Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

4 így kell Járni. Bemutatják az ecsédl népi együttes tagjai .. .es a nézők egy csoportja (Fotó: Szabó Sándorj Folklór és élmény Farkasmályi kirándulás Farkasmályi pincés gazda. Légy köszönt»« általunk! Hozzád JöttQnk a »árosból Feledni búbánatunk: Kiket otthon egyre aggaszt Eletgondok tábora. Itt e völgyben megvigasztal A pincének jó bora... ... zengte hajdan Gyön­gyös koszorús költője, Spety- kó Gáspár Pince-dalában. S fújtak még ehhez hasonlót előtte, s utána is hosszú év­tizedekig a környékbeliek. Különösen ilyenkor, így szü­rettájt. Aztán a napokban újra népi muzsika hangja, s vi­dám társaság népesítette be a hajdan oly népszerű vi­déket. De hol is vagyunk tulaj­donképpen? — Sokakban jo­gosan felmerülő kérdés ez. Az utóbbi időben ugyanis megfeledkeztünk a híres és szép platánfáival nyugalmat árasztó, Gyöngyös és Mátra- Jüred között levő, még az 1784-ben kialakított pince­sorról: Farkasmályról. A fő­úton elrobog mellette az át­utazó, a Mátrába érkező tu­ristának elkerüli figyelmét a hangulatában egyedülálló egykor oly népszerű pince­sor. Pedig a híres, jobb sors­ra érdemes, megannyi szüre­tet megélt borvidéken még a régmúltban is igencsak pezs­gő élet zajlott. Megannyi bo­rosgazdának. borkereskedő­nek volt itt pincéje, s ezek legtöbbjéhez présház, s dí­szes lakóépület is tartozott. A legrégebbi építményeket magába foglaló részt Közép­városnak nevezték. A felső rész a hét nemes birtokosa után a Burg-város, illetve a Magyar-város nevet kapta. Az alsó részt 13 pincéjének építkezési stílusa miatt Né­met-városnak hívták. Most újra tüzet raktak a bogrács alá, mint azt a haj­dani gyöngyösiek tehették. S a magyar gulyás is ugyan­olyan ízekkel, s hozzávalók­kal készült, mint egykoron. Kisüsti került az asztalra, hamisítatlan tüzes bor a po­harakba, mintegy kiegészíté­sül pedig a vendég ecsédi népi együttes folklórműsora. Mely mi mást is idézhetett volna, mint a szüretet. Az ősz oly kedves eseményét a Magyarok Világszövetsége és a Bécsi Munkásegylet szüreti programjának záró­estjén. A házigazdák — a HUN­GARHOTELS és a borkom­binát — kitettek magukért. A csárdásverseny győztesei pedig magukkal vihették a híres borvidék termését, na és természetesen — ami a legtöbbet jelentett — tár­saikkal együtt egy kellemes este élményeit. Farkasmály- ból, a már-már feledésbe merült, idegenforgalmi lát­ványosságnak sem utolsó pincesorról. A program pedig a jövőért szólt': hogy Gyöngyös még a Mátra előtt megállítsa az át­utazót, ráébressze, érdemes alaposabban szétnézni hazánk negyedik legnagyobb idegen- forgalmát bonyolító vidékén. Hisz I ez csak így nyújthat igazi ismeretséget, kikapcso­lódást, pihenést, szórakozást, és kulturális élményt is! (kis szabó) Nemzetközi gyermek­rajzverseny­pályázat NÉPÚJSÁG, 1981. október 9., péntek Halló, ügyelet? A Shankar . nemzetközi gyermekrajzverseny ez évi pályázatára is várják a ma­gyar gyermekek rajzait. A művészeti versenyen, amelyei Shankar Pillái indiai közéle­ti személyiség alapított, az 1966. január elseje után szü­letett gyermekek vehetnek részt hat