Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 14., szerda A népi Jemen ünnepén A Szovjetunió konkrét és építő javaslatokkal ül tárgyalóasztalhoz A Szovjetunió komoly szándékokkal, konkrét és építő javaslatokkal ül tár­gyalóasztalhoz november 30- án Genfben, az európai had- színtéri atomfegyverek kor­látozásáról folytatandó tár­gyalásokon és hasonló ma­gatartásra számít az ameri­kai fél részéről is; de a tár­gyalások eredményessége mindkét fél jóakaratán mú­lik — jelentette ki kedden Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osz­tálya vezetőjének első he­lyettese nemzetközi sajtóér­tekezletén. Zaglagyin kifejtette, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok „válaszúihoz érkeztek”: el kell dönteni, hogy a két nagyhatalom a fegyverzet­korlátozás és csökkentés út­jára lép-e, vagy pedig a fegyverkezési verseny új, minden eddigit felülmúló szakasza veszi-e kezdetét. A Szovjetunió kész a tárgyalá­sokra, kész az atomfegyve­rek szintjének csökkentésé­re, akár teljes megsemmisí­tésükre is, de ehhez a köl­csönös bizalom szintjének a jelenleginél sokkal maga­sabbnak kellene lennie. „Számolnunk kell a bizalom tényleges szintjével és csak azon belül remélhetünk ered­ményt a tárgyalásokon" — mondotta. Befejeződött a nők világkongresszusa A függetlenségi harc kez­detét, a forradalom napját ünnepük ma a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság lakől. Tizennyolc éve, 1963. október 14-én robbant ki az ország szívében az a fegy­veres felkelés, amely több éves áldozatos harc után a brit gyarmati uralom fel­számolásához vezetett. A frissen függetlenné vált állam azóta korszakos utat járt be, bár az évszázados elmaradottságot persze nem lehet egyhamar megszüntet­ni. Am fontos lépések tör­téntek: nemzeti tulajdonba vették a természeti kincse­ket, radikális agrárreformot hirdettek, meghonosították a szövetkezeti mozgalmat, bevezették a tervgazdálko­dást. A hazánknál három­szor nagyobb, 1,8 millió la­kosú országban sokat tesz­nek az ipar megteremtésére, a jórészt sivatagos területek öntözéssel termőre fordítá­sára. Ismét fellendülőben Aden kikötőjének forgalma is. Ingyenessé tették az egészségügyi ellátást és a közoktatást. A 'népi Jemen állami és pártvezetése szoros kapcsola­tokat épitett ki a szocialis­ta országokkal, köztük ha­zánkkal. A JNDK jelentős tagja az átfogó, igazságos közel-keleti rendezésért küz­dő Szilárdság Frontjának, egyidejűleg jó kapcsolatokra törekszik arab szomszédai­val. Az ország fontos célja a két Jemen békés, demok­ratikus egyesítése. Nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk a baráti Jemeni NDK népének országépitő munkájában. I. Délután hat órakor, a föl­det érés pillanatában, a hő­mérséklet Dubrovnikben 26 C°, süt a nap, a tenger fe­lől gyenge légáramlás, s hogy az öröm teljes legyen, az autóbusz is, amely a re­pülőtérről a városba visz, kellemesen légkondicionált. Így „gyorsabban’' fogynak a kilométerek is, de a lát­vány is felüdít: a tenger végtelenje balra, jobbra a mediterrán táj szikláival, s sajátos növényzetével. Kicsi a világ. Figyelmem nem kerüli az útjelző táb­lát, mely a szárazföld bel­seje felé mutat. A város, ahová az út viszi: Trebinje. Az már Hercezovina, de szá­momra most nem is ez a fontos, hanem a bennem tá­madó reflexiók sora. Onnét indult el valaha, még a XVII. században