Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 16., péntek MOSZKVA A The New York Times tanúsága szerint a Reagan- kormányzat titkos terven dolgozik, amelynek célja a líbiai kormány megdöntése. A tervet az Egyesült Államok más államokkal akarja végrehajtatni: mégpedig úgy, hogy Líbiát valamely szomszéd állammal háborús konfliktusba sodorja, majd az agresszióhoz maga is csatlakozik. A Líbiába való benyomulás főpróbája a térségben • november elején ..Bright Star” fedőnévvel kezdődő nagyszabású hadgyakorlat. VARSÓ Csütörtökön délután Varsóban megkezdődtek a tárgyalások a kormány gazdasági bizottságának szakszervezeti csoportja és a „Szolidaritás” országos bizottságának tárgyalócsoportja között. A kormányt Marian Krzak pénzügyminiszter, a „Szolidaritást” a tárgyalóbizottság vezetője, Grzegorz Palka képviseli. NEW YORK A Biztonsági Tanács október 26-án, vagy 27-én kezdi meg Waldheim ENSZ-főtit- kár újrajelölésének megvitatását — jelentette be szerdán Rudolf Stajduhar, a világszervezet szóvivője. LONDON Khomeini ajatollah iráni vallási vezető levélben hatalmazta fel az iráni parlamentet, hogy az „Örök Tanácsának” jóváhagyása nélkül is törvényeket léptessen hatályba. STOCKHOLM A német nyelven író Elias Canetti kapta meg az 1981. évi irodalmi Nobel-díjat — jelentették be csütörtökön Stockholmban. A Svéd Tudományos Akadémia indoklásában Canetti műveinek eszmegazdagságát és művészi erejét emelte ki. Leonyid Brezsnyev Bonnba látogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Helmut Schmidt- nek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására november 23—24-én hivatalos látogatást tesz Bonnban. Ez lesz a szovjet államfő harmadik látogatása az NSZK fővárosában. Brezsnyev először 1973 májusában, majd pontosan öt évvel később, 1978 májusában járt Bonnban, közben 1975- ben Helsinkiben is találkozott Schmidt kancellárral, aki — elődjéhez, Willy Brandthoz hasonlóan —szintén gyakori vendég a szovjet fővárosban. Schmidt legutóbb a múlt év júniusának végén járt hivatalos úton Moszkvában. A két kormány között azóta is rendszeres a magas szintű kapcsolat, ennek utolsó e fontosabb állomásai azok a' megbeszélések voltak, amelyeket Genscher külügyminiszter folytatott ez év tavaszán Moszkvában. A bonni látogatást érdeklődéssel várják Moszkvában. A jelenlegi kiéleződött nemzetközi helyzetben ugyanis különleges jelentősége van annak a párbeszédnek, amelyet a Szovjetunió a NATO egyik vezető államával folytat. A szovjet fővárosban nem titkolják, hogy a bonni politikában a rendkívül veszélyes amerikai politikával többé-kevésbé összehangolt változásokat korántsem tekintik kedvezőknek. Elsősorban amiatt bírálták a szövetségi kormány vezetőit, hogy maguk is részesei, sőt bizonyos értelemben kezdeményezői lettek a fegyverkezési verseny új fordulójának, amikor messzemenően támogatták az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről hozott úgynevezett kettős NATO-határoza- tot, Washingtonnal együtt terjesztették az állítólagos szovjet veszélyről, a Szovjetunió katonai fölényéről szóló, propaganda jellegű kijelentéseket. Ugyanakkor szovjet részről azzal is tisztában vannak, hogy a bonni kancellár nem egy alkalommal sürgette az amerikai vezetést: hajtsa végre a kettős határozatnak azt a részét is, amely a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozik. Ugyanakkor a szovjet vezetés többször is leszögezte, igen elégedett a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulásával. Bár e téren is további előrelépést lát lehetségesnek, az NSZK-t olyan legfontosabb tőkés kereskedelmi partnerének tekinti, amely maga is érdekelt a hosszú távra szóló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, s megtartja vállalt kötelezettségeit, A nyugatnémet sajtó nem is titkolja azt a reményét, hogy Leonyid Brezsnyev látogatásáig, vagy éppen a látogatás alatt megszülethet „az évszázad üzlete”, s aláírják a szovjet—nyugatnémet földgázcső-üzletről szóló szerződést. A nyugatnémet közvélemény többségének véleményeként is felfoghatóak azok a várakozást és reményt kifejező szavak, amelyek éppen szerdán hangzottak el Kijevben Wolfgang Misch- nicknek, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt elnökének szájából: „Reméljük, hogy Leonyid Brezsnyev főtitkár látogatása kétoldalú kapcsolatainkat megerősíti, és az egész kelet—nyugati viszonyt kedvezően befolyásolja”. Véget ért a KGST V. B. lOI. ülése Csütörtökön Moszkvában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 101. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a mi niszterelnök-helyettesek vettek részt. Az ülés elnöki tisztét hazánk állandó képviselője. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese töltötte be. A tanácskozás munkájában részt vett Jugoszlávia képviselője. Ugyancsak részt vett az ülésen Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülése áttekintette a tanács Szófiában megtartott, XXXV. ülésszakán elfogadott határozatokból, valamint a testvérpártok vezetőinek 1981- ben, a Krímben megtartott találkozóin létrejött megállapodásokból fakadó feladat- tokait. Meghallgatta a KGST gépipari, mezőgazda- sági és egészségügyi állandó bizottságainak tevékenységéről szóló beszámolókat, s kijelölte az e területeken folytatott együttműködésnek az új ötéves tervidőszakra vonatkozó feladatait. Ugyancsak megvizsgálta a végrehajtó bizottság a KGST-tag- országok szállítási együttműködésének időszerű kérdéseit, a vasúti, a közúti és a légi szállítással kapcsolatos teendőket. Áttekintette, s kedvezően értékelte a KGST európai tagállamai és a Szovjetunió egyesített energiarendszereinek párhuzamos működtetése során szerzett tapasztalatokat. Az energiarendszereknek ez az ösz- szekapcsolása lehetővé teszi a terhelések kedvezőbb elosztását, a villamos erőművek kapacitásának gazdaságosabb kihasználását. A végrehajtó bizottság üléséről részletes közleményt hoznak nyilvánosságra. rC Külpolitikai kommentárunk —i Fenyegető manőverek JAVÁBAN FOLYNAK MÁR a nagyszabású közel' keleti hadgyakorlat-sorozát, a „Fényes csillag” előkészületei. A manővereket az amerikai haderő kijelölt egységei Egyiptom, Szudán, Szomália és Omán területén hajtják végre. Ehhez kapcsolódik a hír, miszerint az Egyesült Államok hadügyminisztériuma, a Pentagon két Awacs-felderítőgépet vezényelt Egyiptomba. Egy ilyen lépéshez nem kell a törvényhozás jóváhagyása, a gépek a bejelentés szerint csupán „közös gyakorlatozás” céljából érkeznek a jövő héten a Közel-Keletre. A HADGYAKORLAT ELŐKÉSZÜLETEI — katonaiak és politikaiak — valamint a manőverek helye és az abban részt vevő erők kijelölése egyaránt jogos gyanút kelt a világ közvéleményében, mindenekelőtt a térség népeiben. Ennek a gyanúnak megalapozója az a fékevesztett propagandakampány, ami jelenleg folyik Líbia ellen, s aminek nyilvánvaló irányítói Washingtonban vannak. Bizonyítja ezt az is, hogy elődjének meggyilkolását valamiképpen is összefüggésbe hozza Líbiával, az amerikái propagandagépezet máris bosszúért kiált... Jelek szerint ehhez csatlakozott Nimeri szudáni államfő, aki a kairói parlamentben elmondott beszédében többször is kirohant Líbia ellen. Khartoumban mellesleg éppen most folytattak tárgyalásokat magas rangú amerikai szakértők a Szudánnak nyújtandó fegyversegélyről. Szomáliát pedig katonai szerződés köti az Egyesült Államokhoz: a mogadishui vezetés, amely szembekerült szomszédaival, támaszpontokat bocsátott az amerikaiak rendelkezésére. Az ománi monarchia szintén az USA katonai támogatásában véli meglelni belpolitikai biztonságát. Kabusz szultán ugyanakkor a déljemeni népi rendszerrel szembeni ellenséges akcióihoz is maga mögött akarja tudni Washington támogatását. A „FÉNYES CSILLAG” tehát olyan országok területén kerül megrendezésre, amelyek feszült viszonyban állnak haladó szomszédaikkal. A fő célra, a Líbia elleni fenyegetésre utal a földközi'tengeri amerikai erők fokozott készültsége, az egyiptomi és szudáni csapatoknak átcsoportosítása a líbiai határhoz. A manőverek veszélyes következményekkel járhatnak, nem zárható ki egy szélesebb, katonai kaland kockázata sem az amúgy is válsággal terhes térségben. Miklós Gábor Két amerikai Awacs Egyiptomban JUGOSZLÁVIÁI IMPRESSZIÓK „Fischpicknick” Mijét szigetén KAIRO: Csütörtökön helyi idő szerint délben megérkezett Egyiptomba az a két amerikai Awacs felderítő rendszer, amelyeket az amerikai Oklahoma állam egyik támaszpontjáról indítottak útnak. „Hoszni Mubarak kormánya támogatásának jeléül”. Hoszni Mubarak új egyiptomi elnök kormánya csűrökön délelőtt letette a hivatali esküt. Mubarak, aki elődjéhez hasonlóan magának tartotta meg a kormányfői posztot, nem változtatott Szadat kabinetjének összetételén. Megfigyelők szerint mindenekelőtt azért nem, hogy Izraelt megnyugtassa : országának politikája nem változik a Camp Da_ vid-i megállapodásokat aláíró elnök halála után sem. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a következő táviratot küldte Muhammad . Hoszni Mubaraknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének: „Fogadja üdvözletemet az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Biztosíthatom önt arról, hogy az Egyiptom és a Szovjetunió közötti, kapcsolatok javítására Irányuló készsége — népeink és a Közel-Kelet igazságos békéjének megteremtése érdekében — szovjet részről mindig megértésre és támogatásra fog találni, III. Vasárnap reggel van, hajóra széliünk. Nem gőzösre, nem is modern szárnyas hajóra, hanem amolyan árbocokkal teli, de most vitorlák nélküli, s így egyelőre motorokkal működő vízi alkalmatosságra. Nem kis építmény persze, utasai több mint százan vagyunk, s mindenki igyekszik a fedélzetre: az előttünk álló három-négy órás utazás ideje alatt lesz idő a napozásra. Csoportunk tagjai — szlavisták valamennyien, a világ minden tájáról jöttek — egy hét múltán most oldódnak igazán. Szól a zene, kellemes, dalmát népi muzsika megint, de ez nem zárja ki a szakmai eszmecserét. Fawzi Attila Egyiptomból jött, a kairói egyetem tanára, kitűnően beszél oroszul (Moszkvában végezte tanulmányait), s bár nyelvész, Tolsztoj és Dosztojevszkij világáról tart valóságos kiselőadást. Yamanaka Takeshi Japánt képviseli, s bár foglalkozását tekintve agrármérnök, a szláv nyelvek iránti érdeklődése hozta el közénk. Lassan, megfontoltan beszéli még a nyelvet, de pontosságra törekedve, s tán épp ezért kellemes társalgó. Emellett nagy zenebarát, a népi muzsikát éppúgy kedveli, mint a klasszikus zenét. O is tud oroszul, s az ogyesszai Vlagyimir Drozdovszkij, s a berlini Reinhard Wenk professzorokkal kiegészülve társaságunk, már valóságos kis rasszista csoporttá alakult. Később társaságot és témát vált kiki, jómagam a zágrábi egyetem olasz tanszékének professzorával, Frano Caléval folytatok eszmecserét a dél,, szláv—magyar—olasz irodalmi kapcsolatokról, majd Krunoslav Pranjic barátom csatlakozik, hozzánk, aki a századforduló horvát irodalmának kiváló ismerője. Épp húsz éve találkoztunk először, s ha jugoszláviai utazásaim idején nem mindenkor találkozhattunk, az távolléte miatt történt, most is hároméves amszterdami, oslói és stockholmi vendégtanárkodásból tért haza. Ca- le professzort sem zavarja, hogy a továbbiakban jóformán csak Krlezáról beszélgetünk, s Krleza életművének magyar vonatkozásokban gazdag voltáról. Pranjic barátom tudja: Magyarországon népszerűek a horvát irodalom nagy öregének művei, s érdekli mindaz, ami-, ről szólhatok neki a téma kapcsán. Mindkettőjüket ámulatba ejti, hogy vannak Krleza-művek, amelyek több kiadásban fogytak el nálunk (pl. a Filip Latinovicz hazatérése c. regény), s az is, hogy a Krleza-novellák egy legújabb magyarul kiadott kötetének (Ezeregy halál, A világirodalom remekei c. sorozatban) példányszáma meghaladta a 150 000-t, s már nem is igen kapható. Beszélgetésünket magyar szó szakítja félbe: valaki odaköszön hibátlan magyarsággal: Jó napot kívánok. Örömmel viszonzom az üdvözlést — gondolván először, hogy a magyarországi vendégek száma ötre gyarapodott. Budapestről érkezett? — kérdezem nyomban, mire a válasz: Nem, Helsinkiből. A ko Reginát Meeri Myyrylainen tanárnő kalauzolta hozzánk, aki ugyancsak Helsinkiből jött, ahol orosz nyelvből már diplomát szerzett, s most a szerb-horvát nyelvből és irodalomból szakosodik. Mint kiderül, barátnője a debreceni nyári egyetemen tanult meg magyarul, s most a szerb-hor- váttal, s a makedónnal foglalkozik. A finnugor rokonság kérdéséről folyó további beszélgetést a kapitány szavai szakítják félbe: „Hölgyeim és uraim”! Megérkeztünk Mijét szigetére.” Különösen szép természeti környezet fogad. Apró, zárt öbölhöz közeledünk, hegyek koszorúzzák, a parton néhány jellegzetes mediterrán ház, ez a falu. A hajó lehorgonyoz, mi, utasok kiszállunk, s a part mentén elindulunk egy mutatósabb épület felé, ami amolyan vendéglőféle. A parttól fel a hegytetőkig örökzöld cserjék, a házak körül olaj- és fügefák sokasága. A tengerről a gyenge hullámverés zaja, a bokrok és a fák közül a dalmáciai tájat olyannyira jellemző tücsökciripelés hallatszik. Csak innen, a partról vesszük észre: mennyi apró szigetet kerülgetve jött az öbölbe hajónk. A látvány, a tenger e kis szeletének látványa az odüsszeai tájak leírását idézik fel bennünk. A szigetlakók büszkén idézik is a legendát, miszerint Odüsszeus is erre hajózott valaha. Későbbi legendáról is hallunk: itt szenvedett hajótörést a helyi hagyomány szerint a Róma felé utazó Szent Pál apostol. Rekkenő a hőség, ám a tengerről jövő gyenge szél elviselhetővé teszi. Megérkezve úticélunk színhelyére, ki-ki nyomban leül a szel- lős, fedett teraszon, a terített asztalok mellé. A vendéglátók sajttal s kenyérrel kínálnak, majd kezdődik a „fispiknik”. (A szerb-horvát nyelvben is honossá lett ez a németből átvett, s a nemzetközi turizmusban általánosan használt fogalom.) Szabadtűzön, méternyi széles rostokon sütik a különleges tengeri halat, az egész környéket betölti, az ínycsiklandozó illat, s hogy a művelet végét legyen türelmünk kivárni, elárulják „titkukat” a sürgő-forgó házigazdák: a ház falában két csap, gyanútlan szemlélő ügyet sem vet rá. Pedig érdemes! Az egyikből jóféle dalmát bor csorog, a másikból a ciszternákban tárolt esővíz, amely a bor hígítására szolgál. Álmélkodva szemléljük a kánaáni „csodát”, aztán, hogy rájövünk, korántsem csodás, hanem valószerű voltára, sorra megtöltjük poharainkat, hisz az elfogyasztott sajt már igencsak megkívánja a locsolást. És persze a roston a Halak is azt remélik: kellő apeti- tussal fogyasztja majd őket a vendégsereg. Meg kell hagyni: ügyes vendéglátó fogás. Noha „alapelv” Dalmáciában, hogy a hal halála után sokat szeret inni, még- pediglen nem vizet, hanem bort, itt mértéktelenségnek nyoma sincs. A páratlan gasztronómiai élményt jelentő halak elfogyasztása után mind többen és többen szegik meg a szabályt, s vízzel1 hígítva fogyasztják a hegy levét.,. Késő délután indul vissza hajónk. Jó érzéssel búcsúzunk a szigettől, vendégtisztelő és szerető lakóitól, s kellemes és szép emlékek birtokosaiként távozunk. Do vidjenja, Mijét! Do vidjenja, Mlecani! (Viszontlátásra Mijét! Viszontlátásra, Mijét lakói). Lőkös István (Folytatjuk)
