Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 24., szombat Reagan elfogadta a globális tárgyalások elvét WASHINGTON Az amerikai szenátus csütörtökön felszólította a kormányt, hogy küldjön Salvadorba külömmegbízotitat, aki a polgárháborúban részt vevő ößszes erőkkel megvitatná a tárgyalásos kiút lehetőségét. ATHÉN Görögország még az idén jogilag elismeri a Pa, lesatinai Felszabadítási Szervezetet — közölték athéni hivatalos források. Hozzátették, hogy a görög kormány látogatásra hívta meg Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét. Andreasz Papandreu kormányfő a hírt megerősítette az AFP hírügynökségnek. Arafat meghívása erre az évre szól, s a látogatás időpontját később határozzák meg. HÓMA Az olasz hatóságok csempészés vádjával letartóztatták Giuséppe Coppola pénzügyőr alezredest, az olasz pénzügyőrség tisztjét. Több hónapja tartó, megfigyelés után pénteken letartóztatási parancsot adtak ki egy vele kapcsolatban álló bűnszövetkezet többi tagja — köztük más pénzügyőrök — ellen is. Mintegy 15 tonna cigarettát hoztak be illegálisan az országba. HANOI Nyilatkozatban utasította vissza csütörtökön a hanoi külügyminisztérium az ENSZ- közgyűlés 36. ülésszakán október 21-én hozott, a kambodzsai helyzetről szóló határozatát. WASHINGTON Az Egyesült Államok államadósságának összege csütörtökön átlépte az 1 billió dolláros szintet — jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium. Az egy amerikai állampolgárra jutó adósság összege így mintegy 4700 dollárt tesz ki. A mexikói Cancureban, az úgynevezett „Észak—Dél beszéd” keretében folyó csúcsszintű tanácskozás első napján, csütörtökön Rónád Reagan amerikai . elnök „elvben" egyetértett azzak hogy a fejlődő országok és a fejlett tőkés államok között bizonyos feltételek között „globális tágjjalásokat” tartsanak. Ez az állásfoglalás némileg eltér az amerikai elnök korábbi nyilatkozataitól. A 22 ország részvételével folyó csúcsértekezleten Reagan megragadta az alkalmat, hogy felmagasztalja az amerikai „szabadvállalkozó társadalmat”. A fejlődő országoknak szegénységük enyhítésére a magánkezdeményezésen alapuló gazdaság megteremtését javasolta. Az említett globális tárgyalások előfeltételeként Reagan szorgalmazta, hogy Október 30-ra, jövő péntekre összehívták a lengyel parlament, a szejm ülését. A napirend első pontjaként Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök mond beszédet. A továbbiakban a képviselők meghallgatják a kormány jelentését az idei nép- gazdasági és költségvetési terv végrehajtásáról. Ugyancsak tájékoztatják a szejmet a jövő évi terv és költség- vetés előzetes változatáról, amelynek elkészítésében különös figyelmet kellett fordítani a szénnel és az energiával kapcsolatos problémákra. Harmadik napirendi ponta tőkés államok gazdasági együttműködésében fő szerepet játszó nemzetközi intézményeknek — mint a Világbanknak és a nemzetközi valutaalapnak — döntő szerepse lehessen a fejlődő országoknak nyújtandó támogatás meghatározásában, és a támogatás felhasználási módjába is 'beleszólhassanak. Reagan beszéde egyértelműen azt sugallta, hogy a fejlett tőkés államok és a fejlődő országok fejlettségi szintje közötti szakadékot csakis az általa hangoztatott elvek alapján lehet áthidalni. A csúcstalálkozón részt vevő államok egy része jelentős „előrehaladásnak" minősítette azt a tényt, hogy az amerikai elnök elfogadta a globális tárgyalások elvét. Washington ugyanis mindeddig nem mutatott semmi lelkesedést az iránt, hogy a ként sor kerül az oktatási dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó törvény („tanárok chartája”) tervezetének első olvasására. A LEMP közelmúltban tartott 4. plénuma, mint emlékezetes, felhatalmazta a párt parlamenti képviselőcsoportját, hogy tegyen javaslatot olyan törvényre, amely az ország helyzetére való tekintettel étmeneti időre felfüggesztené a sztrájkjogot. A szejm ülését minden bizonnyal megelőzi a LEMP Központi Bizottságának újabb, ötödik plénuma, amelynek összehívását Jaruzelski első titkár az előző plénumon mondott zárószavában a közeli jövőre jelezte. (MTI) fejlődő országok élelmiszer-, eneriga-, kereskedelmi és pénzügyi gondjairól átfogó nemzetközi tárgyalásokat folytassanak. A fejlődő országok, valamint a tőkés államok néhány vezetője azt szorgalmazza, hogy a lehető leghamarabb és az ENSZ égisze alatt kezdjék meg a tárgyalásokat. Csütörtökön az első ülésen túlnyomórészt a fejlődő országok krónikus élelmezési problémáiról volt szó. Valamennyi résztvevő belátta, hogy szükség van a segítségre, de szakértői források szerint az elképzelések erősen eltérnek egymástól abban a kérdésben, hogy az élel'miszersegélyek milyen csatornákon keresztül jussanak el az adott országokba, és hogy az adományozók milyen mértékben „szólhassanak bele” a szállítmányok felhasználási módjába. Romlott Kekkonen egészségi állapota Azt követően, hogy Urho Kekkonen közitáreasági elnök hosszabb ideje tantó betegsége miatt az államtanács a napokban Mauno Koivisto miniszterelnököt megbízta az elnöki teendők november 10-ig való ellátásával, finn politikai körökben az államfő végleges visszavonulásával és elnökválasztás mielőbbi kiírásával számolnak. A 81 éves Kekkonen elnök egészségi állapota — a csütörtökön kiadott orvosi jelentés szerint — tovább rosszabbodott: a hosszabb ideje fennálló agyi keringési zavarokhoz a felső légutak fertőző . megbetegedése járult, s emiatt napok óta nem kelhetett fel betegágyából. Napirenden a gazdasági élet Összehívták a szejm ülését —( Kü/po//t/koj kömmentárünk )— Merre tart Ankara? NYUGALMAZOTT KATONATISZTEK, jogászok, kulturális és gazdasági szakértők alkotják Törökország alkotmányozó gyűlését. A százhatvan személyiség pénteken ült össze, hogy tanácskozzék az új alkotmányról. A múlt év szeptemberében lezajlott katonai hatalomátvétel óta ez az első alkalom, hogy a tábornokok bizonyos lépést tettek a polgári kormányzáshoz való visszatérés irányában. Igaz, a török parlament szenátusának üléstermében most nem foglaltak helyet a betiltott pártok volt vezetői és aktivistái, s a százhatvan résztvevőt a nemzetbiztonsági tanács jelölte ki. Mégis úgy vélik, Ankarában, hogy Kenan Evren tábornok, jelenlegi államfő elérkezettnek érzi az időt az új választási rendszer kidolgozásán keresztül a polgári keretek visszaállítására. TÖRÖKORSZÁGBAN HAGYOMÁNYNAK TEKINTHETŐ, hogy a hadsereg csak ideig-óráig irányítja közvetlenül az államügyeket. A jelekből ítélve hasonló a helyzet most is. Tény, hogy 1980. szeptember 12., vagyis a katonák színrelépése óta sikerült visszaszorítani a szélsőséges politikai erők terrorját. Sok ezer embert — pártvezetőt és aktivistát, szélsőséges nacionalistát és elvakult vallási fanatikust — vetettek börtönbe, s akikről bebizonyosodott, hogy gyilkoltak, nem kerülték el a halálos ítéletet. Kétségtelen, hogy az egész országot elborító terrorhul- lámot csakis ilyen eszközökkel lehetett megtörni. Más kérdés, hogy a katonai kormányzás legfőbb szerve, a nemzetbiztonsági tanács nemcsak a kisebb szélsőséges politikai szervezeteket és pártokat tiltotta be, hanem az ország életében döntő szerepet játszó köztársasági néppártot — amelyet még Kemal Atatürk, a modem török állam megteremtője alapított, s Ecevit állt az élén — és az igazságpártot is. amelyet Demirel vezetett. Az eddigi intézkedések kizárják őket a jövőbeli politikai tevékenységből is, ami bizonyos problémákhoz vezethet. Ecevit egyébként a napokban élesen bírálta a katonai rendszert, Meglehet, hogy az új alkotmány némileg megnyirbálja majd a törvényhozás szerepét, de az is feltehető, hogy a korábbinál szélesebb jogkörrel ruházza fel a köztársasági elnököt. Mindez persze csak találgatás, mint ahogy az is, hogy valóban Kenan Evren tábornok pályázik-e erre a tisztségre. Ami viszont Törökországban bizonyos: kézzelfogható jelei mutatkoznak a stabilizációnak, a politikai és gazdasági ér- • telemben vett konszolidációnak. BÁRMIKÉNT IS DÖNTSÖN AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYŰLÉS, az biztos, hogy ez még csak az első lépés a hatalom átruházása felé vezető hosszú úton. ' Gyapay Dénes Lengyel lapvélemények A politikai ellenfél tervei MAGYAR-NSZK KAPCSOLATOK Stabil, kiegyensúlyozott fejlődés A Trybuna Ludu, a LEMP központi lápja a katowicei, majd az azt követő wroclawi incidens nyomán megállapítja: nincs biztosíték arra, hogy nem terjednek-e ki az ilyenfajta incidensek más városokra, esetleg az egész országra Annál is inkább, mivel nem véletlen eseményekről van szó, hanem a szélsőséges szocialistaellenes erők ilyen „látványos, provokatív akciókkal kívánnak válaszolni a LEMP Központi Bizottságának negyedik plénumán elfogadott határozatokra”. A lap felhívja olvasóinak figyelmét arra: lássák be végre, hogy mit akarnak a „Szolidaritás” mögött rejtőző szélsőségesek, majd emlékestet a negyedik plé- num határozatának arra a részére, amely szerint a kormányt felhatalmazta a pártvezetés, hogy szükség esetéin minden alkotmányos eszközt vegyen igénybe a szélsőséges szocialistaellenes erők veszélyes forgatókönyvének meghiúsítására. A Zolhierz Wolnosciban, a hadsereg lapjában, két kommentár is foglalkozik a helyzettel, illetve a politikai ellenfél terveivel. Az elsőben arról van szó, hogy a nyugati hatalmak, 4 politikai felforgató központok nyilvánvalóan Lengyelországnak a szocialista közösségből való kiszakítására törekednek. Céljaikat a „Szolidaritáson” keresztül igyekeznek elérni, s a szervezet gdanski kongresszusán elfogadott programja ezeket a célokat is szolgálja. A gdanski tanácskozáson nyíltan szó volt a kormány, a szejm,' a rend- fenntartó, sőt, ha lehet: a fegyveres erők fölötti ellenőrzés megszervezéséről. Az élelmiszer-ellátás romlására hivatkozva szervezett különféle tiltakozó akciók politikai célja egybeesik a nyugati militarista körök azon terveivel, hogy minden lehetséges módon fokozzák a zavart és az anarchiát. A hadsereg lapjának másik kommentárja a „Szolidaritásnak” az úgynevezett „önigazgató köztársaság" létrehozásáról szóló tervét elemzi. A „koncepció” lényege az, hogy a Szolidaritás ki akar lépni az üzemek kapuin, és meg akarja szervezni az úgynevezett helyi ön- kormányzatokat. Ezzel gyakorlatilag az államigazgatástól teljesen független, viszont kizárólag a saját befolyása alatt álló közigazgatási rendszert, teremtene, amelyek „szervei” egy idő után átvennék a hatalmat. A kommentátor emlékeztet arra: a „Szolidaritás” szervezeti szabályzatának egyik pontja szerint közelebbről meg nem határozott „kivételes" esetekben az országos bizottság köteles részben, vagy teljesen átadni jogkörét az országos bizottság elnökségének, sőt, egyenesen a bizottság elnökének. Ily módon elméletileg nyitva állna az út az előtt, hogy a „Szolidaritás”, megszervezve a hatalmat az üzemekben és a lakóhelyeken, megteremtse saját egyszemélyi diktatúráját. Hazánk és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait az utóbbi években stabil, kiegyensúlyozott fejlődés jellemezte. A több mint 60 millió lakosú ország külpolitikáját alapvetően a NATO-hoz és az Európai Gazdasági Közösséghez való tartozás határozza meg, ugyanakkor több NATO-tagállammal ellentétben — különböző nemzetközi fórumokon síkra- szállt az európai enyhülési folyamat folytatásáért. A szocialista országok irányában az együttműködés szélesítését, a párbeszéd fenntartását szorgalmazza. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióhoz és az NDK-hoz fűződő kapcsolatoknak. A Reagan-kormányzat hatalomra jutását követően több területen érdekkülönbségek keletkeztek az NSZK—amerikai kapcsolatokban. A szövetségi köztársaság kormánya például — ellentétben az USA törekvéseivel — többször kifejezésre juttatta, hogy érdekelt a szocialista országokkal kialakított kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében. Politikai kapcsolataink az 1977-ben aláírt közös nyilatkozatban kifejezett szándékoknak megfelelően fejlődnek, s az utóbbi esztendőkben a legmagasabb szintre emelkedtek. 1977-ben Bonnban, majd 1979-ben Budapesten találkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Helmut Schmidt szövetségi kancellár. Ez év júniusában az országgyűlés magas szintű küldöttsége tett -hivatalos látogatást az NSZK-taan, viszonozva a szövetségi gyűlés delegációjának 1978-as látogatását. Rendszeressé váltak a miniszteri találkozók. Legutóbb ez év februárjában Pozsgay Imre művelődési miniszter járt az NSZK-ban a Bartók-centenárium ünnepségeinek megnyitása alkalmából. Ezen a nyáron Herbert Ehrenberg szövetségi munka- és szociálisügyi, októberben pedig Dieter Haack szövetségi területrendezési, építésügyi és városépítési, valamint Björn Engholm szövetségi oktatási és tudományos miniszter járt Magyar- országon. Rendszeresek a külügyminisztériumok közötti konzultációk. Gazdasági területen az NSZK a legfontosabb tőkés partnerünk. Ugyanakkor Magyarország a harmadik legfontosabb szocialista partnere a szövetségi köztársaságnak. Az NSZK részesedése a teljes magyar külkereskedelmi behozatalban 11,8 százalék, a kivitelben 9,8 százalék. Hazánk részesedése az NSZK exportjában 0,6 százalék, az importban pedig 0,5 százalék. Az NSZK-ba irányuló exportunk csaknem 42 százalékát anyag- és félkésztermékek teszik ki, s mintegy 7 százalékban gépipari, 24 százalékban pedig mezőgazda- sági termékeket szállítunk. A Német Szövetségi Köztársaságból ugyancsak anyag- és félkész termékeket, továbbá különféle fogyasztási cikkeket és mezőgazdasági termékeket kapunk. Hazánk számára az NSZK mindenekelőtt a fejlett technika, technológia legfőbb szállítója. Több alkalommal vettünk modern élelmiszeripari üzemeket, így legutóbb a Kaposvári Húsüzem teljes' berendezését NSZK partnereink szállították. A közelmúlt egyik jelentős üzletkötése volt az NSZK-beli Demag céggel a Dunaújvárosi Lemezdaraboló Mű teljes berendezésének szállítására való megállapodás. Hazánk exportjának növelésére még számos kihasználatlan lehetőségünk van. Fő törekvésünk, hogy növekedjék az NSZK-ba irányuló exportunkban a késztermékek aránya. Köztük az NSZK-ban jelenleg is keresett magyar gépipari termékek, szerszámgépek, mezőgazdasági berendezések, elektrotechnikái és híradástechnikai termékek mennyisége. Ugyancsak szorgalmazzuk kooperációs kapcsolataink gyarapítását. Szállításainknak mintegy 10 százaléka már ma is kooperációból származik, s jelenleg a magyar és az NSZK-beli vállalatok között mintegy 360 kooperációs szerződés van érvényben. Mindkét részről megnyilvánul az igény a tudományos kapcsolatok gyorsabb ütemű fejlesztésére, mivel a tudományos együttműködés főként műszaki téren az elmúlt években a kívánatosnál lassabban haladt előre. A kulturális együttműködés keretében számos jelentős kulturális rendezvényt szerveztek a két országban. Ez év szeptemberében Budapesten tartotta alakuló ülését a Magyar—NSZK Kulturális Vegyesbizottság, amely körvonalazta az elkövetkező két évre az együttműködés terveit. Ezenkívül az egyezményes kapcsolatok javításában az idén előrelépés történt. Űjabb két megállapodás született: a közúti forgalomban részt vevő járművek adóztatásának megszüntetéséről szóló egyezmény, 'valamint a munkavállalási engedélyek kiadásának egyszerűsítéséről szóló megállapodás. (MTI)