Magyar- ország felé, a török elől menekülve egy család: a Vitkovdcsoké. Nem repülő­géppel természetesen, ha­nem ki gyalog, ki lovon, az apróbbja lovas kocsin, vagy tán bivalyok vontatta szeké­ren. Utaztak esőben, fagy­ban, tűző napsütésben, űzöt­ten és mégis bizakodóan. Aztán egy város befogadta őket, hogy nemzedékeken át magához láncolja, a dédapát, a nagyapát, az apát, s a gyermekek egy részét. Mi­közben feltűnnek Dubrov­nik falai, én még mindig Vitkovics Péter egri várka­pitányra gondolok, aki száz­tizenhat évesen Egerben húnyta le szemét örökre, s talán az elmúlás előtti pillanatok révületében er­re a hercegovinak meg ten­gerparti tájra gondolt. És persze tűnődöm egy picit saját sorsomon is: ha a Vit- kovicsok nem kelnek útra Trebdnjéből Magyarország felé, s nem telepednek le Eger városában, akkor nem Egerben születik Vitkovics Befejeződött a nők világ- kongresszusa: a hatnapos ta­lálkozó több mint ezer részt­vevője, 124 ország nőtársa­dalmának és 88 nemzetközi szervezetnek képviselője kedd.en délelőtt a prágai mű­velődési palotában ült ösz- sze záró tanácskozására. A küldöttek elfogadták a vi­lágkongresszus záróokmánya­it, köztük a nőkhöz, vala­mint a politikusokhoz inté­zendő felhívás szövegét. Hétfőn az esti órákig tar­tott a kongresszus különbi­Mihály a költő, akiről haj­dan egyetemi szakdolgozatot írtam — közelebbi nexusba kerülvén ezáltal is a dél­szláv irodalmakkal. Ahogy a szédítő magas­ban, a sziklás partoldal egy nyomsávos útján suhan az autóbusz, már nemcsak a Vitkovicsokra gondolok, ha­nem például arra is, hogy Ljubuski sincs már messze Dubrovniktől, ahonnét Fran- jo Simics gyalogos közle­gényt vetette sorsa meghal­ni az egri hadikórházba az első világháború idején; meg arra, hogy a XV. század óta hány magyar fordult meg errefelé. No nem turis­taként mindig, hanem gyak­ran a hadak élén — ha nem is ostromlóként érkeztek, hanem vendég­ként, miként Mátyás ki­rály jeles katonája-hadvezé- re, Podmaniczky Magyar Balázs is, akinek emlékeze­tét itt nemcsak a krónika őrzi, hanem szépírói műal­kotás is, a Hvar-szigeti hor- vát író, Hanibal Lucic Ro­hanja c. drámája. Az óvá­roshoz érve mind közelebb vagyunk a hajdani, XV. szá­zadi Dubrovnik tereihez, ut­cáihoz, ahol egykor a Rlo- binja bősei megfordultak. S ha azóta — földrengés, épít­kezések miatt — változott is a városkép, mégsem nehéz egy' pillanatra visszaálmodni a régvolt időket, amikor az 1038 sornyi dráma szereplői — a történelmi valóságban is — ezeken az utcákon vár­ták a szépséges magyar lányt rabnőként áruló kalózokat, majd fogadták a város-köz­társaság rektorának üdvöz­lését. Míg az autóbusz elhalad a hegyoldalba vágott mű­úton, s megérkezik a hajó­kikötő közelében lévő autó­busz-pályaudvarra, lepereg előttem a jeles dráma ese­ménysora is. Prológus tudó­sít a játék elején arról, hogy az elhalt Vlasko bán sze­zottsága által szervezett nemzetközi fórum eszmecse­réje a legnehezebb körülmé­nyek között, a világ konflik­tus sújtotta területein élő nők és gyermekek helyzeté­ről. A kongresszus mintegy ötszáz küldöttjének és ven­dégének az egyes válság­körzetekben uralkodó súlyos állapotokról általában az on­nan érkezettek maguk szá­moltak be, majd a nagyszá­mú felszólalás után a fórum határozatot hozott. rencsétlen leánya török rab­ságba esett, s a magyar ki­rály — aki saját gyermeke­ként szerette őt — jutalmat ígért a ]ány megszabadítójá- nak. A bán unokaöccse, az ifjú Derencin („mali Deren­cin”) elhatározza: kiszaba­dítja kis rokonát. Az indí­ték nem a beígért pénzju­talom, hanem az, hogy sze­reti a lányt. Derencint szol­gái kísérik a város utcáin, köztük a leghűségesebb: Má­tyás (Matijas). A vásári for­gatagban remélik meglelni, a lányt, akit elrablód, a marta- lócok idehoztak eladni. Csakhamar rá is találnak, Derencin kiváltja őt a rab­ságból, az meg elmeséli sor­sát: hogyan rabolták el. Az­tán végül maga is felismerd megmentőjében Derencint, akit — mint elárulja — már rabsága előtt titkon sze­retett, s most boldogan megy hozzá feleségül. Dubrovni- ki szokás szerint a város urai üdvözlik az ifjú párt, meg is ajándékozzák, s ki­fejezik örömüket, hogy bol­dog egymásratalálásuk épp Dubrovnikban történt, abban a városban, ahol ismerik a törökverő magyar király és vitézeinek hírét, de még a Jankó vajdáét is (ő volt Hunyadi János), s őrzik em­lékezetükben Vlaskó bánt is, akivel az egyik nemes úr Budán személyesen is taláL kozott hajdan... Alkonyba hajló nyári dél­után van már, amikor le­szállók a buszról, s elindu­lok szálláshelyem felé, amely mitológiai nevet visel: Hotel „Leró”. Lapad óváros felőli részén van, hegy magasság­ban, teraszáról a végtelen tengerre látok, melynek csendes, hullámveréstől men­tes víztükrét hófehér hajó­test szeli, fölötte sirályok rö­pülnek, a látóhatár szélén lassan elnyeli a tenger a napkorongot. Lőkös István (Folytatjuk) JUGOSZLÁVIAI IMPRESSZIÓK A |elen és a múlt élményeinek varázsa VARSÓ: A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága október 16-ra, péntekre ösz- szehívta a központi bizottság negyedik plenáris ülését. A tanácskozás napirendjén a következő kérdések szerepel­nek : az ország politikai hely­zete, a LEMP IX., rendkí­vüli kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtása, valamint a párt eszmei-ne­velő munkájának feladatai. KAIRO: Két pokolgép robbant ked­den kora délután a kairói re­pülőtéren, négy személy könnyebben megsebesült — jelentették be Kairóban. LONDON: Kedden Londonban meg­kezdődött a közös piaci or­szágok külügyminisztereinek kétnapos értekezlete, ame­lyen — első ízben — a Dél­kelet-ázsiai Országok Szö­vetségével való testületi együttműködés kérdései is napirendre kerülnek. WASHINGTON: János Károly spanyol ki­rály hétfőn kétnapos hivata­los látogatásra Washington­ba érkezett. Az uralkodó eredetileg ja­nuárban készült Washington­ba, de előbb Adolfo Suarez miniszterelnök lemondása, majd a francoista puccskí­sérlet megakadályozta az utazásban. LONDON: Kedden délelőtt — a Lon­donban szombaton végre­hajtott bombamerénylet után életbe léptetett rendkívüli biztonsági intézkedések kö­zepette — megnyílt a kor­mányzó Brit Konzervatív Párt idei országos értekezle­te a nyugat-angliai Black- poolban. MOSZKVA: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, aki Pjotr Gyemig csevnek, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális mi­niszterének meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, s kedden találkozott és meg­beszélést folytatott Mihail Zimjanyinnal, az SZKP KB titkárával, a késő délutáni órákban hazaérkezett Moszk­vából. —( Külpolitikai kommentárunk Exelnök és a palesztinok VILÁGSZERTE FELTŰNÉST KELTETT két volt amerikai 'elnöknek, Carternek és Fordnak az az ál­lásfoglalása, amelyben a PFSZ elismerésére szólítot­ták fel a washingtoni kormányt. Hasonló módon fog­lalt állást Japánban befolyásos politikusok egy cso­portja, akik hivatalos látogatásra hívták meg Jász- szer Arafatot. Kimura Tosio, a csoport vezetője, aki korábban külügyminiszter is volt, kifejtette: Japán­ban általános politikai egyetértés alakult ki abban, hogy biztosítani kell a palesztin mozgalom képvisele­tét a közel-keleti rendezésről folyó tárgyalásokon. A két volt elnök indítványát a hivatalos Washing­ton sietve visszautasította, s Izraellel együtt támad­ták Tokiót azért, mert az — ha csak félhivatalos for­mában is — lehetővé tette Arafat meghívását. A pa­lesztin mozgalom nemzetközi elismerése természete­sen nem függ az amerikai vezető körök puszta jó­akaratától. Közismert: a PFSZ az ENSZ tagországai­nak többségével hivatalos kapcsolatot tart, megfigye­lője is jelen van a világszervezetben. Arafatot, mint a palesztin népet képviselő szervezet vezetőjét fo­gadta az USA jó néhány európai szövetségese is, tár­gyalópartnere a NATO-országok többségének. A PFSZ jelen van az el nem kötelezett országok moz­galmában, s számos más kormányközi szervezetben is. Egyszóval világszerte elismerik a kormányok a tényt: a Palesztinái Felszabadítási Szervezet a palesz­tin nép jogos és egyedüli képviselője. Az is jól tu­dott, hogy az államok túlnyomó többsége e tényt összeegyeztethetőnek tartja Izrael elismerésével. Ilyen álláspontot képviselnek a szocialista országok is. IZRAEL JELENLEGI VEZETŐ KÖREI viszont ezt a jogot a palesztinai araboktól el akarják vitatni. Po­litikájuk lényegében arra irányul, hogy lehetetlenné tegyék a palesztin arab államiság létrejöttét. Samir külügyminiszter a Time amerikai hírmagazinnak adott legutóbbi nyilatkozatában kifejtette: nem hajlandók kivonulni az 1967-ben megszállt területekről, s to­vább folytatják a telepítési politikát is. Elképzelésük szerint Ciszjordánia és Gáza arab lakosai a jövőben felvehetik a jordániai állampolgárságot (vagy az iz­raelit), s igen korlátozott helyi önkormányzatot is gyakorolhatnak. Ám — és ezt az izraeli politikusok mindig hangsúlyozzák — minden erővel meg fogják akadályozni a palesztin állam létrejöttét bármely kor­látozott területen is. Ezt az álláspontot végső soron magáévá tette az Egyesült Államok, azzal, hogy a PFSZ-t „terroristaellenes hadjáratának” célpontjául választotta. A két exelnök legutóbbi javaslata azon­ban jelzi: erősödőben az a vélemény, hogy az egyoldalú izraeli orientáció kárt okoz magának az Egyesült Ál­lamoknak is. TERJED TEHAT VÉGSŐ SORON A FELISMERÉS a Camp David-i békefolyamat egyoldalúságáról, ki­egyensúlyozatlanságáról; egyre szemléletesebbé válik a tény: Egyiptom és Izrael ugyan békét kötött, ám mindez nem hozta meg az egész térség, valamennyi ország és nép számára a nyugalmat. Miklós Gábor EGY HÉTIG: OKTÓBER 15—22-IG az Iparcikk Kisker vendége a Szombathelyi Lakástextil Vállalat Különlegesen szép termékeiből: bútorszövetekből, sötétítőfüggönyökből, szőnyegekből, takarókból bemutató és árusítás EGERBEN: a DOMUS Áruházban, GYÖNGYÖSÖN: az Úttörőházban (Török Ignác út), és a Fenyő Áruházban. Október 15—22-ig egyes függönyök árából a bemutató színhelyén, valamint a lakástextil- és méteráruboltokban 30 százalék engedményt adunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents