Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. október 14., szerda Demokratikus fórumok a vállalatnál MEGNYUGTATÓ KÉP tá­rul elénk, ha a vállalati, szakszervezeti értékeléseket, megnyilatkozásokat olvas­suk. Megtudjuk belőlük, hogy az elmúlt időszak ered­ményei biztatóak, sóikat fej­lődött az üzemi demokrácia; gazdagodott a fórumok tar­talmi munkája, amely a gaz­dasági tevékenység szerves részévé vált. Kedvező a lég­kör, a dolgozók aktívan részt vesznek a vállalat, az üzem terveinek kialakításában, a döntéshozatalban. A demokrácia formális szabályait mindenütt betart­ják. Ki nem hagynak egyet­len fórumot, egyetlen meg­vitatandó témát sem. A fóru­mokon a dolgozók a szüksé­ges tájékoztatást megkap­ják, hozzá is szólhatnak. Sok helyen a felszólalásokra 15 napon belül írásban vála­szolnak. A munkahelyi de­mokrácia szervezettsége és adminisztrációja szinte kifo­gástalan. A kormány és a SZOT 1977-ben közös határozatot hozott az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről. Azóta jelentős előrehaladás történt. Tapasztalni, lehetett ezt az új kollektív szerződések elő­készítésekor, a vállalati öt­éves tervek vitáiban, az 1981. évi szociális tervszá­mok kialakításakor, az öt­napos munkahétre való átál­lás előkészítése során. A bizalmi testületek ülése — mint új és legmagasabb szintű fórum — mellett to­vábbra is működnek a ha­gyományos fórumok, így a termelési tanácskozások, a munkásgyűlések, a műszaki konferenciák, a munkaérte­kezletek, a szocialista bri­gádvezetők tanácskozásai. Helyes, hogy ezek megma­radtak, hiszen mindegyik­nek megvan a feladata, amit a bizalmi testületi ülések egyelőre nem képesek át­venni. A baj inkább az, hogy a különböző fórumok feladat­köre tisztázatlan. Ugyanaz a téma gyakran több fórum elé kerül, emiatt késik a döntés, a kollektív állásfog­lalás. A fórumokon lényegi kérdéseket kell tisztázni, alapvető döntéseket kell elő-' készíteni. Éppen ezért fon­tos, hogy a kollektívák egyenrangú partnerei legye­nek a gazdasági vezetőknek. Ma még — tudjuk — ez nincs így. A Szakszerveze­tek Elméleti Kutató Intéze­tének közvélemény-kutató részlege egyik friss anyagá­ban olvasható, hogy érdek- különbségek esetén a kérde­zettek 18 százaléka szerint utasításokkal „teszik hely­re” a kérdést, 46 százalékuk szerint a gazdasági vezetők „megértetik” a dolgozókkal a vezetés álláspontját. Nem is lehet ez másképp, ha a fórumoknak az ügyek töme­gével kell foglalkozniuk. A létszámban kisebb és így vitára alkalmasabb tes­tületek érdemi munkára nyújtanak lehetőséget. A kollektívák gondjai, igényei kevesebb áttételen keresztül jutnak a fórumokra, a ve­zetők elé. A bizalmiak nagy része a szakszervezeti cso­porttól véleményt kér, a töb­bi bizalmival egyeztet. Ront­ja azonban a bizalmi testü­letek üléseinek hatékonysá­J# ______. ________ü: g át, hogy programjuk túl­zsúfolt, egy-egy ülésen túl sok a napirendi pont. így sokszor nincs idő a helyzet mélyebb értékelésére, átfo­gó javaslatok megbeszélésére. AZ ÜLÉSEK ELŐKÉSZÍ­TÉSE még mindig nem meg­felelő. A kollektív szerző­désekkel foglalkozó ülése­ken például a bizalmiak gyakran csak a szóbeli be­számolóból tudták meg, hogy milyen módosítási javasla­tok érkeztek, s hogy ezek közül a gazdasági vezetők és az szb-titkár mit tartanak érdemesnek továbbítani. A felkészületlenség miatt kap­kodva összehozott felveté­sekre a gazdasági vezetők szintén rögtönözve reagál­hattak. Aztán elfogadtak egy határozatot, amely konk­rét elemet alig tartalmazott. A vállalati középtávú ter­vek tárgyalása általában élénk volt. A vállalati terv- javaslat ugyanis csak glo­bális irányszámokat tartal­mazott; ezek mögé pedig a bizalmiak többsége nem lát. Tiszteletreméltó az a tö­rekvés, hogy a nagy ügyek fórumok elé kerüljenek. Ér­demes lenne azonban azt is megvizsgálni, hogy mit bírnak el az egyes fórumok. A szakszervezeteknek ügyel­niük kell arra, — írja elő egy