Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

3. NÉPÚJSÁG, 1981. október 16., péntek A KISZ-KONGRESSZUS HATÁROZATA NYOMÁN Segítség a fiatalok önálló otthonteremtéséhez • • Öregek ősze —öröme Ezúttal Tiszanána kapcsán A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kong­resszusa határozatban fo­galmazta meg: mindent meg kell tenni azért — komoly társadalmi és egyéni erőfe­szítések árán is —, hogy va­lamennyi fiatal család szá­mára belátható időn belül elérhető legyen az önálló otthon. A kongresszus határozata nyomán országszerte a leg­különbözőbb ötletekkel, kez- ideményezésekkel segítik a KISZ-szervezetek, vállala­tok, intézmények az ifjú emberek mielőbbi lakáshoz jutását- A budapesti KISZ' bizottság állásfoglalásában körvonalazta, hogy milyen elvek szerint támogatja a fiatalok otthonteremtését. Ennek keretében félkész- ház-akciókat is szerveztek, ezek szerint a leendő tulaj­donosok gondoskodnak a belső szakipari munkák el­végzéséről, s mindehhez már rriég is alakították az első lakásépítő szövetkezetei. Debrecenben a városi tanács már ki is jelölte a leendő ifjúsági lakótelep helyét. Több városban — például Pécsett és Debrecenben — lakásügyi, építési tájékozta­tó, tanácsadó irodákat állí­tottak fel. Heves megyében számos helyen már a kongresszust megelőzően is az ott elfoga­dott határozat szellemében igyekeztek támogatni az if­júságot otthonaik kialakítá­sában. így például Heves nagyközségben az utóbbi há­rom évben az ő érdekeiket szem előtt tartva került sor a lakáselosztásokra. Ez alatt az időszak alatt a felépült lakások 75 százalékát kap­ták fiatal családok. Füzes­abonyban az elmúlt öt esz­tendőben 81-ből 61 lakást fiataloknak utaltak ki. Sí­rokban az idén adnak át 48 munkáslakást, amelyből 26- ot harminc éven aluli kap. A Finomszerelvénygyárban az ifjúsági törvény végre­hajtására kiadott vezérigaz­gatói utasítás írja elő, hogy a vállalati lakások, lakásépí­tési támogatások legalább 30 százalékát fiatalok kapják. Emellett garzonlakások léte­sítését is tervezik, amelyek várhatóan a következő év­ben készülnek el. Az azok­ba beköltöző fiatal szakem­berek részére a VI. ötéves tervidőszakban OTP-lakások kiutalását is elősegíteni igyekeznek. A KISZ kongresszusi ha­tározata nyomán a nyáron Heves megye Tanácsa mel­lett lakásépítési társadalmi munkabizottságot hoztak lét­re, amelynek munkájában a lakásügyi hatóságok, az építőipari vállalatok, vala­mint a KISZ-tevékenységet irányító testületek képviselői vesznek részt. A cél minél több ötlettel, kezdeménye­zéssel, akcióval támogatni a fiatalokat az önálló otthon- teremtésben. Az ifjúság egy részénél a lakásgondok át­meneti megoldását jelentheti, hogy Egerben megkezdték a 198 lakásos garzonház épí­tését. A munkálatok gyors befejezése érdekében a He­ves megyei Tanácsi, Épí­tőipari Vállalat KlSZ-szer- vezete 1982-ben védnökséget vállal az ifjúsági lakóház építése felett. A KISZ Heves megyei Bi­zottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a fiatalok la­káshelyzetének kérdéseivel, s többek között megállapí­totta: a VI. ötéves tervben mindinkább előtérbe kerül a lakásgazdálkodás minőségi tényezőinek javítása, a la­kásfelújítás, és az elosztási rendszer továbbfejlesztése. A fiatalok lakáshoz jutási feltételeinek javítását csak társadalmi összefogással, az erőforrások ésszerű hasz­nosításával lehet megvalósí­tani. Az ennek szellemében készült intézkedési terv megfogalmazza: a különböző szintű KISZ-bizottságok te­vékenysége elsődlegesen a döntések előkészítésében kell, hogy megnyilvánuljon, en­nek érdekében kell kialakí­tani a folyamatos kapcso­latrendszer alapjait a lakás­építésekben érintett