Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 25. vasárnap Külpolitikai összefoglalónk Jó szomszédunk: Ausztria Közép-Európa viharos törA hét 3 kérdése 1. Miért váltottak ki heves tiltakozást az amerikai elnöknek a korlátozott nukleáris háborúról mondott szavai? Gleneagües-ben, a skóciai kisvárosban ülésezett a héten a NATO nukleáris tér. •vezó csoportja, tizenhárom altlanti tagállam részvételével. (Hiányzott, szokás szerint, Franciaország és Izland, a görög baloldal válászitási győzelme nyomán pedig kérdésessé vált, hogy a jövőben, a hasonló összejöveteleken számítani lehet-e az athéni hadügyminiszter jelentésére. ..) Az ülésen ismét megerősítették az „eurorakéták” te. lepítésére vonatkozó, alapjában amerikai elképzeléseket, s ez nem túlságosan biztató a november utolsó napján, Genfiben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások előtt. Igazán a szövetségesek hangulatát érezve, maga az amerikai hadügyminiszter is nagyobb nyomatékkai szólt a következő párbeszédről, de nehéz ered-, ményesen tárgyalni, ha köz. ben kész helyzet elé próbálják állítani a tárgyaló partnert. Feljegyezték a Pentagon egyik képviselőjének „felsóhajtását” is, amellyel a helyszínválasztás bölcsességét dicsérte. „Gleneagles szerencsére túl kicsi ahhoz, hogy tömegek tüntessenek, még Edinburgh is viszonylag messze esik” — mondotta bizalmas körben. Megjegyzésének jó oka volt, mert elnökének szavai következtében, Európa-szerte heves tiltakozásokra került sor. Reagan ugyanis sajtónyilatkozatot tartott, 6 ennek során két állításra figyelt fel a világ. Az elnök először arról elmélkedett, hogy lehetőség van — feltehetőleg Európában — taktikai atomfegyverek bevetésére, anélkül, hogy a nagyhatalmak „megnyomnák a gombot”, tehát totális atomháborúba keverednének. Másodszor: kijelentette, hogy „a Szovjetunió megnyerhetőnek tartja a nukleáris háborút.” Az első állításra mindenekelőtt Nyugat-Európában lehetett élénk visszhang: politikai vezetők és egyszerű emberek kérdezték, vajon az Egyesült Államok úgy gondolja, hogy magát kíméli, miközben egy másik kontinenst atomhadszíntérré kíván tenni? Érthető módon mindez új lendületet adottá neutronfegyver-ellenes tiltakozásoknak, mert ez a miniatürizált hidrogénbomba is a „taktikai atomfegyverek” csoportjába tartozna. A másik reagani véleményre a legilletékesebb helyről, Moszkvából, a Pravdának adott válaszok formájában, Leonyid Brezsnyevtől érkezett határozott válasz. Ez kifejtette a jól ismert, határozott, de valódi tárgyalásokra messzemenően kész szovjet álláspontot, amely szerint mindent meg kell tenni az atomleszerelés érdekében, hiszen egy nukleáris világégés az öngyilkosság kockázatát idézi fel. Jellemző, hogy a New York Times kommentár nélkül közölte egymás mellett Reagan és Brezsnyev szavait, s a megállapodások szerint az összehasonlítás nem az amerikai elnök javára szólt. „ Még az Egyesült Államok legbensőbb szövetségesei is magyarázkodni próbáltak. (Bonn: „talán félreérthető volt...” — London: „tévesen értelmezhették...”). Wein- berger hadügyminiszter kénytelen volt sebtében sajtókonferenciát összehívni, s végül megszólalt maga az elnök is. Az Air Force One, az elnöki különgép fedélzetén, útban a mexikói konferenciára kijelentette: „egy nukleáris háborúban az egész emberiség veszítene”. Ezzel egyet kell érteni. Reméljük, hogy az elnök a ténykedését, a politikáját is ez utóbbi kijelentés szellemében határozza meg. 2. Mit hozott a cancuni csúcskonferencia ? Anatole France-nak van egy híres regényhőse, aki egész héten át szipolyozza embertársait, azután vasárnap ájtatösan gyertyát gyújt a templomban. A képmutatás hasonlatai önkéntelenül felidéződnek, amikor a mexikói Cancun üdülőszigeten tartott gazdasági csúcs- konferenciáról esik szó. Az úgynevezett észak—dél' párbeszéd során (az égtáj szerinti elválasztást azért kell rögtön megkérdőjelezni, mert magunk is „északiak” vagyunk, csak nem éppen olyanok, mint a cancuni résztvevők s a „déliek” között szakadékkal felérő különbség lehet, például Szaúd-Arábia és Banglades között...). Nyolc fejlett tőkés ország, tizenkét fejlődő állam, valamint Kína és Jugoszlávia vettek részt a vitában. A témák kétségkívül időszerűek voltak: a világélelmezés, az energia, a pénzügyi rendszer, a segélyek. A résztvevők közül, főként a „déli” oldalról nyilván sokan az őszinte jobbítási szándékkal, egy új demokratikusabb nemzetközi gazdasági rend kívánalmával érkeztek. Köztudott azonban, hogy a tőkés világ vezető, s egyben leggazdagabb hatalma, az Egyesült Államok viszont olyan együttműködést kíván, amely legfeljebb tüneti kezelést biztosítana s az igazi problémákat érintetlenül hagyná. (Valójában a fegyverkezési terhek csökkentése biztosítaná az igazi anyagi, s a beavatkozás kizárása az igazi politikai alapot a fejlődő országok gyors előrelépésére. Enélkül a szép szavak és a töredékösszegek amolyan vasárnapi gyertyagyújtásnak •tűnhetnek.) A Szovjetunió és más szocialista országok nem voltak jelen Cancunban. Mivel valóban szívügyüknek tekintik a fejlődő országok jogos törekvéseinek támogatását, nem tartották kielégítőnek ezeket a kereteket. A tapasztalatok alapján sokkal célravezetőbbnek vélik a kétoldalú kapcsolatokat, illetve az ENSZ lehetőségeinek szélesebb körű felhasználását, figyelembe véve a fejlődő világ igazi érdekeit, 3. Mi történt a héten Lengyelországban ? Mozgalmas hetet zár Lengyelország: . újabb konszolidációs törekvésekkel, de egyúttal a feszültség _és a zavarkeltés további megnyilvánulásaival. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottsági plénumán a tagok többsége elfogadta Kania lemondását és csaknem egyhangúlag Jaruzelski kormányfőt és nemzetvédelmi minisztert bízták meg az első titkári tisztség betöltésével is. (A most következő héten újabb plénumot tartanak. összeül a lengyel parA görögországi választásokból a Pánhellén Szocialista Mozgalom került ki győztesen. Képünkön: Andreasz Papandreu, a PASOK vezetője adja le szavazatát lament, s bejelentést tettek arra vonatkozóan is, hogy a további személyi változások várhatóak.) A Központi Bizottság határozatait pártaktíva-értekezletek támogatják. Ezeken határozott fellépést követelnek a szocialistaellenes erőkkel szemben és sürgetik a gazdasági gondok felszámolásának megkezdését. (Nyilván hosszú folyamatról van szó, de most a tél előtt számos gyors intézkedés szükséges.) A kormány körzeti operatív bizottságokat állított fel, a hadsereg közreműködésével. A lengyel válság tizenöt hónapos történetében nem először fordul elő, hogy amikor rendezési erőfeszítések történnek, megszaporodnak a súlyos provokációk. Ez történt most is: incidensek Kattowicében és Wroclaw- ban, sztrájkok, rendszerellenes kirohanások, s végül a szolidaritás vezetőinek ülése, amelyen fenyegető ultimátummal léptek fel, kilátásba helyezve az általános sztrájkot is. Lengyelország nehéz időszakot él át. Igaz barátai — köztük mi, magyarok, amint ezt az MSZMP Központi Bizottsága is kifejezésre juttatta — jogos aggodalommal figyelik az eseményeket, s egyúttal támogatásukról biztosítják mindazokat, akik síkraszállnak az ország valódi érdekei, a szocialista rendszer, a törvényes rend védelmében, a konszolidáció, a kibontakozás előmozdításáért. Réti Ervin ténelmének nevezetes dátuma 1955. október 26-a. Ausztriában ekkor iktatták törvénybe az ország örökös semlegességét, amelyre a négy nagyhatalom garanciája ütötte a pecsétet. Az osztrák államszerződés néhány hónappal korábbi aláírása és az örökös semlegességről tett nyilatkozat mindenekelőtt persze Ausztria történelmében nyitott új korszakot. A szerződések meghatározták nyugati szomszédunk külpolitikáját, szinte körvonalazták a szerepet, amelyet kontinensünkön, s mindenekelőtt a kelet—nyugati kapcsolatok építésében betölt, s olyan lehetőségeket teremtettek Ausztria számára, amelyek révén sok jó szolgálatot tehetett kontinensünk békéjének, biztonságának. Nyugati szomszédunk kétségtelenül sokat is tett a békés egymás mellett élés szolgálatában. Ennek elismerését is jelenti, hogy Bécs — Genf mellett — az ENSZ második európai központjává válhatott. Számunkra, magyarok számára különösen nagy jelentőségű volt az osztrák semlegesség kinyilvánítása. Országaink közelsége, évszázados történelmi kapcsolataink, kölcsönös gazdasági érdekeink alapján megnyugtaKurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az ENSZ napja alkalmából a világ közvéleményéhez intézett üzenetében világméretű szolidaritást sürgetett a béke ügye mellett és a béke biztosítását minősítette napjaink legégetőbb feladatának. Az ENSZ főtitkára rámutatott, hogy ebben az évben az ENSZ napjáról olyan körülmények között emlékeznek meg, amikor „a világot erőszak és konfliktusok uralják". Egyre nehezebbé válik a feszültségek és az ellentétek feloldása, mert a félelem és a bizalmatlanság tó számunkra a semleges Ausztria szomszédsága. Egyértelműen állíthatjuk, hogy kapcsolataink kiállták az idő próbáját: a különböző társadalmi, politikai, gazdasági berendezkedésű országok közötti együttélés példájaként emlegetik világszerte. Több százezer osztrák túrista keresi fel évente a Balatont, Budapestet, hazánk más vonzó tájait. És egyre több magyar látogatja meg Bécset, Salzburgot, az osztrák idegenforgalmi nevezetességeket. Kapcsolataink az élet minden területére kiterjednek, rendszeresek az országaink vezetői közötti magas szintű tárgyalások is. Kereskedelmi forgalmunk egyre nő: tavaly például 17 százalékkal emelkedett és megközelítette a 10 milliárd schillinget. Mindemellett közösen keressük azokat a lehetőségeket, amelyek révén az országaink közötti gazdasági kapcsolatok — kölcsönös érdekeink alapján — toválbbfejleszthetők. Az energiagazdálkodás, a kultúra, a sport, a környezetvédelem, az építészet, a tudomány és az élet ezernyi más ága köt össze bennünket jó szomszédunkkal, a semleges Osztrák Köztársasággal. szélsőséges magatartásokhoz vezetett, A fegyverkezési hajsza fokozza a világban meglevő feszültségeket. A főtitkár üzenetében megállapította: az ENSZ feladatai évről évre nagyobbak, teljesítésükhöz tagállamai áktív támogatását igényli. A világszervezet feladatainak gyarapodása meggyőzően bizonyítja, mennyire egymásra vannak utalva a népek. Kölcsönös függőségük elismerése és a világszervezetben való együttműködésük hatékonyabb és meggyőzőbb erő lehelt, mint a konfrontáció és a fegyveres harc — hangoztatta Waldheim. Gáti István Az ENSZ napja alkalmából Kurt Waldheim felhívására Hazánk és a világ HAGYOMÁNNYÁ VÄLT IMMÁR, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülésein rendszeresen foglalkoznak az időszerű nemzetközi kérdésekkel. Ezt nem csupán a mérlegkészítés szándéka indokolja, hanem az is, hogy a párt tisztában van vele: szocialista épltőmunkánk folytatásának elengedhetetlen feltétele a béke megőrzése, külkapcsolataink eredményes alakítása. összezsugorodott glóbuszunkon nem csupán a világ messzi tájai kerültek néhány repülőórányi közelségre egy. máshoz, a különböző földrészeken végbemenő eseményeket sem lehet elszigetelten vizsgálni. Magyarországtól messze van ugyan a Közel-Kelet, Afganisztán, Angollá vagy Nicaragua, de ami ott történik ep^re inkább mindnyájunk ügye. Ez a megállapítás sokszorosan igaz Európa esetében, ahonnan már kétszer indult ki világháború, s ahol a kontinensek sorában elsőként tettek kísérletet átfogó biztonsági és együttműködési rendszer kialakítására. A Központi Bizottságnak a tegnapi lapokban közzétett helyzetelemzése magától értetődően a legfontosabb kérdés boncolgatásával kezdődik. A nukleáris háború veszélyének csökkentése, a katonai szembenállás szintjének mérséklése, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezése — továbbra is fő- feladata a világ békeszerető erőinek, így természetszerűleg egybevág a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Ebből a szempontból — amint azt a KB üléséről kiadott közlemény hangsúlyozza — meghatározó fontosságú a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása. A magyar közvélemény ezért üdvözli a két nagyhatalom párbeszédének felújítását, azt a megállapodást, hogy november 30-án, Genlfben újrakezdik a tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverekről, tAgabb hazánkban, EURÓPÁBAN, abol 1975- ben, a helsinki záróokmány aláírásával megteremtődtek a feltételek a kontinens országainak egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez, hamarosan folytatódik a madridi találkozó, A béke igazi híved számára nem lehet közömbös e tanácskozás kimenetele. A Központi Bizottság üléséről közzétett dokumentum nem véletlenül említi a háború és béke kérdése után, a második helyen Madridot. Hazánk mindig is következetesen törekedett arra, hogy a spanyol fővárosban egybegyűltek eredményes munkát végezzenek: mindenekelőtt érjenek el megállapodást az európai leszerelés és katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról, a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítását szolgáló újabb lépésekről. A madridi találkozó sikeres befejezését célozza a magyar küldöttség fellépése, amit a felelősségteljes, rugalmas magatartás, az ésszerű kompromisszumokra való készség jellemez. A JELENLEGI KIÉLEZETT nemzetközi helyzetben különös jelentősége van a szocialista országok egyeztetett lépéseinek, külpolitikai irányvonaluk összehangolásának. Ezt szolgálták azok a tanácskozások is, amelyeket a testvérpártok vezetői a Krím-félszdgeten tartottak. Az MSZMP KB e találkozók fontosságát méltatva, kifejezte egyetértését Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélésének eredményeivel és hangsúlyozta a testvéri magyar— szovjet kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének szükségességét. A Lengyelországban történtek — amint azt a KB ülésén megállapították — a magyar kommunistákat, dolgozó népünket növekvő aggodalommal töltik el. Az MSZMP »KB elemezése rámutat, hogy a szélsőséges erők egyre nyíltabban törekednek a hatalom megragadására, s meghirdetett programjuk, akciók nem csupán a lengyel nép érdekeivel ellentétesek, hanem gyengítik a szocialista közösség egységét és együttműködését, veszélyeztetik az európai egyensúlyt, a földrész békéjét. A magyar párt ebben a helyzetben a lengyel pártvezetés megállapításaival összhangban úgy véli, hogy csak a tettek és a következetes fellépés torlaszolhatja el az ellenforradalom útját és vezethet el a lengyel társadalom szocialista konszolidációjához. A dokumentum, a korábbi állásfoglalásokat megerősítve, mindehhez hozzáfűzi: a szocializmus lengyelországi hívei a néphatalom védelméért vívott küzdelmükben szilárdan támaszkodhatnak a magyar kommunisták, a magyar nép testvéri, internacionalista támogatására. A béke érdeke azt követeli, hogy Lengyel- ország ne feszültségforrás, hanem stabilizáló erő legyen Európában. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG Által elvégzett HELYZETELEMZÉS nem lett volna teljes, ha nem nem terjed ki a magyar párt és a kormány külkapcsola- tainak más fontos területeire. A csütörtöki ülésen foglalkoztak a más társadalmi rendszerű államokkal való együttműködésünkkel, megemlítve miniszterelnökünknek a közelmúltban Görögországban, illetve Dániában folytatott tárgyalásait. Hazánk, népünk továbbra is szolidáris a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a társadalmi haladásért küzdő fejlődő országokkal. Ezt az angolai, a líbiai, a szíriai küldöttség Magyarországon tett látogatása épp úgy példázza, mint az a tény, hogy a párt- és kormányküldöttségünk részt vett a nicara- guai forradalom győzelmének második évfordulóján rendezett ünnepségeken. Az MSZMP nemzetközi kapcsolatainak kiterjedtségét pedig a kommunista pártokkal, illetve a szocialista és szociáldemokrata pártokkal lebonyolított találkozók egész sora jelzi. A párt Központi Bizottsága által készített nemzetközi mérleg ezúttal is hozzájárul ahhoz, hogy tisztábban lássuk hazai építőmunkánk világpolitikai feltételrendszerét. PÁRIZS Pénteken Párizsban megnyílt a leszerelés és biztonság kérdéseivel foglalkozó Palme-ibizottság 8. ülésszaka. A kétnapos tanácskozás fő témája a fegyverkezési kiadások és a gazdasági fejlődés viszonya, amiről a bizottság jelentést készít az ENSZ-közgyűlés 1982 nyarára tervezett rendkívüli leszerelési ülésszaka számára. VARSÓ A lengyel pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy ezentúl minden évben közzéteszik az ország fizetési mérlegének adatait. A minisztérium „Lengyelország fizetési mérlege az 1971—80-as években” címmel most kiadott jelentése szerint az ország pillanatnyi adósságállománya 24 milliárd dollár. KAIRÓ További 126 embert tartóztattak le az egyiptomi hatóságok annak a szervezetnek a tagjai közül, amelyet a Szadat elnök elleni merénylet megszervezésével vádolnak — közölte szombaton a kairói sajtó belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A korábbi 230-cal tehát összesen 356-ra emelkedett a mozgalom elfogott vezetőinek és tagjainak száma.
