Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam. 250. szám ÁRA:„ 1981. október 24., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ötlet kiváló... Az államilag intézményesített kölcsönadás-köl- csönvétel gazdag tárháza rövidesen újabb lehetőséggel gazdagodik hazánkban. Hogy pontosan mikortól lehet igénybe venni, azt ma még nem tudjuk — az illetékesek szerint már a közeljövőben —, abban viszont egészen biztosak vagyunk, hogy igen sokan fogadják elégedettséggel, s élnek is majd vele. Mert nem másról, mint a saját erőből történő lakásépítés egészen újfajta segítéséről és támogatásáról van szó. De kezdjük az elején! Közismert, hogy egyrészt népgazdaságunk szűkösebb anyagi lehetőségei, másrészt a lakosság korántsem elhanyagolható hányadának igényei miatt az orszá- : goshoz hasonlóan, megyénkben is előtérbe került a magánerőből történő lakás- • építés. Az sem titok ugyanakkor, hogy egy-egy családi, vagy társasház megépítése évről évre többe kerül, s tetézi a gondokat, hogy a kivitelezők kapacitása- változatlanul messze kullog a lakossági igényektől. A nagyobb építőipari vállalatok, szövetkezetek számára nem üzlet az effajta vállalkozás, a kisebb építő közösségek pedig maximálisan leterheltek, kényük, kedvük szerint válogathatnak a megrendelések között. Közben viszont nemcsak az építkezni kívánók száma, hanem az ötnapos munkahét bevezetésével a szabad idő is növekedik, így a hétvégeken nemcsak a pihenésre jut majd több idő, hanem a különböző hobbikra, vagy a példánál maradva: házépítésre is. Közismert azonban az is, hogy egy-egy építkezéshez nemcsak pénzre, fára, cementre, téglára van szükség, hanem kisebb-nagyobb gépekre is. És a „véletlen” jóvoltából lényegében ugyanazokra a gépekre, amelyek a szabad szombatokon százával pihennek megyénkben is az állami és a szövetkezeti ipar udva- | rain, vagy a felvonulási területeken. Nos — mint a Heves megyei tanács építési osztályán megtudtuk —, ezeket a gépeket rövidesen a la- I kosság is kölcsönveheti. Természetesen megfelelő tarifa mellett és, ha a leendő kölcsönzők nem rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel, akkor még gépkezelőt is „rendelhetnek” a vállalatoktól, a szövetkezetektől. A gépek kölcsönadásának jogi * sza- j bályozása már megtörtént, és mivel megyénk építőipari szervezeteinek vezetői is maximális jóindulattal kezelik az ügyet, így tulajdonképpen már csak a kölcsönadás-kölcsönvétel gyakorlati módszereinek a kidolgozása van hátra. Az ötlet kiváló, és mint említettük: soha jobbkor nem pattanhatott volna ki az a bizonyos szikra. Mert végül is mindenki jól jár. Legfeljebb azt sajnálhat, juk, hogy előbb is eszünkbe juthatott volna ez a lehetőség. Koós József KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. október 22-i «•ír r rri üléséről A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Faluvégi Lajos elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének előterjesztésében a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit. Az ülésről kiadott közleményt lapunk 3. oldalán ismertetjük. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. október 22-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Közponíi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztá’•vezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. Javult az áruellátás Háromnegyed év alatt 276 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom Az év első háromnegyedében — előzetes adatok szerint elérte a 276 milliárd forintot a kiskereskedelmi áruforgalom, vagyis folyó ácon 8,4, változatlan áron pedig 3,6 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ilyenkor — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyorsjelentése. A lakosság ellátása valamennyi termékcsoportból jobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből kiegyensúlyozott az ellátás, a kedvező terméseredmények nyomán bőségesnek nevezhető a burgonya, a zöldség és gyümölcskínálat. ezeknek az ára általában alacsonyabb is volt a tavalyinál. A ruházati cikkek választéka javult, a ruházati készletek — a tavalyi mélypont után — feltöltődtek. A leggyorsabban a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, s néhány ismert hiánycikktől eltekintve a kínálat összhangban volt a kereslettel. A fogyasztási cikkek ösz- szességéből — folyó árakon számítva — 13 százalékkal voltak szeptember 30-án nagyobbak a kereskedelmi készletek, mint egy évvel korábban, a forintban számított növekedésnek egy része azonban az áremelkedésekből adódott. A jó ellátás ellenére nem mindenből tudták a teljes keresletet kielégíteni. Egyes zománcedényekből, kézi szerszámokból, csavarárukból nem mindig találta meg a vásárló a kívánt választékot. Hasonló a helyzet egyes hűtőszekrényekkel és villanybojlerekkel is. Kevés volt az olcsóbb lemezjátszó, az import magnetofon. Nem volt kielégítő a választék egyes minőségi szenekből, a tűzifaellátásban pedig a feldolgozó kapacitás hiányai okoztak helyenként gondokat. Gondoskodnak a téli takarmányról A Pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet kukoricatábláján készült a felvételünk. A közös gazdaság a környékbeli szövetkezetekkel társulva gondoskodik a takarmányellátásról; képünkön a nagy teljesítményű, Hess tón gyártmányú kukoricakombájn, amely a szárral együtt takarítja be a termést és készíti elő silózásra (Fotó: Perl Márton) MUNKÁSGYŰLÉS VISONTÁN Befejeződött