Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 14., szerda Demokratikus fórumok a vállalatnál MEGNYUGTATÓ KÉP tárul elénk, ha a vállalati, szakszervezeti értékeléseket, megnyilatkozásokat olvassuk. Megtudjuk belőlük, hogy az elmúlt időszak eredményei biztatóak, sóikat fejlődött az üzemi demokrácia; gazdagodott a fórumok tartalmi munkája, amely a gazdasági tevékenység szerves részévé vált. Kedvező a légkör, a dolgozók aktívan részt vesznek a vállalat, az üzem terveinek kialakításában, a döntéshozatalban. A demokrácia formális szabályait mindenütt betartják. Ki nem hagynak egyetlen fórumot, egyetlen megvitatandó témát sem. A fórumokon a dolgozók a szükséges tájékoztatást megkapják, hozzá is szólhatnak. Sok helyen a felszólalásokra 15 napon belül írásban válaszolnak. A munkahelyi demokrácia szervezettsége és adminisztrációja szinte kifogástalan. A kormány és a SZOT 1977-ben közös határozatot hozott az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről. Azóta jelentős előrehaladás történt. Tapasztalni, lehetett ezt az új kollektív szerződések előkészítésekor, a vállalati ötéves tervek vitáiban, az 1981. évi szociális tervszámok kialakításakor, az ötnapos munkahétre való átállás előkészítése során. A bizalmi testületek ülése — mint új és legmagasabb szintű fórum — mellett továbbra is működnek a hagyományos fórumok, így a termelési tanácskozások, a munkásgyűlések, a műszaki konferenciák, a munkaértekezletek, a szocialista brigádvezetők tanácskozásai. Helyes, hogy ezek megmaradtak, hiszen mindegyiknek megvan a feladata, amit a bizalmi testületi ülések egyelőre nem képesek átvenni. A baj inkább az, hogy a különböző fórumok feladatköre tisztázatlan. Ugyanaz a téma gyakran több fórum elé kerül, emiatt késik a döntés, a kollektív állásfoglalás. A fórumokon lényegi kérdéseket kell tisztázni, alapvető döntéseket kell elő-' készíteni. Éppen ezért fontos, hogy a kollektívák egyenrangú partnerei legyenek a gazdasági vezetőknek. Ma még — tudjuk — ez nincs így. A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének közvélemény-kutató részlege egyik friss anyagában olvasható, hogy érdek- különbségek esetén a kérdezettek 18 százaléka szerint utasításokkal „teszik helyre” a kérdést, 46 százalékuk szerint a gazdasági vezetők „megértetik” a dolgozókkal a vezetés álláspontját. Nem is lehet ez másképp, ha a fórumoknak az ügyek tömegével kell foglalkozniuk. A létszámban kisebb és így vitára alkalmasabb testületek érdemi munkára nyújtanak lehetőséget. A kollektívák gondjai, igényei kevesebb áttételen keresztül jutnak a fórumokra, a vezetők elé. A bizalmiak nagy része a szakszervezeti csoporttól véleményt kér, a többi bizalmival egyeztet. Rontja azonban a bizalmi testületek üléseinek hatékonysáJ# ______. ________ü: g át, hogy programjuk túlzsúfolt, egy-egy ülésen túl sok a napirendi pont. így sokszor nincs idő a helyzet mélyebb értékelésére, átfogó javaslatok megbeszélésére. AZ ÜLÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE még mindig nem megfelelő. A kollektív szerződésekkel foglalkozó üléseken például a bizalmiak gyakran csak a szóbeli beszámolóból tudták meg, hogy milyen módosítási javaslatok érkeztek, s hogy ezek közül a gazdasági vezetők és az szb-titkár mit tartanak érdemesnek továbbítani. A felkészületlenség miatt kapkodva összehozott felvetésekre a gazdasági vezetők szintén rögtönözve reagálhattak. Aztán elfogadtak egy határozatot, amely konkrét elemet alig tartalmazott. A vállalati középtávú tervek tárgyalása általában élénk volt. A vállalati terv- javaslat ugyanis csak globális irányszámokat tartalmazott; ezek mögé pedig a bizalmiak többsége nem lát. Tiszteletreméltó az a törekvés, hogy a nagy ügyek fórumok elé kerüljenek. Érdemes lenne azonban azt is megvizsgálni, hogy mit bírnak el az egyes fórumok. A szakszervezeteknek ügyelniük kell arra, — írja elő egy állásfoglalás —, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv követelményeivel; a tervezési munka mozdítsa elő k vállalat műszaki-gaz- daáAgl-társadalmi fejlődését ; a különböző fórumok a tervezőmunka egyes szakaszaiba kapcsolódjanak be, tárgyalják meg a fejlesztési elképzeléseket, különösen a gyártás- és a gyártmányfejlesztést, az anyag- éí készletgazdálkodást. Látjuk, hogy ennyi mindennek nehéz eleget tenni A külgazdasági környezetváltozás hatására a Vállalatoknak sok új kérdésben kell határozniuk. Dönteni kell például valamely gyártmány termelésének megszüntetéséről, jelentősebb munkaerő-átcsoportosításról, termékváltásról, értékesítési relációról, pénzszűke miatti kényszermegoldásokról. Bírják-e ezt idővel, energiával és szakértelemmel a demokratikus fórumok? Hiszen sokszor a vállalati szakemberek sem bírják ... GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEINK leküzdéséhez nemcsak gazdasági tartalékok állnak rendelkezésünkre. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése nemcsak munka- és üzemszervezési feladat. A munkahelyi demokrácia mechanizmusának — ezen belül a fórumokénak — korszerűsítése jelentős emberi tartalékokat mozgósíthat. Ez nemcsak vállalati, hanem népgazdasági és nemzeti érdek is. Hazánkban fejlődik a gazdaságirányítási, a vállalatgazdálkodási, a jogi, az állaimigazgatási és a politikai mechanizmus. Számos nehézséget okozhat, ha a mechanizmuselemek egyike-másika túlságosan elmarad a többitől vagy, ha minőségi fejlődés helyett a formális mennyiségi növekedés útján marad. Dr. Plrltyi Ottó KAPÓSAK A VONTATÓK Veszik a mezőgazdasági gépeket Az Agrotröszt összesítése szerint az év első 9 hónapjában, az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 10 százalékkal több gépet és felszerelést értékesítettek. Sokéves érdektelenség után az Idén ismét kapósak lettek a mezőgazdasági vontatók. Október elejéig 725-tel többet adtak el, mint tavaly az év első kilenc hónapjában. A nagy érdeklődés összefüggésben van azzal, hogy a mezőgazdasági vontatópark jó része az elmúlt években erősen elhasználódott. A traktorpark kiegészítése viszonylag jól sikerült, hiszen a legkülönbözőbb teljesítményű traktorok az elmúlt hónapokban megtalálhatók voltak az Agroker-te- lepeken, s a megrendelések kielégítése a nagykereskedelemnek nem okozott gondot A szállítójárművekből 370- nel több kelt el az első 9 hónapban, mint tavaly szeptember végéig. 209 ezer hektár, hat gép A mezőgazdasági földek felett megszokottá váltak a munkájukat végző helikopterek, repülők. Az 1957 óta működő szolgáltatás nagymértékben segíti a mezőgazdaság kemlzálását Heves megyében Is, ahol a TESZÖV kezdeményezésére utóbb Agrokémiai és Repülőgépes Növényvédelmi Közős Vállalat alakult. A hevesi székhellyel működő Intézménynek három helikoptere, valamint három merevszárnyú gépe van, amelyek ebben az esztendőben közős gazdaságaink 209 ezer hektárnyi földterületén végeznek gyomirtást, műtrágyázást, szőlővédeiml munkát. (Fotó: Perl Márton) Vevők vagyunk Sajtótájékoztató a termeltetők kiállításáról A Belkereskedelmi Minisztérium és a VASVILL Kereskedelmi Vállalat rendezésében fenti címmel országos termeltetési kiállítást, s ennek megnyitója alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek tegnap Debrecenben, az Arany Bika Szállóban. A kiállításon tizenhárom vállalat— köztük a RAVILL, a VASÉRT, a VI DIA, a KERAVILL, a Pl ÉRT, a TRIÁL — vett részt. A szervezők nevében Kiss Emil, a Belkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője köszöntötte a részt vevő szakembereket, és az újságírókat, majd dr. Csűri Ferenc, a VASVILL Kereskedelmi Vállalat igazgatója ismertette a kiállítás célját. — Az utóbbi években gazdaságunk fejlődésével összhangban, különösen a ve- gyesiparcikk-szakmában növekedett és differenciálódott a lakosság kereslete — mondta az igazgató. — A hazai fogyasztási cikkeket gyártó nagyipar és az importból származó árukínálat fiem mindig tudta ezt megfelelő mennyiségben és választékban követni. Természetesen az igényekhez, a kereslethez kell igazítania a kereskedelemnek árualapját, és a kínált termékek választék-összetételét is. Sok termék, termékcsoport esetében az iparhoz hasonlóan a kereskedelem is lépés- hátrányba került. Mind fontosabb és szigorúbb követelmény a népgazdaság helyzetével és feladataival összhangban a tartalékok feltárása. Megnőtt az ipar és kereskedelem közötti együttműködés javításának, korszerűsítésének jelentősége. E tekintetben azonban még mindig nem kellően kiakná- zottak a lehetőségek. Szólt arról is a tájékoztató, hogy minden kereskedelmi szervezetnek legalapvetőbb feladata az áruellátási feszültségek feloldása, a hiánycikkek számának csökkentése és a körülményekhez képest folyamatos, biztonságos kínálat megteremtése, bővítése. A mostani kiállításon és rendezvénysorozaton részt vevő kereskedelmi vállalatok törekvése, hogy minden lehetséges szabad kapacitást felleljenek és kihasználjanak. Közös cél, hogy a termelők minél tá- gabb körben ismerjék meg és gyártsák azokat az árukat, amelyek jelenleg hiánycikkek, vagy a ' következő időszakban előreláthatólag azok lesznek. Érdeklődtek olyan termékek iránt is, melyek választékot bővítenék, illetve a kínálatot színesítik. A belkereskedelmi tárca kezdeményezésére megalakították a Termeltetők Tanácsát, amely a különböző szervezett események közötti időszakokban operatív tevékenységet, konzultatív szerepet tölt be. A Termeltetők Tanácsa, amelyben mind a tizenhárom vállalat képviselteti magát, tevékenységét jól publikálva, széles körben is ismertté vált a gyártók között Ha az ország bármely területéről ajánlat érkezik, a titkárság azonnal tájékoztatja az érdekelt tagvállalatokat, amelyek ez alapján szerződéseket kötnek, hiányzó árualapokat szereznek be. A Belkereskedelmi Minisztérium hat állami és szövetkezeti gyártó 97,5 millió forint értékű, termelésfejlesztést szolgáló hiteligényét támogatta a Magyar Nemzeti Banknál. Ezáltal a kapacitást bővítő beruházások megvalósítása esetén a hatodik ötéves terv hátralevő időszakában körülbelül 350 millió forint értékű többlet árualap megvalósulásával lehet számolni. A kiállítás szokásos és állandóan megújított vándoranyagán túlmenően Debrecenben bemutatásra kerültek a mozgássérültek kényelmesebb életmódját elősegítő olyan termékek, melyek jelenleg csak importból szerezhetők be. Miután az újságírók megtekintették a kiállítást, számos kérdést tettek fel a rendezőknek. A kapott válaszokból kiderült: egy év alatt 500-zal csökkent a hiánycikkek száma, és kereken 500 millió forint értékű olyan áru került forgalomba, amely eddig hiánycikk volt. B. Kun Tibor Ma kezdődik Varga Lajos és bűntársai ügyének bírósági tárgyalása Ma délelőtt áll Egerben a Miskolci Megyei Bíróság dr. Batta Miklós büntetőtanécsa elé Varga Lajos, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt Igazgatója és nyolc vádlott-társa. Az első tárgyalási napon ismerteti az ügyész a terjedelmes, 36 oldalas vádiratot. Az abban foglalt vádpontok szerint az alábbi bűnlajstrom terheli az építőipari vállalat volt szakembereit: Az építőipari vállalat és a Borsodi Vegyi Kombinát 1975-foen kötött együttműködési szerződést a pvc-ből készült homlokzati nyílászáró szerkezetek gyártására és alkalmazására. A népgazdaságáig hasznos termék terjesztésében kétségkívül fontos szerepet játszott Varga Lajos. Ám azzal, hogy 1977 —80 között . sok embert — vezetőket, ismerősöket, vállalati dolgozókat — részesített az ajtók és ablakok „kísérleti' beépítése”, illetve eladása során jogtalanul, a megengedettnél nagyobb kedvezményben, saját vállalatát károsította meg. A jogszabály szerint ugyanis csupán 15 százalékos kedvezményt kaphattak volna a vevők, ehelyett azonban annak mértéke 25—70 százalék.' között mozgott. A kedvezményt több esetben a vállalat műszaki fejlesztési alapjának terhére számolták el. Mindezzel Varga ösz- szesen mintegy 630 ezer forint vagyoni hátrányt okozott. 1975 végén alakúit meg a megyeszékhelyen az Eötvös Loránd Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, 16 lakásos ház felépítéséire a Nagyrét útá tömbbelsőben. A közgyűlés a szövetkezet elnökévé Vargát, az építkezés műszaki vezetőjévé pedig Lukács Lászlót, a HTÉV műszaki fejlesztési osztályának akkori vezetőjét választotta meg. Először a verpeléti Dózsa Tsz egy brigádja dolgozott ott, 1977. márciusáig. A munkát azonban nem folytatták, ezért újabb kivitelező után kellett nézni. Legyen a megoldás úgynevezett házilagos építési mód — döntött a két szakember. Kiderült, hogy ez lehetetlen. Először csak a vállalat két építésvezetőségének emberei és nyugdíjas bányászok húzták a falakat, majd további részlegek dolgozói csatlakoztak hozzájuk. Szerződés és nyilvántartás persze nem volt, mondván, hogy ez úgynevezett kismunka. Arra pedig nem kell. S amire egyébként a HTÉV évi ötmilliót fordított, holott annak értéktára legfeljebb 200 ezer forint lehetett volna, legalábbis a korábbi gyakorlat szerint. A bizonylati rend sem volt megfelelő — jogtalan kihúzások, változtatások a felmérési naplókban, a kéziratos számlákban, csupán részben, vagy egyáltalán nem számlázott munkák és kiadott anyagok mindennek a bizonyítékai .A visz- szaléésekben részes (és szövetkezeti) társuk volt Mohai Lajos, a HTÉV műszaki osztályának akkori vezetője. Az igazgató a szövetkezetbeliekkel is „jóságos” volt: többüknek vállalati kedvezményeket biztosított a fuvarozásban, a gépkölcsönzésben. Ekkor keveredett bele az ügybe Együd István, a HTÉV szállítási osztályának akkori vezetője. De ez még nem minden! Varga és Pálinkás József, a megyei tanács ÉKV-osztá- lyának volt vezetője a megyei tanács elnökét megtévesztve szereztek engedélyt arra, hogy a vállalat Pálinkást is támogatásban részesíthesse. A lakásszövetkezettel kapcsolatos üzelmeikkel mintegy három és fél millió forint kórt okoztak a vállalatnak. 1978. őszén a HTÉV az egri Szala-árok rekonstrukciós munkáit is megkezdte, mégpedig a Varga és hat társa által kigondolt és szabadalmaztatott találmány alapján. Ám nemcsak a kiviteli szerződés, hanem az úgynevezett homokiszap tömedékelési terv és költségvetés is csak jóval később — majdnem a munka befejez- tekor — született meg. Ily módon az ellenőrzés lehetetlen volt. Ezt használta ki az akkor már mélyépítési főmérnök Lukács, s a munka meggyorsítása érdekében a találmányban foglaltaktól eltérően végeztette a tömedékelést. Végül is a feltalálók — akik a bedolgozott homok mennyisége után kapták szabadalmi díjukat — majdnem félmilliót vágtak zsebre, jogtalanul. Lukács, Viszocsánszky Demeter és MUnárcsik Zoltán Eger város Tanácsának több mint másfél millió forint kárt okozott. De voltak visszaélések különféle kísérleti, illetve kis- munkáknál is. Így például a káli vadőrházért, lévén Mohai a vadásztársaság tagja, csak fele árat kapott a vállalat. A kísérlet nagy része azonban meg sem valósult. Egy másik esetben a tulajdonos borházának felújítását — amit Vdszo- csánszki és Mlinárcsik végeztetett — hordóinak ízletes nedűjével honorálta. A baj csak az volt, hogy így a „vállalat kasszája” 303 ezer forinttal könnyebb lett. .Eddig a bűncselekmények listája, amelyek alapján az ügyész folytatólagosan elkövetett, különösen nagy, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt elsősorban vádat Varga Lajos és társad ellen.. A bírósági tárgyalás részleteire — amely alatt 150 tanút és számos szakértőt hallgatnak meg — később visszatérünk. (SZ. Z.)
