Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 9., péntek 3 Megkezdődött jj az országgyűlés őszí ülésszaka ___ ób ( Folytatás az 1. oldalról) lanul gondoskodnunk kell a lakosság javuló élelmiszerellátásáról, s dinamikusan tovább kell növelnünk a gazdaságos élelmiszer-kivitelt. Az élelmiszer-előállítás másik alappillére a hústermelés. A gabonatermelés mellett ez az a terület, amelyen — lehetőségeink határáig —, túlteljesíthetjük terveinket. Vágóállatból a termelési előirányzataink meghaladják a 2,2 millió tonnát, aminek 80 százalékát a sertés és baromfi jelenti. A jövőben is e két abrak- fogyasztó állattenyésztési ág termelése lesz a meghatározó. Ugyanakkor bővíteni kívánjuk a vágómarha és juhhús termelését is. A gazdaságos hústermelés — és a hangsúly a gazdaságosságon van — történjen az korszerű, vagy hagyományos telepen, a nagyüzemben, vagy a háztájiban, mindent állatfaj esetén hasznos az ország számára. Az állattenyésztés úgynevezett minőségi mutatóin sok a javítani valónk. Különösen fontos a takarmány- gazdálkodás új alapokra helyezése. Az üzemek nagy többsége a tömegtakarmány- temelésben nem igazodik kellően lehetőségeihez, s a szántóföldön termeli a szálas takarmány nagy részét. Ezen a helyzeten a hozamok növelésével, a gyepterületek jobb hasznosításával lehet változtatni, bár nehezítő körülmény, hogy az esetek egy részében nem ott van az állat, ahol a gyepterület. A legnagyobb rét-legelőterületet birtokló gazdaságaink adottságai 50 százalékban sincsenek kihasználva. Javításra vár a hazai ipari fehérjék minősége, s mennél kiterjedtebb hasznosítást igényelnek a különböző takarmánykiegészítők, hozarn- fokozók is. Az említett követelményeknek több élenjáró üzem mór megfelel. A bábolnai baromfi- és sertéshús termelési integráció ezen ágazatok teljes vertikumát átfogja. Az élelmiszeripar közvetlenül kapcsolódik a nyersanyagtermeléshez. Mindent el kell követni a mezőgazdaság és a feldolgozóipar jobb együttműködéséért, mert csak ez esetben számíthatunk arra, hogy élelmiszeriparunk termékeinek minősége, gazdaságossága, nemzetközi versenyképessége javul. Ennek a változásnak egyik lényeges feltétele, hogy jobb legyen az összhang az alapanyag-termelés és a feldolgozás között. A termőföld védelmében és hasznosításában is bőven adódnak feladatok. E téren széles körű társadalmi összefogásra is szükség van. A termőföld csökkenésének jelenlegi ütemét minden rendelkezésünkre álló eszközzel mérsékelnünk kell. Mindenekelőtt a nagyüzemi gazdaságok vezetőitől várunk fegyelmezett magatartást. A kulturált földhasználatról elsősorban a föld művelőinek kell gondoskodniok. Az állami szerveknek pedig következetesen fel kell lépniük minden olyan törekvéssel szemben, amely — akár hanyagságból, akár vélt vállalati érdekből — sérti a termőföld védelmének és kellő hasznosításának követelményeit. A VI. ötéves terv az előző ötévinél mintegy 30 százalékkal nagyobb lehetőséget ■* teremt a meliorációra, amely több, mint 1 millió hektár földet érint. A közeljövőben válnak ismertté az alacsony színvonalon gazdálkodó, gyenge adottságú üzemek külön ösztönzésének módjai, az ösztönzés egyebek között a termőföld jobb hasznosítását is segíti. Az üzemi termőterületek gazdaságosabb kialakítása érdekében élénkítésre vár a gazdaságok közötti földcsere. Ehhez minden törvényes eszköz rendelkezésre áll. Elvárjuk minden vállalat és hatóság vezetőjétől, hogy az új létesítmények helyének kijelölésekor következetesen érvényesítsék a földtakarékos megoldásokat. Mindezek együtt jelentik a földvédelem és hasznosítás komplex programját, amelynek teljesítése elengedhetetlen része a növénytermelés fejlesztésének. A technikai-műszaki feltételek kapcsán rendszeresen visszatérő téma az alkatrész- ellátás. A gépek karbantartása, az üzerr. közbeni hibaelhárítás, valamint a téli nagyjavítás tetemes része a termelőüzemek feladata, Az idei hosszú és kemény telet, a tavaszi és nyári aszályt, az 1981-es növény- termelés eléggé megérezte. A kalászos gabona termőterülete és hozama ipintegy 15 százalékkal elmaradt a tervezettől. A szemes kukorica vetésterülete is valamivel kisebb az előirányzottnál, így az összes gabonatermés várhatóan alatta marad a tervezettnek. A növénytermelés^ többi ágazata várakozásainknak összességében megfelel. Az állattenyésztők ez idáig teljesítették időarányos termelési előirányzataikat. Az előttünk álló télre minden fontos termékből megfelelő árualapokkal rendelkezünk. Ágazataink Időarányosan teljesítik, sőt néhány termékből túl is teljesítik export-előirányzataikat. Az őszi munkák kedvező természeti feltételek között, jó ütemben haladnak. A betakarításban ehhez — lévén az őszi időszak nagy munkacsúcs a mezőgazdaságban — szorgalmas munkájukkal a diákok és a katonák is számottevően hozzájárulnak. Az utóbbi napokban tájékoztattuk vállalataink, gazdaságaink vezetőit az 1982- re szóló ár- és pénzügyi szabályozórendszer módosításáról. Tettük ezt azért, hogy minden üzem időben felkészülhessen, számba vehesse lehetőségeit és megfogalmazhassa új tennivalóit. Az intézkedések egyaránt magukban foglalják az ösztönzés és a gazdálkodás szigorításának elemeit. Az idevágó jogszabályok a közeli hetekben jelennek meg. Ezekkel ösztönzünk a gabonatermelésre, az elmaradt üzemek fejlesztésére, a váPjfflament loivosóin] (Munkatársunk telefonje- lentése) Másfél órával azután, hogy az országgyűlés elnöke a hagyományos csengőszóval jelezte az őszi ülésszak megnyitását, a képviselők rövid pihenőidőt kaptak Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéja után. Röpke üdvözlések a folyosón, néhány mondat az időjárásról — mert, ha a gómarha-előállítás növelésére, a meliorációs beruházásokra, a gabonatárházak építésére — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Elért eredményeink sora, az agrártermelés mai színvonala alkalmassá teszik mezőgazdaságunkat, élelmi, szeriparunkat, erdő- és fagazdaságunkat az újabb feladatok megoldására. Az utóbbi évek tettei bizonyítják: a magyár mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési egységeinek jelentős hányada már ma is képes arra, hogy a magasabb követelményeknek is megfeleljen. Azon kell dolgoznunk, hogy ez mind általánosabbá - váljon. Most a munka hatékonyságának növelése a legfőbb feladat, ami feltétele és egyben garanciája annak, hogy mezőgazdaságunk, élelmi, .szeriparunk, erdészetünk a jövőben is eredményesen szolgálja szocialista céljaink elérését — mondotta befejezésül Váncsa Jenő. Kádár János és a KB titkárai: Havasi Ferenc, övári Miklós és Németh Károly Célunk a gazdaságos hozamnövelés a megye mezőgazdaságában ★ A miniszter beszámolóját követően a hozzászólásokra került sor. Cselőtei László (Pest megye 2. vk.) akadémikus, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke elmondotta: A szövetkezeti mozgalommal együtt fejlődött vezető szakemberek közül sokan most érik el a nyugdíjkorhatárt, eközben mellettük egy olyan fiatal irányító réteg alakult ki, melynek tagjai már egyetemi, főiskolai végzettségre támaszkodnak munkájukban. Ám a felsőfokú képzés feladatai továbbra is igen nagyok: erre utal az is, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó középvezetők több mint felének ma sincs diplomája, számos gazdaságból hiányoznak a felkészült agrárértelmiségiek. Szabó István (Hajdú-Bi- har m. 14. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke kiemelte: Az utóbbi tíz év folyamán állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink vállalati kollektívákként nagykorúvá váltak és integrálódtak a népgazdaság egészébe. Megteremtődtek az egyenjogúság és az alapjaiban egységes követelmény - rendszer alkalmazásának feltételei az agrártermelés egész területén. Ugyanakkor határozottan leszögezte: a gazdálkodás természetes velejárójaként fogjuk fel a differenciálódást. Ez jelentős hajtóerő, de nehézségeket is okoz. A vitában szólalt fel Szabó Imre, a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet elnöke. — Heves megye mezőgazdaságának elmúlt tízéves fejlődéséről szeretnék szólni — kezdte hozzászólását. Ezután arról szólt, hogy a növekedést segítette a termelékenység emelkedése, az anyagi, műszaki ellátottság javulása, a szakosodás, a kooperáció és az iparszerű termelési rendszerék terjedése, a jobb technológiai fegyelem, továbbá.a nagy- és kisüzemek közötti integráció bővülése. A mezőgazdasági termények termelése 1980- bán 42—43 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Különösen az olajos növények termesztésében értünk el jó eredményeket. Állattenyésztésünk a múlt esztendőben húsz százalékkal termelt többet, mint tíz évvel korábban. A megye legdinamikusabban fejlődő ágazata, a sertéstenyésztés 39 százalékkal emelkedett. A továbbiakban országgyűlési képviselőnk arról beszélt, hogy megyénkben az említett tíz év alatt tizenegyezer hektár területet vontak ki a mezőgazdasági termelésből. Ezt a megyébe telepített országos jelentőségű beruházások indokolták. Ennek ellen- súlyozására számottevő eredményeket értek el a termőföldek művelése, a parlagterületek hasznosítása terén. A hetvenes évek elején meglevő jelentős műveletién terület 1980-ra minimálisra csökkent. A nagyüzemileg Szabó Imre, megyénk képviselője hozzászólása közben mezőgazdaságról van szó, akkor ez nemcsak Angliában téma, hanem itt a T. Házban is. — Kértetek engedélyt a dohányzásra? — civódik társaival az egyik képviselő a Duna-partra néző ablaksornál. — A dohányzás ugyanis káros az egészségre, azéra is, aki csak a füstös levegőt nyeli... — A Dunán meg úszik egy dinnyehéj — mutat * ki valaki a „kék” folyóra. S valóban mintha a József At- tila-i verssorok elevenedtek volna meg: a napfürdőzők lábánál méltóságteljes lassúsággal sodorta a víz a zöld „ladikot”. Nesze neked, környezetvédelem ... ! ★ Erről a témáról — környezetünk védelméről — egyébként csak ma esik szó. Az ülés első napját a mező- gazdaságnak szentelték a képviselők. Érthető tisztelettel fordultak azokhoz, akik a hétköznapjaikon azért dolgoznak kora reggeltől késő estig, hogy állandóan tele' legyen az ország éléskamrája. — ... és hogy még más * népeknek is jusson belőle — egészíti ki a gondolatsort Szabó Imre, a detki Magyar —Bolgár Barátság Termelő- szövetkezet elnöke, aki mint a Heves megyei képviselők „doyenje”, sokadik felszólalására készült az ebédszünet forgatagában. Vadkerti Miklósáé, a Detkkel szomszédos közös gazdaság párttitkára kétszeresen is „drukkol”. Ügy mint mezőgazdasági szakember, és úgy is, mint képviselőtárs. — Ahhoz, hogy a kormány hű képet adhasson a magyar mezőgazdaság elmúlt tízévi munkájáról, nekünk is el kell mondanunk a véleményünket. És némi önkritikával, mert bizony, még jócskán vannak olyan területek, amelyeket úgy nevezünk: parlagföldek. De, Imre bácsi erről is szól... Mint ahogy szólt is. ★ — Üdvözlöm Kiss R. Sándort, meg Csehéket — kötötte Zsidei lstvánné négv mátraderecskei vendégének lelkére Faluvégi Lajos, a kupolacsarnokban. Itt találkozott ugyanis Forgó Miklós tanácselnök, Zám István párttitkár, Kiss lstvánné tsz- főkönyvelő és Panyik Sándor téglagyári igazgató a község szülöttjével, aki mindjárt arról érdeklődött, hogy mi újság otthon. — Szép a falu, szorgalmasak az emberek — hangzott a szűk időhöz mért tájékoztató. — És újabb terveink vannak, mint például az iskola és a fürdő fejlesztése. De Faluvégi elvtárs. otthon jobban meggyőződhet erről. Látogasson haza, szívesen várjuk ... ★ Igaz, nem tartozik szorosan a témához, de engedje meg a kedves olvasó, hogy szót ejtsek egy üdülésről. — Két hétig pihenünk Szoboszlón — mondja Zsidei lstvánné. — Nyolcadikétól szól a beutalónk, de csak a férjem érkezett meg időben az üdülőbe. Én késni fogok: még el kell mondanom a szűzbeszédemet, azaz az első parlamenti felszólalásomat. Holnap délelőtt dr. Pesta László után kapok szót a környezetvédelmi témában. De jó lenne tudni, a képviselőasszony izgul-e jobban, vagy a férje a tévé előtt, Szoboszlón ... Szilvás István művelésre alkalmatlan területeken több mint 13 ezer család termel. — Ennek jelentőségét elhanyagolni nem szabad — folytatta Szabó Imre —, mivel az önellátáson túl a piacon is jelentkeznek. Tér* melésük többségükben szervezett keretek között folyik. Támogatásukat továbbra is indokoltnak tartom. Az elmúlt tíz évben a szövetkezetek száma megyénkben felére csökkent, ezzel együtt a közös gazdaságok átlagos földterülete 2200-ról 4270 hektárra nőtt. Megvalósult a gabonafélék teljes gépesítése. — Az elmúlt tíz év eredményei tehát jelentősek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbfejlődésre nincs lehetőség. Ennek értelmében határoztuk meg a hatodik ötéves tervi feladatainkat is. Alapvető cél, a gazdaságos hozamnövelés a megye mezőgazdaságában különösen azokon a területeken, amelyeken adottságaink kedvezőek. Legfőbb tennivalónk a gabona- és húsprogram megvalósítása. Mindehhez szükséges a gazdálkodás tartalékainak, a szövetkezeti szektor és az állami vállalatok közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeknek az eddigieknél jobb, hatékonyabb kihasználása. Ehhez kapcsolódik az a követelmény, hogy meg kell gyorsítani a nagyüzemileg nem hasznosítható földterületek tartós használatba adását. Kiemelt feladatnak tekintjük a termelőszövetkezetek szakmai vezetési színvonalának javítását, az üzemek és a munkaszervezés fejlesztését; a termelés mennyiségi növelése mellett a minőség javítását a termelőalapokkal való jobb gazdálkodást, valamint az adottságaiknál rosszabbul gazdálkodó mezőgazdasági üzemek átlagos szintre történő emelését. A felmerülő hiányosságokra és a változó gazdasági körülményekre a korábbiaknál élénkebben, érzékenyebben kell reagálni — mondotta befejezésül Szabó Imre. ★ Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett Váncsa Jenő miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra, majd az országgyűlés a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel a Parlament őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal és, Cservenka Ferencné — befejeződött. A képviselők pénteken 10 órától — az elfogadott napirendnek megfelelően — az emberi környezet védelméről szóló törvény megvitatásával folytatják munkájukat.
