Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
3. NÉPÚJSÁG, 1981. október 16., péntek A KISZ-KONGRESSZUS HATÁROZATA NYOMÁN Segítség a fiatalok önálló otthonteremtéséhez • • Öregek ősze —öröme Ezúttal Tiszanána kapcsán A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa határozatban fogalmazta meg: mindent meg kell tenni azért — komoly társadalmi és egyéni erőfeszítések árán is —, hogy valamennyi fiatal család számára belátható időn belül elérhető legyen az önálló otthon. A kongresszus határozata nyomán országszerte a legkülönbözőbb ötletekkel, kez- ideményezésekkel segítik a KISZ-szervezetek, vállalatok, intézmények az ifjú emberek mielőbbi lakáshoz jutását- A budapesti KISZ' bizottság állásfoglalásában körvonalazta, hogy milyen elvek szerint támogatja a fiatalok otthonteremtését. Ennek keretében félkész- ház-akciókat is szerveztek, ezek szerint a leendő tulajdonosok gondoskodnak a belső szakipari munkák elvégzéséről, s mindehhez már rriég is alakították az első lakásépítő szövetkezetei. Debrecenben a városi tanács már ki is jelölte a leendő ifjúsági lakótelep helyét. Több városban — például Pécsett és Debrecenben — lakásügyi, építési tájékoztató, tanácsadó irodákat állítottak fel. Heves megyében számos helyen már a kongresszust megelőzően is az ott elfogadott határozat szellemében igyekeztek támogatni az ifjúságot otthonaik kialakításában. így például Heves nagyközségben az utóbbi három évben az ő érdekeiket szem előtt tartva került sor a lakáselosztásokra. Ez alatt az időszak alatt a felépült lakások 75 százalékát kapták fiatal családok. Füzesabonyban az elmúlt öt esztendőben 81-ből 61 lakást fiataloknak utaltak ki. Sírokban az idén adnak át 48 munkáslakást, amelyből 26- ot harminc éven aluli kap. A Finomszerelvénygyárban az ifjúsági törvény végrehajtására kiadott vezérigazgatói utasítás írja elő, hogy a vállalati lakások, lakásépítési támogatások legalább 30 százalékát fiatalok kapják. Emellett garzonlakások létesítését is tervezik, amelyek várhatóan a következő évben készülnek el. Az azokba beköltöző fiatal szakemberek részére a VI. ötéves tervidőszakban OTP-lakások kiutalását is elősegíteni igyekeznek. A KISZ kongresszusi határozata nyomán a nyáron Heves megye Tanácsa mellett lakásépítési társadalmi munkabizottságot hoztak létre, amelynek munkájában a lakásügyi hatóságok, az építőipari vállalatok, valamint a KISZ-tevékenységet irányító testületek képviselői vesznek részt. A cél minél több ötlettel, kezdeményezéssel, akcióval támogatni a fiatalokat az önálló otthon- teremtésben. Az ifjúság egy részénél a lakásgondok átmeneti megoldását jelentheti, hogy Egerben megkezdték a 198 lakásos garzonház építését. A munkálatok gyors befejezése érdekében a Heves megyei Tanácsi, Építőipari Vállalat KlSZ-szer- vezete 1982-ben védnökséget vállal az ifjúsági lakóház építése felett. A KISZ Heves megyei Bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a fiatalok lakáshelyzetének kérdéseivel, s többek között megállapította: a VI. ötéves tervben mindinkább előtérbe kerül a lakásgazdálkodás minőségi tényezőinek javítása, a lakásfelújítás, és az elosztási rendszer továbbfejlesztése. A fiatalok lakáshoz jutási feltételeinek javítását csak társadalmi összefogással, az erőforrások ésszerű hasznosításával lehet megvalósítani. Az ennek szellemében készült intézkedési terv megfogalmazza: a különböző szintű KISZ-bizottságok tevékenysége elsődlegesen a döntések előkészítésében kell, hogy megnyilvánuljon, ennek érdekében kell kialakítani a folyamatos kapcsolatrendszer alapjait a lakásépítésekben érintett