Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

NÉPÚJSÁG 1981. október 10., szombat 5 S az idősebbek közül Fáczán István nyugdíjas bányász — Hordós Istvánná a szálhúzógépen munka közben, mely három műszakban látja el felada. ki egykor az ecsédi bányában dolgozott — ma, 83 éves ko- tát rában, feleségével, pihenéssel tölti napjait A könnyű kódot telszívta a szeptember végi napsütés, messziről rálátni a párákból kibontakozó kis hegyvidéki faliura, Rózsaszesnitirnár ton­na. Közvetlen közelünkben pedig gépek araszolnak az ecsédiekikel közös termelő- szövetkezet, az Egyetértés földjein. Csaknem négyszáz hektáron elvetették már a repcét, az őszi árpát, most sdmítóznalk, hogy minél to­vább megmaradjon a talaj nedvessége, biztosítván a csí­rázást, a kelést. A főutcán frissen vakolt házak, vagy éppen növekvő, fölfelé törő falak kísérik utunkat a gaz­daság régi központjáig, ahol már csak egy fiókiroda mű­ködik, benne Tordá Lajos, sál, aki naponta jár át Ecsédről, hogy az itt élő tagok ügyes-bajos dolgait rendezze. A rózsái határ voltaiképpen a szövetkezet gyümölcsöskertje, amelyben most „futott le” az ősziba­rackszezon tizenegy va- gorunyi terméssel. De nem gond nélkül. Markovics Miklós ágazatvezetőnek az értékesítés adott rengeteg munkát; újabban pedig már a szőlővel kéll törődnie. Szüretire érett a muskotály! A pénzbeszedő búcsúja A tanácsiháza előterébe lé­pőt szokatlan nyüzsgés fo­gadja ezen a délelőttün. Egy asztalnál Divéki József né, az ÉMÁSZ jobbágyi kirendelt- síégének munkatársa ül, a falubéliek jobbára hozzá igyekeznek piros és barna bankókat morzsolgatva. A pénzbeszedő nem találta őket otthon, a kéthavi villany­számlát egyenlítik ki sorban, szép türelmesen. Dívékdné ügyesein szervezte meg dol­gát a faluban, ahová tizen­nyolc. esztendeje jár. Jobbá­gyiból. Itt van például Papp Istvánná, a vállfaüzem munkása, aka tíz-tizenöt tár­sának számlált rendezd nagy- hirtelen, és már megy is a dolgára. Mások a postaládá­ba ejtett cetlit lobogtatják, köszönvén az emlékeztetést. Persze. aki annyi ideig te­szi a dolgát, mint az ÉMÁSZ pénzbeszedője, az belenő a falu életébe, az itteniek szí­vébe. Sokan most épp azért jöttek el, hogy elbúcsúzza­nak a szikár, szemüveges asszonytól, aki télben_nyár. bán rótta a község utcáit... és nyugdíjba készül. Utól- szor jött Rózsászentmárton- ba, hát illik megszorítani a kezét, átölelni vállát köszö­net gyanánt. Hogy ki lép Divéki Józsefné örökébe? Maga sem tudja. Darab ide­ig „beugrók’' jönnek a víl. a csoportíbővítésre Ám a béralapot csak ígérték fön­tebb ... / Meleg csákányváltás Rózsaszen tímárt on ismert, sokféle számon tartott üzeme — a „Vállfa” méllett — a Fővárosi Műanyagipari Vál­lalat. 