Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

2. NÉPÚJSÁG 1981. október 4., vasárnap NEW YORK Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése mindig jelentős esemény a nemzetközi politikai életben. Különösen így van ez nap­jainkban, amikor az enyhü­lés folyamata megtorpant és a nemzetközi kapcsolatokban szaporodnak a feszültség ele­mei — mondotta az ENSZ- közgyűlésen elhangzott be­szédében Púja Frigyes, ha­zánk külügyminisztere. Az utóbbi években tapasztalha­tó és egyre erősödő negatív folyamatok magukban hor­dozzák annak a veszélyét, hogy az emberiség ismét szembekerül a már egyszer átélt és nagy károkat okozó hidegháborús poűitika súlyos következményeivel. A nemzetközi helyzet ked­vezőtlen alakulásának a fő oka az a törekvés, amely a katonai fölény megszerzése érdekében indított fegyver­kezési hajszával, a nemzet­közi légkör megrnérgezésével az erőpolitiika zsákutcájába akarja visszakényszeríteni a világot. a Magyar Népköztársaság kormánya elítéli az enyhülés elleni támadásokat, a fegy­verkezési hajszát, a nemzet­közi légkör megrontására és a hidegháború újjáélesztésé­re irányuló felelőtlen próbál­kozásokat. Legfőbb külpoli­tikai feladatának továbbra is azt tartja, hogy elősegítse a háborús ve­szély elhárítását, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását, a lesze­relés ügyét, a népek ba­rátságának és együttmű­ködésének elmélyítését. A Magyar Népköztársaság szilárd híve a leszerelésnek, a fegyverzetkorlátozásnak. Kormányom aktívan és kez- deményezően lép fel a kü­lönböző nemzetközi leszere­lési fórumokon, és a kétol­dalú tárgyalásokon is igyek­szik elősegíteni e problémák rendezését. A világ valamennyi népé­nek érdeke és a jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos feladata az em­beriségre mind súlyosabb terheket hárító fegyverkezé­si hajsza megállítása. Az ed­digi leszerelési tárgyalásokon sok értékes, konstruktív ja­vaslat született és megálla­podásokat: is kötöttek. Fontos, hogy az eddigi erő­feszítések ne menjenek ve­szendőibe. Éppen ezért üdvö­zöljük és támogatjuk a Szov­jetunió leszerelési javaslatait — beleértve a világűr teljes fegyvermentesítésére előter­jesztett legújabb napirendi indítványt is —, amelyek jó­zan mérlegelésen, a realitá­sok fi gyelembeV,ételén ala­pulnak, következetes béke­akaratot tükröznek és ame­lyek éppen ezért egybeesnek a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Az egész emberiség bizton­sága szempontjából kiemel­kedő jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok folytassa a tárgyalá­sokat a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. A második SALT-szerződ és ratifikálá­sának elmaradása, a külön- köző leszerelési tárgyalások amerikai részről történő le­lassítása vagy megszünteté­se és a közép-hatótávolságú, de stratégiai rendeltetésű amerikai nukleáris rakéták egyes nyugat-európai orszá­gokiba történő telepítéséről hozott NATO-döntés megva­lósítása — amely közvetle­nül fenyegeti hazánk bizton­ságát is — növeli a nemzetközi fe­szültséget, felborítja a ki­A Magyar Népköztársaság szilárd híve a békének Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyűlésen alakult erőegyensúlyt és a fegyverkezés további eszkalációjához vezet. Örömmel üdvözöljük a Szovjetunió küldöttsége által a közgyűlésnek beterjesztett deklaráció-tervezetet, amely