyzete azért sem lényegtelen most az amerikaiak számára, hi­szen nevéhez kötődik a nyolcpontos rendezési terv. Ez támogatást kapott a hat öböl menti ország csúcsér­tekezletén, szóba került a jordániai uralkodó kanadai tárgyalásain, s minden bi­zonnyal előterjesztik a tíz. nap múlva Marokkóban összeülő arab csúcskonferen­cián is. Igaz, az egyes arab országok és a palesztin moz­galom mind ez idáig óvatosan, sőt (több ízben ellentmondóan foglaltak állást a terv kap­csán, de többségükben tár­gyalási alapnak tartják. Ta­lán éppen a szaúdi terv erénye és gyengesége miatt: annyira általánosan szőve, gezték meg, hogy .mindenki azt értheti vagy magyaráz­hatja bele, amit szeretne. Izrael viszont egyértelműen visszautasította, és a terv nyolc pontjával szemben nyolc új települést akar lét­rehozni a megszállt terüle­teken. Ilyen körülmények között aligha lehetett meglepő, hogy a Kairóban a palesz­tin autonómiáról felújított egyiptomi—izraeli—amerikai tanácskozások ismét ered­ménytelenül zárultak, még saját kényszerpályájukon is elakadtak. Szemléltetően bizonyítva ezzel Camp Da­vid teljes zsákutcáját is. A tárgyalások hivatalos meg­szakítása nem várható, hi­szen a Sinai-félsziget még megszállás alatt levő részé­ről 1982. április 25_ig kell távozniok az izraeli csapa­toknak, de máris gyakran vetődik fel a kérdés: vajon azután fenntarthatóak-e ezek a tárgyalások ? 2. Miért éleződött ki a fe­szültség Közép-Amerika körül? Illusztris levélírója lehetett a héten a The Washington Post-riak. Fidel Castro ra­gadott tollat, és személyesen cáfolta meg azt a rágalom­hadjáratot, amely az ameri­kai tömegkommunikációs eszközöket elöntötte. Visz- szautasította azokat a hazug állításokat, miszerint „Kuba keze” lenne a salvadori ha­zafiak küzdelmének hátte­rében, kubai - alakulatok harcolnának a közép-ame­rikai országban, kubaiak robbantották volna fel az aranyhidat, Salvador közle­kedési fő..ütőerét. Az ame­rikai lapokban egyébként még olyan hírek is megje­lentek, hogy Vietnamból je­lentős mennyiségű hadi­anyag érkezett, többek kö­zött repülőgépek is. Az ame­rikai propaganda ugyanis „keleti fegyvereket” keresett a salvadori gerillák arzenál­jában, és- amikor csak a juntától zsákmányolt ameri­kai fegyverekre bukkantak, kitalálták és kitálalták a vietnami változatot, hogy ezek a fegyverek még a saigoni rezsim örökségéből valók ... Kétségkívül fokozódik a lélektani, politikai, s a karib vizeken végrehajtott ameri­kai hadgyakorlatokkal a ka­tonai nyomás a térség ha­ladó államai ellen. Ezért rendeltek el népi védelmi mozgósítást Kubában és Ni­caraguában, s világszerte leleplezik, visszautasítják Washington lépéseit. 3. Mi rejlik a washingtoni Stockman-botrány hát­terében? A 35 éves költségvetési igazgatót, David Stockmant előszeretettel nevezték a Reagan-konmányzat „csoda- gyenmekének”, ő adta volna az ötleteket a ■ különböző gazdaságpolitikai intézke­désekhez, a sokat vitatott adócsökkentéshez stb. Stockman a héten kínos botrány középpontjába ke­rült. Nyilatkozatot adott egy amerikai folyóiratban, s olyasmiket mondott, hogy maga sem bízik túlságosan a kormány gazdaságpoliti­kájának ígért sikereiben. Nagy visszhang; az ellenzék ki demokraták aduként for­gatják kijelentéseit: elnöki raport; Stockman felajánlja lemondását; Reagan marasz­talja; a „csodagyermek” bűnbánó bocsánatkérése — ennyi történt néhány óra alatt. S két alaposabb meggon­dolást kívánó körülmény. Az elnök gazdaságpolitikája, a Reaganomics eddig i^ sok vitát váltott ki, kétségbe vonták tartós hasznát és le­hetőségeit: e hangok most nyilván felerősödnek. (Kü­lönösképpen az újabb recesz. sziót jelző számok tükré­ben.) A másik következ­mény: Reagan „feddhetetlen csapatot” akart, amely nem fogja megismételni sem Nixon Watergate-ügyeit, sem a carteri amatőrizmust, s főként kiküszöböli a belső villongásokat. (Kissinger— Rogers, Wance—Brzezinski stb.) rövid idő leforgása alatt azonban viharfelhők gyűlnek Allen, Haig, Stock- man: és mások feje felett, s az egyéni skandalumokon túl az összjáték körül is sok a fiaskó. Lehet, hogy még­sem egy csodapolitika cso­dacsapata alakult ki Wa­shingtonban? Réti Ervin Az amerikai imperializ­mus agresszív körei újabb rágalomhadjáratot indítottak a kubai katonai forradalom ellen; s erre az ürügyet ezúttal a kubai katonai ta­nácsadók állítólagos salva­dori jelenléte szolgáltatja — hangoztatja a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség iro­dájának szombaton közzé­tett nyilatkozata. Ez a rágalom újabb kí­sérlet arra, hogy az ameri­kai kormányzat igazolja el­lenőrizhetetlen fegyverkezé­si versenyét. Mindez része annak az amerikai politiká­nak, hogy nyomást gyako­roljanak a latin-amerikai népekre, illetve beavatkoz­zanak Kuba és Nicaragua bélügyeibe. A helyzetet sú­Mauroy miniszterelnök pénteken este vacsorát adott Gandhi asszony tiszteletére, s ezzel befejeződött az in­diai kormányfő párizsi láto­gatásának hivatalos prog­ramja. Mauroy a vacsorán mon­dott poihárköszöntőjében ki­emelte, hogy a két kormány között különösen „a harma­dik világ fejlődésének és jövő­jének” témájában van szoros egyetértés, s ez megkönnyí­ti, hogy más ügyeikben, így Afganisztán és- Kambodzsa kérdésében is közeledjenek az álláspontok. „E kérdések megoldása nem országaink­tól függ, de ugyanazokat a reményeket tápláljuk”. — mondotta. Gandhi asszony válaszában méltatta Franciaország füg­getlenségi politikáját és ki­emelte annak fontosságát, hogy az Ind iai-óceán tér­ségét demildtarizálják. Értesülések szerint Indira Gandhi részletesen kifejtette a francia vezetők előtt kor­mányának elképzelésiéit Af­ganisztánnal és Kambodzsá­val kapcsolatban. Eszerint India úgy véli: Afganisztán lyosbítja — hangsúlyozza egyebek között a nyilatko­zat —, hogy- a kampányt az amerikai imperialisták kato­nai jellegű intézkedései kí­sérik, amelyek Kuba elleni provokáció formájában je­lentkeznek. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a világ ha­ladó ifjúsága elítéli ezeket a veszélyes imperialista manő­vereket, s támogatja Kuba függetlenségének megvédé­sét, a kubai forradalmat. Á DlVSZ-nyilatkozat vé­gezetül felhívja a világ if­júságát, baráti és tagszerve­zeteit, hogy minden eszköz­zel fejezzék ki szolidaritá­sukat a kubai forradalom­mal, Kuba népével és ifjú­ságával. térségében a megoldás, csak úgy képzelhető el, ha nyu­gati részről is elismerik Babrak Karmai kormányát, csak ez nyithatja meg az utat az eredményes tárgya­lások előtt. Hasonló véle. ményt vall az indiai kor­mány Kambodzsával kap­csolatban: itt is a törvényes kambodzsai kormány elisme­rése mellett, száll síkra. Az indiai kormányfő Pá­rizsiban erőteljesen állást foglalt a fegyverkezési haj­sza ellen s rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek fel­halmozása milyen súlyos, ve­szélyt jelent. Hangsúlyozta, hogy teljesen megénti az európaiaknak emiatt érzett aggodalmát. Kifejezésre jut­tatta kormánya szándékát, hogy hozzájáruljon a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez. Kormánya úgy érzi, hogy a Pakisztánnak szállított amerikai