Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 29., csütörtök 3. A vállalkozás új formái Kutatási eredmények ügynöksége Sok esetben lassú a tudományos eredményeik hasznosítása. A kutatók nem érdeklődnek eléggé a gyakorlat igényei iránt és a termelőüzemek máshol is hasznosítható jó eredményei nehezen terjednek el. Mindezek felismerése nem új keletű, de a változtatásra eddig még nem sikerült megfelelő módot találni. Igaz, a kutató- intézeteket általában nem a költségvetés „tartja el”, de nem is kizárólag kutatásaik gazdasági eredményeiből élnek. A mezőgazdasági üzemekben ennek ellenére a termeléstechniikai fejlődése, a fajtaváltás is sokkal gyorsabb ütemű, mint amiit a termelőüzemek és a kutatóintézetek szerződései alapján feltételezni lehetne. A kutatók és a termelők elkülönülésének nemcsak az a veszélye, hogy érdeklődés híján esetleg kidolgozott fejlesztési elképzelések maradnak az íróasztalfiókban, hanem az is, hogy a termelők tényleges fejlesztési igényei nem, vagy csak áttételesen és lassan jutnak a kutatókhoz. Ezen a többé-kevésbé elhatárolt egymásmellettisé- gen próbált változtatni a keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete és a baksai Ezüstkalász Mgtsz egy olyan társulás megszervezésével, amit a tudományos eredmények gyors és hatékony gyakorlati alkalmazására, a különféle termelési tapasztalatok elterjesztésére hoztak létre. Az egyetem és a tsz egyezségéhez egy év alatt 19 közös gazdaság és három kutatóintézet csatlakozott. Nemcsak az egyszeri 30 ezer forintos vagyoni hozzájárulás volt a „belépődíj” (amiből egyébként az eddigi munka eredményeként már 15 ezer forintot vissza is kaptak), hanem a sok felhalmozott szellemi és gyakorlati tapasztalat is. A közös vállalkozás — nevezzük inkább ügynökségnek — nemcsak a saját módszereinek értékesítésével foglalkozik. A különböző kutató- és fejlesztőintézetektől, egyetemektől bizományba veszi át a haszno- síthatónak vélt eljárásokat, találmányokat, s ezeket igyekszik eladni. Az ügynökség érdekeltsége nem ér véget az eladással. Ellenkezőleg: azzal kezdődik. A bizományba átvett és kipróbálásra átadott kutatási eredményekért, termeléstechnikai módszert a vásárlónak ugyanis csak akkor kéll fizetnie — mégpedig a többleteredményből —, ha az alkalmazott módszer bevált! A termelőknél képződött többlet eredmény egy meghatározott hányadán osztozik az ügynökség — hivatalos nevén: Pannónia Mezőgazdásági Társaság — és az az intézet, egyetem, termelőszövetkezet vagy akár magánember, aki az alkalmazott módszert kifejlesztette. A társaságnak csak 6 állandó munkatársa van, de megbízásos alapon a társult gazdaságok és intézetek munkatársi gárdájából rendszeresen 30 szakembert foglalkoztatnak. Eddigi munkájukból említést érdemel az energia- takarékos. az állatok biológiai igényeihez jobban alkalmazkodó takarmányfeldolgozó és -tárolási eljárások felkutatása és alkalmazása. Ilyen például az őrlésrendszerű takarmányaprítás, az enzimes feltárás, az adalékanyagos tartósítás. stb. Elvállalják a felkutatott technikai, technológiai újdonságok gyártását, forgalmazását, próbaüzemelését és javítását is. A társaság biztató kísérleteket végez a takarmánybab, a fehérjedús kukorica, a durumbúza, bizonyos fűfélék termesztésében. A magyaróvári egyetem a vágóhídi hulladékok speciális hasznosítását bízta a társaságra, a keszthelyi egyetem pedig a hazai nemesítésű burgonyafajta elterjesztését. Egy társulás, még ha kapcsolatai túlnőnek is a megyehatárokon, csak egy társulás marad. Amit csinál, annak viszont országos jelentősége van, Szabad utá- nozi. Bonyhádi Péter A Textilipari Minőségellenőrző Intézetben (MTI fotó — KS) A