a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását az embe­riség elleni bűntettnek nyil­vánítja. A magyar kormány teljes támogatásáról biztosítja a nukleáris fegyverektől men­tes övezetek kialakítására vo­natkozó különböző javaslato­kat. Helyeseljük, hogy nuk­leáris fegyverektől mentes övezetté váljon Észak-Euró- pa, a Balkán és a Földközi - tenger. Tovább megyek en­nél: iri azt reméljük, hogy Európa más területei is ilyen övezetté válnak majd. A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönbözte­tett figyelmet szentel az eny­hülés előmozdításának. Ál­láspontunk szerint az enyhülésnek továbbra is meghatározó szerepet kell kapnia a béke vé­delmében és a biztonság erősítésében, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének meg­szilárdításában és kölcsönö­sen előnyös együttműködé­sének bővítésében. Ami az európai biztonság és együttműködés ügyét il­leti, a magyar kormány kö­vetkezetesen arra törekszik, hogy a helsinki záróokmány szellemében fejlessze nem­zetközi együttműködését. A magyar diplomácia aktívan tevékenykedik a helsinki zá­róokmányt aláíró államok, képviselődnek madridi talál­kozóján, következetesen tö­rekszik a konfrontáeiós irányzatok visszafordítására, az eszmecsere tárgyszerű ke­retek között tartására. A Varsói Szerződés tagállamai számos más országgal együtt a konstruktív párbeszéd és kölcsönösen elfogadható meg­állapodások kialakításán munkálkodnak a helsinki el­vek alapján. Az utóbbi években a Kö­zel-Keleten állandósult a fe­szültség és a fegyveres konf­liktusok veszélye. Izrael Li­banon elleni fegyveres ag­ressziója, Szíria elleni hábo­rús fenyegetései és Irak el­leni kalóztámadása, valamint a Líbia elleni légi provoká­ciók mind-mind azt bizonyít­ják, hogy Izrael kormánya és a mögötte felsorakozó im­perialista erők a közel-keleti válság tartósítására töreksze­nek. Ügy tűnik, hogy a zavaros helyzetet egy­ben amerikai katonai tá­maszpontok létrehozására akarják felhasználni. A Magyar Népköztársaság kormánya a közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezését, a tartós béke megte­remtését szorgalmazza. Kor­mányomnak az a véleménye, hogy a közgyűlés mostani ülésszakának elő kell segíte­nie egy olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen részt vehet minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is — és alkalmas arra, hogy rendezze az akut közel-keleti válságot. A nemzetközi helyzet egé­szének alakulását, az orszá­gok kapcsolatainak és együtt­működésének normális fejlő­dését zavarja, hogy az impe­rialista körök Peking hege- monistáival és másokkal együttműködve mestersége­sen felszínen tartják az úgy­nevezett afgán és kambod­zsai kérdést.- Támogatjuk az afgán kormány 1981, augusz­tus 24-i rendezési javaslata­it, amelyek jó alapot nyújta­nak a politikai megoldásra. A magyar kormány szoli­dáris az indokínai országok­kal. támogatja konstruktív javaslataikat, amelyek arra irányulnak, hogy helyreálljon a térség nyugalma. ' Meggyőződésünk szerint nem használ világszerveze­tünk tekintélyének, hogy a Kambodzsai Népköztársaság jogos helyét még mindig a senkit sem képviselő Pol Potéklikk foglalja el. A nemzetközi helyzet ja­vulását. akadályozó ténye­zők között meg kell emlí­teni a koreai kérdés régóta megoldatlan problémáját is. Kormányom változatlanul együtt érez a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság harcával és támogatja tö­rekvéseit Korea békés egyesítésére. Szeretném ezen a töru- mon is kijelenteni, hogy kormányom támogatja a népek har­cát a társadalmi haladá­sért, a nemzeti függet­lenségért, az önrendelke­zésért, a gyarmati elnyo­más, az újgyarmatosítási törekvések ellen. Ennek szellemében elítél­jük a dél-afrikai kormány agresszió« cselekményeit a szomszédos országok ellen, ezek veszélyeztetik a nem­zetközi békét és biztonsá­got. Különösen - felháborító­nak tartjuk, hogy a fajüldö­ző rezsim hadserege lábbal tiporva a nemzetközi jogot, az országok szuverenitásá­nak elvét, mélyen behatolt Angola területére. Világszer­vezetünknek kötelessége, hogy szankciókat határozzon el és foganatosítson az ag- resszor ellen. A Magyar Népköztársa­ság továbbra is rendkívül érdekelt a nemzetközi gaz­dasági együttműködés za­vartalan fejlődésében. Kor­mányom arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok fejlesztését, támogatja és bátorítja a fejlődő országok jogos gazdasági követeléseit. Hisszük, hogy a jelenlegi feszült helyzet átmeneti jellegű, és a nemzetek közössége újra visszatér­het a mindenki számára gyümölcsöző kapcsolatok­hoz, és a nemzetközi együttműködéshez. Országom kész egyesíteni erőfeszítéseit a többi józan politikát folytató országgal e céi érdekében. A magyar küldöttség ennek szellemé­ben kész tevékeny és kezde­ményező szerepet vállalni a napirendben levő problé­mák építő megvitatásában, új és új megoldások keresé­sében. TELEX v ROMA: Négy személy életét vesz­tette, egy pedig eltűnt a Tirrén-tenger Rómától észak­nyugatra eső partszakaszán pusztító felhőszakadás és a partot ostromló, megvadult hullámok következtében — jelentették római hivatalos források. A vihar házakat döntött romba, fákat Toppan­tott ketté. WASHINGTON, NEW YORK: Alexander Haig, amerikai külügyminiszter, pénteken New Yorkban találkozott szaúd-arábiai kollégájával, Saud al-Fejszallal. Dean Fi­sher külügyi szóvivő szerint, Haig „nem kért' és nem is kapott” biztosítékot az AWACS-gépek szaúdi fel- használását illetően. Mint is­meretes, az ügylet amerikai ellenzői Izrael biztonságát féltik a repülőgépektől. HAVANNA: A KGST-hez tartozó or­szágok miniszteri szintű ta­nácskozása kezdődött meg pénteken Havannában, az erdőgazdálkodásban való műszaki-tudományos csere és együttműködés különböző formálnak tanulmányozásá­ról. Az ülés ma, vasárnap, tudományos-műszaki együtt­működési jegyzőkönyv alá­írásával ér véget. KAIRÓ: A palesztin népnek joga van saját állama megalapí­tására és Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben általa megszállt területekről — nyilatkozta Pierre Mauroy francia miniszterelnök, az A1 Ahram című kairói lap­nak. A nyilatkozat szomba­ton jelent meg. BEJRÜT: A legutóbbi adatok szerint 92-re emelkedett a csütörtö­ki bejrúti bombamerénylet áldozatainak száma. Három sebesült pénteken halt bele sérüléseibe, a leomlott há­zak romjai alól pedig újabb hat holttestet ástak elő. Pénteken a robbanás so­rán összeomlott bejrúti há­zak egyikéből sikerült ki­menteni 35 fiatal lányt, akik az épület pincéjében elhelye­zett textilüzemben dolgoztak. A lányok több mint egy na­pig voltak eltemetve a tör­melék alatt. Heti külpolitikai összefoglalónk A H 3 KÉRDÉSE 1. Hogyan értékelhető a Gro­miko—Haig-találkozó? Két alkalommal, összesen 9 órán át tárgyalt egymás­sal a szovjet és az ameri­kai külügyminiszter. Első ízben találkoztak azóta, hogy a Reagan-kormányzat hiva­talba lépett. S hozzátehet­jük: azóta, hogy Washing­ton még élesebb szovjetelle­nes külpolitikába kezdett... A szűkszavú közlemények­ből vagy a résztvevők rend­kívül rövid nyilatkozataiból aligha lehet hiteles követ­keztetésekre jutni: miről tárgyaltak, s ha eredmény­re jutottak, mi lehetett ez... Kétségtelen, hogy az egyet­len konkrétum önmagában igen jelentős: megállapod­tak abban, hogy Genfben, november 30-án, a két or­szág küldöttei elkezdik az újabb fegyverkorlátozási tár­gyalásokat. Ezeken szó lesz például a közép-hatótávolsá­gú rakétákról, amelyekről köztudomású, hogy nyugat­európai telepítésük (1983 vé­gétől) már eleve milyen po­litikai és társadalmi viharo­kat kavart. A moszkvai tekintélyes he­tilap, a Za Rubezsom, meg­állapította : „A tárgyalások csak akkor lehetnek sikere­sek, ha az egyenlő biztonság alapjáról indulnak ki. Saj­nos, jogosnak látszik az a feltételezés, hogy Washing­tonban és más NATO-tag- államok fővárosaiban bizo­nyos körök csak arra sze­retnék kihasználni a tárgya­lások felújításáról létrejött megállapodást, hogy megté­vesszék Nyugat-Európa né­peit, megfékezzék az új ra­kéták elleni tömeges tilta­kozást, s végül elérjék e ra­kéták nyugat-európai elhe­lyezését.”. Haig elmondta, hogy a Gromikóval folytatott eszme­cseréjükön kölcsönösen meg­hallgatták egymás bíráló megjegyzéseit. Az amerikai kormányzat a Szovjetunióval szembeni politikáját bizonyos „árukapcsolás” alapján kí­vánja folytatni: a nemzet­közi színtéren tanúsított szovjet magatartás és az enyhülés lehetőségei közötti összefüggést hangoztatja. A washingtoni diplomácia ve­zetője azt állította, hogy már „túl vannak a SALT—2-n”, s immár „új alapokat kell találni a stratégiai fegyve­rek ellenőrzéséről folytatandó újabb tárgyalásokhoz”. Eu­gene Rostow, az amerikai fegyverzetkorlátozási és le­szerelési hivatal igazgatója ugyanekkor kijelentette, hogy előreláthatólag februárban, márciusban folytatni fogják a szovjet—amerikai SALT- tárgyalásokat. 2. Miben áll Reagan hadse­regfejlesztési programja? Az amerikai elnök több napos halogatás után, a hét végén sajtóértekezleten nyi­latkozott döntéséről: az el­következendő öt évben a ka­tonai kiadások felét a hadá­szati fegyverek fejlesztésére, számuk növelésére akarja fordítani. „Helyre kell állí­tani a hadászati egyensúlyt” — mondta Reagan, hozzáté­ve, hogy véget akar vetni Amerika „sebezhetőségének”. (A „sebezhetőség” abból áll, hogy egy esetleges háború­ban az Egyesült Államok te­rülete is ki lenne téve a tá­madásnak és a pusztításnak. Teller Ede, az amerikai hid­rogénbomba egyik „atyja”, ez év elején egy nemzetkö­zi tanácskozáson nagy fel­tűnést keltve ismertette szá­mításait : egy atomháború az USA lakosságának a felét semmisítené meg, így tehát 110—120 millió amerikai ha­lálával kellene számolni!) Reagan határozata szerint megkezdik a B—1-es, új ha­dászati bombázók gyártását. Egyelőre 100-at készítenek belőle. Hozzálátnak a „Be­surranó” elnevezésű harci repülőgép kifejlesztéséhez is. A „Trident” nevű tenger­alattjáró-programot szintén elkezdik. Üj ballisztikus ra­kétákat készítenek a „Tri­dent” felfegyverzéséhez. A sokat emlegetett MX raké­tákból csupán 100-at állíta­nak hadrendbe, s nem külön folyosórendszerben, hanem a jelenlegi Minuteman raké­ták silóiban helyezik el őket. Üj, atombombabiztos híradó rendszert is kiépíté- nek a reagani tervek szerint. Végül tóvábbfejlesztik a kö­zös amerikai—kanadai lég­védelmi és riasztó rendszert, valamint nagy erőfeszítést tesznek a polgári védelem tökéletesítésére. A szovjet sajtó véleménye szerint: „a Reagan-kormány­zat eddig csak azzal foglal­kozik, hogy a katonai-ipari komplexumnak visszafizesse a maga választási adóssá­gait .. A reagani politika egyik ellentmondása, hogy minden eddiginél nagyobb összege­ket igyekszik előteremteni fegyverkezésre, miközben a szociális, a kulturális, az egészségügyi kiadásokat csök­kenti. Viszont még a polgá­ri költségvetés lefaragása sem biztosított elegendő erőforrást a katonai célok­ra, így aztán minimális csök­kentést az eredeti előirány­zatokhoz képest még a ha­di kiadásoknál is végre kell hajtani. Az egyik látványos és- beszédes döntés: meg­szüntetik a Roland nevű francia—nyugatnémet licenc alapján készült légvédelmi rakéták gyártását és vásár­lását. Ami csattonós cáfola­ta a korábbi ígéreteknek: például annak, hogy az USA nemcsak eladni akar fegyvereket NATO-szövetsé- geseinek, hanem tőlük időn­ként venni is hajlandó. A Roland rakétákra vonatkozó Reagan-döntés bizonyítja, hogy mégiscsak „egyirányú utca” a szövetségesek közti fegyverkereskedelem. 3. Hogyan alakul a Szolida­ritáson belüli erőpróba? A Szolidaritás gdanski kongresszusa — sajnos —■ igazolta azokat a várakozá­sokat, hogy fórumot teremt szocialistaellenes, szovjetelle­nes kirohanásokhoz, szerep­lési lehetőségeket ad szélső­séges figuráknak. Ugyanak­kor kezdettől fogva valószí­nűnek látszott, hogy nagy ne­hezen felülkerekedhet Lech Walesa és a személye által képviselt, valamelyest még­iscsak mérsékelt vonal. A 38 éves egykori kikötőmunkás, aki az országos egyeztető bi­zottság vezetőjeként a lengyel kormánnyal számtalan tárgya­lást folytatott, s aki példá­ul az előző héten a szejm által hozott törvények támo­gatására szólított fel, végül is megkapta a küldöttek többségének bizalmát. Ki­sebbségben marad például a Bydgoszczi körzet elnöke, aki a maga számára „ajánló­levélként” a szocialista rend­szer elleni, 17 esztendős har­cát emlegette a kongresszus előtt... Ismeretes Lech Walesa szo­ros kapcsolata a lengyel ka­tolikus egyházzal. Ennek alapján számos politikai megfigyelő feltételezi, hogy Walesa „vonala” tükrözheti egyes katolikus egyházi ve­zetők véleményét is. A Szo­lidaritás új elnöke kijelen­tette: „Nem egyezem bele egy még rosszabb rendszer kialakításába, abba, hogy le­rombolják a parlamentet és a kormányt”. Különösen éles hangon bí­rálja a Trybuna Ludu a Szolidaritás 40 oldalas prog­ramtervezetét, amely azt jel­zi, hogy a Szolidaritás ma­gát tekinti a változtatásokat végrehajtó egyetlen tényle­ges erőnek. A szovjet sajtó szót emel a Szolidaritás ál­tal irányított szovjetellenes kampány ellen. A szovjet tu­dósítók úgy értékelték, hogy a Szolidaritás végérvényesen elhatározta: megragadja a hatalmat, s már csak az al­kalmazandó módszerekről, a végső támadás időpontjáról folyik a vita. A Komszo- molszkaja Pravda arról ír, hogy a KOR nevű ellenfor­radalmi szervezet ösztönzé­sére létrejött független diák- szövetség szocialistaellenes akciókba kezdett. Az erő­próba Lengyelországban a szakszervezetek szintjén is, a diákság soraiban is foly­tatódik. Pálfi József

Next

/
Thumbnails
Contents