szervek­kel. A lakáselosztás rend­szerét jobban kell igazítani a valós jövedelmekhez, s következetesebben kell ér­vényt szerezni az igényjogo­sultság igazságos megállapí­tásának. Az eddigieknél ha­tékonyabban kell feltárni a magánlakások építésének le­hetőségeit. Lényegében semmi új, semmi „felfedezés” nincs benne: az ősz az öregeké el­sősorban. Különösen érvé­nyes ez termelőszövetkeze­ti községeinkre, ahol való­sággal ünnepszámba megy a község, a tsz vezetőinek az öregekkel való találkozá­sa, és — legaláb ennyire — az öregeknek egymással va­ló összejövetele. Akinek volt már alkalma részt venni ilyenen, bizo­nyára megérzett valamit az esemény ünnepes, kicsit szer­tartásos, már-már megható hangulatából. Számomra legutóbb ez ősz kezdetén, Tiszanánán nyílott mód részt vennem az öregek őszi ün­nepén. Tudni keli ehhez, hogy — mint sok más fa­luban is — Nánán szép számmal élnek öregek, mi­nek okán a vezetőség eleve kétnaposra .tervezte a most- tani dolgozók apáival, nagy­apáival való találkozást. Et­től persze, úgy tűnt, itt még jobban megadták a módját, mint egyéb helyeken, arról nem is beszélve, hogy míg odabent, a szépen, gonddal terített asztaloknál a beszá­molót halllgatták, majd egy­mással diskurálgattak az öre­gek, addig odakint, az alka­lomhoz illő, kellemesen bá­gyadt napsütésben jó illatú gulyás főtt a feketefalú, nagy üstben. De hagyjuk egyelőre, ne provokáljuk az étvágyat, te­lepedjünk le inkább a te­remben. A hosszú asztalok­nál, szépen, sorban, egymás mellett, csendben ülnek az öregek. Szinte mind „egyen­ruhásán” — fekete öltöny, fehér ing, fényesre suvickolt csizma, cipő. A nyakkendő nem jellemző, és ez így jó, így az igazi, nem szokás raj­ta csodálkozni. Az asztalfőn pedig, a te­rem túlsó végében, az „el­nökség”! a község vezetői, meg a megyeszékhelyről ér­kezett vendég, a területi szö­vetség elnöke. A szó most Godó Lajosé, 6 a termelő­szövetkezeti elnök, s miután az első köszöntő mondato­kon már túljutott, mi egyéb­ről is beszélhetne, mint a munkáról, az eredmények­ről, a gondokról, a soron levő feladatokról. Mindegyikből van bőven. Jóleső érzés hallani fiatal­nak, öregnek — 445 nyugdí­jas, közülük 108 rendszere­sen, másik száz alkalman­ként dolgozik —, nincs mi­ért szégyenkezni az év végé­hez közeledve Tiszanánán. A 22 alapító tag — jó ügy alapjait .vetette meg, és bár a kezdeti küzdelmeseket még sok további nehéz év követte, végül is szépen gya­rapodott a közös, s ezzel együtt a szövetkezeti tagság. Terítékre kerültek ter­mészetesen az idei eredmé­nyek is, ha már ilyen szé­pén összejöttek. A legfonto­sabb, az 1673 hektáron ve­tett őszi búza tisztességgel meghozta azt, amit elvártak tőle, úgyszintén a tavaszi ár­pa, a borsó. Nem adott okot panaszra a cukorrépa és a kukorica sem: előbbi cukor- tartalma 15 százalék felett van, utóbbi termésátlaga pedig meghaladja a megyei szirtiét. (Más kérdés, hogy az itteni, erősen kötött tala­jon a kukorica előállítása mázsánként száz forinttal kerül többe, mint kedvezőbb helyeken, mégis megéri, an­nál is inkább, mert egyik alapja az igen eredménye­sen működő állattenyésztési ágazatnak.) És a „kis ismertetőből” szépen kikerekedik sorban a többi eredmény, a 400 hektáros napraforgó 25 má­zsás termésátlaga, a soha ilyen jól előkészített talaj­ba meg nem vetett őszi bú­za, a repce, a lucerna, amely már szeptember elejére ki­kelt ... Végül pedig, de nem utolsósorban a hőforrásuk adta nagy lehetőségekről, amellyel az energiatakaré­kosság jegyében „kiválthat­ják” a drága olajfűtést mind a szarvasmarha-, mind a sertéstelepen. Szépre, . kerekre sikerült, túlságosan hosszúra se nyúlt nagyon a beszámoló, marad rövidke idő egy kis diskur­zusra, míg az ebéd mind erőteljesebbé váló ínycsik­landozó illatokkal készül odakint. I. Tóth József számára nem akárhogyan kezdődött a termelőszövetkezeti moz­galom: egyből elnöknek vá­lasztották. — Így igaz — mondja ko­molyan —, 1949. szeptember elseje volt. Vagyon viszont semmi. 330 hold sovány föld, két ló, egy szekér, és még éppen a legszükségesebbek: eke, vetőgép, borona... Ké­sőbb persze, gyarapodtunk, és lett 15—20 szarvasmar­hánk, sertés, juh, de főleg állami hitelből. — Milyen volt akkor az elnöki munka? — Akkor? — én' úgy irá­nyítottam, hogy együtt ka­páltunk, kaszáltunk, zsá­koltunk, tapastuk a silót... Volt olyan is-, borsócsépelés- kor, hogy csak fogatos volt, rakodó nem, így a főköny­velővel mi hordtuk fel a padlásra a termést. Burai Aladárné tsz-tagsá- ga ugyanazon a napon kez­dődött, szeptember elsején, 1949-ben. — Kevés volt azidőben a nő a termelőszövetkezetben, én édesanyámmal együtt léptem be, akkor voltam 22 éves, és reméltem, hogy megváltozik az életem, de azért sokáig éppen úgy kel­lett dolgozni, mint korábban, amikor summáslány voltam, és a többiekkel együtt jár­tuk a környéket. Minden­féle munkát végeztünk, csut­kaszedés, markolás, répa­sorolás, aztán az aratás, tö- rekhordás, kévevágás, min­den. így ment vagy öt évig, míg 53-ban könyvelői-isko­lára nem küldtek. Azt elvé­geztem, és bérelszámoló let­tem, tagnyilvántartó, bér­könyvelő. Egészen mostaná­ig, mert szeptember végé­vel nyugdíjba mentem. Itt is, ott is folyik a szó, megy a diskurzus. A 75 éves Kuczi András a kezdés le­geslegelső napjairól beszél­get az őt körülülőkkel, és Kácsor Bélára, Kovács Pis­tára minduntalan visszatere­li a szót. Meg a többiekre, tízükre, akikkel együtt kezd­ték a közös megalakítást, együtt küszködtek érte, s ha úgy hozta a helyzet — együtt is szidták. — Azért 18 évig mégis termelési brigádvezető vol­tam — mondja büszkén, s addig-addig sorolja a régi történeteket, mígnem egy csinos felszolgáló kislány elé­be nem tesz egy púposra ra­kott tányért. Benne kanálnyi krumpli, rengeteg hússal, fi­nom, sűrű, piros szafttal, amint nagy gőzzel, finoman illatozik, hogy elakad tőié a szó, amihez u'gyan a stam­pedli kisüsti is segített vala­micskét, amit az iménti perc­ben fiatalok, öregek egy­más egészségére, további szép, békés évekre ürítettek. B. Kun Tibor A magyar polgári légiforgalom jubileuma Harmincöt évvel ezelőtt, 1946. október 15-én szállt fel a Budaörsi repülőtérről Debrecen, illetve Szombat­hely irányába a Magyar- Szovjet Légiforgalmi Rész­vénytársaság első két járata, — ettől a naptól számítják a magyar polgári légiforga­lom újjászületését. 1947-től már határainkon túlra is közlekedtek a Maszovlet gé­pei. A magyan—szovjet kö­zös vállalat — amelyet az 1946-ban aláírt légiforgalmi egyezmény alapján hoztak létre — 1954. november 25- ig működött, amikor a szov­jet fél átadta részesedését a magyar államnak, és ezzel létrejött a Maszovlest jog­utódaként a MALÉV, a Ma­gyar Légiközlekedési Válla­lat. Sok tény jelzi a magyar légi közlekedés 35 éves fej­lődését. 1947-ben — a Ma­szovlet első üzleti évében — a járatok száma alig ha­ladta meg a két és fél-ezret, tavaly pedig élérte a 15 700- at. A kezdeti két és fél ezer járat még csak 72 ezer kilo­métert tett meg egy év alatt, kevesebbet, mint amennyi a MALÉV jelenlegi útvonalá­nak hossza, egyszeri oda-visz- szarepülésnél. Tavaly már húsz és fél millió kilomé­tert tettek meg a magyar gépek, s fedélzetükön 1980- ba-n 920 ezren utaztak, szemben az 1947. évi alig több mint 30 ezerrel. A Maszovlet megalakulá­sának 35. évfordulójáról a MALÉV moszkvai képvisele­tén és itthon, a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen emlékeztek meg. Magyar hetek Bécsben Túljutott félidején Bécs­ben a magyar hetek rendez­vénysorozat, amelynek ke­retében az osztrák főváros lakosai — mindenekelőtt az érdeklődő szakemberek — átfogó képet nyerhettek a magyar gazdaság különböző ágazatainak fejlődéséről, az ipar legújabb exportkínála- táról, idegenforgalmunk jö­vőbeni elképzeléseiről, va­lamint a magyar gazdaság- politika legfőbb törekvései­ről. Újítások kiállítása Építő- és építőanyagipari úji tási-találmányi kiállítás nyílt meg a napokban a BNV 18-as számú pavilonjában. A kiállításon 27 építőipari és építőanyagipari vállalat vesz részt, a bemutatott 134 termék közül 38 találmány. A kiállításon szereplő újítások és találmá­nyok 60—70 százaléka más vállalatoknál is felhasználható (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) MŰSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK Külkereskedelmünkről Hatvanban - Öntödei szakemberek továbbképzése - Hagelmayer István előadása Egerben A műszaki és közgazdasá­gi hetek Heves megyei ese­ményeinek sorában csütör­tökön délután értékes ren­dezvényre került sor Hat­vanban, a Cukor- és Kon­zervgyár művelődési házá­ban. Megyénk export-import tevékenységet folytató válla­latainak vezetői, közgazdász munkatársai találkoztak itt, hogy meghallgassák Káplár József külkereskedelmi mi­niszterhelyettes tájékoztató­ját hazánk külkereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról, az e téren foganatosított in­tézkedésekről, valamint a külkereskedelem helyzeté­nek 1982. évi "várható ala­kulásáról. A tartalmas, sok­rétű előadást követően a kerekasztal-beszélgetés részt­vevőinek több észrevételére, kérdésére adott választ a miniszterhelyettes. Az ország több mint öt­ven, öntödét üzemeltető vál­lalatának szakemberei vesz­nek részt azon a két napig tartó továbbképző tanácsko­záson, amely csütörtökön kezdődött az egri Technika Házában. A téma égy kor­szerű, magasabb minőségi igényt kielégítő technológia, az öntödei műgyantakötésű formázás ismertetése. Ma­gyarországon is alkalmazzák ezt már az öntödékben, ahol a méretpontosság, az öntés minősége különösen fontos. A rendező az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület öntödei szak­osztálya. A szakosztály egri szervezete, a tanácskozás há­zigazdája gyakorlati bemu­tatóról is gondoskodott. Csü­törtökön délelőtt Sós Ist­vánnak, az egri szervezet el­nökének megnyitója után dr. Kovács Dezső, az Öntö­dei Vállalat műszaki igazga­tója szólt az egyre terjedő, korszerű technológia elő­nyeiről. Ezután NSZK-beli, olasz és NDK-beli vezető szakemberek előadásai kö­vetkeztek. Ismertették ha­zánkkal is partner vállala­taik tevékenységét, kutatá­saik eredményeit. Ezt köve­tően szekciókra oszlott a tanácskozás, és töb­bek között műszaki fej­lesztési, munkavédelmi té­makörökben hangzottak el referátumok. Ma az egri vasöntödét tekintik meg a tanácskozás résztvevői, tá­jékozódnak az itt alkalma­zott korszerű technológiák­ról. _ Nagy' érdeklődést kiváltó előadást tartott csütörtökön Egerben Hpgelmayer István, a Pénzügyi Kutató Intézet igazgatója. A Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének rendezésében tartott ankéton vállalati ve­zetők, az egyesület pénzügyi szakosztályának tagjai vet­tek részt. Az előadás címe: „A forint és a konvertibili­tás" volt. A műszaki-közgazdasági hetek alkalmából előadásso­rozatot rendeztek Gyöngyö­sön a Mátraalji Szénbányák Vállalat központjában is. A vállalat vezetői tartottak tá­jékoztatókat a szénbányák VI. ötéves tervi célkitűzései­ről, a lignitvagyon hasznosí­tásáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents