Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. október 10., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A társadalom nagy érdek­lődéssel íigyel minden, a Balatonnal kapcsolatos vál­tozást, tervet, intézkedést. A kormány által jóváhagyott két program szolgálja azt g célt, hogy a jogos aggoda­lomra okot adó helyzet meg­változtatható legyen. Az egyik a Balaton és térségé­nek vízgazdálkodására, a másik a térség regionális rendezésére vonatkozik. Évekre van szükség ahhoz, hogy ezek végrehajtása nyo­mán érzékelhető legyen a változás. A folyamatban vagy előkészítés alatt lévő mun­kák kedvező hatást ígérnek. Azt gondoljuk, hogy a terve­ket nagy pontossággal kell végrehajtani és elejét venni annak, hogy különböző en­gedmények meghiúsítsák az eredeti, a megoldást szolgá­ló szándékot. A Balaton értékeinek meg­óvását vagy helyreállítását segítené az idegenforgalom visszafogása. Ez évben egyes hét végi napokon már több mint 1 millió vendég volt a tó mellett. Amikor néhány éve a Balaton fejlesztésével kapcsolatos tervek elkészül­tek, ennél lényegesen kisebb igénybevétellel számoltak. Ennek tanúlságait Is le kell tehát vonni. Az épí­tési fegyelem megszilár­dítása — s általában a hatósági előírások betar­tása és betartatása — ugyancsak elsőrendű ré­sze a környezetvédelem­nek. A természetvédelem a sa­játos és időnként vitákat ki­váltó teendők közé tarto­zik. Köztudottan szép ha­gyományaink vannak e te­rületen és eredményeinket nemzetközileg is számon tartják. A 430 ezer hektár védett terület — benne a három nemzeti park — nagy részén mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés fo­lyik, és időnként vitákat okoz a szükséges korlátozó intézkedések betartása. Mi­vel a legszigorúbb feltételek a gazdaságilag legkevésbé hasznosítható területekre vonatkoznak, ezért ezekben a vitákban túlzások is elő­fordulnak. Helyzetünk, tapasztalata­ink összegezése alapján célul kell tűzni, hogy a környezetvédelem kerül­jön összhangba fejlődé­sünk általános színvona­lával, a gazdasági és kul­turális gyarapodás, és ér­tékteremtés mércéjével. Ettől a környezetvédelem egésze ma még elmarad. A törvény szellemének és be­tűjének az felel meg, ha ezt az elmaradást felszámoljuk, ezt az összhangot megteremt­jük. Az eredményekről, gon­Képviselőink u ülésteremben dókról, feladatokról szólva figyelembe kell venni, hogy a környezetvédelem lényegé­ben új feladat, szerte a vi­lágban és itthon is. Ma a figyelmet elsősorban azokra a tennivalókra szük­séges összpontosítani, ame­lyek reálisan kapcsolódnak a VI. ötéves terv végrehajtá­sához. Vonatkozik ez a be­ruházási, fejlesztési célokra, a terület, és településfejlesz­tésre, és a környezetvédelem részfeladataira egyaránt. A közvetlen feladatok közül kettőt érdemes ki­emelni: az egyik az, hogy a rendelkezésre álló anya­gi eszközöket nagyon megfontoltan és a célsze­rű sorrend betartásával használjuk fel, hogy még a szerényebb lehe­tőségek is jól segítsék a feladatok megoldását. A másik az, hogy a társa­dalom egyetértését és tá­mogatását a mainál sok­kal nagyobb mértékben nyerjük meg a célok meg­valósításához. Közérdekről révén szó, ez járható, sőt az egyedül Jár­ható útnak tűnik. Ehhez ké­rem a tisztelt képviselők se­gítségét — mondotta befeje­zésül Gonda György. Környezetünk megóvásának biztosítéka A környezetvédelemmel kapcsolatos vitában kapott szót megyénk képviselője, Zsidei Istvánná is. — A hozzászólásra Heves megye, illetve az egri járás szépségének és környezeté­nek megőrzéséért érzett fe­lelősség késztetett — mon­dotta bevezetőül. — De az a tény is, hogy az emberek sokat foglalkoznak környe­zetük kérdéseivel, a környe­zetvédelem eredményeivel és gondjaival. Az említett szép (Munkatársunk telefonje- lentése): A kormányőr zászlós feszes diszmenetben vonult végig az üléstermet körülölelő folyosó piros szőnyegén. A díszpá­holy bejáratánál katonás jobbraátot csinált, s tiszte­legve mutatta az utat a ha­zánkban vendégeskedő ango­lai delegáció tagjainak. Jósé Eduardo dós Santost, a MPLA-Munkapárt, illetve az Angolai Népi Köztársaság elnökét és kíséretét. Apró Antal szívélyes köszöntője után nagy tapssal üdvözöl­ték a T. Ház tagjai, akik az őszi ülésszak második nap­ján egy. világszerte aktuális táj védelme egyik legfonto­sabb feladatunk, amelynek végrehajtásához az állami erőforrások mellett a. la­kosság széles rétegeinek nagyarányú társadalmi ösz- szefogására és segítségére is szükség van. A környezetvédelmi tör­vény által életre hívott kör­nyezetvédelmi bizottság mun­kájának eredménye máris érzékelhető. E testület fő feladata a megelőző, s táv­lati tervszerű kömyezetvé­témát tűztek napirendre: az emberi környezet védelmét. Amikor mindezt a szinkron­tolmács a vendégek nyelvére fordította, dós Santos elis- merően bólintott, s érdeklő, déssel hallgatta ár. Gonda György vitaindítóját. A téma ugyanis — a ió- kora földrajzi távolság elle­nére — közös. ★ A sajtópáholyban nagy ér­deklődés kísérte a felszóla­lásokat. Érthető is, mert kit ne érdekelne, hogy milyenek vagyunk és milyennek tar­tanak bennünket az öt vi­lágrészből érkezők. A Parla­ment büféjében egy külföldi újságíró megjegyezte: ennek az országnak annyi szépsége van, mint a világnak össze­sen — de miért nem vigyáz­nak rá jobban ... ! A szenvedélyesebbnél szen­vedélyesebb felszólalásokat hallgatva gondolja az em­ber: okkal és joggal hagzot- tak el ezek a szavak. Mint- ahogy Zsidei Istvánné is egy alapos környezetvédelmi ta­nulmányút után kért szót a téma kapcsán. ... De ne vágjunk a tör­ténetek elébe. A tanácskozás szünetében ugyanis nemcsak a rádió, a tv és a különböző lapok munkatársai dolgoznak sietve, hanem az Országház technikai szakemberei is. A felszólalásra készülődés csal­hatatlan jele. hogy felszere­delem. Ezzel összhangban készült el — bár még nincs jóváhagyva — a Mátra— Eger— Nyugat-bükki Intéző Bizottság fejlesztési prog­ramja, ameiy hegyvidékeink természeti szépségének vé­delmét szolgálja. A képviselőasszony »zólt arról is, hogy Heves megye északi részén komoly mun­kát jelent a kedvezőtlen adottságú területek mező- gazdasági hasznosítása. E te­rületeken évtizedek óta er­dőtelepítés folyik. Szemléle­tes példája ennek a Bükk­szék, Szajla és Terpes tér­ségében kialakított parker­dő, amely a korábban kopár domboldalon látványos és kellemes levegőt árasztó környezetet hozott létre — Ez már országosan *s felkeltette a szakemberek és a közvélemény figyelmét — folytatta hozzászólását Zsi­dei Istvánné. — Épp ezért fontos, hogy az állami tá­mogatás továbbra is páro­suljon a helybeli lakosság törekvéseivel, mert ha e te­rületeket nem erdősítjük, az erózió további súlyos pusz­títást viiz véghez. Megjegy­zendő, hogy tájvédelmi és földvédelmi szempontból is égető szükség felszámolni az engedély nélküli, illetve az engedélytől eltérő építkezé­seket. Ezután képviselőnőnk a megye északi településeinek ivóvízellátásáról, annak gondjairól beszélt. Mint mon­dotta, előrehaladást jelent az, hogy elkészült Heves megye vízellátásának regio­nális terve. Megépült a csórréti és a köszörű-völgyi víztározó. A már meglévő tározókból az ellátás ugyan megoldható lenne, a terep- viszonyok azonban nehezítik és túl költségessé teszik a műszaki kivitelezést. A je­lenlegi program szerint ezek a települések csak 1990 után kaphatják meg az ivóvizet. indokolt lenne — még na­gyobb társadalmi őszefogás árán is — az egri járás víz­ellátási gondjait korábban megoldani, annál is inkább, mivel 45 településből 23-ban nincs vezetékes ivóvíz. Ez mintegy 32 ezer embert érint. Zsidei Istvánné szólt arról is, hogy a szennyvíz- elvezetés megoldatlan. — Az évenként elhasznált 120 ezer köbméter vízből — mondotta — mindössze há­romezer köbméter szennyvíz kezelése valósít meg. Éppen i lik a mikrofont, s az előző beszéd végefelé odakészítik a képviselő asztalára a pohár vizet. — Szólásra következik Zsidei Istvánné képviselőtár­sunk ... És a szűzbeszéd után a gratulációk sora következett. Még egy kérdés a Szülőföl­dünk című rádióműsor ri­porterétől : szeretheti-e job­ban valaki a szülőföldjét, mint ő, a képviselőasz- szony ... ? ★ Korábban már sokszor foglalkoztunk lapunkban a Thorez-bánya „holdbéli” tá­jainak hasznosításával. Ezút­tal itt is szóba került a re­kultiváció. Eperjesi Iván mondta a felszólalások kap­csán: — Tizenöt éve kezdődött meg a külső hányon a ta­lajerő-visszapótlása. Az azóta állami díjat kapott Oláh Já­nos és a vele dolgozó mező- gazdasági szakemberek mun­kája nyomán világviszony­latban az első vonalba ke­rültünk a meddők hasznosí­tásában. Igaz, csupán hatvan hektárt adtunk eddig vissza a művelésnek, de már az itt termett szőlőt, gyümölcsöt, paradicsomot számtalan ha­zai és külföldi szakember megkóstolhatta. A kilátások biztatóak, főként azután, hogy a visontai községi ta­nács felparcellázta és bérbe adta a területet a hobbitel­Ztliiei istvánné hozzászólását mondja ezért is szükséges, hogy tu­datosodjon és érvényesüljön az a felfogás, miszerint a környezet védelme mlá- mennyiünk kötelessége. A jó gazda gondosságával vég­zett munka legyen a legfőbb biztosítéka emberi környe­zetünk megóvásának. Erre jó példa a megyében a népfront által kezdemé­nyezett „Faluszépítési moz­galom” sikere. Itt említem meg azokat az eredménye­ket, amelyeket a szemétszál­kóroyezetvedelnii szervezd munkát, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint éle­tünk, fejlődésürtk. egészsé­günk. jólétünk alapvető fel­tételének biztosításáról, meg­óvásáról * A Vita végeztével Gonda György államtitkár emelke- dett szólásra Elmondta a felszólalásokban elhangzott észrevételeket. javaslatokat hasznosítják A VI. ötéves terv előirányzatai megfelel­nek a követelményeknek Figyelembe veszik, hogy népgazdaságunk mire Képes a következő fél évtizedben, melyek azok a feladatok,, amelyeknek megvalósítását reálisnak tekinthetjük. Az viszont feltétlenül szükséges hogy’ a terv ben foglalt ten­nivalókat maradéktalanul el­végezzük Az államtitkár a felszóla­lásokra válaszolva elmond­ta, hogy rendkívül széles azoknak az ágazatoknak, üzemeknek a köre, amelyek­nél megoldásra vár a hulla­dékok elhelyezése, az érté­kes anyagok visszanyerése, visszajuttatása a termelés vérkeringésbe. Ezzel egyező a eél: a környezet szennyeződé­sének megakadályozása, tehát a megelőzés, s eb­ben a központi irányítás­sal együtt a gazdálkodó szervekre Is mind na­gyobb felelősség hárul. Flala Tivadarné, Eger város képviselője, vendégel társaságá­ban (Fotó: Perl Márton) lítás megoldásában elértünk. A továbbiakban arra van szükség, hogy méginkább fokozzuk az állami szervek és a gazdasági egységek, az emberek felelősségérzetét, hatékonyabbá, egységeseb­bé tegyük a cselekvést, a kék szerelmeseinek. Okos döntés volt, mert mint mond­ják, olyan burgonya, mint ott, nem akárhol termett az idén ... •k Vendég volt a második na­pon Domán Imre, a MEBIB titkára, aki Fábryné Dobai Ilonával újságolta a szünet­ben. — Aki csak az íróasztal mellől akarja védeni az er­dőt, a vizeket, a lakóhely' környékét, semmire sem ha­lad. Minden ötletet, apró­pénzre kell váltani, a leg­kisebb kezdeményezést is komolyan kell venni. A kép­viselőnő például azzal jött hozzánk, hogy az egri járás tíz községe összeadja a pén­zét, de ha lehet, mi is támo­gassuk az intézményes sze­métszállítás megoldását. így veszünk most két szállító- kocsit, de így közösen csi­náltunk a hegyekben autós­pihenőt, kirándulóhelyet, nyársalókat, esőbeállókat... És még valamit — mondja Domán Imre —, aki nem te­szi tönkre az erdei, termé­szetvédelmi létesítményein­ket, az már sokat segít ne­künk ... Ami azt illeti, ebben az ügyben sok-sok „szimpati­zánsra” lenne még szükség a megyében. Szilvás István Ami pedig a termé. szét megóvását illeti, a közeljövőben elkészül egy új törvényerejű rendeletterve­zet. Ebben a dokumentum­ban a két évtizede érvény­ben levő szabályozás egyes elemeit módosítják (gonda György kitért a Borsod megyei foszgéngyár­tás környezeti hatásaival kapcsolatban felvetett kép­viselői észrevételekre is. Mint mondotta, a biztonsági szempontok messzemenő fi­gyelembevételével ismét megvizsgálják ezt a problé­mát. Ugyanígy megalapozott döntést hoznak majd a Paksi Atomerőmű hulladékanya- gainak tárolásáról. Hangsú­lyozta: a hasadó anyagok nem juthatnak a környezet­be, s -a csekély szennyezett- ségű, egyéb hulladékok elhe­lyezésének szigorú rendje teljes garanciát nyújt ártal­matlanságukra. Gonda «yörgy hangsúlyoz­ta — és ez az ülésszak so­rán is kifejezésre jutott — társadalmunk felelőssége, cselekvőkészsége növekszik a környezet- és természetvéde­lem fejlesztésében. A fei- datok megoldásához a nép­gazdaság a lehetőségeihez mérten hozzájárul, segíti azt a társadalmi magatartás len­dítő ereje is. Az országgyűlés egyhangú­lag jóvahagyólag tudomásul vette az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés őszi ülésszaka, amelynek pénteki munka­napján Apró Antal és Cser- venka Ferencné felváltva el­nökölt (MTD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents