Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 18., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése 1. Brezsnyev bonni látogatá­sának bejelentését a nem­zetközi helyzet enyhülése jelének lehet tekinteni? Jó előre, a kitűzött dátum, hoz képest több mint egy­hónapos előretart ássál tették közzé mind Moszkvában, mind Bonnban, hogy mikor kerül sor Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatására. No­vember 23-án és 24-én lesz áz SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a szovjet állam feje a nyugatnémet vezetők vendége, ekkor fog tárgyalásokat folytatni Hel- -fnuth Schmidt kancellárral, nemcsak a két ország kap­csolatairól, hanem az euró­pai és a világhelyzetről. Brezsnyev nem először lá­togat el Bonnba, első útja 1973 májusában voLt, akkor még Willy Brandttal tár­gyalt, s találkozásuk nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy .még annak az évnek a nya­rán Helsinkiben létrejött 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügyminisztereinek értekezlete. A finn főváros­ban az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának aláírásakor Brezsnyev megismerkedett Schmidt kancellárral, akinek aztán 1978-ban Bonnban a vendége volt. Akkor a két­oldalú kapcsolatok tovább­fejlesztése lett a szovjet'— nyugatnémet csúcstalálkozó újabb eredménye. Most nyilvánvalóan szin­tén tovább tudnak majd lép­ni a Szovjetunió és az NSZK gazdasági együttműködésé­nek területén. A nyugatné­met sajtó azt várja, hogy novemberben aláírásra érik „az évszázad üzlete”, a szov­jet földgáz és nyugatnémet csövek kölcsönös szállításá­ról szóló megállapodás. Már korántsem várható nézetazonosság a középható­távolságú fegyverek kérdésé, ben. De nyilván lehetőség nyílik az e körül kialakult feszültség bizonyos enyhíté­sére. S mindenképpen rend­kívüli jelentőségű lesz a tény, hogy egy héttel a szov­jet—amerikai tárgyalások megkezdése előtt tudják leg­felsőbb szinten tisztázni ál­láspontjaikat a Szovjetunió és az NSZK vezetői. Schmidt, kancellár személyes szerepe is növekszik súlyban, tekin­télyben, hiszen egyfelől a nyugati álláspont hiteles tol. mácsolójaként léphet fel, másfelől pedig a szovjet vé­leményt és — esetleg — ja­vaslatokat továbbíthatja Wa­shington és a többi nyugati főváros felé. 2. Hozott-e változást az angol belpolitikában a konzerva­tív párt kongresszusa? A válasz alighanem az egyértelmű „nem”: Thatcher asszony, ha szembe is kellett néznie a bírálók egész sorá­val, kezdve a korábbi mi­niszterelnökkel, Edgar Heath. szel, a végén csak bátorítást kapott eddigi politikájának folytatására. Megmaradhat tehát „Vaslady”-nek ... (ap_ ró szépséghiba, hogy a kon­zervatív párt kongresszusá­nak ülésterméből a rend­őrségnek kellett kivezetnie néhány, túlságosan hangosan ellenvéleményt nyilvánító küldöttet.) Thatcher asszony változat­lan azt vallja, hogy csak a magántőke által létesítendő munkaalkalmaktól lehet vár­ni a munkanélküliek számá­nak csökkenését. Arról ele­gánsan hallgatott, hogy kor­mányzása alatt nőtt a mun­kanélküliek hada épp a két­szeresére, most már három­millióra! Éppen a kongresszus ide­jén éleződött ki a bérharc az egyik nagyüzem, a British Leyland autógyárban, amely 1975 óta állami kézen van. A helyi vezetőség mintegy 58 ezer (!) munkás elbocsátásá­val fenyegetőzik, ha folyta­tódik a sztrájk ... Ami az angol külpolitikát illeti, Lord Carrington kon­zervatív párti külügyminisz­ter a kongresszuson hitet tett a Közös Piac mellett, mond­ván, hogy Nagy-Britannia így kerül 300 millió fogyasz­tóhoz közel, a közös piaci szállítás a brit export 30 szá­zalékát teszi ki. Thatcher asz- szony pedig a fegyverkezési politikát igyekezett igazolni. Az Egyesült Államok iránti feltétlen szövetségesi hűség jegyében nyilatkozott példá­ul az amerikai nukleáris tá­maszpontokról is, amelyek szerinte jó helyen vannak „az angol otthonok közelé­ben” ... A gyakori angol béketün­tetések résztvevői más vé­leményen vannak, de ellene mondtak a korábbi munkás­párti kongresszus határozatai is a „Vaslady” katonapoliti­kájának. 3. Lesz-e politikai fordulat Görögországban a vasárna­pi választás után? A görög választók az ur­nákhoz járulnak: a „demok­rácia őshazájában”, legalább­is elvileg lehetőség van ar­ra, hogy a „Demosz”, azaz a nép döntsön... A NATO-tag Görögországban a kormány­párt, az „új demokrácia” az utóbbi években jobb felé irá­nyította az ország kormány. rúdját. Az infláció növeke­dett, a munkanélküliség szin­tén. Azok a remények, ame­lyeket Görögországnak a Kö­zös Piachoz való csatlakozá­sához fűztek, nem váltak va­lóra. A fizetési mérleg állan­dóan nagy hiányt mutat fel, az állam külföldi adóssága mintegy 6 milliárd dollár. A görög partok közelében a napokban összevonták az amerikai 6. flotta hadihajóit. Az amerikai nyomás hatása — meglehet — fordítva ér­vényesülhet: a baloldal ép­pen USA-ellenes jelszavak­kal is akar hatni a hazafias érzelmű tömegekre. A jelen­legi kormány alkudott meg tavaly Rogers amerikai tá­bornokkal, a NATO európai főparancsnokával Görögor. szág visszatéréséről, — ez azonban korántsem találko­zik . a tömegek tetszésével. Érezhető, hogy a Pentagon­ban, az amerikai hadügymi­nisztériumban fontos szere­pet szánnak a görög kikötők­nek az úgynevezett „gyors­hadtest” működtetésében a Közel, és Közép-Kelet meg­félemlítése végett. Mindez természetesen csak fokozza ä nyugtalanságot Görögor­szágban. Fej fej melletti verseny — így jellemzik az óvatos hír- magyarázók a választás élőt. ti utolsó órákban a helyze­tet. Andreasz Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozga­lom, a PASOK vezetője utolsó választási nagygyűlé­sén félmillió ember előtt is­mételte meg: „A görögök­nek Görögországot!” Ha Pa­pandreu győz, Görögország NATO. és közös piaci tag. sága kérdőjelessé válhat. Nagy tehát a tét. Nemcsak a görög választók számára, hanem az imperialista ha­talmak számára is, amelyek nyilván nem kárhoztatták tétlenségre az utolsó napok­ban ügynökeiket és kiszol­gálóikat. Pálfy József Egyiptomban megválasztották a meggyilkolt Szadat elnök utódát, Hoszni Mubarak, az eddigi alelnök személyében. Képünkön: sorban állnak az egyiptomiak a szavazóhelyiség előtt. Amerikai támogatás afgán ellenforradalmároknak A Reagan-kormányzat sze­retné azt a látszatot kelteni, mintha az afgán éllenforra- dalmárokat az Egyesült Ál­lamok széles közvéleménye támogatná. Erről tanúskod­nak az utóbbi hetek esemé- , nyei is. ír A fővárosi George Wa­shington egyetem „tudomá- " riyos” szemináriumot hirde­tett meg az „afgán kérdés­ről”. Sókat mond a szemi­nárium szervezőinek céljai­ról az a tény, hogy az első felszólalók egyike, a „szabad Afganisztán bizottsága” nevű ellen forradalmár szervezet igazgatója beszédében a de­mokratikus Afganisztán népi rendszerének megdöntésére, az ellenforradalmárok támo­gatására szólított fel. A szeminárium fő szónoka G. Koyn, az amerikai zsol­doskatonák lapja, a „Soldiers of Fortune” című lap mun­katársa volt. Koyn, aki szo­ros kapcsolatban áll az af­gán ellenforradalmárokkal, lelkesen dicsérte a polgári lakosság elleni merénylete­ket, megelégedéssel szólt arról, hogy a banditák ve­gyi fegyvereket használnak a termés elpusztítására, mér­gezik az ivóvizet és az élel­miszert. Az események sorát gaz­dagítja az „afgán jótékony­sági vásár” is a főváros egyik elővárosában. Ennek bevételét az afgán ellenfor­radalmároknak jutatták. Folytatódik a LEMP-plénum Kilépések a „Szolidaritás”-ból VARSÓ: A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának negyedik plénuma szombaton folytatta a vitát a tanácskozás első napján, pénteken elhangzott két re­ferátum fölött. A felszólalá­sok fő témája az ország po­litikai helyzete, különös te­kintettel a „Szolidaritás” kongresszusára, amelyen — mint hangsúlyozzák — a jobboldali, szocialistaellenes irányvonal kerekedett felül. Ezzel kapcsolatban eddig több mint tíz kb-tag jelen­tette be a szónoki emelvény­ről, hogy kilép a „Szolidari. tás”-ból. Ugyanezt közölte Zofia Grzyb, a politikai bi­zottság tagja, a „Radoskor” bőrgyár brigádvezetőnője is. Amint mondotta, azért ha­tározott így, mert hiábava­lónak bizonyultak azok a re­ményei, hogy a „Szolidaritás” szakszervezeti tevékenységet folytat majd. A gdanski kongresszus után — mondot­ta Zofia Grzyb — „meggyő­ződtem arról, hogy a népha­talomra törő ellenzéki poli­tikai szervezethez tartozom”. A vitában számos felszó­laló tetteket, határozott fel­lépést sürgetett a szocialista rend ellenségeivel szemben. Központi téma a hozzászó­lásokban az ország gazda­sági helyzete, az ellátás egy­re fokozódó romlása is. SKStelex YORKTOWN Amerikai—francia csúcs­találkozóval egybekötött négynapos ünnepségsorozat kezdődött az egyesült álla­mokbeli virginiai Yorktown városka környékén. A füg­getlenségi háború döntő üt­közetének kétszázadik év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségekre York­town ba érkezik Reagan amerikai és Mitterrand fran­cia elnök, valamint Nagy- Britannia, Spanyolország és Hollandia delegációja. ROMA Józef Glemp, bíboros, a lengyel katolikus egyház prí­mása szombaton négynapos látogatásra Rómába érkezett. A lengyel egyházfő, aki egy lengyel szerzetes boldoggá avatására utazott Rómába, találkozik II. János Pál pá­pával is. ALLEN Görög választási kampány Stabilitást és megújulást ígért Rallisz ATHÉN: Georgiosz Raliisznak, a kormányzó Űj Demokrácia Párt elnökének, miniszterel­nöknek, az athéni Szindagma téren tartott beszédével ért véget Görögországban a vá­lasztási kampány, amely a parlament szeptember 19-i feloszlatásával kezdődött. A választási kampány zá­róakkordjaként Rallisz pén­teken este részletesen mél­tatta az Új Demokrácia hét­éves kormányzásának „si­kereit”. Beszédében szinte végig Papandreu, az ellen­zéki PASOK elnökének egy nappal korábban elhangzott éles bírálatára válaszolva, a jelenlegi politika folytatását, „stabilitást és megújulást” ígért. Egy nappal a választások előtt már tilos volt bármi­lyen választási propaganda, vasárnap napkeltétől nap­nyugtáig pedig a választóké a szó, illetve a szavazócédu­la. Az egykamarás, 300 tagú görög parlament helyeiért 14 párt 2916 jelöltje verseng. Az ország 56 választási ke­rületében teljes listával csak a három legnagyobb párt, a kormányzó Üj Demokrácia Párt, a PASOK és a Görög Kommunista Párt indítja je­löltjeit. A következő négy év­re megválasztandó 300 kép­viselő közül 288_at közvetle­nül szavaznak meg, 12 „ál­lami vagy szolgálati” parla­menti mandátum sorsáról pedig az úgynevezett prefe­renciába és arányos válasz­tási rendszernek megfelelően az összes szavazatok 17 szá­zalékánál többet szerző pár­tok döntenek. Az aktív és passzív válasz­tójoggal rendelkező, azaz 20 éven felüli görög állampol­gárok 6 millió 889 421-en, 18 500 szavazókörzetben adják le szavazatukat vasárnap. A választási törvény értel­mében a szavazáson való részvétel kötelező. A görög szavazók ezút­tal először a honi parlament tagjain kívül 24 képviselőt választanak az úgynevezett európai parlamentbe is. Gö­rögország a Közös Piac többi tagjaihoz viszonyítva több mint kétéves késéssel, s en­nek megfelelően hároméves időtartamra választja meg tagjait az említett európai testületbe, ugyanis az EGK- nak csak ez év január 1-től lett teljes jogú tagja. Eddig a görög parlament által ki­jelölt személyek képviselték Görögországot az európai parlamentben. Egy hetvenéves férfi szom­baton a Kentucky állambe­li Allenben behatolt egy autóalkatrész-üzletbe és gép­pisztolyából szó nélkül tü­zet nyitott az ott-tartózko- dókra. A lövöldözésnek ixt halálos áldozata lett, hár­man megsebesültek. A rend­őrség eddig csupán annyit tudott megállapítani, hogy a támadónak korábban valami nézeteltérése volt az egyik áldozattal. SAN FRANCISCO A Los Alamos-i’ laborató­rium új típusú atomfegyver kidolgozásával foglalkozó 15 munkatársa jelentős dózisú radioaktív sugárzást kapott annak a balesetnek a követ­keztében, amely plutónium­kisugárzáshoz vezetett. A munkatársak 24 órán át tar­tózkodtak a veszélyes öve­zetben, mivel a műszerek nem jelezték a növekvő ra­dioaktív sugárzást. BILBAO Szombaton a spanyolor­szági Bilbao egyik előváros sában otthonából távoztakor négy pisztolylövéssel megöl­ték Santiago Gonzales 31 éves csendőrt. Ebben az év­ben Spanyolországban eddig 37 politikai gyilkosságot kö­vettek el. Rendőrségi forrá­sok szerint a Gonzales elle­ni merényletet valószínűleg az ETA nevű baszk szepa­ratista terrorszervezet követ­te el. A VILÁG ÉLELMEZÉSE HOL A kiút: 1981-ben a világ gabona- termelése rekorddal kecseg­tet — a FAO-nak, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének ez az előrejel­zése jó hírt jelentett az idén október 16-ára először meg­hirdetett élelmezési világ­napon. Reményt keltő az is, hogy az elmúlt 30 évben az élelmiszeripari termékek ter­melése gyorsabban nőtt, mint bolygónk lakossága. Ám az éhezők száma jelenleg mégis több, mint akár 30 év­vel ezelőtt. A krónikus aluL tápláltság -emberek millióit viszi idő előtt sírba. A „har­madik világ” nagy kiterje­désű régióiban a helyzet te­hát továbbra is riasztó. Ka­tasztrófahelyzetben a FAO félreveri a vészharangot, de a szórványos segítség nem vezet el a probléma radikális megoldásához. Hol a kiút? „Az emberiség előtt álló egyetlen valóban komoly probléma — a túlnépesedés” — fogalmazza meg a tipikus nyugati észjárást az angol John Postgait professzor. Ez a tömeges éhínség oka, tehát „csak” a születési arányszám ellenőrzésére van szükség. A legtöbb tudós azonban tilta­kozik ez ellen, hiszen való­jában a gazdasági és kultu­rális elmaradottságot kell felszámolni, elősegítve a tár­sadalmi haladást — ez a jö­vőbeni jólét és egyben a „családtervezés” záloga. „Zöld forradalomnak” ne­vezték el számos fejlődő or­szágban a 60-as évek me­zőgazdasági fellendülését. De az új növényfajták több ned­vességet igényelnek a ko­rábbiaknál. így öntözőberen­dezésekre van szükség, ezek­ből mindig kevés van. De még a szakképzettség ter­jesztése sem mindig segít. A parasztok jövedelme ugyanis alacsony; a földbérlet pedig a legtöbbször nyomasztóan magas. Mindez ugyan nem alapos elemzés, de így is vi­lágos: széles körű agrárre­formra, a kisgazdaságok szö­vetkezésére és szociális át­alakulásra van szükség. Elsősorban társadalmi kér­désekről van tehát szó. Ter­mészetesen a természeti adottságokról, a klíma sze­szélyeiről sem lehet megfe­ledkezni, de ezeket túlérté­kelni sem szabad, hiszen egy ENSZ-felmérés szerint a Föld 70 milliárd ember táplálé­kát képes biztosítani! Boly­gónk népessége pedig re­mélhetően nem fogja meg­haladni valaha is a 10—15 milliárd főt. Az agráripari komplexumok persze komoly beruházásokat igényelnek, de honnan vegyük hozzá a pénzt? Nem egyszerű a kér­dés. De ne felejtsük el: a világ már 550 milliárd dol­lárt költ évente fegyverke­zésre. Nyilvánvaló, hogy á fegy­verkezési verseny megféke­zésére mindenekelőtt a tar­tós béke érdekében van szükség. De a hatalmas pénzeszközök és erők felsza­badulása elősegítené más fel­adatok megoldását is: az egykori gyarmatok elmara­dottságának felszámolását, a Föld növekvő lakosságának élelmiszerrel, nyersanyaggal, energiával való ellátását] Magától értetődik azonban, hogy nem elegendő a terme­lés bővítése. El kell érni az igazságos elosztást, el kell érni az ésszerű gazdasági rend megteremtését az egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködés feltéte­lei között. Lev Bobrov APN—KS

Next

/
Thumbnails
Contents