szervekkel. A lakáselosztás rendszerét jobban kell igazítani a valós jövedelmekhez, s következetesebben kell érvényt szerezni az igényjogosultság igazságos megállapításának. Az eddigieknél hatékonyabban kell feltárni a magánlakások építésének lehetőségeit. Lényegében semmi új, semmi „felfedezés” nincs benne: az ősz az öregeké elsősorban. Különösen érvényes ez termelőszövetkezeti községeinkre, ahol valósággal ünnepszámba megy a község, a tsz vezetőinek az öregekkel való találkozása, és — legaláb ennyire — az öregeknek egymással való összejövetele. Akinek volt már alkalma részt venni ilyenen, bizonyára megérzett valamit az esemény ünnepes, kicsit szertartásos, már-már megható hangulatából. Számomra legutóbb ez ősz kezdetén, Tiszanánán nyílott mód részt vennem az öregek őszi ünnepén. Tudni keli ehhez, hogy — mint sok más faluban is — Nánán szép számmal élnek öregek, minek okán a vezetőség eleve kétnaposra .tervezte a most- tani dolgozók apáival, nagyapáival való találkozást. Ettől persze, úgy tűnt, itt még jobban megadták a módját, mint egyéb helyeken, arról nem is beszélve, hogy míg odabent, a szépen, gonddal terített asztaloknál a beszámolót halllgatták, majd egymással diskurálgattak az öregek, addig odakint, az alkalomhoz illő, kellemesen bágyadt napsütésben jó illatú gulyás főtt a feketefalú, nagy üstben. De hagyjuk egyelőre, ne provokáljuk az étvágyat, telepedjünk le inkább a teremben. A hosszú asztaloknál, szépen, sorban, egymás mellett, csendben ülnek az öregek. Szinte mind „egyenruhásán” — fekete öltöny, fehér ing, fényesre suvickolt csizma, cipő. A nyakkendő nem jellemző, és ez így jó, így az igazi, nem szokás rajta csodálkozni. Az asztalfőn pedig, a terem túlsó végében, az „elnökség”! a község vezetői, meg a megyeszékhelyről érkezett vendég, a területi szövetség elnöke. A szó most Godó Lajosé, 6 a termelőszövetkezeti elnök, s miután az első köszöntő mondatokon már túljutott, mi egyébről is beszélhetne, mint a munkáról, az eredményekről, a gondokról, a soron levő feladatokról. Mindegyikből van bőven. Jóleső érzés hallani fiatalnak, öregnek — 445 nyugdíjas, közülük 108 rendszeresen, másik száz alkalmanként dolgozik —, nincs miért szégyenkezni az év végéhez közeledve Tiszanánán. A 22 alapító tag — jó ügy alapjait .vetette meg, és bár a kezdeti küzdelmeseket még sok további nehéz év követte, végül is szépen gyarapodott a közös, s ezzel együtt a szövetkezeti tagság. Terítékre kerültek természetesen az idei eredmények is, ha már ilyen szépén összejöttek. A legfontosabb, az 1673 hektáron vetett őszi búza tisztességgel meghozta azt, amit elvártak tőle, úgyszintén a tavaszi árpa, a borsó. Nem adott okot panaszra a cukorrépa és a kukorica sem: előbbi cukor- tartalma 15 százalék felett van, utóbbi termésátlaga pedig meghaladja a megyei szirtiét. (Más kérdés, hogy az itteni, erősen kötött talajon a kukorica előállítása mázsánként száz forinttal kerül többe, mint kedvezőbb helyeken, mégis megéri, annál is inkább, mert egyik alapja az igen eredményesen működő állattenyésztési ágazatnak.) És a „kis ismertetőből” szépen kikerekedik sorban a többi eredmény, a 400 hektáros napraforgó 25 mázsás termésátlaga, a soha ilyen jól előkészített talajba meg nem vetett őszi búza, a repce, a lucerna, amely már szeptember elejére kikelt ... Végül pedig, de nem utolsósorban a hőforrásuk adta nagy lehetőségekről, amellyel az energiatakarékosság jegyében „kiválthatják” a drága olajfűtést mind a szarvasmarha-, mind a sertéstelepen. Szépre, . kerekre sikerült, túlságosan hosszúra se nyúlt nagyon a beszámoló, marad rövidke idő egy kis diskurzusra, míg az ebéd mind erőteljesebbé váló ínycsiklandozó illatokkal készül odakint. I. Tóth József számára nem akárhogyan kezdődött a termelőszövetkezeti mozgalom: egyből elnöknek választották. — Így igaz — mondja komolyan —, 1949. szeptember elseje volt. Vagyon viszont semmi. 330 hold sovány föld, két ló, egy szekér, és még éppen a legszükségesebbek: eke, vetőgép, borona... Később persze, gyarapodtunk, és lett 15—20 szarvasmarhánk, sertés, juh, de főleg állami hitelből. — Milyen volt akkor az elnöki munka? — Akkor? — én' úgy irányítottam, hogy együtt kapáltunk, kaszáltunk, zsákoltunk, tapastuk a silót... Volt olyan is-, borsócsépelés- kor, hogy csak fogatos volt, rakodó nem, így a főkönyvelővel mi hordtuk fel a padlásra a termést. Burai Aladárné tsz-tagsá- ga ugyanazon a napon kezdődött, szeptember elsején, 1949-ben. — Kevés volt azidőben a nő a termelőszövetkezetben, én édesanyámmal együtt léptem be, akkor voltam 22 éves, és reméltem, hogy megváltozik az életem, de azért sokáig éppen úgy kellett dolgozni, mint korábban, amikor summáslány voltam, és a többiekkel együtt jártuk a környéket. Mindenféle munkát végeztünk, csutkaszedés, markolás, répasorolás, aztán az aratás, tö- rekhordás, kévevágás, minden. így ment vagy öt évig, míg 53-ban könyvelői-iskolára nem küldtek. Azt elvégeztem, és bérelszámoló lettem, tagnyilvántartó, bérkönyvelő. Egészen mostanáig, mert szeptember végével nyugdíjba mentem. Itt is, ott is folyik a szó, megy a diskurzus. A 75 éves Kuczi András a kezdés legeslegelső napjairól beszélget az őt körülülőkkel, és Kácsor Bélára, Kovács Pistára minduntalan visszatereli a szót. Meg a többiekre, tízükre, akikkel együtt kezdték a közös megalakítást, együtt küszködtek érte, s ha úgy hozta a helyzet — együtt is szidták. — Azért 18 évig mégis termelési brigádvezető voltam — mondja büszkén, s addig-addig sorolja a régi történeteket, mígnem egy csinos felszolgáló kislány elébe nem tesz egy púposra rakott tányért. Benne kanálnyi krumpli, rengeteg hússal, finom, sűrű, piros szafttal, amint nagy gőzzel, finoman illatozik, hogy elakad tőié a szó, amihez u'gyan a stampedli kisüsti is segített valamicskét, amit az iménti percben fiatalok, öregek egymás egészségére, további szép, békés évekre ürítettek. B. Kun Tibor A magyar polgári légiforgalom jubileuma Harmincöt évvel ezelőtt, 1946. október 15-én szállt fel a Budaörsi repülőtérről Debrecen, illetve Szombathely irányába a Magyar- Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság első két járata, — ettől a naptól számítják a magyar polgári légiforgalom újjászületését. 1947-től már határainkon túlra is közlekedtek a Maszovlet gépei. A magyan—szovjet közös vállalat — amelyet az 1946-ban aláírt légiforgalmi egyezmény alapján hoztak létre — 1954. november 25- ig működött, amikor a szovjet fél átadta részesedését a magyar államnak, és ezzel létrejött a Maszovlest jogutódaként a MALÉV, a Magyar Légiközlekedési Vállalat. Sok tény jelzi a magyar légi közlekedés 35 éves fejlődését. 1947-ben — a Maszovlet első üzleti évében — a járatok száma alig haladta meg a két és fél-ezret, tavaly pedig élérte a 15 700- at. A kezdeti két és fél ezer járat még csak 72 ezer kilométert tett meg egy év alatt, kevesebbet, mint amennyi a MALÉV jelenlegi útvonalának hossza, egyszeri oda-visz- szarepülésnél. Tavaly már húsz és fél millió kilométert tettek meg a magyar gépek, s fedélzetükön 1980- ba-n 920 ezren utaztak, szemben az 1947. évi alig több mint 30 ezerrel. A Maszovlet megalakulásának 35. évfordulójáról a MALÉV moszkvai képviseletén és itthon, a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen emlékeztek meg. Magyar hetek Bécsben Túljutott félidején Bécsben a magyar hetek rendezvénysorozat, amelynek keretében az osztrák főváros lakosai — mindenekelőtt az érdeklődő szakemberek — átfogó képet nyerhettek a magyar gazdaság különböző ágazatainak fejlődéséről, az ipar legújabb exportkínála- táról, idegenforgalmunk jövőbeni elképzeléseiről, valamint a magyar gazdaság- politika legfőbb törekvéseiről. Újítások kiállítása Építő- és építőanyagipari úji tási-találmányi kiállítás nyílt meg a napokban a BNV 18-as számú pavilonjában. A kiállításon 27 építőipari és építőanyagipari vállalat vesz részt, a bemutatott 134 termék közül 38 találmány. A kiállításon szereplő újítások és találmányok 60—70 százaléka más vállalatoknál is felhasználható (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) MŰSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK Külkereskedelmünkről Hatvanban - Öntödei szakemberek továbbképzése - Hagelmayer István előadása Egerben A műszaki és közgazdasági hetek Heves megyei eseményeinek sorában csütörtökön délután értékes rendezvényre került sor Hatvanban, a Cukor- és Konzervgyár művelődési házában. Megyénk export-import tevékenységet folytató vállalatainak vezetői, közgazdász munkatársai találkoztak itt, hogy meghallgassák Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatóját hazánk külkereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról, az e téren foganatosított intézkedésekről, valamint a külkereskedelem helyzetének 1982. évi "várható alakulásáról. A tartalmas, sokrétű előadást követően a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek több észrevételére, kérdésére adott választ a miniszterhelyettes. Az ország több mint ötven, öntödét üzemeltető vállalatának szakemberei vesznek részt azon a két napig tartó továbbképző tanácskozáson, amely csütörtökön kezdődött az egri Technika Házában. A téma égy korszerű, magasabb minőségi igényt kielégítő technológia, az öntödei műgyantakötésű formázás ismertetése. Magyarországon is alkalmazzák ezt már az öntödékben, ahol a méretpontosság, az öntés minősége különösen fontos. A rendező az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület öntödei szakosztálya. A szakosztály egri szervezete, a tanácskozás házigazdája gyakorlati bemutatóról is gondoskodott. Csütörtökön délelőtt Sós Istvánnak, az egri szervezet elnökének megnyitója után dr. Kovács Dezső, az Öntödei Vállalat műszaki igazgatója szólt az egyre terjedő, korszerű technológia előnyeiről. Ezután NSZK-beli, olasz és NDK-beli vezető szakemberek előadásai következtek. Ismertették hazánkkal is partner vállalataik tevékenységét, kutatásaik eredményeit. Ezt követően szekciókra oszlott a tanácskozás, és többek között műszaki fejlesztési, munkavédelmi témakörökben hangzottak el referátumok. Ma az egri vasöntödét tekintik meg a tanácskozás résztvevői, tájékozódnak az itt alkalmazott korszerű technológiákról. _ Nagy' érdeklődést kiváltó előadást tartott csütörtökön Egerben Hpgelmayer István, a Pénzügyi Kutató Intézet igazgatója. A Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének rendezésében tartott ankéton vállalati vezetők, az egyesület pénzügyi szakosztályának tagjai vettek részt. Az előadás címe: „A forint és a konvertibilitás" volt. A műszaki-közgazdasági hetek alkalmából előadássorozatot rendeztek Gyöngyösön a Mátraalji Szénbányák Vállalat központjában is. A vállalat vezetői tartottak tájékoztatókat a szénbányák VI. ötéves tervi célkitűzéseiről, a lignitvagyon hasznosításáról.