festménnyel, rajz­zal. A pályázók ábrázolhat­nak bármilyen általuk meg­figyelt eseményt, sportjele. neíet, vagy hobbyt, és kife­jezhetik elképzeléseiket, mi­ként lehetne szebbé tenni környezetüket. Az alkotások bármilyen anyag felhaszná­lásával készülhetnek, csak fekete ceruzával nem, s mé­retük nem lehet kisebb 30X40 centiméternél. A ké­pek hátoldalán nyomtatott nagybetűkkel, angolul fel kell tüntetni a pályázó ne­vét, nemét, születésének ide­jét, nemzetiségét, teljes cí­mét, irányítószámát, vala­mint a szülő, a gondozó vagy a tanár nyilatkozatát, hogy a pályaművet a ver­senyző önállóan, segítség nélkül, 1981-ben készítette. A pályaművek az Országos Pedagógiai Intézet esztétikai nevelési csoportjához küld­hetők be legkésőbb ez év de­cember 1-ig. Kollektív mun­kát nem fogadnak el. Betegeskedik a szfinx Az egyiptológusok szakvé­leménye szerint komoly ve­szély fenyegeti a gazai szfinxet. A fekvő oroszlánt ábrázoló alak fokozódó el­porladásának legfőbb oka az, hogy a piramisok körzetében a talajvízszintje megemelke­dett. A megoldatlan elveze­tési problémák következté­ben a talajvízszint állandóan emelkedik s rr.ár nem egé­szen két méterre van a mű­emlék talapzata alatt. Innen a sótartalmú nedvesség fo­kozott mértékben hatol be a porózus mészkőbe, ily módon állandó rombolást okoz. A magyar egészségügy a legjobban szervezettek közé tar­tozik a világon. Éjjel és nappal, hétköznap és vasárnap, nagy és kis ünnepen mindig a lakosság rendelkezésére áll. Mentőszolgálatunk gyorsasága, készsége és szervezettsége szintén példás és nincs a megyének egyetlen olyan telepü­lése sem, ahonnan a rászoruló a számára szükséges kórházi ellátást két órán belül ne kapná meg. Az ügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a kórházak fel­vételi osztályainak kialakítása, nem kis gonddal, dilemmá­val jár. -Egy bizonyos: ami , történni fog, az mind a lakos­ság érdekét, a még jobb betegellátást- szolgálja majd. Ahogyan mondani szokás, az éremnek azonban két olda­la van. Nézzük talán egy pillantásnyira azt a „másikat”. A napilapok közlik a körzeti ügyeletek hívószámait, a mentők telefonjait mindenki tárcsázni tudja. — Halló, doktor úr? — Tessék, ügyelet. — Azonnal jöjjön ki, mert nagyon beteg vagyok! — Mx a panasza? — Fáj rettenetesen a fejem, a mellem és... — Indulok! Indul az URH-val felszerelt egészségügyi kocsi és az orvos perceken belül csönget. — Mióta vannak panaszai? — Már tegnap reggel kezdődött, de... — Miért nem ment akkor orvoshoz? — Gondoltam, elmúlik. Vizsgálat következik, az orvos mindent rendben talál. — Szíve rendben van, tüdőgyulladása nincs, a fejfájását gyomörrontás okozza. — Eltalálta doktor úr! Disznótorban voltunk, és... Berreg a telefon, jönnek és jönnek a hívások és az orvos megy, utazik, gyógyít, kórházba utal és nagyon, de nagyon sokszor méltán és joggal bosszankodik. Sokat mesél, nagy gyakorlatú orvossal beszélgetünk. Hi­vatása a gyógyítás, betegei szeretik, becsülik, bíznak ben­ne. — Hogyan is állunk ezzel a bizonyos érem másik olda­lával? Kezével legyint. — Az éjszakai, ünnepnapi kihívásoknak csaknem a fele, sajnos, nem indokolt. Már olyan esetem is volt, hogy éjjel egykor a kihíváskor akart a „beteg” velem ortopédcipőt, gumiharisnyát felíratni. — Ezek részegek? — Szép számmal akadnak ilyenek is! Dühöngenek, or­dítoznak, felverik a házat. — Mit tehet?-- Semmit! Otthagyom, miközben egy másiknak, a sze­rencsétlen rászorulónak, minden perc drága. A telefonbe- tyárokról nem is szólva, akik orvost, mentőt, tűzoltót hív­nak heccből. A sürgősségi kihívások fele tehát indokolatlan. Ez a já­ték, az államnak pénzbe, a ténylegesen betegnek az éle­tébe kerülhet. — Mit kell tenni? — A felelőtlen, indokolatlan hívók ellen eljárást kell in­dítani. Meg kell őket büntetni. Méghozzá szigorúan és gyorsan! Szalay István Haszonnal forgatható könyvek A humán műveltség ro­vására a mai ember mind több műszaki és gazdasági Ismereteket szerez. Ment­ségére szolgáljon, hogy a kor kényszeríti erre. Még a technika rohamos fejlő­désére fittyet hányó em­ber háztartásában Is jelen vau a fejlett technika Ue- levizió, rádió, dinamikus lemezjátszó, automata mo­sógép formájában. Ezek működtetéséhez pedig alap­vető műszaki Ismeretekre van szükség. Be kell látni, ezek uélkül élni. a társa­dalmi munkamegosztásban részt venni nem lehet. Nem túlzás azt állítani, hogy egy mai átlagember legalább annyi, ha nem több, mű­szaki ismerettel rendelke­zik. mint mondjuk ötven évvel ezelőtt egy mérnök. Gazdaságcentrikus vilá­gunk másik fő követelmé­nye: a közgazdasági tájé­kozottság. Nemcsak a köz­gazdászok érdekeltek ab­ban. hogy „az idő pénz" szorításában pontos és naprakész információik le­gyenek a sokféle piacról: a munkabérből és a kisegítő gazdaságból élő átlagem­bernek is tisztában kell tennie a részesedési alap, az innováció, a gazdasági munkaközösség és egyéb közgazdasági fogalmakkal. Ehhez érdeke fűződik. Mlndenuapi szóhasznála­tunkban is egyre több a gazdasági kifejezés, polgár­jogot nyernek, s egyre na­gyobb teret hódítanak a közgazdasági szakszavak. Műszaki és gazdasági is­meretekre szükség van. úgyszintén ezek hordozói­ra. a haszonnal forgatható lexikonokra, ismeretterjesz­tő szakkönyvekre, tanul­mánykötetekre. most talán jobban, mint bármikor. Mert ha lépést akarunk tartani a világgal, gazda­sági versenyképességünket kell erősíteni. Ennek pedig három alapvető feltétele van: a műszaki haladás, a világpiachoz való alkalmaz­kodás és a szervezés. Na­gyobb figyelmet kell tehát szentelni a műszaki és köz- gazdasági könyvkiadó mun­káinak, hisz aktuális szak­könyveik jó szolgálatot tehetnek műszaki és gaz­dasági szakembereknek, s szervezőknek egyaránt. A jó szakkönyv isme­reteket rendszerez, s ha ol­vassák. gondolatokat éb­reszt. cselekvésre ösztönöz. Nem önmagáért való tehát, forgatása — minden érte­lemben — haszonnal jár. K. A. LEONYID NAUMOV: Az elet gyönyörű, az élet csodálatos. Csizsikov a Zsi­gulijában ült, erre-arra né­zegetett, és várta, hogy a lámpa zöldre váltson. Mert akkor, ugyebár, tovább lehet menni. Minden valószínűség sze­rint így is történt volna, ám az események, hajh, váratla­nul egészen más irányt vet­tek. Csizsikov erős ütést ér­zett hátulról a kocsin, a Zsi­gulin görcsös rángás futott végig. Aztán kilendült he­lyéből, és' nekivágódott az elöl álló Volgának. Az a harmónia, amely ed­dig betöltötte Csizsikov lel­két, egy pillanat alatt sem­mive omlott, még a szilánk­jai is űrsebességgel fröccsen, tek széjjel. A lámpa zöld fénye immár sehová sem hí­vogatott. Az elképedt Csi­zsikov szeme előtt, mint va­lami abszurd filmben, hol egy tropára ment csomag­tartótető, hol az ügyben érintett gépkocsivezetők le­görbülő szája, hol a szétzú­zott országúti reflektor, hol a ködlámpa, no meg a köz­lekedésrendészetiek rendít­hetetlen arca villant fel. Az­tán felhangzott a baleset folytán veszélyeztetett járó­kelők méltatlankodása is. — Ez, ez iszonyat! — fogta a fejét két tenyere kö­ze Csizsikov, immár otthon, aznap estefelé. — Nem kellett volna bal­esetet okozni — így a fe­lesége. — De hiszen nem én va­gyok a hibás! — hördült fel Csizsikov. Ügy jöttek belém, amikor a kereszteződésben vártam. Ezt a helyszínelő rendőr is így vette jegyző­könyvbe. — Mehettél volna más ut­cán is — folytatta logikai műveletét a feleség. — Sőt, akár ezen is, csak mentél volna öt perccel később. Néhány nap múlva aztán kiderült, hogy a gépkocsi­szervizben, a felvételnél egyelőre akad még egyné­hány nehézség, s előfordul bizonyos összhangbéli hiá­nyosság is. — Először is feszített a lemezmegmunkálás üteme, aztán nincs elég szakembe­rünk, azonkívül festéket sem kapunk az igényelt színár­nyalatokban. Egyébként — váltott nyugtatóbb hangra a felvevő adminisztrátornő, amikor Csizsikov semmi jót nem ígérő arcára nézett — csak ne keseredjen, el. Mire magára kerül a sor, lesz ez is, az is. — S az mikor lesz? — tört ki Csizsikov elég tapin­tatlanul. A kérdésre azonban a szerviz munkatársnőjétől nem kapott választ. Ügy át­nézett Csizsikovon, mintha az egyszeriben ablaküveggé vál­tozott volna. Tönkrement gépkocsijáról álmodott éjszakánként. Egyes gyanús alakok pedig, akik kilesték, mikor van otthon; hol azt ajanlgatták, adja el nekik a kocsit, hol meg az­zal jöttek, hogy megjavítják valami őriiletesen magas ősz- szegért. Csizsikov egyre va­cakabbal érezte magát. — Hívd fel Zjabkint — mondta a felesége. — Végté­re is hagykutya lett az Au­tóközlekedésnél. Gyerekkori barát, nem teheti, hogy ne segítsen. — Nem akaródzik — húz­ta el a száját Csizsikov. — Nem láttuk egymást száz éve. — Hát akarózzék — csör- dített rá az asszony. — Hol élsz te? Milyen akkor egy gyerekkori barát? Zjabkin emlékezett és se­gített. Egy hétbe sem telt, és Csizsikov már ott ült a szerviz vezetőjének irodájá­ban. - > — No, nézzük csak — fu­totta át a levelet, aztán fel­sóhajtott. — Jól van. — Akkor hát idehozhatom? — Mit? — Hát a gépkocsit. — Ja? Majd szólunk. Egyelőre besorolom magát. — Hát nem az áll a.levél­ben, hogy soron kívül? — De. Éppen ezért én most a soronkívüliséget élvei, zők közé sorolom be. Azzal egy zsúfolt asztalra mutatott, amelyen nagy rakás hasonló levél hevert. És Csizsikov megértette, hogy az a boldog nap, ami­kor átvette kocsiját, tulaj­donképpen élete legszeren­csétlenebb napja volt. Fordította: Konczek József

Next

/
Thumbnails
Contents