Textilipari Minőségellenőrző Intézet két legfontosabb tevékenysége a hatósági ellenőrzés és a műszaki szolgáltatás. Szakembereik a vállalatokkal együttműködve részt vesznek új cikkek, termékcsoportok legcélszerűbb használati tulajdonságainak kialakításában is. A képen: kötött-hurkolt kelméknek különböző igénybevétel hatására történt hossz, és keresztirányú méretváltozásainak meghatározása jm Épül a garzonház Forintok és kamatok Szeretjük a szerencsejátékokat 5,2 milliárd a takarékban Január 1-től Hevesben is: takarékcsekk És ön hogyan takarékoskodik...? Beszélgetés egy világnap ürügyén Történt, hogy az egyik takarékpénztári dolgozóra rázáródott egyszer a trezor ajtaja, s a pénzintézet dolgozóját csak üggyel-bajjal tudták kiszabadítani az értékőrző „börtönből”. Ha nem lenne igaz, könnyedén ráfoghatnánk, hogy micsoda reklám! Hírverés ide, hírverés oda: annyi biztos, hogy ezek szerint jó helyen őrzik az OTP ügyfeleinek pénzét. — De vajon, mennyit bíznak a takarékpénztárra megyénk lakói? — kérdeztük dr. Balogh Zoltán igazgatótól annak ürügyén, hogy a hónap végén emlékeznek meg világszerte a takarékosság napjáról. S hogy ezzel a világnappal kapcsolatban egy sor rendezvényre került sor szűkebb hazánkban- is októberben. — A takarékos megyék közé tartozunk, az emberek gyakori ügyfelek az OTP- fiókokban, takarékszövetkezetekben és a postán. Hevesben egy lakosra átlag 16 és fél ezer forint összegű betét jut, ezzel országos szinten a harmadik helyen állunk. A betétek összege el_ érte az 5,2 milliárd forintot, s ez azt jelenti, hogy az idén 360 millióval gyarapszik a lakosság megtakarítása. — Azon túl, hogy az OTP élvezi az emberek bizalmát, ez sok mindent jelenthet.. — ... Mindenekelőtt azt, hogy kedvezően alakult a lakosság jövedelme, a családok bevétele. Különösen a mezőgazdaságban dolgozóké, miután jó terméseredményeket könyvelhettek el. Az sem elhanyagolható, hogy módosítottuk az egyes betétfajták kamatát. A takaréklevélre például 7 százalékot fizetünk, az ifjúsági betétnél pedig bárki bárki nevére korlátlan összeget fizethet be. Csak példaként: egy nagypapa az unokája születésétől fogva 35 éves koráig gyarapíthatja a betétet, amivel aztán, ezernyi dologhoz kezdhet a felcseperedett gyermek. Ha a belétek növekedését vizsgáljuk, az is igaz, hogy kevesebben vettek ki a takarékból lakásra, illetve gépkocsivásárlásra. — Sokan vannak úgy, hogy ha vásárolni akarnak, vagy építkezni, s kevesebb a pénzük, akkor kölcsönért folyamodnak az OTP-hez. Ha már a betétről esett szó, beszéljünk a hitelről is. — A év végéig 380—400 millió forintot adunk kölcsön a lakosságnak, a betett ösz_ szeg 71 százalékát használjuk fel a hitelekhez. Tulajdonképpen az emberek minden jogos hiteligényét kielégítjük, gondot csak a személyi hitel folyósítása okoz, mert ennek az összege évről évre megszabott, nem juthat mindenkinek. Segíteni tudunk viszont mezőgazda- sági, vagy építési kölcsön formájában, ha indokolt a kérés. — Az új otthont teremtöknél, a lakásigénylőknél bizonyára indokolt. Feltehe_ hetően számos adat igazolja ezt. — Valóban, de csak néhányat említek közülük: OTP- hitellel 1100 családi ház építése fejeződik be az idén, öt százalékkal több, mint tavaly. Ezentúl mintegy száz társasházi, illetve csaknem 800 OTP-beruházásos lakást adunk át az esztendő végéig. Sok-sok család költözhet hát új otthonba, mire átlépünk 1982-be. S ez ma nem szerencse dolga, hanem a takarékosság jegyében 2ajló esemény lesz mindenütt... — ... Apropó: szerencse! Mennyire vagyunk mi. Heves megyeiek szerencsések a szerencsejátékokban? — Hogy a szójátékkal folytassam: a szerencse istenasszonya, Fortuna gyakran meglátogat bennünket. No, persze ehhez azt is tudni kell, hogy kedvelik ezen a tájon a szerencsejátékokat, a lottót, a totót, a borítékos sorsjegyet. Fortuna hívei várhatóan nem kevesebb, mint 20,2 millió szelvényt vásárolnak az idén. Van hát miből pályázni a nyereményre... — A takarékossági világnap alkalmából évente áíűr rukkol valami újdonsággal az Országos Takarékpénztár. Vajon mik ezek az idén? — Kettő is van: az ifjúsági betétre alapozva, sor kerül az úgynevezett „gat* zon-akcióra”. Megállapodásokat kötünk a tanácsokkal e házak építésére — a VI. ötéves tervben 250 ilyen lakást adnak át Egerben, $ várhatóan, Gyöngyösön —, s a tanács vállalja, hogy öt éven belül a saját lakásaiból megoldja a lakáscserét egy nagyobbra. Addig viszont a fiatalok az ifjúsági takarékkal biztosítják a „beugró” összegét. Ezzel a garzon- megoldással egy sor ifjú házast megkímélünk az albérleti „uzsoradíjak” fizetésétől... A másik újdonság a lakossági, vagy ahogy mi nevezzük: a takarékcsekk bevezetése. Budapesten már bevált, több mint háromezer van belőle. Nálunk december 2-tól iehet megállapodást kötni erre az átutalási betétre épülő, készpénzt helyettesítő fizetési, vásárlási formára. — Mielőtt megköszönnénk a beszélgetést, hadd kérdezzük meg: és ön hogyan takarékoskodik? — Figyelembe véve az átutalási betétnél bekövetkezett kamatváltozásokat, a kamat ugyanis itt 4 százalék —, ezzel gazdálkodom. Emellé úgynevezett ikerszámlát nyittattam, ez már ötszázalékos kamatot hoz mert; egy évig nem nyúlok az ebben levő összeghez. Azt hiszem, ez jó üzlet... Szilvás István KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Gondoskodnak a tagságról és az alkalmazottakról Decemberben tanácskozik a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa. Megyénk szövetkezetei munkahelyi tanácskozásokon, testületi fórumokon számoltak be a III. kongresszus óta végzett munkáról, társadalmi-gazdasági fejlődésükről és megoldásra váró gondjaikról. E cikk keretében rövid áttekintést adunk arról, hogyan gondoskodtak a tagságról és az alkalmazottakról, milyen a termelőszövetkezetekben dolgozó emberek szociális ellátása. Megyénk termelőszövetkezetei az V. ötéves terv célkitűzéseit a korábbi éveknél magasabb színvonalú, szervezettebb és fegyelmezettebb munkával megvalósították. összességében az alap- és a kiegészítő tevékenység ütemesen fejlődött, a hozamok emelkedtek, bár a termelés költségei a termelési értéket lényegesen meghaladó mértékben emelkedtek. Nagy és egyre növekvő különbségek alakultak ki a jól és a kevésbé eredményesen gazdálkodó szövetkezetek között. Az 54 termelőszövetkezetből 19 átlag fölötti eredményével tovább növelte nyereségét, de 23 nem rendelkezik a termelés- bővítés szükséges feltételeivel. Ebből következik, hogy a jó termelőszövetkezetek nagyobb mértékben, a „szegények” kevésbé, vagy alig tudták javítani dolgozóik élet- és munkakörülményeit. Manapság sokan vitatják, hogy miből élnek a tsz-tagok. Mennyi a közösből, a háztájiból és az egyéb bevételekből származó jövedelem? Más véleményre hajiunk, ha a hivatalos adatokat vizsgálják és mást mondunk, ha a falusi takarékbetétek emelkedését, vagy például Tarnabod, Pétervására—Erdőkövesd, Abasár, Boldog, Kerecsend lakásépítkezéseit, sok község televízió- és autóvásárlásait nézzük. De az biztos, hogy a falusi lakosság életkörülményeinek alakuláséiban meghatározó a szövetkezeti dolgozók közösből származó jövedelme. Ez pedig átlagosan egy főre vetítve 1977-ben havi 2796 forint, 1980-ban pedig 3480 forint volt. Ahogyan telnek az évek, egyre több a tsz-nyugdíjas. Tehát nem mindegy, ellenkezőleg nagyon fontos, hogy miként gondoskodnak a munkában elfáradt, idős emberekről. Hazánkban a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek jelenleg 550 ezer nyugdíjasa, illetve járadékosa van. Tudjuk, hogy milyen az ország gazdasági helyzete. Mégis 1975-től folyamatosan csökkentették a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát, ma már a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozókéval hasonlóan alakul. Az öt évvel ezelőttihez képest átlagosan ezer forinttal növekedtek a nyugdíjak. Viszont az átlagnyugdíj, amely jelenleg 2123 forint, valamivel még mindig alacsonyabb a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozókénál. A különböző nyugdíjak kiegyenlítődésére törekszenek. De •nagyon alacsony az alapító tsz-tagok nyugdíja, pedig bizonyára ők tettek a legtöbbet a mozgalomért. Sok munkahelyi kezdeményezés nyomán a TESZÖV azt javasolja a kongresszusnak, hogy az alapító tsz-tagok alacsony nyugdíját rendezzék. Hazánkban ebben az évben már 127 ezer téesz-tag részesül családi pótlékban. Ennek összege azonos a munkásokéval, az egyéb alkalmazottakéval. A gyermekgondozási segély re is jogosultak lettek a termelő- szövetkezetek dolgozói, jelenleg 21 ezren vannak gyesen. A mai fiatalok már el sem hiszik, hogy a falubeli asszonyok egy emberöltővel ezelőtt a kukoricaföldön szültek, vagy a nagy mező- gazdasági munkák idején a csecsemőt hátukra kötve magukkal vitték a határba. Az ifjúság jelentős része ma már becsülettel helytáll a mezőgazdasági munkában, sokan példát mutatnak a társadalmi, politikai életben. Ezért a termelőszövetkezetek támogatják a pályakezdő fiatalokat. De joggal szóvá teszik, hogy a szükségszerű nemzedékváltást, a fiatalok eredményesebb letelepítését nehezíti a lakás- építési és vásárlási kölcsönök jelenlegi rendjében tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, valamint a szociálpolitikai kedvezmények különbségei, a falu szociális, kulturális ellátottságának hiányosságai. Heves megye termelőszövetkezeteinek zöme megoldotta az üzemi étkeztetést, arra is lehetne példákat sorolni, hogy a nagy mező- gazdasági munkák idején a helyszínre viszik a meleg ételt. A legtöbb helyen jól megszervezte a munkába szállítást, sok munkahelyet korszerűsítettek, öltözőt, fürdőt építettek, bővítettek. Az elmúlt kongresszus óta nem sikerült lényegesen javítani az üzemegészségügyet, pedig erre jogos igény van. Nem csökkent a súlyos sérülést, vagy halált okozó balesetek száma, ez arra utal, hogy a munkavédelem személyi és tárgyi feltételeiről nem gondoskodtak megfelelően. Több tsz-ben a gépeket a szabadban kénytelenek javítani, a nehéz fizikai munkához nincs gép és nincs megfelelő biztonságot nyújtó berendezés, védőeszköz. Több termelőszövetkezetből évek óta járnak üdülni, de az elmúlt öt évben a szervezett üdültetés nem valósult meg. Június 27—28-áh megyénkben rendezték — 22 együttes meghívásával és nagy sikerrel — a szövetkezeti pávakörök II. országos találkozóját. Több településen kulturális és sportegyesületek működnek, fejlődik az öntevékeny művészeti csoportok száma és munkája. A szövetkezetek anyagilag és erkölcsileg támogatják a népdalkörök, a pávakörök, a citerazenekarok és a népitánc-együttesek fenntartását. Tudatosabbak, szervezetebbek lettek a kirándulások, a színház-, mozi- és múzeumlátogatások, így jobban szolgálják a kul- tiirálódást, a szabad idő értelmes eltöltését. A kongresszuson bizonyára elmondják, hogy nem kevés az, amit a szövetkezetek az elmúlt öt évben elértek. De ennél is több feladat vár ránk, tehát ezekről bővebben essék szó. A termelés, a gazdálkodás alapvetően fontos, de ennek legfőbb tényezője a dolgozó ember, és érte történik minden. Fazekas László