1-es telepe, amely az idén csaknem 100 millió forint értékben készít po­liészter csöveiket, tartályo­kat. Édes László telepvezető homlokát gond barázdálja, amikor betérünk hozzá. Nem a terv izgatja, inkább a hogyan, különös figyelemmel arra, hogy 1982 januárjától „beüt” a minden heti sza­bad szombat. Teljesíteni kí­vánják az előirányzott ter­melési értéket, és ez nem probléma ott, ahol a mű­hely két műszakos. De a száltekercselők! Tóth István, Pete Albin, Balázs István és társaik, akik három műszak­ban dolgoznak a speciális gépeknél, ott hogyan jönnek össze a dolgok? Nálunk nincs helye az eltolt munkarend­nek. A vezetők pillanatnyi elképzelése: negyvenöt per­cet együtt dolgozik két mű­szak. A belépők a járulékos feladatokat látják el, továb­bá a ..meleg csákányváltás” élve alapján anyagelőkészí­téssel, a feladat megismeré­sével készülnek a gyártásra. Rezignált igazgató Húszesztendős a rózsaiak új Iskolája, és a kezdet éveiben négyszáz gyermek zsibongásától voltak hango­sak termei. Amikor a mos­tani, létszám iránt érdeklő­döm/ Mankó Mihály igaz­gató rezignálton idézi, hogy négyéves direktorságu alatt a korábban megindult csök­kenés változatlanul érvényes. Jelenleg mindössze 171 ta­nulójuk van. Oktatási, ne­velési szempontból ideális­nak mondható, hogy az osz­tályok átlaglétszáma 20—22. a tanítás egy műszakos, to­vábbá bőven jut már helyi­Havonta 21 ezer liter fűtőolajat és 700 palack gázt forgalmaz Jakabfy Ottó a község „energiafelelőse” lanypénzért, aztán valame­lyik majd csak megbarátko­zik a faluval. Amit csak ígértek A tanácsvezetők különben fontosabb információkkal is vártak bennünket! Élre kí­vánkozik ama igény telje­sülte, amit a korábbi évölt falugyűlésein, tanácsülésein megfogalmaztak a felszóla­lók. Napközit az öregeknek! Lesz, folyik már a Kossuth utca 20. szám alatti ház át­alakítása, felújítása, hogy jövőre húsz idős, jobbára magára maradt falubélinek nyújtson egész napi otthont, élelmet, társaságot. Igaz, csaknem ötvenen jelentkez­tek, anyagiak hiánya miatt azonban egyelőre nem megy a dolog. A község mással nem is gazdagszik a VI. öt­éves tervciklusban. Karban­tartják az iskolát, az orvosi rendelőt, a könyvtárat, az anya. és gyermekvédelmi ta­nácsadót, no és az óvodát, ahol ezen a nyáron egyetlen igényjogosult gyermek je­lentkezését sem kellett visz. szautasítani. Zsúfoltság nincs az intézményben: új foglalkoztató helyet alakítta­tott kd a tanács, számítván Ezek a bájos kiscicák, melyek szinte minden háznál megta­lálhatók ség a napközinek, az úttö­rő-mozgalomnak, az iskolai könyvtárnak, és van két gyakorlati műhelyük is. De má lesz, ha így megy to­vább? Osztályokat vonnak majd össze, később pedig jön a körzetesítés? E témákkal bővebben nem foglalkoztunk, inkább a fogyatkozás okaiba próbáltunk betekinteni: a Mátraaljd Szén,bányáknál, a Gagarinnál dolgozó, fiatal és középkorú házaspárok Gyön­gyösön kedvezményes lakás­hoz jutnak, minek vállalnák a napi zötykölődésit, a gyer­mekektől való távollétiét. Oda költöznek! Rózsaszent- márton pedig lassan elöreg­szik. Nyugodjunk bele? Mi másít telhetnénk. A jelenség törvényszerű. Legalábbis így ítéltük meg 1981. szeptember 22-én, a rózsái iskola igaz­gatói irodájában.., Moldvay Győző S a település új arculatát ké pezik majd ezek a szép és íz léses családi házak, melyekből egyre több épül itt (Szabó Sándor képriportja) Falu az öregedés mezsgyéjén Jó ivóvíz: fél egészség Eger, Gyöngyös és Hatvan varos lakói megszokták, ezért természetesnek tartják, tiogy amikor szükségük van rá, egyetlen kézmozdulattal kinyitják a vízvezeték csap­ját és egészséges, jó ivóvíz folyik onnan De megyénk­ben meg ma is 16 olyan te­lepülés van. ahol — 17 ezer ember lakik —, csak egész­ségre ártalmas ivóvízzel rendelkeznek Ezt isszák, kénytelenek, mert nincs más Tanácsüléseken a Hazafias Népfrontnál a helyi es a megyei vezetésnél sürgetik a jó ivóvizet. Kérdezzük meg a szakembereket, az orvo­sukat es a védőnőket, hogy mennyi gyermek betegszik meg a rossz ivóvíz miatt, hányán bajlódnak egész éle­tük során bélfertőzéssel és egyéb betegséggel! Vajon nincs megoldás7 Nem haladtunk előre az egyik alapvető életszükség­let, a jó ivóvíz előteremtése terén? Kérdésemre kezembe adták Heves megye Tanácsa V. B. tervosztályának jelen­tését, amelyben azt olvas­tam. hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a közműves vízellátás színvonala tovább emelkedett. A vízellátásba bekapcsolt lakások száma 11 ezerrel, arányuk megyei átlagban 2 százalékkal nőtt. Ezen belül közeledett a tele­pülések ellátási színvonala, az alsó. és az alapfokú te­lepülések körében is jelen­tős ütemű volt a fejlődés. Mit terveznek, mire nyí­lik lehetőség a VI. ötéves terv során ? Szűkszavúan, de a lényeget érintve, erre is választ ad a tanácsi je­lentés. A VI. ötéves terv­időszakban 16 alsófokú, il­letve alapfokú település kap közműves ivóvízellátást. A 16 községben megvalósuló közmű- és vízhálózat-építés mintegy 30 ezer embernek juttat jó ivóvizet. A terv­időszak végére, vagyis 1985- re az összes város környéki község, valamint minden ki­emelt üdülőkörzetbe tartozó település közműves vízellá­tásban részesül. De 26 köz­ség még a tervidőszak vé­gén sem fog közműves ivó­vízzel rendelkezni. Nem, mert a közművesítés, a víz­hálózat-építés nagyon sok­ba kerül, ezért sürgősségi sorrendet kell tartani. Meddig várhat 16 község 17 ezer lakosa? Meddig' le­het elviselni, hogy ezek az emberek egészségre ártalmas vizet isznak? A jelenlegi számítások szerint a veszé­lyeztetett. településekből négy községben: Gyöngyös- oroszi, Makiár, Nagytálya, Demjén megoldódik a köz­műves vízellátás. A további 12 település egészséges víz­ellátását — részlegesen — tartálykocsis vízszállítással oldják meg. Nagyobb fej­lesztés a vízbeszerzés nagy költsége, a települések ala­csony létszáma miatt nem irányozható elő — olvastam a jelentésben. Nyugtalanít a veszélyezte­tett községek helyzete, az ott élő emberek sorsa. Ha négy községben találtak megol­dást, keresni kell legalább további négy településen is. Kaiban 5 százalék, de Lő­rinciben és Füzesabonyban 40 százalék fölötti a vízhá­lózatba bekapcsolt lakások aránya. Miért ilyen nagy a különbség? Bizonyára azért, mert Lőrinciben és Füzes­abonyban jól összefogtak minden lehetséges erőt, ki­használták a társulás lehe­tőségeit. Több példa bizo­nyítja, hogy amikor bajban van a falu, akkor össze tudnak fogni, akkor az em­berek valóságos csodákra képesek. De nem csodára, egészsé­ges, jó ivóvízre van szük­ség a veszélyeztetett közsé­gekben. önmaguk javára, gyerekeik életéért Sokra ké­pesek ezek az emberek, de segíteni is kell őket: pénz­zel, szervezéssel, bátorító jó tanácsokkal. Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents