Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 3., kedd !• Történelmi idők történelmi tanulságok 1956. november—december Heves megyében Korszerűbb és olcsóbb energiagazdálkodást Ankét a HNF megyei bizottságán, NEB-vizsgálatok nyomán 1956 őszén az ellenforra­dalmi erők támadásuk fő itüzét Heves megyében is a szocialista építés vezető ere­dje, a párt ellen irányították. lAz október 23-át követő na­pokban az ellenforradalom csapásai következtében a Magyar Dolgozók Pártja bi­zottságainak, alapszervezetei­nek egysége akcióképtelenné vált. Különösen bénítólag hatott a megye életére a me­gyei pártbizottság megszűné­se október 27-én. A párt a megyeszékhelyen október 28-tól illegálisan te­vékenykedett. Több bátor forradalmár, főként az MDP megyei, egri járási és Eger városi bizottságának volt ap­parátusából tartotta a kap­csolatot egymással. Ekkor a párt Kommunista Párt né­ven élt. A párt október 30-i feloszlatásáról a hír rövid idő alatt eljutott Egerbe, a november 1-én azok, akik az előző napokban is biztosítót, ták a párt létének folytonos, ságát, megalakították az MSZMP Heves megyei Ideig­lenes Intéző Bizottságát, amely legális jelleggel mű­ködött. Az ellenforradalom leveré­séért vívott harc másnapján, november 5-én került sor az Ideiglenes Intéző Bizottság újbóli megalakítására, illet­ve átszervezésére. Az Intéző Bizottságon belül egy sző­kébb testületet, Megyei Ideig­lenes Elnökséget hoztak lét­re, melynek vezetője Putno- ki László lett. Az MSZMP Ideiglenes Me­gyei Elnöksége 1956. novem­ber 7-i ülésén „Felhívás a pártszervezetekhez, a kom­munistákhoz, a megye dol­gozóihoz” címmel dokumen­tumot fogadott el, amely a Népújság november 9-i szá­mában jelent meg. Ebben az elnökség felszólította a kom­munistákat, hogy a járások­ban és a városokban alakít­sák meg az ideiglenes el­nökségeket a kommunisták sorainak rendezésére, a párt újjászervezésére. Ez a felhí­vás volt a párt újjászervező, sére vonatkozó első megyei dokumentum. A felhívás gyakorlati meg­valósítása azonban ekkor még rendkívül nehéz volt. Az ellenforradalmi vezetés alatt álló üzemi munkásta­nácsok, a falvakban, a hiva­talokban, a különféle „for­radalmi bizottságok” lehe­tetlenné akarták tenni a párt szervezését. A helyzet sú­lyosságát fokozta, hogy no­vember folyamán a központi irányítás hatása még alig volt érezhető megyénkben. A járási-városi ideiglenes el­nökségek ugyan jó részt meg­alakultak, de pártszervezetet még csak néhány helyen — e,8i A többi között eilmondot- : ta: a fiatalok részvételével az elmúlt két évtizedben a fásítási munka hazánkban tömegmozgalommá vált. Ezt jelzi az is, hogy 1960 és 1967 között a korábban kopár területeken, homok­talajon 54 millió csemetét ültettek, s így több mint 11 000 hektár új erdőt telepí­tettek. Ezt követően e véd­nökség! munkaformát to­vábbfejlesztve kiterjesztet­ték az ifjúság részvételét: a telepítési, fásítási tevé­kenység mellett bekapcso­lódtak a fiatalok az erdő- és tűzvédelembe; a gyűjtési Petőfibányán, Egereseidben, Bekölcén, Egerben — tudtak létrehozni. A párt újjászervezése szempontjából alapvető je­lentőségű volt az, hogy az MSZMP Ideiglenes Megyei Intéző Bizottsága december 3-án az ellenforradalom me. gyei eseményeinek, tanulsá­gainak az akkori helyzetnek az ismertetésére, a soron kö­vetkező feladatok meghatá­rozása érdekében kommunis­ta aktivaülést hívott össze. Az ülés előadója — melyet több mint 200 meghívott kommunista hallgatott meg — Putnoki László volt. Az Intéző Bizottság be­számolója — miután megál­lapította, hogy „Megyénk legtöbb üzemében és közsé­gében a párt újjászervezése megkezdődött” — szólt az újjászervezés feltételeiről és feladatairól. Megállapította, hogy az újjászervezés felté­telei alapjában véve kedve­zőek. Ennek legfontosabb bi­zonyítéka az, hogy a megye munkásainak és parasztsá­gának többsége bízik a párt politikájában. Vannak azon­ban az újjászervezést nehe­zítő tényezők is. Ilyenek több helyen egyes párttagok bátortalansága a szervező munkában. Sokan azért nem léptek be ekkor még a párt­ba, mivel az akkori helyze­tet még nem tartották elég stabilnak, az értelmiségiek egy részét pedig az úgyneve­zett rákosista restaurációtól való félelem tartotta vissza a párttól. A beszámoló a pártszerve­zés két fő területének he­lyesen az üzemi és a falusi pártszervezetek kiépítését tartotta. Hangsúlyozta, hogy az újjászervezéssel párhuza­mosan törekedni kell a kar­hatalom megszervezésére, r tanácsok helyreállítására, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek megvédésére és megszilárdítására. Az újjászervezéshez jelen­tős ösztönzést adott az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december 5-i határozata, illetve az ennek* ismertetésére december 8-án Egedben tartott megyei kom. munista aktívaülés. Előadó­ja Földes László, a Központi Bizottság kiküldöttje volt. Az első jelentős központi érté­kelést az ellenforradalom okairól, lefolyásáról, a soron levő feladatokról 236 kom­munista vitatta meg. A hoz­zászólók hangsúlyozták a kommunisták kiállásának fontosságát, hangot adtak annak, hogy az ellenforra­dalmi erők maradványainak felszámolására meg kell erő­síteni a karhatalmat. akciókba is. A KISZ IX. kongresszusán .környezet- fásítás” elnevezéssel továb­bi. sokrétűbb munkára in­dított akció nyomón az utóbbi években átlagosan 2000 hektárnyi erdőt tele­pítettek, 4000—5000 hektár­nyit pedig féltő kezekkel óvták, áoolták a fiatalok. E védnökséget tehát — elérvén célját — a KISZ X. kongresszusának hatá­rozata értellmében lezárták, éppúgy, mint a tiszai II. vízlépcső és a hozzá kap­csolódó öntözőrendszerek megvalósítósónak prog­ramját. Ez utóbbi védnök­Konunk talán legfontosabb kérdéséről, illetve ennek megyei helyzetéről, a taka­rékos energiagazdálkodási és racionalizálási, valamint a takarékos üzemanyag-fel­használást szolgáló intézke­dések végrehajtásáról tar­tottak tegnap délután anké_ tott a HNF megyei bizott­ságának tanácstermében. Vitaindító előadást Csanádi Gyula, a Finomszerelvény- gyár főenergetikusa tartott. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy 1980-ban a me­gyei NEB 47 helyen folyta­tott a témakörben vizsgála­tot és ennek kapcsán össze­sen 178 hibát állapított meg, amelyek közül még a vizs­gálat alatt 29-et kijavítottak, a megmaradtak felszámolá­sára pedig intézkedési ter­vet dolgoztak ki. Ennek vég­rehajtását még az elmúlt esztendő során ellenőrzi ték, méghozzá igen kedvező eredménnyel, mert 36 vizs­gált helyen tettek intézke­dést a hibás energiafelhasz­nálás megszüntetésére. A későbbiekben folytatott vizsgálatokról, illetve ezek fontosságáról szólt a továb­biakban az előadó, hangsú­lyozta, hogy az ország ener­giafogyasztásában minden százaléknyi megtakarítás Hétfőn nem sokat ült író­asztala mögött Pócs István, a 3600 lelkes nagyközség, Recsk tanácselnöke. A moz­gékony fiatalember, aki alig másfél esztendeje tölti be itt felelős tisztét, leginkább kommuniális feladatok meg­oldása ügyében járt-kelt. Illetve ha legjelentősebb gondját akarjuk kiemelni, akkor