fegyverek fenyege­tik India biztonságát, hiszen a miúltbiain, Pakisztán, mindig India ellen használta fel az Egyesült Allaimokitól kapott fegyvereket, hangoztatta In­dira Gandhi. Gandhi Párizsban OSZTRÁK-MAGYAR KAPCSOLATOK - 2. „Féloldalas” áruforgalom Osztrák szakemberek részt vesznek magyarországi szállodák építésében is. A pesti Duna-parton épülő, 357 szobás Hotel Átrium—MALÉV a tervek szerint már jövőre vendégeket fogad (MTI-fotó — Kozák Albert felvétele — KS.) LAGOS: Diplomáciai források sze­rint Nigéria felkérte az Egyesült Államokat, hogy szállítson felszerelést az af­rikai békefenntartó erők ré­szeként Csádba menő nigé­riai egységek részére, Wa­shingtonban most vizsgálják a nigériai kérés teljesítésé­nek lehetőségét. A forrós nem részletezte, milyen jel­legű felszereléseket kért Ni­géria, de sejtetni engedte, hogy elsősorban szállítójár­művekről és egyéb felszere­lésről van szó. BEJRÜT: A tíz nap múlva megnyí­ló marokkói arab csúcsérte­kezlet előtt ismét az arab egység megmentése, a sza- úd-arábiai rendezési terv körül támadt ellentétek át­hidalása került az arabközi diplomáciai erőfeszítések középpontjába. Egyelőre még egyetlen arab állam sem jelentette be, hogy nem vesz részt az évente- esedé­kes csúcstalálkozón, de az egyedi vagy csoportos boj­kott lehetőségét éppúgy nem lehet kizárná, mint a múlt év őszén megtartott arnmani csonka csúcs esetében. WASHINGTON: Reagan amerikai elnök és a. Fehér Ház, valamint a re­publikánus párt egyre re­ménytelenebbnek tűnő erő­feszítéseket tesz az új kor­mány integritásának meg­őrzésére. Washington politi­kai és erkölcsi botránykró­nikája azonban egyre színe­sebb. , Dávid Stockman, költ­ségvetési igazgató után pén­teken újra a sajtó figyel­mének központjába került Richard Allen nemzetbiz­tonsági tanácsadó, akit a Mai- nichi Simbun című japán lap ezer dőiiár jogtalan el­tulajdonításával vádolt meg. LONDON: Szombaton Londonban megkezdte munkáját Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának XXXVII. kongresszu­sa. Az első nap fő referátu­mát Gordon McLennan, a pórt főtitkára tartotta a végrehajtó bizottság „Tömeg­harc a konzervatívok legyő­zése és egy új típusú mun­káspárti kormány hatalom­ra juttatása érdekében” cí­mű határozati javaslatáról. KAIRÓ: A szeptember eleje óta börtönben lévő Mohammed Hasszánéin Heikalt hétfőre idézték a politikai, főügyész élé — jelentette szombaton az Al-Ahram című kairói lap. Heikalt, a néhai Ngsszer el­nök bizalmasát, az Al-Ah- ram egykori főszerkesztőjét, Szadat elnök halála előtt tartóztatták le több mint másfél ezer emberrel együtt — azzal a váddal, hogy ré­sze volt az egyiptomi vallá­si viszálykodós szításában. BÉCS: „Ijesztő az a közömbösség, amellyel manapság Wa­shingtonban az atomháború lehetőségéről beszélnek” — jelentette ki az Arbeiter Zeitungban szombaton meg­jelent nyilatkozatában Wal­ter Hacker, az Osztrák Szo­cialista Párt nemzetközi tit­kára. Hacker a Szocialista Internacionáló leszerelési al­bizottsága küldöttségének tagjaként az elmúlt héten tárgyalt az amerikai, fővá­rosban. Az Október közepén Bécs_ ben megrendezett magyar hét programjának ezt az al­címet adták: „Magyarország, az ismert és ismeretlen szomszéd.” Érdemes elgon­dolkodni : mi indokolja a második, „ismeretlen” jel­zőt. Gazdasági, kereskedelmi szakembereink egybehangzó véleménye, hogy a gazdasá­gi együttműködésben még naigyon sok a kihasználatlan lehetőség. Ennek egyik oka talán az, hogy osztrák part­nereink nem ismerik eléggé, hol és miben szélesíthetnénk tovább kapcsolatainkat. Ép­pen a politikai és egyéb te­rületeken kialakított jószom­szédi viszony teszi lehetővé, hogy őszinték legyünk egy­máshoz ebben a kérdésben is. Marjai József minásZter- elnölk-helyettes az említett rendezvénysorozat megnyitó­ján mondta: nem szabad be­érnünk a közösen kialakított jó viszony nyugtázásával, az egymásról készített állóké­pek megőrzésével. A legutóbbi tíz évben mind Ausztriába irányuló exportunk, mind a hozzánk érkező osztrák áruk érté­ke gyors mértékben, mintegy négyszeresére növekedett. A tőkés partnerek között Ausztria a második helyen áll, s az egész magyar kül­kereskedelemből körülbelül 5 százalékkal részesedik. A méreteiben tehát jelentős magyar—osztrák kapcsola­tok „féloldalasságát” az áru­csere-forgalom összetételé­ben látják a magyar szak­emberek. Nyugati szomszé­dunk piaca ugyanis ma is elsősorban a „hagyományos” magyar árucikkeket fogadja szívesebben, főleg az ener­giahordozókat, nyersanya­gokat, mezőgazdaságii ter­mékeket, élelmiszereket. Ugyanakkor a gépek, beren­dezések és más ipari erede­tű termékek aránya a leg­utóbbi öt évben csökkent. Bár az osztrák külkeres^ kedelem néhány évvel ez­előtt elhatározott liberalizá­lása számunkra is jelentett bizonyos könnyítéseket. az úgynevezett láttamozási kö­telezettség és a meglehető­sen magas belső vámok né­ha bizony megnehezítik a magyar külkereskedők dol­gát. A bécsi magyar hét al­kalmával is többször elhang­zott részünkről a javaslat, hogy — például Finnország­hoz hasonlóan — az osztrák partner tegye még szaba­dabbá a magyar áru útját, könnyítsen tovább a kötött­ségeket. A Kereskedelmi és Ipari Minisztériumban a propa- gandaügyekkel foglalkozó dr. Josef Tschachnak, a Szövetségi Kamarában a ke­reskedelempolitikai és kül­kereskedelmi részleg igaz­gatójának, Kari Albert Deuringnak tettem fel a kérdést: mát gondolnak, mi­ért nem olyan probléma- mentes gazdasági, kereske­delmi viszonyunk, mint pél­dául a politikai vagy a kul­turális? Mindketten azt hangsúlyozták: a kapcsola­tok fejlődésének dinamiz­musa bizakodóvá teheti mindkét felet. Ausztria szo­cialista partnerei között Magyarország mind az ex­portot, mind az importot il­letően a harmadik helyen áll. A különböző cégek fel­adata, hogy felkutassák a bővítés lehetőségeit. A ma­gyar vállalatok — mondták — kínáljanak jó minőségű árut, hiszen a világ minden tája felé nyitott osztrák pi­ac nagyon igényes. És még valamit: többet kell törőd, ni a propagandával, a termé­kek, együttműködési lehető­ségek felkínálásával, hogy tudjon rólunk az osztrák pi­ac, a leendő partner. Ilyen értelemben jó hírve­rése volt iparunknak, keres­kedelmünknek a 29 magyar vállalat termékeit bemutató, a Messepalast 2000 négyzet- méterén megrendezett októ­beri kiállítás. A bécsi hét fő rendezvénye volt ez, első­sorban azt a célt szolgálva, hogy segítsen felkutatni a magyar—osztrák gazdasági együttműködés még kihasz­nálatlan lehetőségeit, a koo­perációk körének bővítését. A sok ezer bécsi érdeklődő mellett több száz üzletem­ber is felkereste a kiállítást: jelentős üzletkötések is tör­téntek, összesen mintegy 10 millió Schilling értékben. Nagy volt az érdeklődés ‘ a magyar élelmiszeripar leg­újabb termékei iránt, a szénsavas üdítő italoktól, a porított fasírozotton keresz­tül a kandírozott zöldségig. Jól sikerült a kooperációs börze, ahol újabb együttmű­ködési megállapodásokat ké- szítetttek elő az üzletembe­rek. (Következik: 3. Tovább­lépés a kooperáció) F. Fábián Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents