Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 246. szám ABA: 1981. október 20., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar-olasz tárgyalások Hazánkba érkezett Giulio Andreotti Értelmes munkát kérnek... Felmérést készített a HVDSZ Heves megyei Bi­zottsága. Érdeklődésük sok mindenre kiterjedt; milyen lakásban laknak a nyug­díjasok, hogyan élnek, mi­lyen az egészségi álapotuk, hányszor jutnak el nya­ralni, milyen a közérze­tük. A felmérés során ki­derült, korosztálytól és vállalattól vagy intézmény­től függően, eléggé elté­rők a kívánságok, kérések. Van ahol kopogtatni kell a szűkös nyugdíjat kiegé­szítő segélyért, van ahol kérés nélkül is jelentke­zik a vállalat. Akad be­utaló a csúzos, reumás betegeknek is, bármily kevéssel rendelkezik egy- egy munkahely, összegez­ve a tapasztalatokat anyagi segítségnyújtásban nincs hiány. Legalábbis erre kevesebb a panasz. Nagyobb vállalatoknál, intézményeknél már mű­ködnek a nyugdíjelőkészí­tő bizottságok, ezek tag­jai segítenek a munkavi­szonyban töltött idő szám­bavételében, az igazolá­sok beszerzésében, próbál­ják felkészíteni az embe­reket a nyugdíjas évekre. Ám mindezekből egy va­lami hiányzik. A nyugdí­jasok jó közérzetéhez hoz­zátartozik, mennyire ér­zik, hogy „leírták” őket. A törődéshez ugyanis nem elegendő — ha nem is lebecsülendő —, a talál­kozók szervezése, a kedé­lyes hátbaveregetés, hogy hát öreg hogy, s mint. Az értelmes élethez hozzá­tartozik.: érezhesse minden­ki, valahol szükség van rá. Egyes nyugdíjasoknál meg­oldást jelent az unokák­kal való törődés, a gyere­kek életének könnyítése, de nem mindenütt, és nem mindenkinek. Érdemes elgondolkozni. Vajon az a nő, aki tegnap még osztályvezető volt, teljes elismerés mellett dolgozott, az holnap, csu­pán azért, mert 55 éves és egy napos, már kevésbé! alkalmas alkotó tevékeny­ségre? De ugyanezt a kérdést a férfiak esetében is fel kell tenni. A társadalom még nem készült fel alaposan, — s talán éppen azért, mert a napi irányítás még a nyugdíjon innen levőké — hogy felhasználja azt a nagy élettapasztalatot, energiát, tudáshalmazt, ami felraktározódik az embe­rekben. A nyugdíjazás ter­mészetes állapot, hiszen ugyanazzal a megfeszített energiával nem lehet élni, de az már nem természe­tes, hogy egyik napról a másikra értelmét veszítse az, amit addig tanult. A nyugdíjazásra való felké­szítésnél talán sehol sem kérdezik meg a pihenni készülőt —, ugyan szá­míthatnak-e rá valamelyik társadalmi funkcióban, de nem hívják fel a területi, kerületi, vagy akár szak­mai nyugdíjas alapszerve­zetek figyelmét sem, hogy készüljenek az új ember fogadáséra. Van hát még tennivalónk, hogy valóban 'értelmet is adjunk a szálló éveknek. Deák Rózsi A magyar országgyűlés meghívására hétfőn hazánk­ba érkezett Giulio Andreotti. az olasz képviselőház kül­ügyi bizottságának elnöke, az interparlamentáris unió olasz csoportjának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Barcs Sándor, az interparlamentáris un:ó ma­gyar csoportjának elnöke és Darvasi István, az ország­gyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta. Ott volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete. Délután a Parlamentben Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Giulio And­Váradi János, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát műszaki igazgató­ja elmondta, hogy januárban a rügyvizsgálatak tökéletes eredményeket mutattak bor­vidékeinken. Ennek alapján bizakodtak, hogy jó évjárat lesz az idei! Aztán jött a február, amikor hirtelen megenyhült az idő, és a vesiz- szőkben megindult a nedv- keringés. Ezt viszont nagy lehűlés követte, amely mí­nusz 15—16 fokcs hidegben jelentkezett és az ültetvé­nyek egy része megfagyott. A termőrügyek jelentős ré­reottit. Jelen volt Barcs Sán­dor, továbbá Giulio Bilan­cioni. Ezt követően az Országház épületében Gyenes András, az országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke és Giulio Andreotti hivatalos tárgya­lásokat folytatott. Áttekin­tették a két ország parla­mentjeinek kapcsolatait. Vé­leményt cseréltek tőváhbáaz országaink közötti együttmű­ködésről', valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokon ott volt az or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának több tagja, valamint az olasz vendég kísérete. A jó bor telt, bársonyos, testes, harmonikus. Lehet vi­szont fáradt, üres, sarkos, lágy, vagy kemény. Hogy milyen lesz az Idei, az na­gyon sokakat foglalkoztat ezekben a napokban, hetek­ben. Egy bizonyos, nem olyan, mint amire számítot­tak a szakemberek, minde­nekelőtt több termésre és jobb minőségre! sze károsodott ekkor, ami jelentős tőkepusztulást is vont maga után Eger kör­nyékén és a Mátra alján. Együttműködési egyezmény Hétfőn az MSZBT székhá­zéban első íaben írtak alá öt évre szóló együttműködé­si egyezményt a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság kö­zött. Eddig két-három évre szóló együttműködési meg­állapodások alapján mun­kálkodtak együtt, az 1981— 1985-re szójó együttműködé­si egyezmény a hosszabb távra szóló tervezéssel or­szágaink, népeink életének megismertetésében tervsze­rűbb, hatékonyabb együtt­működést tesz lehetővé. Az egyezményt magyar részről Apró Antal, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke, szovjet részről Filipp Tyimofejevics Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke, a Szovjetunió Állami Filmbizottságának elnöke látta el kézjegyével. Különösen a korai érésű saszlafélék, a muskát otto- nel és az Irsai Olivér rügyei pusztultak el. Dicséretes, hogy a közös gazdaságok mindent elkövettek a fagy­károk mérséklésére. Ezért nagy figyelmet fordítottak a termés fpkozására, ez viszont nem járt eredménnyel. A júliusi nyári nagy meleg ugyan meggyorsította a sző­lő érését, de miután nem vplt eső, az aszály fékezte a cukorképződést. így kisebb fürtök és apróbb szemek képződtek. A szőlő viszony­lag hamarabb beérett a szo­kásostól, így két héttel előbb kezdődött a szüret is! A borkombinát 430 ezer mázsa szőlő átvételét ter­vezte aiz őszi hetekben. A vártnál lényegesén kisebb mennyiség miatt viszont 40 százalékkal kevesebb szőlőt vásárolnak fel. Ez országo­san is gondot jelent, hiszen terv szerint 5,8 millió hektó borra számítottak, ezzel szemben több száz hektóval szerényebb lesz az eredmény. Ami a minőséget illeti, me­gyénk borvidékein jó köze­pes, és fajtánként változik. Leginkább a leányka, a tra­mini és a kékfrankos cukor­foka a legmagasabb. A mus­tok minősége átlagosan 11— 12 fok között változik. Miután a hetvenes évti­zedben egyetlen évben sem volt ilyen kevés szőlő, mint most, így a tervezettől há­rom héttel hamarabb, tehát a napokban befejezik a szü­retet Heves megyében. A kevés termés ellensúlyozásá­ra a borkombinát már a jö­vő évre felkészülve kétszáz hektó óbort raktározott. Szükség lesz erre, hiszen sze­retnék megtartani az export­piacokat. Noha a kombinát az idei szüretnél is elsősor­ban a minőségi szőlőt adó gazdaságokat juttatta anya­gi előnybe, ez nem jelentke­zik a tőkés piaci árakban, amikor boraikat exportálják. Ezért mindent elkövetnek a versenyképesség további ja­vítására. Törők Lajos, a borszeparátor kezelője munka közben, a bor­kombinát egri Arnyékszalal főpincészetében (Fotó: Szabó Sándor) (MTI) Kisebb fürtök - apróbb szemek A hét végén befejeződik a szüret Heves megyében Nyolc közül az első Felsőbányái Attila hatalmas szovjet horlzontmarógépén a lengőfejes csákózógép öntvényeit forgácsolja — ám a mű­szaki fejlesztés céljai között már szerepel az öntvények fel­váltása hegesztett szerkezetekkel Egyszerű vasszerkezetekkel kezdték egy megszüntetett lignitbánya helyén a gép­ipari munkát a KAEV 4. számú gyöngyösi gyárában — ma pedig a legdinamiku­sabb exportot tudják felmu­tatni a KAEV nyolc gyára közül. Elsősorban cipőipari gépeik keresettségének és jó műszaki paramétereinek kö­szönhetik, hogy ma döntően tőkés exportra dolgoznak. A C—105 típusú kivágógépek elsősorban a kis sorozatú — tehát a divatot kővető termelésre alkalmas — munkákhoz készülnek. Képünkön: exportszállításra sorakoznak a kivá­gógépek (Fotó: Kőhidi Imre) Hitelpolitika és a vállalatok Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese előadását tartja (Fotó: Kőhidi Imre) Megyénk üzemeinek és intézményeinek gazdasági vezetői, . valamint pénzügyi szakemberei vettek részt azon a rendezvényen, ame­lyet a műszaki-közgazdasági hetek programjában szerve­zett tegnap, október 19-én, Egerben, a Technika Házá­ban a MTESZ, valamint a Közgazdasági Társaság He­ves megyei Szervezete. A szakmai esemény részt­vevőit dr. Kovács Jenő, a MTESZ Heves megyei Szer­vezetének elnöke köszöntöt­te. Ezt követően Hitelpolitika és vállalatok címmel dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese tartott előadást Az elő­adó egyebek mellett részle­tesen elemezte a hazai és a nemzetközi pénzügyi politi­kánk időszerű kérdéseit

Next

/
Thumbnails
Contents