állásfoglalás —, hogy a vállalati tervek összhang­ban legyenek a népgazdasá­gi terv követelményeivel; a tervezési munka mozdítsa elő k vállalat műszaki-gaz- daáAgl-társadalmi fejlődé­sét ; a különböző fórumok a tervezőmunka egyes sza­kaszaiba kapcsolódjanak be, tárgyalják meg a fejlesztési elképzeléseket, különösen a gyártás- és a gyártmányfej­lesztést, az anyag- éí kész­letgazdálkodást. Látjuk, hogy ennyi mindennek nehéz ele­get tenni A külgazdasági környe­zetváltozás hatására a Vál­lalatoknak sok új kérdésben kell határozniuk. Dönteni kell például valamely gyárt­mány termelésének meg­szüntetéséről, jelentősebb munkaerő-átcsoportosításról, termékváltásról, értékesítési relációról, pénzszűke mi­atti kényszermegoldásokról. Bírják-e ezt idővel, energiá­val és szakértelemmel a de­mokratikus fórumok? Hi­szen sokszor a vállalati szak­emberek sem bírják ... GAZDASÁGI NEHÉZSÉ­GEINK leküzdéséhez nem­csak gazdasági tartalékok állnak rendelkezésünkre. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése nemcsak mun­ka- és üzemszervezési fel­adat. A munkahelyi demok­rácia mechanizmusának — ezen belül a fórumokénak — korszerűsítése jelentős emberi tartalékokat mozgó­síthat. Ez nemcsak vállala­ti, hanem népgazdasági és nemzeti érdek is. Hazánk­ban fejlődik a gazdaságirá­nyítási, a vállalatgazdálkodá­si, a jogi, az állaimigazgatá­si és a politikai mechaniz­mus. Számos nehézséget okozhat, ha a mechanizmus­elemek egyike-másika túl­ságosan elmarad a többitől vagy, ha minőségi fejlődés helyett a formális mennyi­ségi növekedés útján marad. Dr. Plrltyi Ottó KAPÓSAK A VONTATÓK Veszik a mezőgazdasági gépeket Az Agrotröszt összesítése szerint az év első 9 hónap­jában, az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 10 százalékkal több gépet és felszerelést értékesítettek. Sokéves érdektelenség után az Idén ismét kapósak let­tek a mezőgazdasági vonta­tók. Október elejéig 725-tel többet adtak el, mint tavaly az év első kilenc hónapjá­ban. A nagy érdeklődés összefüggésben van azzal, hogy a mezőgazdasági vonta­tópark jó része az elmúlt években erősen elhasználó­dott. A traktorpark kiegészí­tése viszonylag jól sikerült, hiszen a legkülönbözőbb tel­jesítményű traktorok az el­múlt hónapokban megtalál­hatók voltak az Agroker-te- lepeken, s a megrendelések kielégítése a nagykereskede­lemnek nem okozott gondot A szállítójárművekből 370- nel több kelt el az első 9 hónapban, mint tavaly szep­tember végéig. 209 ezer hektár, hat gép A mezőgazdasági földek felett megszokottá váltak a munkájukat végző heli­kopterek, repülők. Az 1957 óta működő szolgáltatás nagymértékben segíti a mezőgazdaság kemlzálását Heves megyében Is, ahol a TESZÖV kezdeményezé­sére utóbb Agrokémiai és Repülőgépes Növényvé­delmi Közős Vállalat alakult. A hevesi szék­hellyel működő Intéz­ménynek három helikopte­re, valamint három me­revszárnyú gépe van, ame­lyek ebben az esztendőben közős gazdaságaink 209 ezer hektárnyi földterüle­tén végeznek gyomirtást, műtrágyázást, szőlővédeiml munkát. (Fotó: Perl Márton) Vevők vagyunk Sajtótájékoztató a termeltetők kiállításáról A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a VASVILL Kereskedelmi Vállalat ren­dezésében fenti címmel or­szágos termeltetési kiállítást, s ennek megnyitója alkalmá­ból sajtótájékoztatót rendez­tek tegnap Debrecenben, az Arany Bika Szállóban. A kiállításon tizenhárom vál­lalat— köztük a RAVILL, a VASÉRT, a VI DIA, a KERAVILL, a Pl ÉRT, a TRIÁL — vett részt. A szer­vezők nevében Kiss Emil, a Belkereskedelmi Minisztéri­um sajtóosztályának vezető­je köszöntötte a részt vevő szakembereket, és az újság­írókat, majd dr. Csűri Ferenc, a VASVILL Kereskedelmi Vállalat igazgatója ismertet­te a kiállítás célját. — Az utóbbi években gaz­daságunk fejlődésével össz­hangban, különösen a ve- gyesiparcikk-szakmában nö­vekedett és differenciálódott a lakosság kereslete — mondta az igazgató. — A hazai fogyasztási cikkeket gyártó nagyipar és az im­portból származó árukínálat fiem mindig tudta ezt meg­felelő mennyiségben és vá­lasztékban követni. Termé­szetesen az igényekhez, a ke­reslethez kell igazítania a kereskedelemnek árualapját, és a kínált termékek válasz­ték-összetételét is. Sok termék, termékcsoport esetében az iparhoz hasonló­an a kereskedelem is lépés- hátrányba került. Mind fon­tosabb és szigorúbb követel­mény a népgazdaság helyze­tével és feladataival össz­hangban a tartalékok feltá­rása. Megnőtt az ipar és ke­reskedelem közötti együtt­működés javításának, kor­szerűsítésének jelentősége. E tekintetben azonban még mindig nem kellően kiakná- zottak a lehetőségek. Szólt arról is a tájékozta­tó, hogy minden kereskedel­mi szervezetnek legalapve­tőbb feladata az áruellátási feszültségek feloldása, a hi­ánycikkek számának csök­kentése és a körülmények­hez képest folyamatos, biz­tonságos kínálat megterem­tése, bővítése. A mostani ki­állításon és rendezvénysoro­zaton részt vevő kereskedel­mi vállalatok törekvése, hogy minden lehetséges szabad kapacitást felleljenek és ki­használjanak. Közös cél, hogy a termelők minél tá- gabb körben ismerjék meg és gyártsák azokat az áru­kat, amelyek jelenleg hiány­cikkek, vagy a ' következő időszakban előreláthatólag azok lesznek. Érdeklődtek olyan termé­kek iránt is, melyek válasz­tékot bővítenék, illetve a kí­nálatot színesítik. A belkereskedelmi tárca kezdeményezésére megalakí­tották a Termeltetők Taná­csát, amely a különböző szervezett események közöt­ti időszakokban operatív te­vékenységet, konzultatív sze­repet tölt be. A Termeltetők Tanácsa, amelyben mind a tizenhárom vállalat képvi­selteti magát, tevékenységét jól publikálva, széles körben is ismertté vált a gyártók között Ha az ország bár­mely területéről ajánlat ér­kezik, a titkárság azonnal tájékoztatja az érdekelt tag­vállalatokat, amelyek ez alapján szerződéseket köt­nek, hiányzó árualapokat szereznek be. A Belkereskedelmi Minisz­térium hat állami és szövet­kezeti gyártó 97,5 millió fo­rint értékű, termelésfejlesz­tést szolgáló hiteligényét tá­mogatta a Magyar Nemzeti Banknál. Ezáltal a kapaci­tást bővítő beruházások meg­valósítása esetén a hatodik ötéves terv hátralevő idő­szakában körülbelül 350 mil­lió forint értékű többlet áru­alap megvalósulásával lehet számolni. A kiállítás szokásos és ál­landóan megújított vándor­anyagán túlmenően Debre­cenben bemutatásra kerültek a mozgássérültek kényelme­sebb életmódját elősegítő olyan termékek, melyek je­lenleg csak importból sze­rezhetők be. Miután az újságírók meg­tekintették a kiállítást, szá­mos kérdést tettek fel a rendezőknek. A kapott vála­szokból kiderült: egy év alatt 500-zal csökkent a hi­ánycikkek száma, és kere­ken 500 millió forint értékű olyan áru került forgalomba, amely eddig hiánycikk volt. B. Kun Tibor Ma kezdődik Varga Lajos és bűntársai ügyének bírósági tárgyalása Ma délelőtt áll Egerben a Miskolci Megyei Bíróság dr. Batta Miklós büntetőtanécsa elé Varga Lajos, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt Igazgatója és nyolc vádlott-társa. Az első tárgyalási napon ismerteti az ügyész a terjedelmes, 36 oldalas vádiratot. Az abban foglalt vádpontok szerint az alábbi bűnlajstrom terheli az építőipari vállalat volt szakembereit: Az építőipari vállalat és a Borsodi Vegyi Kombinát 1975-foen kötött együttműkö­dési szerződést a pvc-ből ké­szült homlokzati nyílászáró szerkezetek gyártására és alkalmazására. A népgazda­ságáig hasznos termék ter­jesztésében kétségkívül fon­tos szerepet játszott Varga Lajos. Ám azzal, hogy 1977 —80 között . sok embert — vezetőket, ismerősöket, vál­lalati dolgozókat — részesí­tett az ajtók és ablakok „kí­sérleti' beépítése”, illetve el­adása során jogtalanul, a megengedettnél nagyobb kedvezményben, saját válla­latát károsította meg. A jogszabály szerint ugyanis csupán 15 százalékos kedvez­ményt kaphattak volna a vevők, ehelyett azonban an­nak mértéke 25—70 száza­lék.' között mozgott. A ked­vezményt több esetben a vállalat műszaki fejlesztési alapjának terhére számol­ták el. Mindezzel Varga ösz- szesen mintegy 630 ezer fo­rint vagyoni hátrányt oko­zott. 1975 végén alakúit meg a megyeszékhelyen az Eötvös Loránd Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet, 16 laká­sos ház felépítéséire a Nagy­rét útá tömbbelsőben. A köz­gyűlés a szövetkezet elnö­kévé Vargát, az építkezés műszaki vezetőjévé pedig Lukács Lászlót, a HTÉV műszaki fejlesztési osztályá­nak akkori vezetőjét válasz­totta meg. Először a verpe­léti Dózsa Tsz egy brigádja dolgozott ott, 1977. márciu­sáig. A munkát azonban nem folytatták, ezért újabb kivitelező után kellett néz­ni. Legyen a megoldás úgy­nevezett házilagos építési mód — döntött a két szak­ember. Kiderült, hogy ez le­hetetlen. Először csak a vál­lalat két építésvezetőségének emberei és nyugdíjas bányá­szok húzták a falakat, majd további részlegek dolgozói csatlakoztak hozzájuk. Szer­ződés és nyilvántartás per­sze nem volt, mondván, hogy ez úgynevezett kismunka. Arra pedig nem kell. S ami­re egyébként a HTÉV évi ötmilliót fordított, holott annak értéktára legfeljebb 200 ezer forint lehetett vol­na, legalábbis a korábbi gya­korlat szerint. A bizonylati rend sem volt megfelelő — jogtalan kihúzások, változta­tások a felmérési naplókban, a kéziratos számlákban, csu­pán részben, vagy egyálta­lán nem számlázott munkák és kiadott anyagok minden­nek a bizonyítékai .A visz- szaléésekben részes (és szö­vetkezeti) társuk volt Mohai Lajos, a HTÉV műszaki osz­tályának akkori vezetője. Az igazgató a szövetkezet­beliekkel is „jóságos” volt: többüknek vállalati kedvez­ményeket biztosított a fuva­rozásban, a gépkölcsönzés­ben. Ekkor keveredett bele az ügybe Együd István, a HTÉV szállítási osztályának akkori vezetője. De ez még nem minden! Varga és Pálinkás József, a megyei tanács ÉKV-osztá- lyának volt vezetője a me­gyei tanács elnökét megté­vesztve szereztek engedélyt arra, hogy a vállalat Pálin­kást is támogatásban része­síthesse. A lakásszövetkezet­tel kapcsolatos üzelmeikkel mintegy három és fél millió forint kórt okoztak a válla­latnak. 1978. őszén a HTÉV az egri Szala-árok rekonstruk­ciós munkáit is megkezdte, mégpedig a Varga és hat társa által kigondolt és szaba­dalmaztatott találmány alap­ján. Ám nemcsak a kiviteli szerződés, hanem az úgyne­vezett homokiszap töme­dékelési terv és költségvetés is csak jóval később — majdnem a munka befejez- tekor — született meg. Ily módon az ellenőrzés lehetet­len volt. Ezt használta ki az akkor már mélyépítési fő­mérnök Lukács, s a munka meggyorsítása érdekében a találmányban foglaltaktól el­térően végeztette a töme­dékelést. Végül is a feltalá­lók — akik a bedolgozott homok mennyisége után kapták szabadalmi díjukat — majdnem félmilliót vág­tak zsebre, jogtalanul. Lu­kács, Viszocsánszky Demeter és MUnárcsik Zoltán Eger város Tanácsának több mint másfél millió forint kárt okozott. De voltak visszaélések kü­lönféle kísérleti, illetve kis- munkáknál is. Így például a káli vadőrházért, lévén Mohai a vadásztársaság tagja, csak fele árat kapott a vállalat. A kísérlet nagy része azonban meg sem va­lósult. Egy másik esetben a tulajdonos borházának felújítását — amit Vdszo- csánszki és Mlinárcsik vé­geztetett — hordóinak ízle­tes nedűjével honorálta. A baj csak az volt, hogy így a „vállalat kasszája” 303 ezer forinttal könnyebb lett. .Eddig a bűncselekmé­nyek listája, amelyek alap­ján az ügyész folytatólago­san elkövetett, különösen nagy, illetve jelentős va­gyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt elsősorban vádat Varga La­jos és társad ellen.. A bíró­sági tárgyalás részleteire — amely alatt 150 tanút és szá­mos szakértőt hallgatnak meg — később visszatérünk. (SZ. Z.)

Next

/
Thumbnails
Contents