a Kossuth úti öreg kastélyra kell utalnunk. — Sokáig állt ez az épü­let szinte gondozatlanul, oda­vetve az enyészetnek. Előbb a költségvetési üzem hasz­nálta, azután bútorraktár lett belőle. Most felújítjuk jó kétmillió forintból, és még ebben az évben ide költözik az óvoda, amely mindmáig egy alap nélküli, vizes, vá­lyogfalú épületben lakozott — mondja a tanácselnök. — Ahogy reggeli utam során láttam, nem lesz időeltolódás, a szaki párosok már a köz­ponti fűtést szerelik. Hogy aztán a külső bepucolás ta­vaszra marad, ez a kisebb baj. A szülők is annak örül­nek elsősorban, hogy végre ség az efltóllít 13 esztendő során Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Csongrád, Hajd.ú­Bihar. Heves, Szatoolcs- Szatmár és Szolnok megyé­ből. valamint a fővárosból főbb mint 200 vállaiat, me­zőgazdasági üzem, intéz­mény, 1600 KISZ-szervezet és 900 úttörőcsapat fiatal­jait mozgósította társadal­mi részvételre a nagyberu­házás kivitelezésében. Egy évtizeddel ezelőtt in­dult az állattenyésztés és a húsipar fejlesztését, a hazai ellátás javítását, s a hús­export növelését célzó nép- gazdasági program, amely­hez ugyancsak csatlakozott az ifjúsági szövetség. A húsprogram még nem zá­rult le, az eddigi sikeres munka után újabb felada­tok állnak a fiatalok előtt, így például a kistermelés szervezésében. támogatásé­ban. 500—600 millió forinttal nö­veli a más célokra fordítha­tó fejlesztések anyagi alap­ját. Emellett megállapítható, az is, hogy hazánk az egy főre jutó felhasznált ener­giát illetően egy sor tőkés országot — így pl, az NSZK-t, Svájcot és Svédor­szágot — alaposan megelő­zi, ami meglehetősen kétes „dicsőség”. A tanácsokra és az oktatá­si intézményekre vonatkozó megyei ■ megállapításokat is­mertette a továbbiakban a főenergetikusi, hangoztatva, hogy megyed tanácsi szin­ten összesen 336 125 millió forintot tett ki az energia­felhasználás költsége. Külö­nösen jelentősnek tekint­jük, hogy a megyei tanács V. B. egészségügyi osztályán az energiagazdálkodást szer­vezetten és összefüggően végzik. A művelődési osztá­lyon viszont megállapították, hogy az alapivizsgálat óta jelentős energiagazdálkodá­si fejlesztéseket nem vé­geztek: Különösen fontos je­lentőségűnek kell tulajdoní­tanunk azt, hogy iskolai te­kintetben a korszerűtlen vi­lágítás rengeteg kárt okoz mind anyagi, mind egészség- ügyi szempontból. egészséges környezetben tudhatják gyermekeiket. Ahogy hallottuk, kedd sem telik el községgyarapító ese­mény nélkül Recsken, A nagyközségi tanács másfél, millió forint megyei hozzá­járulást kapott szolgáltatás­fejlesztésre, amiből új GEL_ KA-szervizt létesítenek. A kivitelezést vállaló mátrabal- lai termelőszövetkezet épí­tő részlegével ma kötik meg a szerződést, és még az idén egymillió forintot fel is hasz­nálnak az előirányzott ösz_ szegből. Igaz, ehhez nagyon kell hajtaniuk az építőknek, emiatt viszont a tervezők a ludasak, mivel késve szállí­tották az új szerviz terveit. — Szerdai napunk a vég­rehajtó bizottság ülésének jegyében zajlik majd. A de­cemberi falugyűlést kívánjuk előkészíteni, később piedig azt vizsgáljuk, hogy a köz­érdekű bejelentések dolgában milyen munkát végzett a ta­nács apparátusa. Igaz, keve­sen jönnek hozzánk panasz- szal, amit én annak tulaj­donítok, hogy a helybéliek Bővül a diétás készítmé­nyek választéka, rövidesen új konzervek, édesipari ter­mékek, üdítő italok kerül­nek az üzletekbe. — erről tartott hétfőn sajtótájékozta­tót Szigethi Gyula, a Bel­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője a Palace Szállóban. Elmondta: az elmúlt évek­ben jelentősen növekedett a diétás, diabetikus termékek választéka, ám még többre lenne szükség. A felmérések szerint ugyanis megközelítő­en 300 ezer cukorbet eget tar­tanak számon, s mellettük több millióan kényszerülnek hosszabburövidebb időre dié­tára. Megfelelő ismeretek híján azonban sokan még a meglevő diétázási lehetősége­ket sem ismerik, piedig több mint százféle édesipari áru, 56 konzervféle, 51 hűtőipiari termék illeszthető a diétás Megállapították, hogy az iskolák általános megvilá­gítási szintje 60 lux alatt van a szükséges 200—400 lux megvilágítási értékkel szemben. Korszerű armatú­rák és fényforrások alkalma­zása szükséges tehát. Ezt a szakemberek a megyei tanács anyagi támogatása mellett az üzemek ilyen munkát végző szocialista brigádjainak be­vonásával szeretnék megva­lósítani. Az előadó bejelen­tette, hogy a közeljövőben kívánják beindítani azt az akciót, melynek jegyében szocialista brigádok vállalnák egy-egy iskola világításának korszerűsítését. A felhíváshoz csatlakozott az előadás elhangzása után elsők között a Finomszerei- vénygyár Bláthy Ottó tizen­háromszoros szocialista bri­gádjának képviselője. El­mondta, brigádjuk vállalja a felhívást, felajánlja egy iskola világításkorszerűsítési munkálatainak társadalmi tevékenységben történő el­végzését, és egyben felhívja a megyében dolgozó vala­mennyi szocialista brigádot — természetesen az e szak­mával foglalkozókat — e fontos mozgalomhoz való csatlakozásra. általában elégedettek a te­lepülésért tett fáradozásunk­kal — folytatja Pócs István. Aztán rögtön hozzáteszi: — erre vall különben a recski­ek segítőkészsége is! Csütör­tökön délután piéldául több tucatnyi emberre számítunk a Fürst Sándor utcában, ahol egy több száz méternyi szakaszt társadalmi munká­ban alapozunk, készítünk elő a hengerezéshez. Végül elmondotta a ta­nácselnök, hogy lesz még a héten fontos feladatuk, A Táncsics Mihály úti rendelő épületében ugyanis orvosi, ápolónői szobát és kezelőt kell kialakítaniuk, Sirok, Pá­rád, Bodony, Mátraderecske, Sasvár, Mátraballa, Recsk hét végi, körzeti ügyeletének fogadása végett Tanácsi részről mindent megtesznek a dolog érdekében, de hogy az egészségügyiek miként látják el az ilyen formán duplájára növekvő munkát, és hogyan sínyli azt meg a betegellátás, e tekintetben már igen szkeptikusan fo­galmazott a recskiek elnöke. (moldvay) étrendbe. Így például a kon­zervek közül az energiasze­gény, zsírszegény és diabe­tikus diétában egyaránt fel­használható a székelykáposz­ta, a marhahús kapormár­tásban vagy a sertésborda temesvári módra. A választék további bőví­tésére a termelők, a keres­kedelem és az egészségügy irányítói összefogtak. Ennek kezdeti eredményei az idén már éreztetik hatásukat. Megjelent az üzletekben a búzakorpa, a szójaliszt, a kukoricaőrlemények, ame­lyekből többféle diétás étel is főzhető. Mellettük jó né­hány diabetikus üdítő ital és gyümölcslé került forgalom­ba. Jövőre egész sor újdon­sággal gazdagodik a válasz­ték; megkezdik a hazai dia­betikus csokoládé gyártását, s lehet majd kapni diabeti­kus fagylaltport. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Lajos elvtárs, a ma­gyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterel­nök-helyettes, a Magyar Partizán Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs te­metése november 11-én (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjá­ban. Az MSZMP Központi Bi­zottsága A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa A Magyar Partizán Szö­vetség Fehér Lajos Szeghalmon szü­letett, földmunkás család fiaként kezdte meg iskolai tanulmánya­it, s igen fiatalon a munkát is: a nyári szünidőben cselédnek, részesaratónak szegődött. Ki­tüntetéssel érettségizett, majd Debrecenben ingyen kvártélyos- kosztos egyetemistaként már egyre világosabban fogalmazta meg maga számára életprog­ramját. Már debreceni egyete­mistaként — a harmincas évek végén — eltökélt szándéka volt, hogy újságíró lesz. Azért, mert a munkásmozgalomba hivatás­szerűen akart bekapcsolódni s erre számára — úgy ítélte meg — legnagyobb mozgási lehetősé­get ez a pálya nyújt. Első írása 1941. tavaszán jelent meg a Népszavában. 1942-ben vették fel a Kommu­nisták Magyarországi Pártjába. Előtte már röpcédulákat írt, terjesztett, baloldali fiatalokat szervezett. Megbízatása a pa­rasztság felvilágosítása, a föld­munkásság szervezése volt. 1944- ben a párt fegyveres ellenállás szervezésével bízta meg. Parti­záncsoportokat hozott létre, ve­zetett. Toll helyett fegyverrel küzdött tovább a független, demokratikus Magyarországért. A második világháború vége felé az egyik legtevékenyebb részese volt a hazai partizának­cióknak. A felszabadulás után újságíróként, szerkesztőként dolgozott, csaknem egy évtize­det tevékenykedett a Szabad Földnél és a párt központi lap­jánál. A legközismertebbé azon­ban agrárpolitikusként vált. 1956 novemberében tagja lett az MSZMP ideiglenes intézőbi­zottságának, majd a megalakuló Központi Bizottságnak, Politikai Bizottságnak. Dolgozott a Központi Bizottság titkáraként a kormány elnökhelyetteseként. Tehetsége, alkotó ereje jelentő­sen hozzájárult a párt, a kor­mány agrárpolitikájának for­málásához, a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a falu felemelkedéséhez. Szava újságíróként is, politi­kai vezetőként is mindig világos volt. Tetteit — önmagához min­dig szigorúan — egy mércével mérte: mikor, mivel használhat a legtöbbet a népnek. Követ­kezetesen járta a marxista—le­nista agrárpolitika útját, ke­resve a gyakorlati megvalósí­tásban azt az újat, amit a házat, a nemzetközi tapasztalatok nyújtanak. Munkájának igen nagy sze­repe volt a hazai mezőgazdaság nemzetközi elismerésében. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésétől, annak megszilárdí­tásáig, jó megalapozásától, an­nak kibontakoztatásáig minden érdemleges feladat megfogalma­zásában, teljesítésében ott volt. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt közéle­tünknek. Eredményes munkásságáért számos magas kitüntetésben ré­szesült, tulajdonosa volt a többi között — a Magyar Népköztár­saság Érdemrendjének, a Szo­cialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremnek és a Magyar Sza­badság Érdemrendnek. Interna­cionalista tevékenységének el­ismerését több magas külföldi kitüntetés is jelzi. (Folytatjuk) Tisza II., húsprogram Eredményes KISZ-védnökség A Kommunista Ifjúsági Szövetség három védnökség! prog­ramjának eredményes lezárása, illetve értékelése alkalmá­ból tartottak ünnepséget hétfőn, a KISZ Központi Bi­zottsága székházában. A fiatalok segítségével lezajlott kör­nyezetfásítási akció, a II. tiszai vízlépcső és öntözőrendsze­reinek megépítése, valamint a húsprogram megvalósítása fe­lett vállalt védnökség mérlegét Kovács Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vonta meg. Bővítik a diabetikus élelmiszerek választékát A hét öröme-gondja Recskerí A kastélyból óvoda lesz, fejlesztik a szolgáltatást

Next

/
Thumbnails
Contents