a hőerőmű rekonstrukciója Hatékonyabb energiatermelésre vált alkalmassá a Gagarin Hőerőmű az elmúlt öt évben végzett rekonstrukciója által. Visontán, az erőmű tanácskozótermében pénteken munkásgyűlésen összegezték az elhasználódás folytán esedékessé vált és öt éven át tartó felújítási munkák eredményeit, tapasztalatait. Bódt Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, közöttük Vaskó Mihályt, a Heves megyei Pártbizottság első titkárát, Herczeg Károlyt, a Vasas Szakszervezet főtitkárát, Schiller Jánost, a Magyar Villamosipari Tröszt vezérigazgatóját, majd Füri László vezérigazgató-helyettes ismertette a rekonstrukciós folyamat eredménye, it. Elmondotta, hogy a 800 megawattos erőmű felújítását 1977-ben kezdték és évről évre blokkonként haladva folytatták, majd az idén októberben fejezték be. A felújítással párhuzamosan az erőmű folyamatosan és tervszerűen termelt. A felújítási munkálatokat úgynevezett hálóterv szerint oldották meg; számítógépek alkalmazásával egy-egy blokk felújításánál mintegy 5—10 ezer tevékenységet kellett összehangolni. A rekonstrukcióra előírt és 646 naptári napból 14 napos előnyt értek el, az ebből származó többlet energiatermelés mintegy 50 millió kilowattóra. A munkásgyűlésen részt vettek a Gagarin Hőerőmű dolgozóival együtt az iparági-, valamint a gyártó vállalatok képviselő is. A munkában élenjárók között mintegy 320 ezer forint értékben személyes és kollektív jutalmat osztottak ki, heten pedig megkapták a miniszter által adományozott kiváló munkáért kitüntetést. A SZOT titkárának előadása Ankét az üzenni demokráciáról A vállalati önállóság növekedése, a' vezetők nagyobb felelőssége okán gyakran kerül szóba az üzemi demokrácia érvényesülése is. A korszerű gazdálkodás követelménye ma már, hogy a munkahelyeken a döntéseknél érvényesüljön a demokratizmus, hiszen a társadalmi háttér csak e döntések hatékonyságát erősíti. Mindezekről pénteken rendeztek kerekasztal-beszélgetést Egerben, a Technika Házában. A vállalatok vezetői, a döntésekért felelős irányító szakemberek vettek részt az ankéton, ahol Sólyom Ferenc, a SZOT titkára mondott vitaindító bevezetőt. Elmondta, hogy a bizalmi hálózat erősödése, a nagyobb hatáskör kedvező hatást mutat a szakszervezeti munkában. A továbbfejlődést szolgálná, ha a vezetők munkájának véleményezési gyakorlatát, kiterjesztenék a középvezetőkre is. összegző megállapításkéryt hangzott el: a legmagasabb technikai színvonal, a legjobb szervezés sem érheti el igazán hatását akkor, ha a dolgozókat nem avatják be a döntések folyamatába, nem nyerik meg a legfontosabb célok érdekében. A bevezetőt követően a vállalati vezetők gyakorlati tapasztalataikról szóltak az ankéton. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára pénteken Egerben üzemekbe is ellátogatott. Tájékozódott a BUBIV egri gyárának munkájáról, majd az Egri Dohánygyárban ismerkedett a korszerű munkaszervezési módszerekkel. Követelmény a versenyképesség r * Juhász Adám államtitkár előadása Gyöngyösön A MTESZ szervezésében a gazdasági vezetők részvételével tartottak rendezvényt tegnap Gyöngyösön, a Mát- raalji Szénbányák központi kultúrtermében. Az elnökségben helyet foglalt többek között Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára is. A megjelenteket Goda Miklós, a szénbányák műszaki igazgatóhelyettese köszöntötte. Dí*. Juhász Adám, az Ipari Minisztérium államtitkára A versenyképesség következményei a vállalat gazdálkodásában címmel fejtette ki gondolatait, véleményét arról a következményről, amely nálunk is az üzemek munkájának legfőbb fokmérője. összehasonlításul több példát idézett, bizonyítva, hogy a versenyképesség a vezetés magas szintű minőségét követeli, ami alól nem lehet kitérni, és amit nem lehet átmenetileg sem elhanyagolni. Ma a gazdálkodásban nemcsak az a fontos, hogy milyen értékű a kész termék, hanem az is, lehet-e azt jól eladni. Hivatkozott arra, hogy a jellemző tényezők között a gyártásra felhasznált anyagok mennyisége mellett az előállításra fordított munka, a közben fogyasztott energián túl milyen meghatározó a vállalati készletek nagysága is. Sürgette, hogy a végtermék csak annyi anyagot tartalmazzon, ' amennyit a vevő igényel, és hogy a gyárak raktáraiban. levő készleteket legalább tájegységenként hasznosítsák kölcsönösen az üzemek, valamint azt. hogy a fejlesztésben mindig csak azt a feladatot célozzák meg, amire a piac alakulása miatt szükség van. Népgazdaságunk helyzete azt követeli meg minden gazdálkodó szervtől, emelte ki végezetül az államtitkár, hogy a versenyképesség fokozásával érjék el a piaci pozícióink javítását. Sarlós István látogatása a főváros VII. kerületében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, • a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken látogatást tett a főváros VII. kerületében. A pártbizottság székházában Futás Józsefné, a kerületi pártbizottság titkára és Nyíró Rózsa, a városrész tanácselnöke fogadta. Tájékoztatást adtak a 95 ezer lakosú kerület politikai életéről, gazdasági tevékenységéről, a tervidőszak főbb fejlesztési elképzeléseiről. A program a Budapesti Közlekedési Vállalatnál folytatódott, végül a VII. kerületi pártbizottság székházában időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a kerület politikai és társadalmi testületek tagjait, a pártszervezetek és a körzeti népfrontbizottságok titkárait. (MTI)
